Népszava, 2015. augusztus (142. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-14 / 190. szám

Villámlátogatásra érkezik Kubába az amerikai külügyminiszter - Hosszú út a kapcsolatok teljes normalizálásáig Zászlófelvonás Havannában Ma hivatalosan is fel­húzzák Havannában, az amerikai nagykövetség előtt a csillagos-sávos lobogót. Egynapos vil­lámlátogatásra a kubai fővárosba érkezik az amerikai külügyminisz­ter, John Kerry. Az Egye­sült Államok és Kuba között július 20-án állí­tották helyre a diplomá­ciai viszonyt. A kapcso­latok teljes normalizáló­dásáig hosszú, bonyo­dalmas út lehet hátra. ELEKES ÉVA J­ohn Kerry történelmi lá­togatásra érkezik Havan­nába, utoljára 70 éve, 1945 márciusában járt ott hivatal­ban lévő amerikai külügymi­niszter. Edward Reilley Stet Franklin Delano Roosevelt, majd Harry Truman elnök mel­lett szolgált 1944-45-ben. A havannai amerikai nagykövet­séget 54 éve, 1961. január 3-án Dwight Eisenhower elnök záratta be, azt követően, hogy az 1959-ben hatalomra került kubai forradalmi rendszer kár­talanítás nélkül kisajátította az amerikai érdekeltségeket a ka­ribi szigetországban. Azóta a két ország közötti képviseletet svájci diplomaták látták el. Jimmy Carter elnöksége idején, 1977-ben érdek-képviseleti iro­dák nyíltak. Idén július 20. óta mindkettő ismét nagykövetség­ként működik. Több mint öt évtized eltelté­vel most esély kínálkozik a hi­degháború lezárására. Barack Obama amerikai és Raúl Cast­ro kubai elnök tavaly december 17-én jelentette be, hogy hely­reállítják a normális szomszéd­kapcsolatokat. Az Egyesült Ál­lamok és a szocialista Kuba kö­zött legalább másfél éve folytak a háttérben tapogatózó megbe­szélések, az új katolikus egy­házfő, Ferenc pápa jelentős közvetítő szerepet játszott. Hó­napokig folytak az egyeztető tárgyalások felváltva Havanná­ban és Washingtonban. Wa­shington idén május végén le­vette Kubát a terrorizmust tá­mogató államok listájáról. Oba­ma és Raúl Castro idén április­ban a panamavárosi Amerikák csúcstalálkozója margóján sze­mélyesen is egyeztetett. Július 20-án a washingtoni kubai nagykövetség előtt Bruno Rodriguez Parilla kubai kül­ügyminiszter jelenlétében von­ták fel a kubai zászlót, a kubai diplomácia vezetőjét fogadta John Kerry. Mérföldkő volt az is, 1958 óta az első kubai kül­ügyminiszteri vizit a State De­­partmentben. Kerry a meg­beszélések után tartott közös sajtóértekezleten megjegyezte: „Nincs nehezebb, mint régi, be­­idegzett viselkedési mintákat és hiedelmeket megváltoztat­ni. John McCain szenátorral együtt tíz évig dolgoztunk azért, hogy az Egyesült Álla­mok és Vietnam között megbé­kélés legyen, hogy végre lezár­junk egy háborút, több mint húsz évvel azután, hogy tényle­gesen elhallgattak a fegyverek. (...) Sok tekintetben hasonló a helyzet Kubával, az Egyesült Államokban a mai napig mé­lyen izzó szenvedélyek, indula­tok kötődnek ehhez az ország­hoz. Az itt élő kubai-ameri­kaiak egy része ma is ellenzi a változásokat, másoknak meg­győződése, hogy itt az ideje a kapcsolatok helyreállításának.” A két fődiplomata nem hallgat­ta el, hogy számos vitás kérdés nehezíti a teljes normalizálást. Kerry az emberi jogok tisztelet­ben tartásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Rodriguez az 1960-ban Kubával szemben bevezetett embargó teljes felol­dását, illetve a Kuba területébe beékelődő Guantánamo helyze­tének rendezését sürgette. A demokrata elnök részéről nem volt könnyű döntés a ku­bai nyitás. Még a Demokrata Párton belül is sokan vannak azon a véleményen, hogy csak a Castro-rendszer bukását kö­vetően lett volna tanácsos a diplomáciai viszony helyreál­lítása. Egyre többen lettek ugyanakkor, akik azt hangoz­tatták, nincs értelme az anak­ronisztikus állapotok fenntar­tásának, a kubai demokratizá­lást, a piacgazdaság kiépülését jobban szolgálja, ha szorosabb­ra fonják a kapcsolatokat. A több mint fél évszázada meg­hirdetett embargó mára jelké­pessé vált, s az elszigetelt kubai gazdaság modernizálása kínál­ta lehetőségekből, a kubai tu­rizmus fellendítéséből az ame­rikai vállalkozók is ki szeretnék venni a részüket. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara először 1999-ben szervezett utazást Kubába, s az üzleti élet képvi­selői azóta lobbiznak azért, hogy felhívják a figyelmet a ku­bai nyitásban rejlő hatalmas üzleti potenciálra. Az amerikai-kubai kapcsola­tok rendezése a 2016-os elnök­­választás egyik forró témája le­het. Két kubai származású sze­nátor is van a republikánus el­nökaspiránsok között, a texasi Ted Cruz és a floridai Marco Rubio egyaránt bírálja Obama elnököt amiatt, mert tárgyalá­sokat kezdett a Castro fivérek­kel, s kilátásba helyezték, min­denáron igyekeznek megakadá­lyozni még azt is, hogy Obama nagykövetet delegálhasson Ha­vannába. A választási szponzo­rok közül többen győzködik Rubio szenátort, hogy enyhít­sen elutasító álláspontján. A republikánus többségű kongresszusban csekély az esély arra, hogy megszavazzák a kereskedelmi embargó felol­dását. Az amerikai elnök kezét megköti az 1996 márciusában - egy légi incidens nyomán - el­fogadott Helms-Burton-törvény, amely az embargó meghosszab­bításáról és megszigorításáról rendelkezett. Obama elnöki rendelettel bevezethet további könnyítéseket. Idén január ele­jén jelentették be , hogy a jövő­ben az amerikaiak használhat­ják hitelkártyájukat Kubában, amerikai cégek számára en­gedélyezték bizonyos beren­dezések exportját. Enyhítettek az utazási korlátozásokon is. A Kubába látogató amerikaiak 100 dolláros értékig vihetnek haza alkoholt és dohánytermé­ket, azaz a kubai rum és a szi­varok újra bebocsátást nyertek az Egyesült Államokba. Kerry havannai látogatása nem lesz mentes az ellentmon­dásoktól. Az amerikai külügy­miniszter érkezése előtti hétvé­gén a kubai kormány 90 ellen­zékit vett őrizetbe egy békés megmozduláson, a felvonulók azt sürgették, hogy Washington tegyen többet az emberi jogok kubai érvényesítéséért. A tilta­kozókat mintegy öt óra eltelté­vel szabadon engedték. Kerry érkezésének előestéjén, tegnap ünnepelték Havannában a sú­lyos betegsége miatt az állam­fői posztról leköszönt, visszavo­nultan élő Fidel Castro 89. szü­letésnapját, életéről fotókiál­lítást nyitottak meg. Kerry a tervek szerint nem találkozik a Castro testvérekkel. Kubai ellenzékieket nem hív­tak meg a hivatalos követség­nyitási ceremóniára. Az ameri­kaiak ugyanakkor diploma­tikus megoldást választottak. A tengerparton fekvő, hatalmas követségi komplexum előtti zászlófelvonást követően a nagykövetség ügyvivője, Jeff De Laurentis rezidenciája előtt ki­sebb körben is tartanak egy zászlófelvonást, s a rezidencián tartandó fogadáson Kerry elbe­szélget ellenzékiek egy csoport­jával. Kuba a diplomáciai kap­csolatok helyreállításakor eny­hítette a korábbi szigorú őrize­tet az amerikai követségnél, s azt ígérték, a jövőben nem jegy­zik fel azon kubaiak nevét, akik belépnek a képviseletre. Sokan azt mondják, aki lát­ni akarja a romos épületeivel, muzeális amerikai autóival is gyönyörű, régi Havannát, mi­előtt megindulnának a nagy változások, annak mielőbb oda kell utaznia. John Kerry meg­fogadta e tanácsot, a Telemun­­do spanyol nyelvű amerikai csatornának elmondta, rövid városnéző sétát is beiktatott egynapos programjába. • Hetven éve az első külügyminiszteri vizit • Csak a kongresszus dönthet az embargóról • Kerry ellenzékiekkel is találkozik Kubaiak és turisták a havannai amerikai nagykövetség előtt fotó europress/gettyimages/svencreutzmann Nagy többség a nyitás mellett A Pew Research Center amerikai kutatóintézet Kerry útja előtt az Egyesült Államokban és öt latin-amerikai országban (Argentí­na, Brazília, Chile, Mexikó és Venezuela) készített felmérést arról, hogyan látják az amerikai-kubai kapcsolatok helyreállítását. A megkérdezett amerikaiak 73 százaléka, a latin-amerikaiak át­lagban 75 százaléka támogatta az Obama-kormányzat döntését (a mexikóiak körében volt a legalacsonyabb, 54 százalékos a he­lyeslés). Az amerikai válaszadók 72 százaléka, az öt latin-ameri­kai államból megkérdezettek 76 százaléka a kereskedelmi em­bargó feloldásával is egyetértene. Arra a kérdésre, hogy vajon Kuba demokratikusabbá válik-e a diplomáciai kapcsolatok hely­reállításával, 47 százalék nyilatkozott igenlően, 27 százalék sze­rint ugyanakkor a karibi szigetországban nem lesznek politikai változások. Minden tizedik válaszadó szerint Kubában romlani fog a helyzet. Az Egyesült Államokban megkérdezettek közül a republikánusok 56, a demokraták 83, a magukat függetlennek vallók 75 százaléka támogatja a diplomáciai kapcsolatok helyre­­állítását a Pew felmérése szerint. VILÁG NÉPSZAVA , 2015. AUGUSZTUS 14., PÉNTEK

Next