Népszava, 2015. augusztus (142. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-14 / 190. szám
Napi hét órájuk Lesz a Timiseknek Galló Istvánná: Fogalmunk sincs arról, mi történik az aktákkal - 2018-19-re minden pedagógusnak át kell majd esnie a szakmai minősítésen Jelentés készül a tanárokról Nem lesz könnyű dolguk a tanároknak a következő tanévben sem: az oktatási rendszer átalakításai mellett sokuknak a minősítési eljárással, tanfelügyelettel, megnövekedett óraszámokkal is számolniuk kell. A pedagógusminősítési eljárás keretében a „számonkérő bizottság" jelentést is készít minden egyes pedagógusról. Mindemellett több évfolyamon már az új kerettantervek szerint kell oktatni, a mindennapos testnevelés pedig szeptembertől az általános és középiskolák összes osztályában kötelező lesz. JUHÁSZ DÁNIEL Nem lélegezhetnek fel portfoliójuk elkészítése után azok a tanárok, akik részt vesznek a 2016-os minősítési eljárásban, munkájukat egy bizottság előtt meg is kell védeniük. Nincsenek kevesen, akiknek újból bizonyítaniuk kell szakmai rátermettségüket, idén november 30-ig mintegy 30 ezer tanárnak kell beküldenie a portfolióját. A köznevelési törvény szerint még nem minden tanárnak kötelező részt venni az eljárásban, ám mivel tavaly csak 14 ezren jelentkeztek, idén széles réteg számára kötelezővé tették a minősítést. Azok a pályakezdő pedagógusok, akik 2014. szeptember 1. és 2015. január 1. között kezdték meg munkájukat, kötelesek részt venni az eljárásban. A kormány tervei szerint 2018- 19-re minden pedagógusnak át kell majd esnie a szakmai minősítésen. Az Oktatási Hivatal (OH) weboldaláról egy 156 oldalas útmutató is letölthető, amely részletesen tartalmazza, hogyan is kell kinéznie egy tökéletes portfoliónak, és hogy a tanároknak mire kell számítaniuk a vizsgákon. A dokumentum szerint a saját kezűleg összeállított tanári aktáknak az önéletrajzokon kívül tartalmaznia kell egy, az „intézményi környezet bemutatását” szolgáló dolgozatot, egy tematikus tantervet, óratervet. Csatolni kell egy csoportprofilt is, amely az órákon részt vevő csoportot mutatja be, és kellenek esetleírások is, amelyek arról tanúskodnak, hogy az állam szemében még ismeretlen tanerő sikeresen tud megoldani különböző pedagógiai problémákat. És ezzel még nincs vége, több más dokumentumra is szükség van, ráadásul egy esszét is kell írni, amelyben a pedagógus saját szakmai életútját értékeli. Ha minden megvan, jöhet a védés: ennek teljes időtartama 60 perc. Vagyis a számonkérő bizottság előtt felelő pedagógusnak egy órán keresztül még magyaráznia kell, tulajdonképpen miért is sikerült diplomát szereznie az egyetemen, s közben a portfolióval kapcsolatos, előzőleg kiküldött kérdésekre is válaszolnia kell. Ezekre azért van szükség, hogy a tanár „indokolhassa állításait, érvelhessen döntései és problémamegoldó elképzelései mellett, bemutathassa szóban is pedagógiai nézeteit, szakmai elképzeléseit, gondolatait” - olvasható az útmutatóban. A tanárok akkor léphetnek magasabb kategóriába - a pályakezdők például a Pedagógus I-be -, ha vizsgájuk legalább 60 százalékos eredménnyel zárult. Pedagógus II. fokozathoz azonban már az összpontszám 75 százalékát kell elérni. A leírás alapján nem lehet hiteles képet festeni egy tanár teljesítményéről. Mindebből nem derül ki, hogy szakmailag és emberileg mennyire felkészült egy oktató, egy-egy óralátogatás mindig csak egy pillanatnyi helyzetet mutat - mondta. Ugyan a szakszervezet és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) között június 15-én létrejött megállapodásban a tárca vállalta, hogy a PSZ-szel közösen áttekintik a pedagógusminősítés szempontjait, úgy tudjuk, ezen a téren még nem történt előrelépés. Érkezett viszont valami új: az etikai kódex. A kormány tanárszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) által összerakott, az állami iskolákra kötelező érvényű iránymutatást - amely már-már jogszabályként tekint önmagára - a szakszervezetek és a tanártársadalom nagy része is elutasítja. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) online petíciót is indított, melyben arra kérik az aláírókat, utasítsák el a „korbács és szájkosár” kódex tervezetét. A terheléscsökkentés jegyében: napi 7 óra De nemcsak emiatt főhet a tanárok feje a következő tanévben, szeptembertől ugyanis a 2013-ban, felmenő rendszerben bevezetett új kerettanterv szerint kell oktatni már az 1-3., 5-7. és a 9-11. évfolyamokon. Az óraszámok növekedésével kell majd számolni, az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet weblapján közzétett óratervek szerint a gimnazistáknak például mindennap hét órájuk lesz, de már az általános iskola első osztályában is napi 5-6 órában lesznek az iskolapadba kényszerítve a diákok. A szakszervezetek már 2013-ban jelezték, hogy a kerettantervekben megjelölt tananyag túlságosan sok, s ezt már a kormány is kezdi belátni. Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár a napokban arról beszélt, hogy a tananyag „radikális csökkentésére” lenne szükség. A szakma egyöntetű véleménye, hogy a jelenlegi tananyag taníthatatlan, s a megnövekedett mennyiség magával vonta az óraszámok emelkedését is - mondta Galló Istvánná. A PSZ elnöke rámutatott: még egy felnőtt sem képes naponta 7-8 órában folyamatosan koncentrálni, nemhogy egy gyerek. Jobb híján sportfilm vetítése a tornaórán De hogy ne üljenek szinte egész nap az iskolapadban, szeptembertől már az általános és középiskolák minden évfolyamán lesz napi testnevelésóra. A mindennapos testnevelést ugyancsak felmenő rendszerben, 2012-ben kezdték bevezetni, ám már ekkor komoly gondok adódtak: kiderült, hogy a tanóra feltételei nem biztosítottak minden iskolában, vannak olyanok, ahol nemhogy tornacsarnok, de még „tornaszoba” sincs. A meglévők között is nagyon sok tornaterem korszerűtlen és rossz állapotban van, felújításukra nincs pénz. Az Emmi tájékoztatása szerint jelenleg mintegy 8700 sportolásra alkalmas tornaterem és tornaszoba van az országban, ezek körülbelül 14 ezer iskola között oszlanak el. Galló Istvánné szerint a testnevelés is ugyanolyan tanóra, mint a magyar vagy a matematika: szigorú feltételei vannak. Az országos szintű tornateremhiány miatt azonban arra kényszerülnek egyes iskolákban, hogy a gyerekeket - főleg télen vagy rossz idő esetén, illetve ha az iskolának nincs elég tágas udvara - a folyosókon tornáztassák. Az elnök olyanról is hallott, hogy testmozgás helyett sportfilmet néztek a gyerekek testnevelésórán. A mindennapi testnevelés célja az lenne, hogy a gyerekekkel megszerettessék a mozgást, legyen rá igényük. Ez az erőltetés azonban nem fogja felkelteni ezt az igényt, a mindennapos testnevelés így csak tetőzi az eddigi problémákat. Kreatívak a pedagógusok, de van egy pont, amin felül már nem lehet mit kitalálni - mondta. A következő tanévben 30 ezer tanárnak kell újból bizonyítania szakmai rátermettségét A kormány szerint is tananyagcsökkentésre van szükség, mégsem lépnek Nincs pénz új tornatermek építésére, a régiek felújítására portfolió az összeredmény 50 százalékát adja, 20 százalékot tesz ki az órák megtartása és értékelése, a maradék 30 százalékot pedig az intézmény értékelésének pedagógusokra vonatkozó része, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések eredményei teszik ki. Merthogy a tanároknak még a tanfelügyelettel is szembe kell nézniük: az OH tájékoztatása szerint 2016-ban 11 800 pedagógust, 1800 vezetőt és tíz intézményt ellenőriznek a tanfelügyelők; ők olyan, mesterpedagógus fokozattal rendelkező tanárok, akik az ellenőrzés során órákat látogatnak, megvizsgálhatják, elemezhetik az iskolában zajló munkával kapcsolatos dokumentumokat. A vizsgázó pedagógust felelete után nem tájékoztatják rögtön az eredményekről, a bizottság először értékeli a hallottakat-olvasottakat, majd egy, a tanári aktához is csatolt jelentést készítenek a tanerőről. - Hogy ezzel a jelentéssel, az értékelő dokumentumokkal aztán pontosan mi történik, arról fogalmunk sincs - mondta lapunknak Galló Istvánná. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke hangsúlyozta: aki nem ment át a vizsgán, az két év múltán újra próbálkozhat, ám míg az első vizsga ingyenes, addig a másodikért fizetni kell, nem is keveset. Törvény szerint az ismételt eljárás a mindenkori minimálbér 70 százalékába, vagyis valamivel több mint 70 ezer forintba kerül. Ugyanakkor a szakszervezeti vezető szerint a minősítési eljárás „fabatkát sem ér”, mivel néhány óravázlat vagy intézmény Az iskolák csaknem felében nincs tornaterem fotó:europress/gettyimages/thinkstock A saját kezűleg összeállított tanári akta tartalma • önéletrajz • „intézményi környezet bemutatásáról" szóló dolgozat • tematikus tanterv, óraterv • csoportprofil, amely az órákon résztvevő csoportot mutatja be • esetleírások, különböző pedagógiai problémák megoldásával • esszé - a pedagógus saját szakmai életútjának értékelése Munkavállalói ismeretek és a mindennapi énekóra Balog Zoltán humánminiszter az ingatag lábakon álló közoktatási rendszer problémáinak megoldása helyett a mindennapos éneklés iskolai bevezetésének ötletével állt elő. Pedig nagyon is komolyan gondolta. Olyannyira, hogy egy „nemzetközi tekintélyekből álló munkacsoportot" is felkért, rázzák már gatyába a magyar iskolai éneklést a „kodályi hagyományok szellemében". A tervek szerint a munkacsoport tagja lesz Kodály Zoltánna, Mindszenty Zsuzsánna, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek elnöke, Ittzés Mihály, a Magyar Kodály Társaság elnöke, Vigh Andrea egyetemi tanár, a Zeneakadémia rektora, Nemes László, a Kodály Intézet vezetője, és Vásáry Tamás, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas zongoraművész, karmester. A szakiskolákban pedig a munkavállalás fortélyait szorítanák tanórai keretek közé: a Liga Szakszervezetek MTI-nek küldött tájékoztatása szerint országszerte tíz szakiskola 40 pedagógusa és 680 diákja már tesztelte is az általuk kidolgozott Munkavállalói ismeretek című tananyagot, amely később be is kerül a szakoktatás rendszerébe. A teszt során a diákoknak olyan gyakorlati jellegű, szituációs feladatokat kellett megoldaniuk, mint például hivatalos levél elkészítése, állásinterjún való részvétel, különféle kommunikációs stílusok és karriercélok bemutatása, valamint villámkérdésekre is válaszoltak.