Népszava, 2015. július (142. évfolyam, 152–178. sz.)

2015-07-16 / 165. szám

GVÉLEMÉNYwww.nepszava.hu velemeny@nepszava.hu2015. JÚLIUS 16., CSÜTÖRTÖK A SZERKESZTŐTŐL Fogyunk, Matolcsy úr! SOMFAI PÉTER M­atolcsy György ingatlanügynöknek sok­kal jobb lenne, mint demográfusnak. Ezt már akkor sejtettem, amikor alig hat hónappal az egykulcsos csodaadó beveze­tése után büszkén közölte: a népesség szaporo­dása máris jelzi a döntés helyességét. Ezen a ki­jelentésen aztán egyből megindult a hitvita a két oldal között, a kormányoldal sorolta az ér­veket, az ellenzék pedig az ellenérveket, legin­kább hülyének nézve a hivatalosságokat, mert a gyerekek megszületéséhez köztudottan cirka 9 hónap szükséges. A hozzáértők azt mondták, a gyerekvállalási döntés legalább egy évvel a gyerekek világra jö­vetele előtt megszületik, vagyis nem kilenc, ha­nem legalább 12 hónappal érdemes visszaszá­molni a születésszámokból, amikor azt vizsgál­juk, hogy egy-egy gazdaságpolitikai döntés esetleg hatást gyakorolhatott-e a gyerekválla­lási kedvre. Ezzel el is ült a vita, akárcsak a pöty­työs fenekű szittya gyerekek dolgában. A KSH a napokban megkongatta a vészha­rangokat: fogy a magyar! Többen halunk, mint ahányan születünk, legalábbis 2014 áprilisában ezt mutatták a számok. Ha 12 hónapos „átfu­tással” számolunk, akkor az előző Orbán kor­mány regnálásának számlájára írható, ha na­gyon megugrott a halálozási kedv, és vissza­esett a gyerekcsinálási. Mi történhetett? Sok idősnek teli lett a hócipője a kevés nyugdíjjal, a kifi­zethetetlen gyógyszerárakkal? Nem vették meg a szívgyógyszert, inkább csendben elpat­koltak? A fi­atalok meg – egykulcsos adó ide vagy oda – szedték a sátorfájukat, és úgy dön­töttek, inkább Európa másik országában szül­nek majd? Nagyon várom, hogy Matolcsy úr megint mondjon valamit népesedésünk ügyében. MÚLTUNK Népszava, 1940. július 16. A német külügyminisztérium lapja az új Európa alapelveiről (Berlin, július 15. – „MTI”) A Wilhelmstrasséhoz közelálló „Berliner Börsenzeitung” diplomáciai munkatársa cikkso­rozatban ismerteti az új Európa alapelveit. A szombaton megjelent első cikk szerint ma már fennállanak Európában bizonyos tárgyi és lélek­tani feltételek, amelyek új európai sorsközösség felé mutatnak. Európa túl kicsiny ahhoz, hogy el­lenséges táborokra legyen felosztva, hogy a kis államok nagyhatalmak szövetségében és szolgá­latában éljék életüket. Az új Európa gyökeres át­alakulást kíván, és az érdekelt államoknak őriz­kedniök kell attól, hogy régi hordókba töltsék az új bort, és ügyüket öreg és tehetetlen kezekre bízzák. A túlzott politikai és gazdasági nacionaliz­musról való lemondásra van szükség, és annak elismerésére, hogy összeegyeztethető-e egy kis állam becsületével, ha nagy birodalmak vezeté­sére és védelmére bízza magát. Németország békét, biztonságot, és védelmet hoz Európának külső beavatkozások és belső bo­nyodalmak ellen. (...) A cikk a továbbiakban Eu­rópa ú­j gazdasági rendszeréről beszél, amely gazdasági biztonságot fog jelenteni, végül hang­súlyozza, hogy „Németország nem szándékozik szociális rendjét vagy világnézetét más népekre ráerőszakolni, mindamellett az a meggyőződése, hogy szociális nézetei kifejezői a huszadik század követelményeinek”. SZERINTEM... Tacepaók csatája A kormány enyhe kifejezéssel is ízléstelen bevándorlásellenes plakátkampányára rendkívül frappáns választ adott a Kétfar­kú Kutya párt. Nem várt nagysá­gú összeget adtak össze a „zem­berek”, az ebből készült plaká­tok rendkívül szellemesek, és hogy telibe talált, azt a CÖF ilyenkor szokásos méltatlanko­dása is mutatta. Ez olyan siker­nek könyvelhető el, mint volt az internetadó elleni emlékezetes fellépés. Hogy a kormány nem ismer (el) vereséget, az abból is látszik, hogy most a válaszra el­lenválasszal ismét plakát-, illetve médiakampányba kezd, önma­gát dicsérendő. Úgy látszik, öre­gednek, elfelejtik azt a gyerek­korban szokásos mondókát, hogy öndicséret büdös. Más ol­dalról megközelítve, igencsak kétes az az öntömjénezés, amit plakátokon, médián keresztül kell az emberek szájába rágni. Mint ahogy az a plakátkampány is igen kétes volt a kormány ré­széről, hogy „több tiszteletet a magyaroknak” (a tiszteletet nem követelni, hanem kiérde­melni kell). Javasolom a Kétfar­kú Kutya pártnak vagy bármely más pártnak, szerveződésnek, hogy már most gondolkodja­nak, készüljenek, mert jó ellen­plakáttal ki lehet oltani az ön­tömjénezés „sikerét”. És erre a „zemberek” bizonyára ismét majd jó szívvel adakoznak. BAITZ GÁBOR Tisztelt Herényi úr! Olvastam a cikkét, és elcsodál­koztam. Elcsodálkoztam, hogy egy magát demokratának valló ember miként ítélheti el a görög népszavazást? Svájcban kisebb dolgokban is kikérik a nép véle­ményét. Történelmi tanulmá­nyaimban úgy tanították, hogy az ókori görög demokráciában a vezetők gyakran kikérték a nép véleményét, és cserépszavazást rendeztek. Kérdem én: miért an­tidemokratikus az, ha egy meg­választott kormány népszava­zást rendez egy olyan ügyben, ami a nép életszínvonalát érinti? Ha vállalják a megszorítást, ak­kor is, ha nem, akkor is. Tudtukra kellett adni, hogy ha nem jutnak megállapodásra, mindenkép­pen csökkenni fog az életszínvo­nal, ha igen, akkor is. Felélték a köl­csönöket? Igen! Az akkor ural­kodó kormány megkérdezte a népet, hogy vegyünk-e fel és fordítsuk népjóléti intézkedé­sekre, dacára annak, hogy nem fogjuk tudni visszafi­zetni, mert a gazdaság teljesítménye nem te­szi lehetővé? Vagy csak addig nyújtózkodjunk, amíg a taka­rónk ér? Nem! Nem kérdezték meg! Miért? Azért, amiért kis ha­zánkban sem kérdezgetik ilyen­ről a népet! A velejéig korrupt politikum irányította az ottani és az itthoni társadalmat. Most ala­kult egy tiszta kormány, ahol nem haszonleső emberek kezé­be került a kormányrúd, és ez olyan nagy baj? Igen! Nagy baj az ön liberális szemlélete szerint, mert bizony ez a vég kezdete! Lesz egy példa, hogy lehet fele­lősségteljesen is kormányozni, nem korrupt módon! A nép ér­deke az első, és nem a tőke min­denhatósága! Ön úgy látja, hogy a nyugati polgároknak kell meg­fi­zetniük a görög adósságot, amit a görögök elherdáltak. Sze­retném a fi­gyelmébe ajánlani Po­gátsa Zoltán írását ebben a té­mában. Ő azt állítja, hogy a gö­rögök magánbankoknak tartoz­tak, amelyeket aztán a „trojka” megvásárolt, így mentve a tőké­sek pénzét. Nem szidni kell a gö­rögöket, hanem példának tekin­teni. Bár mi ketten biztosan nem ugyanazon az oldalon állunk, ön is ahhoz a párthoz tartozott, amely 4 év alatt eladta, lerom­bolta az ország gazdaságát. Hadd emlékeztessem arra, hogy a GDP reálértéken még mindig nem érte el a „létezett szocializ­mus utolsó békeévének” a GDP-jét. Nyugodtan utánanézhet! MILNER GYÖRGY Tisztelt Milner úr! Köszönöm, hogy elolvasta íráso­mat, és reagált is rá. Magam is a népszavazás híve vagyok, de csak ha értelmes a feltett kér­dés. Az ókori görög demokrácia szép volt, igaz, hogy csak a gö­rög népesség töredéke élhetett vele. A svájci népszavazásoknak megvan a maguk politikai és társadalmi kultúrája, ott hülye­ségekről soha nem kérdezik a svájciakat. Gondolom, abban egyetértünk, hogy a Fidesz vilá­ga nem a mi világunk. Pedig a Fidesz kétharmadát egy alkot­mányellenesen kiírt népszava­zás alapozta meg a vizitdíjról és a felsőoktatási tandíjról. Aljas kérdés volt, a politikai szándék világos és manipulatív. Azóta van évekig tartó várólista, fi­zet­ni kell egy sor egészségügyi szolgáltatásért, és létezik felső­oktatási tandíj. Tehát a népsza­vazással vissza lehet élni, egy országot a hatalom megszerzé­se érdekében be lehet vele csapni. A görög kormány is ezt tette, ahelyett, hogy felvilágosí­totta volna a görögöket, mivel járhat a visszafi­zetés megtaga­dása. Ahelyett, hogy vázolta volna a görög gazdaság reorga­nizálásának lehetőségeit. Ahe­lyett, hogy a görög mágnások adózatlanul külföldre síbolt mil­liárdjai után kezdett volna kuta­kodni. A demokrácia fontos ele­me, hogy minden döntést ott kell meghozni, ahol a szükséges információk a legnagyobb meny­nyiségben rendelkezésre állnak. Erről szól a képviseleti demokrá­cia. Merkel asszony pontosan fogalmazott, Ciprasz a népsza­vazás kiírásával az iránta táplált bizalmat vesztette el. Ezt, a nemzetközi bizalmat féltette Antall József, amikor nem kez­deményezte a magyar állam­adósság elengedését, arra hi­vatkozva, hogy azt az egykori kommunisták vették fel. Merkel asszonynak ráadásul elég kínos lenne választóinak elmagyaráz­ni, hogy a görög hiteleket miért azoknak a német polgároknak kell fi­nanszírozniuk, akiknek lé­nyegesen kevesebb a nyugdí­juk, mint a görögöké. Ciprasz a bizalmat a görög bankrendszer vonatkozásában is elvesztette, mert hatalomra kerülése óta gö­rög bankbetétesek milliói – fél­ve a bankcsődtől – pénzeiket külföldi pénzintézetekben he­lyezték el, ami önmagában is képes egy bankrendszert meg­roppantani. Nem vagyok kon­zervatív, mert a mai világból ke­vés dolgot érdemes átmenteni, baloldali – értelmes baloldali gondolatok híján – sem vagyok, liberális pedig annyira, mint minden demokrata. Nem a poli­tikai rendszerekkel van baj, mert azok önmagukban, laboratóriu­mi körülmények között mind jók. Ma, amikor rohamosan ter­jed az egész világon a szegény­ség, amikor a föld népességé­nek kevesebb, mint egy százalé­ka birtokolja a világ vagyonának több mint a felét, a baloldali eszméknek és gondolatoknak lenne itt szezonja. Meg a keresz­tényi eszméknek, mik szerint a Teremtő minden embert egy­formának teremtett. Ezekkel én szívesen azonosulnék, ha látha­tó módon, mint a közgondolko­dás alkotó elemei, értelmesen léteznének. HERÉNYI KÁROLY ÖREG SAM 150 méter Pásztázza csakugyan öreg szemem a nagyvilágot, hála az M1 fürge in­formációs műsorainak. Tegnap pél­dául kétszer is járhattam Mexikó­ban. Először láthattam a drogbáró újabb szökési kísérletét a börtön­ből, majd a vulkánkitörések színhe­lyeinek az evakuálását. Utóbbinál megállapíthattam, úgy látszik, ná­luk is sok az államtitkár-helyettes, mint nálunk, rengetegen nyilatkoz­tak, ugyanolyan unalmasan és ha­sonlóan szerencsétlen amatőr pó­zokban. Megtudhattam azt is az M1-ből, hogy Ugandában magya­rok fektetik le egy új kórház alapkö­vét, Orbánék ott legalább építenek ilyet. Mégis, az kötötte le igazán a fi­­gyelmemet, hogy Mórahalomnál megkezdték a híres drótkerítés épí­tését. Pintér Sándor és Hende Csaba példás együttműködéssel elküldte az óriás gépeket, amelyek csak úgy tépik ki a gazt a talajból. És megtud­hattam, egyelőre ez csak 150 méte­res szakasz lesz a tervezett 170-vala­hány kilométerből, de azért fontos, mert a 150 méteren lopakodik be hozzánk a legtöbb „népvándorló”. Csak azt nem értettem, ha így van, akkor miért kell a többi 170-vala­mennyi kilométert is megépíteni? LAPSZEMLE A görög válság kisugárzása megtépáz­za a francia baloldali pártok szentnek vélt egységét is. A szocialisták főtitkára beismerte, hogy Ciprasz a „fegyverszü­netet” kénytelen volt úgy aláírni, hogy a „hóhér” – Angela Merkel – a halánté­kához szegezte a revolvert. A párt kongresszusán 60 százalékos volt a többség, a „zendülők” meggyöngül­tek, de még nem mondták ki a végső szót, Hollande hallhatja a mozgást. A Kommunista Párt választási szabad­esésben van, aligha ünnepelheti majd 2020-ban százéves fennállását. A balol­dalinak nevezett pártot viharok tépáz­zák, júliusi kongresszusán nem nagy életerőt mutatott. Ha nem hajlandó be­tölteni a szocialistaellenes erő szere­pét, idilljének vége szakadhat. Vezető­je, Hollande egykori környezetvédő mi­nisztere a közelgő robbanás szelét érezheti, de ő a szocialistáknak még egyetlen szóba jöhető szövetségese, a 2017-es államfőválasztáson, nem ma­gányosan küzd a gondokkal. NÉZŐ Találtuk: http://themostwanted.blog.hu/ Már a görögök is Londonba mennek, hogy elvegyék a magyarok munkáját! Évekbe is telhet, míg kiderül, hogyan hat az újabb görög válság a munkaerőpiacra. A munkát keresők reakciói azonban már most egyértelműek. 2013-hoz képest 36,6 százalékkal csökkent a görögországi álláskeresők száma. Ugyanebben az időszakban Németországban csaknem megduplázódott, míg Nagy-Britanniában több mint 10 százalékkal nőtt. (...) A top 5 célország listája nem meg­lepő: Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Németország, Svájc és Kanada a legnépszerűbb úti cél. (...) A külföldi ál­lást keresők közül a legtöbben fogorvosként, mérnök­ként, grafi­kusként és informatikusként szeretnének elhe­lyezkedni, és ezekben a szakmákban van is esélyük rá, hogy biztos, jól fi­zető állást találjanak. Az utóbbi hetek­ben megugrott azoknak a száma is, akik közgazdasági, pénzügyi területen vállalnának külföldi munkát. Hogy a mostani válságnak milyen következményei lesznek Gö­rögország gazdaságára öt vagy tíz év múlva, teljesen ki­számíthatatlan. Egy biztos: a pénzügyi krízis mellett az agyelszívás következményeivel is számolniuk kell a görö­göknek. „EZ ITT AZ ÉN HAZÁM...” A Mol nem tágít a bevált gyakorlattól. Szerdán és pénteken változtatja az árakat. Így aztán a benzin teg­nap óta három forinttal többe kerül, de holnaptól éppen három forinttal csökken. Aki tehát kedden már tankolt és pénteken újra fog, az ugyanannyit fi­zet. Aki pedig közben, az rosszabbul járt. A változás heti átlaga így nulla forint. A fontos az, hogy a hét elején és a hét végén mosolygósabbak a vásárlók. A hét kö­zepiek még nem számítanak FOTÓ: SZALMÁS PÉTER Várjuk olvasóink leveleit az alábbi címünkön: NÉPSZAVA szerkesztősége, 1146 Budapest, Thököly út 127. vagy a nepszava@nepszava.hu e-mail címen

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék