Népszava, 2015. július (142. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-15 / 164. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2015. JÚLIUS 15., SZERDA Újhelyi István: immár brüsszeli papírja is van Orbán Viktornak arról, hogy elfoglalta a nyilvánosságot Sajtókorlátozásból jeles Magyarországon a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét súlyos kockázat fenyegeti - állapította meg ismét az Európai Bizottság. Nemcsak az EU, hanem az Európa Tanács szakmai testülete, a Velencei Bizottság is úgy látja: a magyar médiatörvények veszélyeztetik a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. z orbáni rezsim politikai építkezésének két fontos pillére egészen biztosan van: az egyik a közpénzmilliárdok haveri cégeknek való kitolása és újrahasznosítása politikai érdekek mentén, a másik a médiapluralizmus megszüntetése, a nyilvánosság teljes elfoglalása, a kritikus szereplők megfojtása, vagyis egyfajta médiadiktatúra kialakítása. Orbán Viktornak immár brüsszeli papírja is van arról, hogy ezt teszi” - mondta Újhelyi István tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján. Az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője emlékeztetett, a sajtóban megjelent hírek szerint a magyar miniszterelnök idén, év elején szűk körben arról tájékoztatta a kormánypárti médiumok vezetőit, hogy átalakítja a hozzá lojális sajtó felépítését, és a jövőben az állami cégek hirdetéseit túlnyomórészt már nem ők, hanem az átalakítandó közmédiacsoport és a vele továbbra is lojális új szereplők kapják majd. Újhelyi ezt követően fordult az Európai Bizottsághoz, hogy tájékoztatást kérjen arról: egy ilyen típusú „médiaszerkezet kormányzati eszközökkel való etetése” megfelel-e az európai értékeknek, és nem ütközik-e például a tiltott állami támogatás körébe. Günther Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztos válaszában az szerepel: bár a közszolgálati műsorszolgáltatók megszervezése és finanszírozása tagállami hatáskör, az Európai Bizottság kiemelten figyeli a felmerülő kockázatokat. Az uniós biztos, aki egyúttal a német kereszténydemokrata unió politikusa, így Újhelyi szerint nem vádolható baloldali elfogultsággal, felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU által finanszírozott, a média sokszínűségét és helyzetét vizsgáló - mindössze néhány hónapja megjelent - független kutatás azt állapította meg, hogy Magyarország esetében „a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét súlyos kockázat fenyegeti”. Az Európai Bizottság 2014- es médiasokszínűség-jelentése valóban igen kritikusan értékelte a magyar sajtó- és véleményszabadság helyzetét, valamint az idevágó állampolgári jogok érvényesülési esélyeit. A jelentés a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság tekintetében megállapította, noha ezen alapvető jogokat deklarálja az alaptörvény és a médiatörvény, ám gyakorlásukat mind formai, mind pedig gyakorlati szempontból korlátozta és korlátozza a Fidesz-kabinet. A jelentés több példát is hoz minderre, összességében megállapítja: a médiapluralizmus és a sajtószabadság 2010 óta csak formális, miközben az új médiatörvények máig olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek gyengítik az alkotmányos elvek érvényesülését, a sokszínűséget a médiapiacon, valamint a tisztességes versenyt a piaci szereplők között. Ezek közé tartozik a médiát szabályozó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) politikai befolyásolását lehetővé tevő kinevezési szabályozás, a közszolgálati média központosítását lehetővé tévő szabályok, de az EB kifogásolta a médiumok tulajdonosi hátterét érintő átláthatóság hiányát, a médiaszerkezet átpolitizáltságát, a közérdekű információkhoz való hozzáférés lehetőségeinek korlátozását, valamint az újságírást, újságírókat érintő túlzott büntetőjogi szankciókat is. A tanulmány megállapítja, a rádiófrekvenciák elosztása 2010 óta különösen átpolitizált; a független vizsgálat szerint az NMHH tendereztetési gyakorlatában a kormányhoz lojális, a konzervatív és a vallási programok indokolatlan előnyt élveznek. Nagy kockázatúnak jelölik, hogy az MTI mint állami hírügynökség monopóliumot élvez az országban, ráadásul „kizárólagos jogot”, hogy az országos közszolgáltatók számára biztosítsa a híranyagokat. Rámutatnak, azzal, hogy ingyenessé tették a hírszolgáltatást, számos médium az MTI híreire hagyatkozik csupán. A vizsgálat leírja azt is, hogy bár a médiatörvény előírása szerint a közmédiának és egyéb szolgáltatásoknak biztosítaniuk kell a tisztességes, kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatást a politikai programokban, az európai monitoring alapján megállapítható a 2010 utáni egyértelmű „kormánypárti elfogultság”. Maga a Médiatanács kimutatása ismeri el, hogy 2011 és 2013 között a Fidesz képviselői a közmédia hírműsorainak idejét 75 százalékban elfoglalták... B.I.M. A Tiltakozás az EP-ben a magyar sajtótörvény ellen 2011. január 19-én fotó: europress/getty images Kritikus a Velencei Bizottság Az Európa Tanács mellett működő, elismert alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság (VB) részletes és meglehetősen kritikus elemzést készített a magyar médiatörvényekről - hívta föl a figyelmet Pólyák Gábor. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője összegyűjtötte a jelentés legfontosabb megállapításait, amelyek korántsem olyan enyhék, mint az a magyar sajtóban megjelent. Az elemzés szerint a médiatartalomra vonatkozó előírások tartalma bizonytalan, a törvény nem garantálja, hogy az állam valóban csak a legszükségesebb esetekben avatkozik bele a médiatartalom kialakításába. Néhány rendelkezést ezért a testület szerint meg kell szüntetni, más esetekben a Médiatanácsnak irányelveket kell készítenie, amelyek segítik a törvény értelmezését. A VB azt is megállapította: a súlyosabb médiajogi szankciók alkalmazhatóságát a törvénynek a legsúlyosabb visszaélésekre kell korlátoznia, és ha a tartalomszolgáltató bírósághoz fordul, akkor a szankciók végrehajtását az eljárás lezárásáig fel kell függeszteni. Kimondták azt is, meg kell változtatni a Médiatanács választására vonatkozó szabályokat, hogy a testületben a politikai és társadalmi csoportok képviselete tisztességes módon biztosított legyen. A Médiatanács és elnöke túlhatalmát meg kell szüntetni, és a testületi tagok politikai semlegességét biztosítani kell. Ugyanezen elvek mentén meg kell változtatni a Közszolgálati Kuratórium tagjainak választására vonatkozó szabályokat, és „ajánlatos" lenne csökkenteni a közmédia irányításának központosítottságát. Meg kell szüntetni a központosított hírszolgáltatást, miközben az állami hirdetéseket átláthatóan kell elosztani. RÖVIDEN Martonyi naiv MSZMP-tag volt Talán naiv dolog volt - fogalmazott Martonyi János volt külügyminiszter az MSZMP-s múltjáról, de 1988-ban azért lett tag, mert úgy érezte, elindulhatnak pozitív változások az országban, javulhat a helyzet. Orbán volt minisztere a Kossuth Rádió műsorában vallott a Németh-kormány alatti privatizációs kormánybiztosi munkájáról is. Mint mondta, ezekben az időkben, az úgynevezett spontán privatizáció korszakában szerinte nem vittek el túl sok dolgot az új tulajdonosok, nem folyt át sok köztulajdon magánemberek kezébe. Martonyit Antall József 1991 novemberében felkérte a jegybank elnökének, ám ő úgy érezte, nem ért hozzá, nem vállalta a feladatot. Nem sokkal később a Külügyminisztériumba került közigazgatási államtitkárnak. A volt külügyminisztert ma is azok az értékek vezérlik, amelyeket még a családjából hozott: „demokrácia, jogállam, nemzeti érdek, szabadság, méltóság, Európa, ismételten Európa, és a nyugati civilizáció, kultúrkör", amelyhez meggyőződése szerint Magyarország tartozik. ► népszava Ma hadrendbe áll a medinai radar Hadrendbe áll ma a Tolna megyei medinai háromdimenziós NATO-radar, amellyel teljessé válik a magyar légtérellenőrzés - jelentette be Hende Csaba honvédelmi miniszter kedden a radarállomáson. A tárca vezetője hangsúlyozta: ezzel Magyarország az egész NATO légterének védelméhez hozzájárul. A HM korábbi közlése szerint az 1 milliárd 50 millió forintos beruházás költségének 94 százalékát a NATO állja, és további 19 évig a működési költségekhez is hozzájárul. A medinai mellett két, már meglévő, réskitöltő radarszázad, valamint a békéscsabai és bánkúti 3D-s radar biztosítja az ország légterének védelmét. Medina a harmadik helyszín: a radart korábban a Zengőről és a Tubeshegyről is elüldözte a lakosság tiltakozása, ► népszava Jövő kedden temetik Szabad Györgyöt Szabad György akadémikust, az 1990 utáni első szabadon választott Országgyűlés elnökét július 21-én, jövő kedden, 10 órakor helyezik végső nyugalomra a Fiumei úti sírkert 28-as parcellájában. A Széchenyi-díjas történész, akadémikus, a rendszerváltozás meghatározó alakja, a parlament 1990 és 1994 közötti elnöke életének 91. évében, július 3-án hunyt el. Szabad Györgyöt az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia saját halottjának tekinti. ► MTI ítélkezési szünet a bíróságokon Az ország bíróságain július 15- étől augusztus 20-áig ítélkezési szünet lesz - közölte az Országos Bírósági Hivatal kedden. Halaszthatatlan ügyekben, ha például a törvény ír elő soron kívüli eljárást, ez idő alatt is folytatódik az ítélkezés. Ilyenek például a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti perek, a sajtó-helyreigazítási perek, a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perek vagy a kiemelt ügyek. Az ügyeletet teljesítő büntetőbírók az ítélkezési szünet alatt is döntenek előzetes letartóztatásról, szabadlábra helyezésről. Működik a cégbíróság, és a bírók eljárnak végrehajtási ügyekben is. A kezelőirodákban az ügyfelek leadhatják beadványaikat, és az iratokba is betekinthetnek. ► MTI FOTÓ: MTI/KISS DÁNIEL www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Polt Pétert meghallgatta az EP bizottsága „Nem értem, miért tartott másfél évig az ügyészségnek az, hogy összegereblyézze a bizonyítékokat KGBéla ügyben” - mondta lapunknak Tordai Bence, miután az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága tegnap zárt ülésen hallgatta meg Polt Péter legfőbb ügyészt Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi ügyében. A PM elnökségi tagja szerint semmi nem fog változni, ha az EP esetleg felfüggeszti a kémkedéssel gyanúsított jobbikos mentelmi jogát, „nyilván nem fog maga ellen vallani” - jelentette ki Tordai. Niedermüller Péter jelen volt a zárt ülésen, elmondása szerint Polt bizonytalan volt, és „össze-vissza válaszokat adott” a bizottság kérdéseire. A DK-s EP képviselő kifejtette, abban alakult ki egyetértés, hogy sokkal korábban meg kellett volna hallgatni a magyar főügyészt. Polt a testületnek azzal érvelt, hogy a tényleges eljárás megindítása érdekében kell felfüggeszteni Kovács mentelmi jogát, hogy a képviselőt meg lehessen hallgatni gyanúsítottként - írta az MTI. Niedermüller szerint a főügyész több kérdésben nem tudott konkrét bizonyítékokkal szolgálni, mert azok titkosak. A DK-s képviselő úgy látja, Polt korántsem tudta meggyőzni a bizottságot álláspontjáról, és nevetségesnek nevezte, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét bizonygatta a meghallgatáson - ugyanakkor Polt azt mondta, mindenre kielégítő választ adott. A Jobbik arra szólította fel a főügyészt, hogy vagy álljon elő konkrét bizonyítékokkal, vagy ejtse Kovács ügyét. A Fidesz szerint felháborító, hogy a Jobbik Kovács kizárása helyett az ügyészséget támadja. Kovács felfüggesztését tavaly kérte a magyar ügyészség az EP-től, azt a Magyar Nemzet derítette ki, hogy Kovács ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. Az ügyben leghamarabb ősszel születhet döntés, ugyanis Tadeusz Zwiefka lengyel néppárti képviselő akkorra készíti el jelentését, amelyről a jogi bizottság, majd az EP plenáris ülése szavaz. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Nem tudni az OLAF vizsgálatairól Nem nyilatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arról, hogy pontosan milyen magyarországi ügyeket vizsgál, a kormány pedig nem töri magát, hogy elárulja, kik éltek vissza hazánkban uniós pénzekkel - írta a Vs.hu. A testület tavaly nyolc gyanús ügyet talált Magyarországon, hat esetben a kormány is elismerte, hogy valami nincs rendben az EU-s források felhasználása körül. Az OLAF-vizsgálatban a gyanú szerint érintett lehet a Közgép, Tiborcz István volt cége, az Elios Innovatív Zrt. és a Belváros is. Mivel a hivatalnak nincs nyomozati hatásköre, ha bűncselekmény gyanúját észleli, az adott tagállam nyomozati hatóságát értesíti, ez után egy éven belül az államoknak jelezniük kell, hogy milyen intézkedések történtek az ügyben. A Nemzetgazdasági Minisztérium pedig nem ad tájékoztatást. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