Népszava, 2015. augusztus (142. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-14 / 190. szám

8 NÉPSZAVA VILÁG 2015. AUGUSZTUS 14., PÉNTEK Vérfürdőt rendezett az Iszlám Állam egy bagdadi piacon Megosztják Irakot? Ismét vérfürdőt rendezett az Iszlám Állam, ezúttal az iraki fővárosban, egy síi­ta többségű kerület népes piacán. Az iraki síita-szunnita felekezeti konfliktus annyira mély, hogy ellehetetleníti a terrorizmus elleni harcot is, és távlati meg­oldásként az ország kettéosztását vetíti előre. A­z Irak és Szíria jelentős ré­szét megszállva tartó, ott úgynevezett kalifátust ki­kiáltó Iszlám Állam (IS) szun­nita terrorszervezet vállalta azt a merényletet, amelynek követ­keztében több mint 70 személy vesztette életét az iraki főváros­ban. Bagdad síiták által lakott kerületében, Sadr Cityben teg­nap reggel egy hűtőkamiont robbantottak fel egy népes pia­con. A merénylet 76 emberéle­tet követelt, és 212 sebesültet ápolnak kórházban. Haider al- Abadi miniszterelnök tavaly nyári beiktatása óta ez volt az egyik legvéresebb merénylet, amelyet Bagdadban követtek el. Júliusban egy, a fővárostól 20 km-re fekvő síita kisváros pia­cán robbantott az IS, az akkori merényletben 90-en hunytak el. A dzsihadisták tegnapi köz­leménye szerint a halottak szá­ma ezúttal is eléri a kilencvenet, de a kórházi és hivatalos közlé­sek ezt nem erősítették meg. A terroristák leszögezték, a merénylet a síita milíciákat cé­lozta. A különböző nemzetközi hírügynökségeknek beszámoló szemtanúk szerint azonban az áldozatok legnagyobb része ezúttal is civil volt, a pusztítás pedig rettenetes. A zöldség- és gyümölcspiacon a termékeket vér borítja, emberi testrészek hevernek szerteszét, mesélték a sokkos állapotban lévő túlélők a Reutersnek. Ahmed Ali Ah­med szemtanú nyilatkozatában a kormányt tette felelőssé a tör­téntekért, és sokak nevében kö­vetelte, hogy a hatóságok szigo­rítsák meg a kontrollt a város­ba való belépéskor, emeljék a biztonságot szavatoló katonák és síita milicisták számát a te­lepüléseken. Haider al-Abadi miniszterel­nök Moszul terroristák általi el­foglalása után egyre inkább a síita milíciákra kezdett támasz­kodik Bagdad védelme és az el­foglalt területek visszaszerzése érdekében. Mindenekelőtt azért, mert a milíciák a kormányhad­sereg mellett, de hatékonyab­ban veszik fel a harcot az Isz­lám Állammal szemben, így Irakban az eleve létező mély sí­ita-szunnita ellentéteket a fegy­veres szembenállás is mélyíti. A hadsereg azonban nem áll a helyzet magaslatán, több alka­lommal megfutamodott a terro­risták támadásai elől, felszere­léseit, nagy értékű harci tech­nikát is hátrahagyva. A síita milíciák színrelépésének kö­szönhetően a szunnita dzsiha­disták egyre több, kisebb-na­­gyobb merényletet követnek el a síita többségű településeken. E felekezeti konfliktus 2006- 2007-ben tetőződött, amikor több tízezer áldozatot követel­tek az összecsapások. Raymond Thomas Odierno tábornok, amerikai vezérkari főnök, a korábban Irakban ál­lomásozó amerikai hadsereg egykori parancsnoka szerdán, a bagdadi véres merényletet megelőzően beszélt az Irakot megbénító konfliktusról. Azt ál­lította, hogy a síita-szunnita megbékélés Irakban egyre in­kább ellehetetlenül. A tábornok véleménye szerint az egyetlen megoldás e felekezeti konfliktus kezelésére az ország kettéosz­tása lehetne. Hangsúlyozta, en­nek mikéntjéről az érintettek­nek, politikusoknak, diploma­táknak kellene dönteniük, ne­kik kellene megtalálniuk rá a megoldást, de más rendezési le­hetőség egyelőre nemigen kör­vonalazódik. Pillanatnyilag azonban az Iszlám Állam elleni fellépés az elsődleges, mind az Egyesült Államok, mind Irak számára, húzta alá a búcsúzó tábornok. A terrorcsoport elleni harc azonban holtpontra került, is­merte be.­­Az IS tavaly június­ban indította el offenzíváját és kiáltotta ki a kalifátust. Az amerikai vezetésű nemzetközi katonai szövetség tavaly július végére állt össze, de mindmáig nem tud felmutatni jelentős si­kert. A szunnita terrorcsoport elleni harcot nehezíti az a tény is, hogy a szunnita lakosság nem elhanyagolható része szim­patizál a terrorcsoporttal, akár segíti is őket.) Raymond Thomas Odierno tábornok, vezérkari főnök man­dátuma ma ér véget, ez alka­lommal beszélt sajtótájékozta­tón az iraki helyzetről. G.M. • Menetrendszerű támadások a síiták ellen • A lakosság a kormányt vádolja • Kezelhetetlen felekezeti ellentét Sacr City a merényletek által leginkább sújtott bagdadi városrész fotó: europress/gettyimages RÖVIDEN Jimmy Carter rákos Jimmy Carter, az Egyesült Álla­mok volt elnöke egy szerdai saj­tótájékoztatón bejelentette, rák­ban szenved. A 90 éves volt ál­lamfő a hónap elején májműté­ten esett át, akkor derült fény betegségére. Most további vizs­gálatoknak veti alá magát, hogy pontosabb képet kapjanak álla­potáról. Több családtagja is rák­ban hunyt el, köztük szülei és há­rom testvére. Barack Obama el­nök közleményben kívánt neki gyors és teljes felépülést. Carter egy hivatali időt töltött a Fehér Házban, mióta lejárt a mandátu­ma, saját alapítású jótékonysági szervezetét, a Carter Centert ve­zeti. Időskora ellenére eddig jó egészségnek örvendett, bár má­jusban le kellett mondania egy guyanai utazását betegség mi­att. Elmondta, az atlantai Emory Egyetemen kap kezelést, jövő héten tesznek közzé új jelentést állapotáról. A népszava Részben elévültek az Assange elleni vádak A svéd ügyészség ejtett három vádat a Julian Assange ellen fel­hozottak közül, de továbbra is nyomoznak a 2010-es nemi erő­szak ügyében. A szexuális zakla­tás vádja öt év alatt elévül, a ne­mi erőszak vádjának elévülése azonban tíz év. Assange már há­rom éve Ecuador londoni nagy­követségén él önkéntes szám­űzetésben. 2012 óta védekezik így a kitoloncolás ellen, és azóta is tagad mindent. Nem attól fél, hogy Nagy-Britannia kiadja Svéd­országnak, hanem hogy azután kiadják az Egyesült Államoknak is, ahol bizalmas amerikai doku­mentumok kiszivárogtatása mi­att állíthatják bíróság elé. Koráb­ban az ügyészség ragaszkodott hozzá, hogy Svédországban hall­gassák meg, de márciusban be­leegyeztek, hogy Londonban kérdezzék ki az ausztrál férfit. Az viszont továbbra is kérdés ma­rad, hogy vajon elfogadják-e az ecuadori nagykövetséget mint helyszínt. ► népszava Újabb tálib támadás Afganisztánban Rendőröknek öltözött tálib fegy­veresek támadtak meg egy dél­afganisztáni rendőrőrsöt. A tá­madásban a kormányzati bizton­sági erők 15 tagja vesztette éle­tét, jelentette az AFP. Helmand tartomány, ahol a támadás tör­tént, a tálib felkelők egyik felleg­vára. A lázadók vállalták is a me­rényletet. A történtek annak a múlt pénteken kezdődött, első­sorban a fővárost, Kabult célzó legújabb merényletsorozatnak a részei, amelyeket már az új veze­tő, Aktar Maszúr mallá vezetésé­vel vittek végbe a tálibok. A kabu­­li robbantásokban ötvenhatan vesztették életüket. ► népszava Lövöldözés Maliban Ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak egy rendőri ellenőrző­­pontra Mali fővárosában. Nem­rég egy szállodát támadtak meg. Még nem tudni, milyen szerve­zet áll az eset mögött. Az iszlám szélsőségesek 2012-ben egyszer már átvették az uralmat Mali északi része felett. ► népszava FOTO: EUROPRESS/GETTY IMAGES www.nepszava.hu vilag@nepszava.hu Kiegyezhetnek Líbiában Genfben egyeztetnek a líbiai szemben álló felek, az ENSZ közvetítésével. A cél, hogy véget lehessen vetni az észak-afrikai országot teljesen felőrlő káosz­nak és válságnak, amely nagy­mértékben generálja az Euró­pába irányuló menekülthullá­mot is. Moammar Kadhafi 2011-es megbuktatása óta még nem si­került lefegyverezni a különbö­ző törzsi milíciákat, a közöttük dúló fegyveres harc vezetett oda, hogy pillanatnyilag két kormánya van Líbiának. A nemzetközileg elismert kor­mány és parlament tavaly nyá­ron arra kényszerült, hogy el­meneküljön a fővárosból, Tob­­rukba tették át székhelyüket. Tripolit a lázadó milíciák tart­ják megszállva, ők ugyancsak létrehozták a maguk hatalmi és államigazgatási struktúrái­kat. A helyzetet a terrorveszély is súlyosbítja, ugyanis Líbiában is megjelentek az Iszlám Állam­nak hűséget fogadó kisebb cso­portok. A Genfben tárgyalóasztalhoz ült líbiai képviselők bizakodó­an nyilatkoztak a megállapo­dás lehetőségéről. Bernardino León, a világszervezet líbiai kü­­lönmegbízottjának beszámoló­ja szerint a líbiai felek ígéretet tettek arra, hogy heteken belül véget vetnek az országban dúló politikai és fegyveres konflik­tusnak. Tervek szerint augusz­tus végéig nemzeti egységkor­mány alakul, amelyet szeptem­berben szavazással kívánnak megerősíteni. Ebbe az irányba mutat az is, hogy szerdán bejelentette le­mondását a Tobrukban széke­lő, nemzetközileg elismert kor­mány feje, Abdalláh asz-Száni. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ A román néppártiak is bírálják Budapestet Nincs különbség a román bal- és jobboldal között a nemzeti kérdéshez való viszonyulásban, állította a Népszavának nyilat­kozva Markó Béla volt RMDSZ- elnök. Őt igazolja az a közle­mény, amelyet az Európai Nép­párt egyik romániai tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) adott ki tegnap. (A PNL Klaus Johannis államfő formációja.) A Marius Obreja PNL-szená­­tor által jegyzett közlemény le­szögezi, a romániai magyarok­nak minden joguk biztosított, Zákonyi Botond magyar nagy­követ pedig méltatlan az általa betöltött tisztségre. „Szeretném emlékeztetni Magyarország bu­karesti nagykövetét, Zákonyi Botondot, hogy a romániai ma­gyarok ugyanolyan autonómia­ és más, Románia alkotmánya által garantált jogokkal rendel­keznek, mint minden állampol­gár. Más nemzeti kisebbségek­hez hasonlóan a magyar közös­ség számára is biztosított a sza­bad hozzáférés az oktatáshoz, az egészségügyhöz, a közigaz­gatáshoz, a parlamenti képvise­lethez. A kártékony nacionalis­ta retorika, a kilencvenes évek interetnikus feszültségeihez va­ló visszatérés, az etnikai alapú autonómiaprovokációk felélesz­tése méltatlan a magas tiszt­séghez a jelenlegi rendkívül képlékeny biztonsági helyzet­ben”, áll a közleményben. A „román államnak címzett provokációkat” a liberális sze­nátor is magyar belpolitikai okokkal magyarázza, akárcsak Victor Ponta miniszterelnök, többek között a szólásszabad­ság megnyirbálását, a gazdasá­gi hanyatlást és a migránsok­­kal szembeni magyar kormány­zati magatartást említi. Vagyis a román pártok, ideo­lógiai hovatartozásra való te­kintet nélkül, azonos pozíciót foglalnak el Orbán Viktor kor­mányával szemben. A magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn azt nyilatkozta, hogy a 2012 előtti kormányokkal szívélyes volt a román-magyar viszony, amely a szociáldemokrata Ponta hatalomra jutása óta ke­rült gödörbe. A Fidesz román testvérpártjának nyilatkozata azonban nem ezt tükrözi. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Forró napok Kelet-Ukrajnában Kijev egyre gyakrabban kongat­ja meg a vészharangot, jelezve, az utóbbi napokban egyre he­vesebbé válnak a szakadárok támadásai. Az ukrán hadmű­veleti parancsnokság csütörtö­ki beszámolója szerint augusz­tus 12-e volt az utóbbi hetek „legforróbb” napja a kelet-uk­rajnai fronton. Közölték, az oroszbarát fegyveresek 152- szer sértették meg a tűzszüne­tet, támadásaik során a minsz­ki fegyverszüneti megállapodás szerint tiltott Grad rakéta-soro­­zatvetőket, illetve 100 millimé­ternél nagyobb kaliberű akna­vetőket is bevetettek. Hasonló vádakkal állt elő az úgynevezett Donyecki Népköz­­társaság „védelmi minisztériu­ma” is, 100 milliméteresnél na­gyobb kaliberű fegyverek hasz­nálatával vádolta az ukrán hadsereget. Ugyanakkor Denisz Puslin, a Donyecki Népköztár­saság egyik vezetője, aki a sza­­kadár terület képviselője a konfliktus rendezése céljából létrejött minszki kontaktcso­portnak, tegnap bejelentette, hogy a testület és annak alcso­portjai az elkövetkezőkben négyszer, szeptember 8-án és 22-én, aztán pedig október 6- án és 20-án fognak összeülni. Pusilin arról beszélt, hogy mi­előbb tárgyalásos úton szeret­nének véget vetni a több mint egy éve zajló fegyveres konflik­tusnak. Ennek azonban ellent­mondani látszik a Zvezda tele­vízió azon értesülése, hogy mind a donyecki, mind a lu­­hanszki el nem ismert „népköz­­társaságok” minden katonai egységét teljes harckészültség­be helyezték, visszahívtak min­den szabadságon lévő katonát is, a területükön lévő vállalato­kat pedig arról értesítették, hogy légi csapások várhatóak. Állítják, a teljes harckészültség elrendelésére azért van szük­ség, mert az ukrán katonák tá­madásba fognak lendülni. Kijev sem állította le a moz­gósítást, sajtóértesülések sze­rint rövidesen megkezdődhet az újabb, hetedik hullám. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ

Next