Népszava, 2015. július (142. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-01 / 152. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2015. JÚLIUS 1., SZERDA Országszerte mind több háziorvos hiányzik, de nem csak az alapellátásban van gond Elfogynak a kapuőrök Idén felgyorsult a háziorvosi praxisok kiüresedése, januártól újabb ötven körzet maradt orvos nélkül - hangzott el tegnap egy szakmai konferencián. Segíthet a praxisközösségek létrehozása, de csak akkor, ha a béremelés mellé a fiatalok segítséget kapnak a működés jogának megvásárlásához is - ezt az államtitkár ígérte a parlamentben. Zombor Gábor eközben elismerte, nincs pénz a jövő évi költségvetésben az ágazati béremelésre. A többi között ezért is vonulnak ma utcára az egészségügyi dolgozók. GULYÁS ERIKA Már 300 alapellátást végző körzetben nincs háziorvos, idén felgyorsult a praxisok kiüresedése. Ezt Vajer Péter, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet alapellátási igazgatóságának vezetője jelentette be tegnap az Egészségesebb egészségügyért című konferencián. A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében másfél éve négy praxisközösségben szervezik a munkát a keleti országrész több településén, a modell működik. A megoldást hatékony eszköznek nevezte az ellátás színvonalának javítására Zombor Gábor államtitkár is, az ellenzék szerint azonban ebből még nehezen lehet levonni azt a következtetést, hogy rendszerszintű átalakítás kezdődött volna az egészségügyben - ahogy a kormányoldal állítja. Mindenképpen lépni kell, ebben nincs vita sem szakmai, sem politikai körökben, mert orvosok és védőnők százai hiányoznak már most a rendszerből, és a háziorvosok 40 százaléka 60 év feletti, gyorsan elérkezhet az idő, amikor a praxisok fele üres lesz. A körzetekből alig megy nyugdíjba valaki, a túlterhelt orvosok többsége ugyanolyan korán hal meg, mint a páciensek a betöltetlen körzetekben - már ez is kimutatható. Vajer Péter az elöregedés és a kiürülő körzetek mellett az alapellátás gondjai között az orvosok fásultságát, a kevés pénzt, a szakmai fejlődés lehetőségének hiányát és azt is felsorolta, hogy a háziorvos elszigetelten működik, sem szakmai kontroll, sem segítség nincs, amibe kapaszkodhatna. A szakmai vezető szerint ugyanakkor ez nem kizárólag a magyar ellátórendszer problémája, egész Európában hasonló gondokkal küzd a családorvoslás, ezért az Unió jövőre külön programot akar indítani a megoldási lehetőségek keresésére. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának intézetigazgatója ehhez hozzátette, a jövő tervezésekor csapatmunkában kell gondolkodni, a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni, és erősíteni kell a háziorvosok kapuőri szerepét. Ezt továbbgondolva pedig arról beszélt, hogy szakítani kellene a kártyapénzen alapuló finanszírozással, mert ez ma arra ösztönzi a családorvosokat, hogy keveset dolgozzanak, akit lehet, küldjenek tovább a szakrendelésekre. A svájci állam 85 százalékban finanszírozza a praxisközösségek működését egyelőre kísérleti jelleggel támogató programot. Papp Magor, a projekt szakmai vezetője a konferencián ismertette, hogy Berettyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapáti térségében, összesen 16 településen, 24 alapellátási körzet bevonásával tart a kísérlet. A hagyományos háziorvosi munka mellett ezek a közösségek azért tudnak többletszolgáltatásokat nyújtani a lakosságnak, mert közösen új szakembereket foglalkoztatnak, akik speciális tudást adnak hozzá a hagyományos orvosláshoz. Van, aki a szűréseket végzi, van, aki szervezi a munkát, dolgozik gyógytornász, védőnő, dietetikus és több helyen pszichológus is. A körzetek 40 ezer lakójának feléről már elkészült az egészségügyi állapotfelmérés, akinél szükséges volt, ott elkezdődött az ellátás is. Több ezer háziorvost nem lehet egy-két év alatt pótolni, emlékeztetett ugyanakkor Papp Magor a bevezetőben említett országos helyzetre, noha szerinte a tavaly augusztusban meghirdetett letelepedési támogatás már hozott eredményt: 40 betöltetlen praxisban ennek segítségével indult újra a gyógyítás. Az egészségügyi fejlesztésekről szóló tegnapi konferencián bemutatták az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szervezésében