Népszava, 2015. július (142. évfolyam, 152–178. sz.)

2015-07-16 / 165. szám

6 VÉLEMÉNY www.nepszava.hu velemeny@nepszava.hu 2015. JÚLIUS 16., CSÜTÖRTÖK Már a görögök is Londonba mennek, hogy elvegyék a magyarok munkáját! Évekbe is telhet, míg kiderül, hogyan hat az újabb görög válság a munkaerőpiacra. A munkát keresők reakciói azonban már most egyértelműek. 2013-hoz képest 36,6 százalékkal csökkent a görögországi álláskeresők száma. Ugyanebben az időszakban Németországban csaknem megduplázódott, míg Nagy-Britanniában több mint 10 százalékkal nőtt. (...) A top 5 célország listája nem meg­lepő: Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Németország, Svájc és Kanada a legnépszerűbb úti cél. (...) A külföldi ál­lást keresők közül a legtöbben fogorvosként, mérnök­ként, grafi kusként és informatikusként szeretnének elhe­lyezkedni, és ezekben a szakmákban van is esélyük rá, hogy biztos, jól fi zető állást találjanak. Az utóbbi hetek­ben megugrott azoknak a száma is, akik közgazdasági, pénzügyi területen vállalnának külföldi munkát. Hogy a mostani válságnak milyen következményei lesznek Gö­rögország gazdaságára öt vagy tíz év múlva, teljesen ki­számíthatatlan. Egy biztos: a pénzügyi krízis mellett az agyelszívás következményeivel is számolniuk kell a görö­göknek. Tacepaók csatája A kormány enyhe kifejezéssel is ízléstelen bevándorlásellenes plakátkampányára rendkívül frappáns választ adott a Kétfar­kú Kutya párt. Nem várt nagysá­gú összeget adtak össze a „zem­berek”, az ebből készült plaká­tok rendkívül szellemesek, és hogy telibe talált, azt a CÖF ilyenkor szokásos méltatlanko­dása is mutatta. Ez olyan siker­nek könyvelhető el, mint volt az internetadó elleni emlékezetes fellépés. Hogy a kormány nem ismer (el) vereséget, az abból is látszik, hogy most a válaszra el­lenválasszal ismét plakát-, illetve médiakampányba kezd, önma­gát dicsérendő. Úgy látszik, öre­gednek, elfelejtik azt a gyerek­korban szokásos mondókát, hogy öndicséret büdös. Más ol­dalról megközelítve, igencsak kétes az az öntömjénezés, amit plakátokon, médián keresztül kell az emberek szájába rágni. Mint ahogy az a plakátkampány is igen kétes volt a kormány ré­széről, hogy „több tiszteletet a magyaroknak” (a tiszteletet nem követelni, hanem kiérde­melni kell). Javasolom a Kétfar­kú Kutya pártnak vagy bármely más pártnak, szerveződésnek, hogy már most gondolkodja­nak, készüljenek, mert jó ellen­plakáttal ki lehet oltani az ön­tömjénezés „sikerét”. És erre a „zemberek” bizonyára ismét majd jó szívvel adakoznak. BAITZ GÁBOR Tisztelt Herényi úr! Olvastam a cikkét, és elcsodál­koztam. Elcsodálkoztam, hogy egy magát demokratának valló ember miként ítélheti el a görög népszavazást? Svájcban kisebb dolgokban is kikérik a nép véle­ményét. Történelmi tanulmá­nyaimban úgy tanították, hogy az ókori görög demokráciában a vezetők gyakran kikérték a nép véleményét, és cserépszavazást rendeztek. Kérdem én: miért an­tidemokratikus az, ha egy meg­választott kormány népszava­zást rendez egy olyan ügyben, ami a nép életszínvonalát érinti? Ha vállalják a megszorítást, ak­kor is, ha nem, akkor is. Tudtukra kellett adni, hogy ha nem jutnak megállapodásra, mindenkép­pen csökkenni fog az életszínvo­nal, ha igen, akkor is. Felélték a köl csönöket? Igen! Az akkor ural­kodó kormány megkérdezte a népet, hogy vegyünk-e fel és fordítsuk népjóléti intézkedé­sekre, dacára annak, hogy nem fogjuk tudni visszafi zetni, mert a gazdaság teljesítménye nem te­szi lehetővé? Vagy csak addig nyújtózkodjunk, amíg a taka­rónk ér? Nem! Nem kérdezték meg! Miért? Azért, amiért kis ha­zánkban sem kérdezgetik ilyen­ről a népet! A velejéig korrupt politikum irányította az ottani és az itthoni társadalmat. Most ala­kult egy tiszta kormány, ahol nem haszonleső emberek kezé­be került a kormányrúd, és ez olyan nagy baj? Igen! Nagy baj az ön liberális szemlélete szerint, mert bizony ez a vég kezdete! Lesz egy példa, hogy lehet fele­lősségteljesen is kormányozni, nem korrupt módon! A nép ér­deke az első, és nem a tőke min­denhatósága! Ön úgy látja, hogy a nyugati polgároknak kell meg­fi zetniük a görög adósságot, amit a görögök elherdáltak. Sze­retném a fi gyelmébe ajánlani Po­gátsa Zoltán írását ebben a té­mában. Ő azt állítja, hogy a gö­rögök magánbankoknak tartoz­tak, amelyeket aztán a „trojka” megvásárolt, így mentve a tőké­sek pénzét. Nem szidni kell a gö­rögöket, hanem példának tekin­teni. Bár mi ketten biztosan nem ugyanazon az oldalon állunk, ön is ahhoz a párthoz tartozott, amely 4 év alatt eladta, lerom­bolta az ország gazdaságát. Hadd emlékeztessem arra, hogy a GDP reálértéken még mindig nem érte el a „létezett szocializ­mus utolsó békeévének” a GDP-jét. Nyugodtan utánanézhet! MILNER GYÖRGY Tisztelt Milner úr! Köszönöm, hogy elolvasta íráso­mat, és reagált is rá. Magam is a népszavazás híve vagyok, de csak ha értelmes a feltett kér­dés. Az ókori görög demokrácia szép volt, igaz, hogy csak a gö­rög népesség töredéke élhetett vele. A svájci népszavazásoknak megvan a maguk politikai és társadalmi kultúrája, ott hülye­ségekről soha nem kérdezik a svájciakat. Gondolom, abban egyetértünk, hogy a Fidesz vilá­ga nem a mi világunk. Pedig a Fidesz kétharmadát egy alkot­mányellenesen kiírt népszava­zás alapozta meg a vizitdíjról és a felsőoktatási tandíjról. Aljas kérdés volt, a politikai szándék világos és manipulatív. Azóta van évekig tartó várólista, fi zet­ni kell egy sor egészségügyi szolgáltatásért, és létezik felső­oktatási tandíj. Tehát a népsza­vazással vissza lehet élni, egy országot a hatalom megszerzé­se érdekében be lehet vele csapni. A görög kormány is ezt tette, ahelyett, hogy felvilágosí­totta volna a görögöket, mivel járhat a visszafi zetés megtaga­dása. Ahelyett, hogy vázolta volna a görög gazdaság reorga­nizálásának lehetőségeit. Ahe­lyett, hogy a görög mágnások adózatlanul külföldre síbolt mil­liárdjai után kezdett volna kuta­kodni. A demokrácia fontos ele­me, hogy minden döntést ott kell meghozni, ahol a szükséges információk a legnagyobb meny­nyiségben rendelkezésre állnak. Erről szól a képviseleti demokrá­cia. Merkel asszony pontosan fogalmazott, Ciprasz a népsza­vazás kiírásával az iránta táplált bizalmat vesztette el. Ezt, a nemzetközi bizalmat féltette Antall József, amikor nem kez­deményezte a magyar állam­adósság elengedését, arra hi­vatkozva, hogy azt az egykori kommunisták vették fel. Merkel asszonynak ráadásul elég kínos lenne választóinak elmagyaráz­ni, hogy a görög hiteleket miért azoknak a német polgároknak kell fi nanszírozniuk, akiknek lé­nyegesen kevesebb a nyugdí­juk, mint a görögöké. Ciprasz a bizalmat a görög bankrendszer vonatkozásában is elvesztette, mert hatalomra kerülése óta gö­rög bankbetétesek milliói – fél­ve a bankcsődtől – pénzeiket külföldi pénzintézetekben he­lyezték el, ami önmagában is képes egy bankrendszert meg­roppantani. Nem vagyok kon­zervatív, mert a mai világból ke­vés dolgot érdemes átmenteni, baloldali – értelmes baloldali gondolatok híján – sem vagyok, liberális pedig annyira, mint minden demokrata. Nem a poli­tikai rendszerekkel van baj, mert azok önmagukban, laboratóriu­mi körülmények között mind jók. Ma, amikor rohamosan ter­jed az egész világon a szegény­ség, amikor a föld népességé­nek kevesebb, mint egy százalé­ka birtokolja a világ vagyonának több mint a felét, a baloldali eszméknek és gondolatoknak lenne itt szezonja. Meg a keresz­tényi eszméknek, mik szerint a Teremtő minden embert egy­formának teremtett. Ezekkel én szívesen azonosulnék, ha látha­tó módon, mint a közgondolko­dás alkotó elemei, értelmesen léteznének. HERÉNYI KÁROLY Fogyunk, Matolcsy úr! Matolcsy György ingatlanügynöknek sok­kal jobb lenne, mint demográfusnak. Ezt már akkor sejtettem, amikor alig hat hónappal az egykulcsos csodaadó beveze­tése után büszkén közölte: a népesség szaporo­dása máris jelzi a döntés helyességét. Ezen a ki­jelentésen aztán egyből megindult a hitvita a két oldal között, a kormányoldal sorolta az ér­veket, az ellenzék pedig az ellenérveket, legin­kább hülyének nézve a hivatalosságokat, mert a gyerekek megszületéséhez köztudottan cirka 9 hónap szükséges. A hozzáértők azt mondták, a gyerekvállalási döntés legalább egy évvel a gyerekek világra jö­vetele előtt megszületik, vagyis nem kilenc, ha­nem legalább 12 hónappal érdemes visszaszá­molni a születésszámokból, amikor azt vizsgál­juk, hogy egy-egy gazdaságpolitikai döntés esetleg hatást gyakorolhatott-e a gyerekválla­lási kedvre. Ezzel el is ült a vita, akárcsak a pöty­työs fenekű szittya gyerekek dolgában. A KSH a napokban megkongatta a vészha­rangokat: fogy a magyar! Többen halunk, mint ahányan születünk, legalábbis 2014 áprilisában ezt mutatták a számok. Ha 12 hónapos „átfu­tással” számolunk, akkor az előző Orbán kor­mány regnálásának számlájára írható, ha na­gyon megugrott a halálozási kedv, és vissza­esett a gyerekcsinálási. Mi történhetett? Sok idősnek teli lett a hócipője a kevés nyugdíjjal, a kifi zethetetlen gyógyszerárakkal? Nem vették meg a szívgyógyszert, inkább csendben elpat­koltak? A fi atalok meg – egykulcsos adó ide vagy oda – szedték a sátorfájukat, és úgy dön­töttek, inkább Európa másik országában szül­nek majd? Nagyon várom, hogy Matolcsy úr megint mondjon valamit népesedésünk ügyében. SZERINTEM... Várjuk olvasóink leveleit az alábbi címünkön: NÉPSZAVAszerkesztősége, 1146 Budapest, Thököly út 127. vagy a nepszava@nepszava.hu e-mail címen SOMFAI PÉTER 150 méter Pásztázza csakugyan öreg szemem a nagyvilágot, hála az M1 fürge in­formációs műsorainak. Tegnap pél­dául kétszer is járhattam Mexikó­ban. Először láthattam a drogbáró újabb szökési kísérletét a börtön­ből, majd a vulkánkitörések színhe­lyeinek az evakuálását. Utóbbinál megállapíthattam, úgy látszik, ná­luk is sok az államtitkár-helyettes, mint nálunk, rengetegen nyilatkoz­tak, ugyanolyan unalmasan és ha­sonlóan szerencsétlen amatőr pó­zokban. Megtudhattam azt is az M1-ből, hogy Ugandában magya­rok fektetik le egy új kórház alapkö­vét, Orbánék ott legalább építenek ilyet. Mégis, az kötötte le igazán a fi ­gyelmemet, hogy Mórahalomnál megkezdték a híres drótkerítés épí­tését. Pintér Sándor és Hende Csaba példás együttműködéssel elküldte az óriás gépeket, amelyek csak úgy tépik ki a gazt a talajból. És megtud­hattam, egyelőre ez csak 150 méte­res szakasz lesz a tervezett 170-vala­hány kilométerből, de azért fontos, mert a 150 méteren lopakodik be hozzánk a legtöbb „népvándorló”. Csak azt nem értettem, ha így van, akkor miért kell a többi 170-vala­mennyi kilométert is megépíteni? ÖREG SAM A SZERKESZTŐTŐL A görög válság kisugárzása megtépáz­za a francia baloldali pártok szentnek vélt egységét is. A szocialisták főtitkára beismerte, hogy Ciprasz a „fegyverszü­netet” kénytelen volt úgy aláírni, hogy a „hóhér” – Angela Merkel – a halánté­kához szegezte a revolvert. A párt kongresszusán 60 százalékos volt a többség, a „zendülők” meggyöngül­tek, de még nem mondták ki a végső szót, Hollande hallhatja a morgást. A Kommunista Párt választási szabad­esésben van, aligha ünnepelheti majd 2020-ban százéves fönnállását. A balol­dalinak nevezett pártot viharok tépáz­zák, júliusi kongresszusán nem nagy életerőt mutatott. Ha nem hajlandó be­tölteni a szocialistaellenes erő szere­pét, idilljének vége szakadhat. Vezető­je, Hollande egykori környezetvédő mi­nisztere a közelgő robbanás szelét érezheti, de ő a szocialistáknak még egyetlen szóba jöhető szövetségese, a 2017-es államfőválasztáson, nem ma­gányosan küzd a gondokkal. LAPSZEMLE A Mol nem tágít a bevált gyakorlattól. Szerdán és pénteken változtatja az árakat. Így aztán a benzin teg­nap óta három forinttal többe kerül, de holnaptól éppen három forinttal csökken. Aki tehát kedden már tankolt és pénteken újra fog, az ugyanannyit fi zet. Aki pedig közben, az rosszabbul járt. A változás heti átlaga így nulla forint. A fontos az, hogy a hét elején és a hét végén mosolygósabbak a vásárlók. A hét kö­zepiek meg nem számítanak FOTÓ: SZALMÁS PÉTER „EZ ITT AZ ÉN HAZÁM...” NÉZŐ Népszava, 1940. július 16. A német külügyminisztérium lapja az új Európa alapelveiről (Berlin, július 15. – „MTI”) A Wilhelmstrasséhoz közelálló „Berliner Börsenzeitung” diplomáciai munkatársa cikkso­rozatban ismerteti az új Európa alapelveit. A szombaton megjelent első cikk szerint ma már fennállanak Európában bizonyos tárgyi és lélek­tani feltételek, amelyek új európai sorsközösség felé mutatnak. Európa túl kicsiny ahhoz, hogy el­lenséges táborokra legyen felosztva, hogy a kis államok nagyhatalmak szövetségében és szolgá­latában éljék életüket. Az új Európa gyökeres át­alakulást kíván, és az érdekelt államoknak őriz­kedniök kell attól, hogy régi hordókba töltsék az új bort, és ügyüket öreg és tehetetlen kezekre bízzák. A túlzott politikai és gazdasági nacionaliz­musról való lemondásra van szükség, és annak elismerésére, hogy összeegyeztethető-e egy kis állam becsületével, ha nagy birodalmak vezeté­sére és védelmére bízza magát. Németország békét, biztonságot, és védelmet hoz Európának külső beavatkozások és belső bo­nyodalmak ellen. (...) A cikk a továbbiakban Eu­rópa ú j gazdasági rendszeréről beszél, amely gazdasági biztonságot fog jelenteni, végül hang­súlyozza, hogy „Németország nem szándékozik szociális rendjét vagy világnézetét más népekre ráerőszakolni, mindamellett az a meggyőződése, hogy szociális nézetei kifejezői a huszadik század követelményeinek”. MÚLTUNK Találtuk: http://themostwanted.blog.hu/

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék