Népszava, 2015. augusztus (142. évfolyam, 179–203. sz.)
2015-08-14 / 190. szám
6 VÉLEMÉNYwww.nepszava.hu velemeny@nepszava.hu2015. AUGUSZTUS 14., PÉNTEK A SZERKESZTŐTŐL Ilyen állatság tényleg nincs! SOMFAI PÉTER Az Üllői úti klinikák egyike előtt a járdán békésen parkolt egy kórházi ágy, benne a félmeztelen beteggel, mellette a táskája, s mindketten gondosan betakarva. Az autók jöttek-mentek, a járókelők úgyszintén, de a fal mellett, a kórházi ágyon fekvő betegre a többség pillantást sem vetett. Aki mégis, annak – állítólag – fülig szaladt a szája, azt gondolván, valamilyen kandikamerás átverés szemtanúja. Egyetlen ember akadt csak a járókelők között, aki odament az ágyon fekvő férfihez, és megkérdezte, segíthet-e valamiben. Csak ültem és néztem a kereskedelmi tévé rövid tudósítását, mint az egyszeri paraszt bácsi a zsiráf ketrece előtt: ilyen állat aztán tényleg nincsen! Hogyan kerülhetett a beteg ágyastól az utcára? Békésen feküdt a szobájában, amikor arra járt egy betegtologató, s megkérte, ugyan tolja már ki az utcára, szeretne rágyújtani? Vagy elindultak vele az egyik épületből a másikba, röntgenről CT-re (furcsamód az Üllői úti járdán), de a betegszállító útközben kapott egy sürgős telefont, hagyja Pista bácsit, Juli néni fontosabb... Aztán elfelejtette az egészet, Pista bácsi pedig jó ideig parkolt az árnyékban a fák alatt. De ez még semmi. A tudósításból kiderült, hogy a beteg egyik környező klinikának sem hiányzott. Nem hiányzott a mentőknek sem, ők biztosan nem felejthették az utcán a bácsit, ugyanis nem olyan ágyakkal szállítanak. (Nem azért, mert ilyen nem fordulhatna elő, csak az ágy miatt!) Nem tudok másra gondolni, ufók hagyták ott az utcán a beteget. Vagy Nyíregyházáról jött az illető az önjáró ágyával, de éppen az Üllői úton kifogyott belőle az üzemanyag. MÚLTUNK Népszava, 1938. augusztus 14. Egyesülés, avagy, amikor kizárják a kizártakat a kizártak közül Múltkoriban a nyilas újság nagy lelkendezve közölte a hírt, hogy a nyilas pártok és csoportok közül kettő: a Hubay-féle hungaristák és a Festeticsféle svasztaisták egyesültek, egymás keblére borultak és most már nincs köztük különbség, ezentúl már nem bólintják fejbe egymást. Jegyzőkönyvet is közölt az egyesülésről a nyilas napilap, és a jegyzőkönyv alatt ott szerepelt a két zöldinges csoport vezéreinek neve: a Hubay Führeré és a Festetics grófé. A jegyzőkönyv szerint Festetics zöldinges pártja beolvadt Hubay hungaristái közé, csak éppen Festetics nem lépett be a Hubayba, hanem kívülről rajong érte és támogatja őt. Most azután a „8 Órai Újság” gróf Festetics nyilatkozatát közli, amelyben a 40 000 holdas Führer kijelenti, hogy bizony az ő zöldingesei nem egyesültek a Hubay-féle „testvérekkel” és az ő pártja továbbra is az ő vezetése alatt működik. Mi történt hát itt tulajdonképpen? Állítólag az történt, hogy a Hubay zöldingesei közé csak azok léptek be a Festetics-féle zöldingesek közül, akiket Festetics – mint „untauglichokat” – már amúgy is kizárt a pártjából, tehát a Svaszta és társai. Hír szerint ezek a kicsapottak, mielőtt beléptek Hubayékhoz, kizárták maguk közül a kizáró Festetics grófot, és kizárták maguk közül azokat a kizártakat, akik nem akartak belépni a Hubay-féle hungarista pártba. Igaz, hogy ezek után is nehéz megérteni, tulajdonképpen mi történt gróf Festeticcsel és legényeivel, miért cibálta le róluk a zöld inget a gróf úr, és mi történt azután... No, de nem azért nyilasok a nyilasok, hogy meg is lehessen érteni, amit ők „mozgalmuk eseményei” cím alatt könyvelnek el. SZERINTEM... Közös dalra fakadunk Szerény véleményem szerintem a kötelező közös éneklés visszatetsző ötlet, bármilyen népnemzeti mázzal is van nyakon öntve. Nem mintha ilyen már nem lett volna a magyar nemzet történelmében. Ki tudja, talán a Vereckeiszoroson való átkelés előtt vagy a közben is daloltak eleink. Hát még, amikor megpillantották a kerítés nélküli új hazát! Sokszor énekeltem ám én is, főleg az általános iskolában (1957–65), minthogy énekkaros voltam, de az órák előtti éneklés nem volt divatban. Mondják, a kivétel erősíti a szabályt. Nos, a Móra Ferenc Általános Iskolában, a felső tagozatban a földrajzi történelmet egy Horváth Antal nevű tanár tanította, akit „Gumikopasz” gúnynévvel illettek illetlenül, de nem alaptalanul az iskola vásottabb kölykei. Nekem szép emlékeim vannak róla, nagyon jó pedagógus volt. Amikor a történelmi tanulmányainkban eljutottunk a 48–49-es forradalom és szabadságharchoz, az óra előtt az egész osztály elénekelt egy általa betanított rövid kis dalt. Úgy emlékszem, ezt: „Ezernyolcszáznegyvennyolcban nem így volt, mikor Kossuth diktálta a vezényszót. Előre vitézek, mondották a vezérek. Futott is ám a német.” Utoljára jóízű közös éneklésben akkor volt részem, amikor a Vágóhídon dolgoztam (1974–1980). A munkatársakkal néha általmentünk a rámpán, túl a Hattyú elnevezésű vendéglátó-ipari egységbe. Ott aztán ettünk, ittunk, és mert lehetett, énekeltünk is (vö. Ágácos út; A vén cigány; Nótás kedvű volt az apám), bár Margit Sanyi bácsi szerint inkább ordítottunk, mint aki a fába szorult. Rég volt, ennyi év távlatából már nem tudom megítélni a szavai igazságát. Visszatérve eredeti témánkra, ezt a közös éneklést ügyesebben kéne „beadni” a jónépnek, mert olyan a magyar ember és a nem magyar is, hogy amit ráerőltetnek, azt nem fogadja jó szívvel, még akkor se, ha egyébként hasznos és jó dolog is. Már a régi görög gondolkodók is sokat filóztak ezen, de úgy tűnik, nem sok sikerrel. MÉHES JÁNOS Véreim, igaz magyarok! Minden magyarok miniszterelnökeként az utóbbi időben többször kellett hozzátok fordulnom, mivel sorsfordító kérdésekben (pl. atomerőmű-építés, vizesvilágverseny, olimpiarendezés, migránsterrorizmus) hoztam döntéseket a ti véleményeteket figyelembe véve. A nemzeti konzultációkat azért kezdeményeztem, hogy minden döntésemet népem egyetértő véleményével megerősítve hozhassam meg. Talán ennek is köszönhető, hogy egy független intézmény vezetője „új De Gaulle”-nak nevezett. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy korábban egy másik független ember Kossuth L. reinkarnációjaként aposztrofált. Mostani megszólalásomat klubcsapataink (természetesen a futballról beszélek, a többiek nem érdekelnek) kiesése indukálta. Az, hogy mind a négy csapat kiesett, csakis Gyurcsány Ferenc és az MSZP aknamunkájának köszönhető. Már többször rámutattam, hogy a baloldal ráront a nemzetre, valamint hogy azért utálják a magyarokat, mert azok magyarok. Ezt nektek is így kell látnotok, testvéreim. Mind a négy csapat foggal-körömmel, utolsó erejével küzdött a győzelemért. De elbuktak, köszönhetően a bal liberális ármánykodásnak. Azt sulykolták folyamatosan, hogy a futballistáink nem ütik meg az európai mércét. Hát csoda, hogy egy Gyurcsó Ádámban ezek után kétségek támadnak? Emlékezhettek arra, én mindent megtettem, hogy ezeket a kétségeket eloszlassam. Nem haboztam történelmi ténynek nevezni a Videoton továbbjutását a The New Saints ellen. A kiesés dacára azt kell mondanom, hogy ne csüggedjetek. Bíznotok kell, ahogy én is bízom. Ezért döntöttem újabb stadion felújítások mellett. Megújul Kozármisleny, Mezőkövesd, Gyirmót stadionja. Innen fognak az új tehetségek – új Puskások, Kocsisok, Hidegkutik, Egerszegi Krisztinák (Kocsesz, ez utóbbi név az uszodaavatóhoz tartozik) – kiáramlani, és még – a jelenleginél is – jobban felvirágoztatni a magyar futballt. Kazinczy azt mondta, hogy „nyelvében él a nemzet”. Én azt mondom: futballjában él a nemzet. Ezért dolgozom. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! ORBÁN VIKTOR (HELYETT: POPPINI) Fidesz-logika Csak hüledezünk a Fidesz–KDNP-kormány törvényalkotási gyakorlatán, különös tekintettel a kétharmados többség arroganciájára. Nem új keletű ez a dolog. A Fidesz magja anno egy fiatal jogászcsoport volt, amely a puhuló demokráciában kihasználta a jogi kiskapukat, vagyis a törvényalkotási hibákat, így tud manapság rendszerváltó vezető párt szerepében tetszelegni. Elvük akkor is, ma is az, amit nem tilt a törvény, azt szabad. Vannak ugyan íratlan törvények, amelyek a demokráciákban evidenciák, de ez az öregedő ifjakat nem zavarja. Unortodox gazdaság, unortodox törvények, unortodox országvezetés. Ez egy kétharmados kormányzó erő esetében, különösen, ha a fentieket figyelembe vesszük, életveszélyes az országra nézve. Évtizedekbe kerülhet az unortodoxia helyreállítása. Árát nem a kormányok, hanem az adófizetők állják. Ennek felismerése egy minorita értelmiségi körben már megtörtént, de változás csak akkor következhet be, ha a nacionalista demagógiával leszámol a társadalmi közfelfogásunk. Sajnos a legerősebb ellenzéki párt, a Jobbik eszköztárában is ott van a nacionalista demagógia, időként a nyílt rasszizmust cukormázzal bevonva. Ne legyen kétségünk. A Jobbik esetleges hatalomra jutása esetén a Fidesz biztosítani fogja törvényalkotási logikájának kétharmados többségét, ami maga a nemzeti tragédia lenne. TŐSÉR ISTVÁN, MISKOLC Kik a bűnösök? Kiszámíthatatlan, hová vezet az a gyűlöletkampány, amelyet a magyar kormány minden hivatalos fórumon folytat azok ellen a szerencsétlen emberek ellen, akik kénytelenek voltak elhagyni hazájukat, hogy a puszta életüket mentsék. Akinek volt valami vagyonkája, pénzzé tette, eladta a házát, a földjét, az állatait, hogy ki tudja fizetni az embercsempészeket. De még ez sem elég, a több ezer kilométeres vándorlás megannyi veszélye után ideérnek Európába, azt gondolnák, hogy talán jobbra fordul az életük, s akkor belecsöppennek egy gyűlölködő társadalomba. Olvasom, a minap botokkal és sokkolóval raboltak ki egy csoportot azok a mórahalmi csibészek, akik azt ígérték a hiszékeny szíreknek, hogy biztos helyre viszik őket. Szerintem elrettentő büntetést érdemelnének az elkövetők, de a hatóságok is, amelyek erre bátorították őket. VARGA S. PÉTER, BUDAPEST NÉZŐ Találtuk: http://medianaplo. blog.hu/zöldi lászló Szanyi ízekre szedte a baloldalt Szanyi Tibor a 180 perc című rádióműsorban egy dolgozatáról beszélt. (...) Kiderült, hogy tegezős körlevele a Kapcsolat.hu-n jelent meg, ami eleve biztosíték arra, hogy csupán azok olvassák el, akik közel állnak az MSZP-hez. (...) Végre azonban egy ellenzéki politikus, aki a dögmelegben is huzamosabb időt szánt a gondolkodásra. Azt firtatja, vajon mivel magyarázható pártjának 2006 óta tartó veszszőfutása. Mi az ősbűn, amely árnyékba borítja a jelenlegi MSZP-t? Mennyire kell baloldalinak lenni ahhoz, hogy pártját elfogadják a potenciális szövetségesek, akik nélkül nem lehet megszüntetni Orbán Viktor rendszerét? Gyurcsány Ferenc – akit Szanyi úgy jellemzett, hogy „egy mentálisan megzakkant bolsi milliárdossal nem lehet normális jövőt építeni” (Facebook.com, 2013. 11. 15.) – mintha azzal búcsúzott volna az MSZP-től, ő bizony jó vastag könyveket ír majd a baloldal okulására. Hol vannak ezek a könyvek? (...) A baloldal ősbűnéről és vesszőfutásáról miért nem írta meg a maga elemzését Bajnai Gordon, Botka László, Hiller István, Karácsony Gergely, Lendvai Ildikó, Mesterházy Attila, Szigetvári Viktor? Vajon hozzájuk írhatom-e Tóbiás József nevét? Képesnek tartja-e bárki az intellektuális erőfeszítésre, amire a felsoroltak képesek lettek volna ugyan, mégsem éltek a lehetőséggel? Helyettük be kell érnünk egy apró termetű, kásás beszédű és helyesírási gondokkal küszködő fenegyerekkel, aki hosszú és vitára késztető okfejtésével legalább tíz centit nőtt a szememben. „EZ ITT AZ ÉN HAZÁM...” Az augusztusi meleg éjszakákon hulló csillagot keresve sokan figyelik az égboltot. Fotósok egész hada igyekszik lencsevégre kapni egy-egy látványos jelenséget. Ezen a fotón egy meteor látszik az égbolton Tés község két szélmalma felett, ami igazolja, hogy a Föld belépett a Perseida meteorraj összetevőit alkotó egyik üstökös pályája mentén szétszórt porfelhőbe. Azt mondják, hulló csillagot látva kívánni kell valamit, mert valóra válik. Arról nem szól a fáma, érvényes-e ez a politikai kívánságokra is FOTÓ: MTI/KOMKA PÉTER ÖREG SAM Áldott kenyér Összefutott a nyál a számban, hallgatván az egyik magyar nemzeti főpék szemléletes beszámolóját az M1-en az idei Szent Istvánnapi ünnepi kenyér kvalitásairól. Aranybarna héja lesz, beleharapván friss ropogós, a tésztája meg omló, bársonyos, ízletes, menynyei élvezet. Nem is lehet másképpen, hiszen szent emberek fogják megáldani. Enni azonban nem fogunk belőle, mert a boltokban a poros polcokon sápadt, szikár cipók sorakoznak, s szeletelve, kés alatt morzsaheggyé változnak. Provokatív kedvemben a minap megkérdeztem a bájos boltos kisasszonyt, volna-e netán császárzsömléje? Úgy bámult rám, mintha a Marsról pottyantam volna elé. Tovább nem faggattam, hogy ismer-e ugyancsak ropogós fonott kis mákost a reggelihez, esetleg vajas pacsnit is? Szomorúan ballagtam ki a péküzletből, tudván, az élelmiszeripar általános züllése talán a sütödéknél látszik a legjobban. Ennek ellenére nem szapultam a derék pékmestereket. Ők nem felejtették el szép hivatásukat, már csak azért sem, mert nekik még van sütnivalójuk. LAPSZEMLE Kelet-Európa ellenáll a felzárkózó piacok általános zuhanásának, erősödnek az itteni állampapírok, a fizetőeszközök pedig kiemelkedőt nyújtanak, miközben a befektetők távoznak az olyan országokból, amelyek nagyban függnek Kínától, illetve a nyersanyagoktól. A fejlődő nemzetek piacát a magyar és a román papírok vezetik. Mindez azt mutatja, hogy a földrész középső része menedéket kínál jó pár pénzügyi befektetőnek a kínai leértékelés, illetve a nyersanyagárak megingása után. A 10 évre szóló, forintban jegyzett magyar papírok hozama 6 százalékpontot esett, a forint árfolyama emelkedett mind az euróval, mind a dollárral szemben. Egy nyugati közgazdász szerint a régió némi piaci stabilitást nyújthat és lehetőségeket kínál a FED készülő kamatemelése előtt. Várjuk olvasóink leveleit az alábbi címünkön: NÉPSZAVA szerkesztősége, 1146 Budapest, Thököly út 127., vagy a nepszava@nepszava.hu e-mail címen