befejezéséhez közeledő, intézményirányítást és szervezést segítő programokat is, amelyek követhetőbbé és a remények szerint olcsóbbá is tehetik a beszerzéseket és elszámolásokat. Az alapellátási kerettörvényt a parlament a következő rendkívüli ülésnapon, még a nyári szünet előtt elfogadhatja. • Háromszáz betöltetlen háziorvosi körzet van az országban • Nemcsak az alapellátás szenved, ma utcára vonulnak a dolgozók Máthé Zoltán, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika igazgatója fertőtleníti a kezét műtét előtt - ma van Semmelweis Ignác születésnapja, a magyar egészségügy napja, tüntetnek, mert elviselhetetlenek az állapotok fotó: mti/szigetváryzsolt Zombor mindent beismer Azonos követeléseket fogalmaz meg az egészségügyi dolgozók ma utcára vonuló két csoportja: a betegek biztonságát erősítő lépéseket, munkakörülményeik és bérezésük javítását sürgetik. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara tagjai a Jászai Mari térről indulnak a Kossuth térre délután 3-kor. Eközben az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség tagjai 2-től a József nádor téren gyülekeznek, a szakmai köztestületek és érdekvédelmi szervezetek „nagyvizitet" hirdettek, ott is lesznek felszólalások, színpadra lép mások mellett Nagy Bandó András is, majd este átvonulnak ők is a Parlament elé, hogy virrasztáson gondolják tovább az ágazat jövőjét. Hogy a Semmelweis Napra meghirdetett demonstrációkat támogatja-e, nem tudni, Zombor államtitkár tegnap csak azt mondta, nem lesz ott a tüntetéseken, mert nem tud újat mondani ahhoz képest, amit májusban kimondott. Hogy tudniillik: a demonstráció résztvevőinek mindenben igazuk van. Ráadásul a HírTv-ben azt is kénytelen volt elismerni, hogy a jövő évi költségvetésben egészségügyi béremelésekre egyetlen fillér sincs, hiábavaló hát a tüntetők főkövetelése. Az államtitkár abban reménykedik, hogy az ősszel folytatódó tárgyalások hatására módosulhat a pénzügyi kormányzati szándék, és kerít valahonnan pénzt a Varga Mihály vezette nemzetgazdasági tárca. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Szocialisták az olimpiára: igen és nem Hétfőn az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja úgy határozott: nem támogatja a budapesti olimpia rendezésének tervét. A szavazók nagy arányban vetették el az ötletet, ami csak azért meglepő, mert alig egy hete a szocialisták budapesti képviselői a Fővárosi Közgyűlés szavazásán az igen gombot nyomták meg, azaz támogatták a 2024-es budapesti olimpiát. Horváth Csaba, az MSZP budapesti képviselőcsoportjának vezetője lapunknak úgy nyilatkozott: valóban kétféle vélemény létezik e pillanatban: mást képvisel az országos vezetés és a frakció és mást a budapestiek. Horváth szerint vállalható ez az eltérés, mivel Budapestnek elemi érdeke, hogy a kormány fejlessze a várost, amit csakis úgy lehet elérni a Fidesznél, ha egy ilyen megaberuházáshoz jut Magyarország. „Nekünk elemi érdekünk, hogy azt a 2000 milliárd forintot megkapja a város, ami a közlekedés fejlesztéséhez szükséges” - mondta Horváth Csaba. A politikus szerint védhető az országos álláspont is, mivel egy olimpiai beruházásnál különösen kell tartani a korrupció felerősödésétől. „Ezt nem én, hanem maga a kormány megbízottja, Fürjes Balázs ismerte el a közgyűlés előtt” - fűzte hozzá Horváth. Ami persze már magánál a pályázat elkészítésénél is előfordulhat, hiszen pusztán a tervek a pályamű elkészítése nagyjából tízmilliárd forintba fog kerülni. A Gőgös Zoltán MSZP-elnökhelyettes által bejelentett országos álláspont indokai között az is fellelhető, hogy a szocialisták elvileg sem támogathatják egy olyan kormány szürreális álmait, amelyik egy olimpiára akar, ám a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására nem hajlandó költeni. Nem újítja fel a kórházakat, nem ad pénzt, például, az egészségügyi bérfejlesztésekre. A kétféle szocialista vélemény kapcsán egyébként Horváth Csaba megjegyezte: az országos vezetés hozzájárult, hogy a budapesti MSZP támogassa továbbra is az olimpia gondolatát, hiszen ebben az esetben az eltérő érdekek kellő magyarázatot adnak az ellentmondásra. A 2024-es olimpia rendezési jogáról 2017-ben döntenek, a többség úgy kalkulál, hogy Budapestnek kevés az esélye a győzelemre. népszava-információ RÖVIDEN Megdőlt a nokiás doboz Végleg megdőlni látszik a vádirat legsúlyosabb állítása a Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó büntetőperben - írta az Origo.hu. A Hagyó elleni vádpont Balogh Zsolt korábbi BKV-vezérigazgató ellentmondásos nyomozati vallomásán alapult. A 2010-ben tett, az elhíresült nokiás dobozban átadott kenőpénzről szóló kijelentéseit Balogh már a per korábbi szakaszában, 2012-ben sem vállalta, idén januárban pedig bocsánatot is kért egy tárgyaláson Hagyótól, sőt kijelentette: nem adott át pénzt Hagyónak sem nokiás dobozban, sem máshogy. A per tegnapi tárgyalásán az ügyészség is elismerte, hogy bizonyíthatatlan az állítás. ► NÉPSZAVA Kovács miatt várják Brüsszelben Poltot Két hét múlva hallgatja meg az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága Polt Péter (képünkön) legfőbb ügyészt a kémkedéssel meggyanúsított jobbikos uniós képviselő, Kovács Béla ügyében - értesült a Napi Gazdaság. Az ügyészség vezetője július 14-én utazik Brüsszelbe, ahol válaszol a képviselők kérdéseire. Ahogy eddig, ezután is állunk az EP jogi bizottságának rendelkezésére. Ha a bizottság személyes meghallgatást kezdeményez, akkor a legfőbb ügyész erre is kész. Magához az eljáráshoz nem áll módunkban egyebet hozzáfűzni, mert azt az EP jogi bizottsága folytatja a rávonatkozó szabályok szerint" - válaszolta korábban lapunknak a Legfőbb Ügyészség. A népszava Gyurcsány cégéről határoztak Elfogadta az Országgyűlés azt a határozati javaslatot, amely a bújtatott pártfinanszírozás megelőzésére hivatkozva felkéri a kormányt, vizsgálják meg, hogy ideiglenesen felfüggeszthető-e a DK állami támogatása. A határozat szerint elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió intézményei a pénzügyi ellenőrzési feladatokat gazdasági társaságokra ruházzák át. Fideszes benyújtói azzal indokolták a határozatot, hogy az Európai Bizottság a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök cége, az Altus Zrt. által vezetett konzorciumot bízta meg az uniós fejlesztési források magyarországi felhasználásának vizsgálatával, amit megdöbbentőnek neveztek. A népszava Budán épül fel a szuperkórház Szinte bizonyos, hogy Budán épül fel az új budapesti szuperkórház - írja a napigazdasag.hu. Az emberi erőforrások minisztere legalábbis határozottan azt mondta egy háttérbeszélgetésen, hogy Pesten elégséges a kórházi kapacitás. Balog Zoltán szerint ezen belül a lehetséges helyszínekről ki kell kérni a fővárosi önkormányzat, az érintett kerületek és a fővárosiak véleményét. Jelezte, három lehetőséget kell mérlegelni: a Szent János Kórház rekonstrukcióját, a félbehagyott Sportkórház befejezését vagy egy új kórház felépítését. A legolcsóbb a miniszter szerint is ez utóbbi lenne, míg a legköltségesebb a teljes kórházfelújítás, így a legesélyesebb, hogy a kormány a Sportkórház mellett teszi le a voksát. A népszava Felfüggesztett a volt rendőrvezetőknek Túlnyomórészt felfüggesztett börtönbüntetést kért a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban megvádolt rendőri vezetők perének vádlottjaira az ügyész kedden a Fővárosi Törvényszéken, elöljárói intézkedés elmulasztása miatt Bene László volt országos főkapitányra, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányra és Dobozi Józsefre, a Rebisz egykori vezetőjére. Az elsőfokú ítéletet várhatóan októberben hirdethetik ki. A per 2013. szeptember 17-én kezdődött. ► MTI Elhunyt Peták István Életének 75. évében elhunyt Peták István, a Magyar Televízió volt elnöke. Az újságíró-szerkesztőt hosszan tartó, súlyos betegség után kedd hajnalban, budapesti otthonában érte a halál. 1964-től a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójánál, 1971-től a Magyar Rádió és Televízió különböző szerkesztőségeiben dolgozott. 1972-ben került a televízió ifjúsági osztályához, majd 1979-ben a belpolitikai főszerkesztőség társadalompolitikai szerkesztőségének vezetője lett. Az aktuális műsorokat 1988-tól felügyelte. 1990 őszén kinevezték a televízió 2-es csatornájának intendánsává. 1996-1998 között volt a televízió elnöke. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA