Népszava, 2015. július (142. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-16 / 165. szám
6 NÉPSZAVA VÉLEMÉNY 2015. JÚLIUS 16.,CSÜTÖRTÖK A SZERKESZTŐTŐL Fogyunk, Matolcsy úr! SOMFAI PÉTER Matolcsy György ingatlanügynöknek sokkal jobb lenne, mint demográfusnak. Ezt már akkor sejtettem, amikor alig hat hónappal az egykulcsos csodaadó bevezetése után büszkén közölte: a népesség szaporodása máris jelzi a döntés helyességét. Ezen a kijelentésen aztán egyből megindult a hitvita a két oldal között, a kormányoldal sorolta az érveket, az ellenzék pedig az ellenérveket, leginkább hülyének nézve a hivatalosságokat, mert a gyerekek megszületéséhez köztudottan cirka 9 hónap szükséges. A hozzáértők azt mondták, a gyerekvállalási döntés legalább egy évvel a gyerekek világra jövetele előtt megszületik, vagyis nem kilenc, hanem legalább 12 hónappal érdemes visszaszámolni a születésszámokból, amikor azt vizsgáljuk, hogy egy-egy gazdaságpolitikai döntés esetleg hatást gyakorolhatott-e a gyerekvállalási kedvre. Ezzel el is ült a vita, akárcsak a pöttyös fenekű szittya gyerekek dolgában. A KSH a napokban megkongatta a vészharangokat: fogy a magyar! Többen halunk, mint ahányan születünk, legalábbis 2014 áprilisában ezt mutatták a számok. Ha 12 hónapos „átfutással" számolunk, akkor az előző Orbán kormány regnálásának számlájára írható, ha nagyon megugrott a halálozási kedv, és visszaesett a gyerekcsinálási. Mi történhetett? Sok idősnek teli lett a hócipője a kevés nyugdíjjal, a kifizethetetlen gyógyszerárakkal? Nem vették meg a szívgyógyszert, inkább csendben elpatkoltak? A fiatalok meg egykulcsos adó ide vagy oda - szedték a sátorfájukat, és úgy döntöttek, inkább Európa másik országában szülnek majd? Nagyon várom, hogy Matolcsy úr megint mondjon valamit népesedésünk ügyében. MÚLTUNK Népszava, 1940. július 16. A német külügyminisztérium lapja az új Európa alapelveiről (Berlin, július 15.-„MTI") A Wilhelmstrasséhoz közelálló „Berliner Börsenzeitung" diplomáciai munkatársa cikksorozatban ismerteti az új Európa alapelveit. A szombaton megjelent első cikk szerint ma már fennállanak Európában bizonyos tárgyi és lélektani feltételek, amelyek új európai sorsközösség felé mutatnak. Európa túl kicsiny ahhoz, hogy ellenséges táborokra legyen felosztva, hogy a kis államok nagyhatalmak szövetségében és szolgálatában éljék életüket. Az új Európa gyökeres átalakulást kíván, és az érdekelt államoknak őrizkedniök kell attól, hogy régi hordókba töltsék az új bort, és ügyüket öreg és tehetetlen kezekre bízzák. A túlzott politikai és gazdasági nacionalizmusról való lemondásra van szükség, és annak elismerésére, hogy összeegyeztethető-e egy kis állam becsületével, ha nagy birodalmak vezetésére és védelmére bízza magát. Németország békét, biztonságot, és védelmet hoz Európának külső beavatkozások és belső bonyodalmak ellen. (...) A cikk a továbbiakban Európa új gazdasági rendszeréről beszél, amely gazdasági biztonságot fog jelenteni, végül hangsúlyozza, hogy „Németország nem szándékozik szociális rendjét vagy világnézetét más népekre ráerőszakolni, mindamellett az a meggyőződése, hogy szociális nézetei kifejezői a huszadik század követelményeinek". ÖREG SAM 150 méter Pásztázza csakugyan öreg szemem a nagyvilágot, hála az M1 fürge információs műsorainak. Tegnap például kétszer is járhattam Mexikóban. Először láthattam a drogbáró újabb szökési kísérletét a börtönből, majd a vulkánkitörések színhelyeinek az evakuálását. Utóbbinál megállapíthattam, úgy látszik, náluk is sok az államtitkár-helyettes, mint nálunk, rengetegen nyilatkoztak, ugyanolyan unalmasan és hasonlóan szerencsétlen amatőr pózokban. Megtudhattam azt is az M1-ből, hogy Ugandában magyarok fektetik le egy új kórház alapkövét, Orbánék ott legalább építenek ilyet. Mégis, az kötötte le igazán a figyelmemet, hogy Mórahalomnál megkezdték a híres drótkerítés építését. Pintér Sándor és Hende Csaba példás együttműködéssel elküldte az óriás gépeket, amelyek csak úgy tépik ki a gazt a talajból. És megtudhattam, egyelőre ez csak 150 méteres szakasz lesz a tervezett 170-valahány kilométerből, de azért fontos, mert a 150 méteren lopakodik be hozzánk a legtöbb „népvándorló". Csak azt nem értettem, ha így van, akkor miért kell a többi 170-valamennyi kilométert is megépíteni? -j2l> LAPSZEMLE XeTtUműt A görög válság kisugárzása megtépázza a francia baloldali pártok szentnek vélt egységét is. A szocialisták főtitkára beismerte, hogy Ciprasz a „fegyverszünetet" kénytelen volt úgy aláírni, hogy a „hóhér" - Angela Merkel - a halántékához szegezte a revolvert. A párt kongresszusán 60 százalékos volt a többség, a „zendülők" meggyöngültek, de még nem mondták ki a végső szót, Hollande hallhatja a morgást. A Kommunista Párt választási szabadesésben van, aligha ünnepelheti majd 2020-ban százéves fennállását. A baloldalinak nevezett pártot viharok tépázzák, júliusi kongresszusán nem nagy életerőt mutatott. Ha nem hajlandó betölteni a szocialistaellenes erő szerepét, idilljének vége szakadhat. Vezetője, Hollande egykori környezetvédő minisztere a közelgő robbanás szelét érezheti, de ő a szocialistáknak még egyetlen szóba jöhető szövetségese, a 2017-es államfőválasztáson, nem magányosan küzd a gondokkal. www.nepszava.hu velemeny@nepszava.hu 16 LOG \ blog nemo Találtuk: http://themostwanted.blog.hu/ Már a görögök is Londonba mennek, hogy elvegyék a magyarok munkáját! Évekbe is telhet, míg kiderül, hogyan hat az újabb görög válság a munkaerőpiacra. A munkát keresők reakciói azonban már most egyértelműek. 2013-hoz képest 36,6 százalékkal csökkent a görögországi álláskeresők száma. Ugyanebben az időszakban Németországban csaknem megduplázódott, míg Nagy-Britanniában több mint 10 százalékkal nőtt. (...) A top 5 célország listája nem meglepő: Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Németország, Svájc és Kanada a legnépszerűbb úti cél. (...) A külföldi állást keresők közül a legtöbben fogorvosként, mérnökként, grafikusként és informatikusként szeretnének elhelyezkedni, és ezekben a szakmákban van is esélyük rá, hogy biztos, jól fizető állást találjanak. Az utóbbi hetekben megugrott azoknak a száma is, akik közgazdasági, pénzügyi területen vállalnának külföldi munkát. Hogy a mostani válságnak milyen következményei lesznek Görögország gazdaságára öt vagy tíz év múlva, teljesen kiszámíthatatlan. Egy biztos: a pénzügyi krízis mellett az agyelszívás következményeivel is számolniuk kell a görögöknek. A Mol nem tágít a bevált gyakorlattól. Szerdán és pénteken változtatja az árakat, így aztán a benzin tegnap óta három forinttal többe kerül, de holnaptól éppen három forinttal csökken. Aki tehát kedden már tankolt és pénteken újra fog, az ugyanannyit fizet. Aki pedig közben, az rosszabbul járt. A változás heti átlaga így nulla forint. A fontos az, hogy a hét elején és a hét végén mosolygósabbak a vásárlók. A hét közepiek még nem számítanak fotó: szalmás Péter SZERINTEM... Tacepaók csatája A kormány enyhe kifejezéssel is ízléstelen bevándorlásellenes plakátkampányára rendkívül frappáns választ adott a Kétfarkú Kutya párt. Nem várt nagyságú összeget adtak össze a „zemberek", az ebből készült plakátok rendkívül szellemesek, és hogy telibe talált, azt a CÖF ilyenkor szokásos méltatlankodása is mutatta. Ez olyan sikernek könyvelhető el, mint volt az internetadó elleni emlékezetes fellépés. Hogy a kormány nem ismer (el) vereséget, az abból is látszik, hogy most a válaszra ellenválasszal ismét plakát-, illetve médiakampányba kezd, önmagát dicsérendő. Úgy látszik, öregednek, elfelejtik azt a gyerekkorban szokásos mondókát, hogy öndicséret büdös. Más oldalról megközelítve, igencsak kétes az az öntömjénezés, amit plakátokon, médián keresztül kell az emberek szájába rágni. Mint ahogy az a plakátkampány is igen kétes volt a kormány részéről, hogy „több tiszteletet a magyaroknak" (a tiszteletet nem követelni, hanem kiérdemelni kell). Javasolom a Kétfarkú Kutya pártnak vagy bármely más pártnak, szerveződésnek, hogy már most gondolkodjanak, készüljenek, mert jó ellenplakáttal ki lehet oltani az öntömjénezés „sikerét". És erre a „zemberek" bizonyára ismét majd jó szívvel adakoznak. BAITZ GÁBOR Tisztelt Herényi úr! Olvastam a cikkét, és elcsodálkoztam. Elcsodálkoztam, hogy egy magát demokratának valló ember miként ítélheti el a görög népszavazást? Svájcban kisebb dolgokban is kikérik a nép véleményét. Történelmi tanulmányaimban úgy tanították, hogy az ókori görög demokráciában a vezetők gyakran kikérték a nép véleményét, és cserépszavazást rendeztek. Kérdem én: miért antidemokratikus az, ha egy megválasztott kormány népszavazást rendez egy olyan ügyben, ami a nép életszínvonalát érinti? Ha vállalják a megszorítást, akkor is, ha nem, akkor is. Tudtukra kellett adni, hogy ha nem jutnak megállapodásra, mindenképpen csökkenni fog az életszínvonal, ha igen, akkor is. Felélték a kölcsönöket? Igen! Az akkor uralkodó kormány megkérdezte a népet, hogy vegyünk-e fel és fordítsuk népjóléti intézkedésekre, dacára annak, hogy nem fogjuk tudni visszafizetni, mert a gazdaság teljesítménye nem teszi lehetővé? Vagy csak addig nyújtózkodjunk, amíg a takarónk ér? Nem! Nem kérdezték meg! Miért? Azért, amiért kis hazánkban sem kérdezgetik ilyenről a népet! A velejéig korrupt politikum irányította az ottani és az itthoni társadalmat. Most alakult egy tiszta kormány, ahol nem haszonleső emberek kezébe került a kormányrúd, és ez olyan nagy baj? Igen! Nagy baj az ön liberális szemlélete szerint, mert bizony ez a vég kezdete! Lesz egy példa, hogy lehet felelősségteljesen is kormányozni, nem korrupt módon! A nép érdeke az első, és nem a tőke mindenhatósága! Ön úgy látja, hogy a nyugati polgároknak kell megfizetniük a görög adósságot, amit a görögök elherdáltak. Szeretném a figyelmébe ajánlani Pogátsa Zoltán írását ebben a témában. Ő azt állítja, hogy a görögök magánbankoknak tartoztak, amelyeket aztán a „trojka" megvásárolt, így mentve a tőkések pénzét. Nem szidni kell a görögöket, hanem példának tekinteni. Bár mi ketten biztosan nem ugyanazon az oldalon állunk, ön is ahhoz a párthoz tartozott, amely 4 év alatt eladta, lerombolta az ország gazdaságát. Hadd emlékeztessem arra, hogy a GDP reálértéken még mindig nem érte el a „létezett szocializmus utolsó békeévének" a GDP- jét. Nyugodtan utánanézhet! MILLER GYÖRGY Tisztelt Miller úr! Köszönöm, hogy elolvasta írásomat, és reagált is rá. Magam is a népszavazás híve vagyok, de csak ha értelmes a feltett kérdés. Az ókori görög demokrácia szép volt, igaz, hogy csak a görög népesség töredéke élhetett vele. A svájci népszavazásoknak megvan a maguk politikai és társadalmi kultúrája, ott hülyeségekről soha nem kérdezik a svájciakat. Gondolom, abban egyetértünk, hogy a Fidesz világa nem a mi világunk. Pedig a Fidesz kétharmadát egy alkotmányellenesen kiírt népszavazás alapozta meg a vizitdíjról és a felsőoktatási tandíjról. Aljas kérdés volt, a politikai szándék világos és manipulatív. Azóta van évekig tartó várólista, fizetni kell egy sor egészségügyi szolgáltatásért, és létezik felsőoktatási tandíj. Tehát a népszavazással vissza lehet élni, egy országot a hatalom megszerzése érdekében be lehet vele csapni. A görög kormány is ezt tette, ahelyett, hogy felvilágosította volna a görögöket, mivel járhat a visszafizetés megtagadása. Ahelyett, hogy vázolta volna a görög gazdaság reorganizálásának lehetőségeit. Ahelyett, hogy a görög mágnások adózatlanul külföldre síbolt milliárdjai után kezdett volna kutakodni. A demokrácia fontos eleme, hogy minden döntést ott kell meghozni, ahol a szükséges információk a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre állnak. Erről szól a képviseleti demokrácia. Merkel asszony pontosan fogalmazott, Ciprasz a népszavazás kiírásával az iránta táplált bizalmat vesztette el. Ezt, a nemzetközi bizalmat féltette Antall József, amikor nem kezdeményezte a magyar államadósság elengedését, arra hivatkozva, hogy azt az egykori kommunisták vették fel. Merkel asszonynak ráadásul elég kínos lenne választóinak elmagyarázni, hogy a görög hiteleket miért azoknak a német polgároknak kell finanszírozniuk, akiknek lényegesen kevesebb a nyugdíjuk, mint a görögöké. Ciprasz a bizalmat a görög bankrendszer vonatkozásában is elvesztette, mert hatalomra kerülése óta görög bankbetétesek milliói - félve a bankcsődtől - pénzeiket külföldi pénzintézetekben helyezték el, ami önmagában is képes egy bankrendszert megroppantam. Nem vagyok konzervatív, mert a mai világból kevés dolgot érdemes átmenteni, baloldali - értelmes baloldali gondolatok híján sem vagyok, liberális pedig annyira, mint minden demokrata. Nem a politikai rendszerekkel van baj, mert azok önmagukban, laboratóriumi körülmények között mind jók. Ma, amikor rohamosan terjed az egész világon a szegénység, amikor a föld népességének kevesebb, mint egy százaléka birtokolja a világ vagyonának több mint a felét, a baloldali eszméknek és gondolatoknak lenne itt szezonja. Meg a keresztényi eszméknek, mik szerint a Teremtő minden embert egyformának teremtett. Ezekkel én szívesen azonosulnék, ha látható módon, mint a közgondolkodás alkotó elemei, értelmesen léteznének. HERÉNYI KÁROLY Várjuk olvasóink leveleit az alábbi címünkön: NÉPSZAVA szerkesztősége, 1146 Budapest, Thököly út 127. vagy a nepszava@nepszava.hu e-mail címen