Népszava, 2015. augusztus (142. évfolyam, 179–203. sz.)

2015-08-24 / 197. szám

6 2015. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ VÉLEMÉNY A SZERKESZTŐTŐL A „jószándékú járókelő” VERESS JENŐ Kocsis Máté ünnepére. A címben jelzett fogalom nem légből kapott. A A világ minden biztonsági szolgálata – az Aamerikai elnök épségéért felelő Secret Ser-A­vice-től a magyar TEK-en át a nyolcadik kerületi polgármester bumburnyákjaiig –, minden jól megfi­zetett védelmi szerveződés ismeri e funkci­ót. A „jószándékú járókelő” civil ruhában vegyül el a kritikus tömegben. Feladata, hogy különösebb botrány nélkül, csendben hatástalanítsa, leszerel­je a védett vezető ellen fellépni akaró, valamilyen módon veszélyesnek tűnő polgárt. Mielőtt még kitör a botrány, mielőtt még a testőrségnek me­nekítene, lőnie kellene. A „jószándékú járókelők” is szolgálati feladatot látnak el, jó pénzért, a sár­ga gúnyás helyi tetszelgők vagy a füldugós, go­lyóállós, felfegyverzett, első vonalbeli rendőrök mellett. A „jószándékú járókelő” semmilyen körülmé­nyek között nem bántalmazhat senkit, hiszen ő „jószándékú”. Különös tekintettel nem bánthat nőt, testi fogyatékost, láthatóan mentális sérültet – ez szolgálatilag tiltott. Ha netán ilyen személy aka­dékoskodik, mutatkozik veszélyesnek, a „járókelő”, civilként, lebeszél, rábeszél, végső soron leszerel. Megmarad „járókelőnek”. Alighanem Kocsis Máté ünnepén is ilyen „jószándékú járókelőket” alkalmaztak. Csak az ő valójában rossz szándékuk mögül ezúttal is hiány­zott az intellektus. A most elrendelt vizsgálatuk pedig arra lehet jó, hogy ezt végül letagadhassák. Mindez persze csak feltételezés. Kell nekem, hogy a fürdő „jószándé­kúak” képen vágjanak? „EZ ITT AZ ÉN HAZÁM...” A Kárpát-medence legnagyobb ikertalálkozóját rendezték meg múlt pénteken Ercsiben. A találko­zó azzal kezdődött, hogy az ikerpárok levonultak a Duna-partra, ahol együtt elénekelték az ikerin­dulót (!), ezt követte az iker Ki mit tud?, az ikerökörködő (!), a gyerekszépségverseny, majd végül a rendezvény csúcspontja, a Queens of Twins névre hallgató ikerszépségverseny zárta a találkozó „hi­vatalos programját”. A képen a győztesek FOTÓ: BODNÁR BOGLÁRKA A Kárpát-medence ikertalálkozója SZERINTEM... Foci Már repdesek az örömtől, hogy a focistáink között van egy klasz­szis, Dzsudzsák Balázs. Az ő arany lába 1,7 millió eurót ér, plusz pályára lépésenként to­vábbi 5000 eurót. Már nagyon régóta gondolkodom azon, hogy akik naponta reggeltől es­tig kemény fi­zikai munkát vé­geznek, azok miért nem érde­melnek meg egy normális fi­ze­tést? Mi készteti az egész világot arra, hogy focistákat tömjünk milliókkal, holott emberek milli­ói éheznek, fáznak. Munkahe­lyek, kórházak mennek tönkre. A közvetlen szomszédom is hí­res focista (a neve legyen tabu), ha a fotelból fel sem áll egész hónapban, akkor is megkapja a milliós fi­zetését. Nem vagyok irigy típus, anyagilag jól állok, de azt a sok szerencsétlen, nél­külöző embert sajnálom, akik­nek semmijük nincs vagy el­vesztették a bankok harácsolása miatt. Akik érdemtelenül sokat keresnek, ők nem érzik át mások nyomorát, pofátlanul és lelkiis­meret nélkül harácsolnak. Nem vagyok már fi­atal, de a 60-as években a sportolóknak volt munkahelyük, a fi­zetésüket on­nan kapták. Ez vonatkozik a kép­viselőkre is (régen társadalmi munka volt). Amíg újra nem a dicsőségért játszanak én nem nézek sportközvetítéseket. Saj­nos mindenkit erre nem tudok rávenni, így soha nem lesznek üresek a stadionok. B.-NÉ SZALMA ÉVA, BUDAPEST Segítség helyett börtön Elöljáróban el kell mondanom, hogy a menekültkérdés megol­dása nem könnyű feladat még Európa tapasztalt, sokat látott, nagy tekintélyű politikusai szá­mára sem, és valóban nagy ter­het jelent még a leggazdagabb országok számára is. Egész Eu­rópa azon gondolkodik és arra törekszik, hogy a terror és a kü­lönböző háborúk elől menekü­lők jól járjanak, biztonságban érezhessék magukat, ugyanak­kor a befogadó országok meg­szokott rendje se boruljon fel. Ehhez viszont higgadtság, józan megfontolás, a kialakult helyzet gondos elemzése és a földrész országainak együttműködése szükséges. Nincs igaza Orbán Viktornak, amikor nemzetállami megoldásokat követel. A mene­kültek áradatának megfékezése és szabályozása összeurópai ke­retek közt mehet végbe. Ezért sem tartottam az EB elképzelé­sét rossz ötletnek, hogy az euró­pai államok kvótaszerűen annyi bevándoroltat fogadjanak be, amennyit az adottságaik, gaz­dasági eredményeik, a lakosság száma, területi nagysága lehe­tővé tesz. Kár, hogy a terv még­sem aratott általános tetszést. Ugyanakkor azt hallom, hogy a kormány inkább növelni akarja a hazai lakosság és a migránsok közt amúgy is meglévő ellenté­teket. Nincs semmi jele, hogy konszenzusra törekedne. Sőt, mindennap többször lehet hal­lani, hogy a kormány miként uszít egyre inkább a menekül­tek ellen. Ha valahol a nagyvi­lágban történik bármi, máris rémtörténetekké nagyítja a kor­mányoldal, és természetesen a menekültek ellen fordítja. Egyet kell értenem Niedermüller Pé­terrel, a DK egyik vezetőjével, aki a napokban kijelentette: a kormány kapkod, fogalma sincs, hogyan lehetne megoldani a migránsok és a helyi lakosság között időnként felmerülő vitá­kat. Orbán csak egyetlen meg­oldást talált: a börtönt. Most a magyar–szerb határon épülő drótkerítés megközelítése, eset­leg átvágása, az építő katonák csak pár szavas megszólítása is súlyos bűncselekménynek szá­mít majd, és elkövetője 300 ezer forint büntetésre vagy 3-4 év szabadságvesztésre számíthat. Az általános hisztéria keretében a majdani 175 km hosszú kerítés mentén több ezer rendőr masí­rozik majd. Kérdésem lenne a kormányhoz: mi szükség erre a nagy felhajtásra, amikor a vas­függöny sem jelent megoldást semmire? Azonkívül, ha nagy­számú rendőri erőket vonnak össze a szerb határnál, ki fogja megvédeni az ország belsejét a rablókkal, az egyéb erőszakos­kodókkal szemben? Az elítélte­ket hol fogják elhelyezni, hiszen a régi bv intézetekben már ma sincs hely? A kormánynak első­sorban tárgyilagos vizsgálattal, humánus szemlélettel kellene a menekültek jelentette problé­mával szembenéznie a jelenlegi kétértelmű politika helyett. Kardcsörtetés, uszítás, rémület­keltés, semmit nem érő kerítés, határvadászszázadok felállítása helyett inkább barátsággal kel­lene fogadni a menekülőket. Ezt az igazságot már első királyunk is felismerte több mint ezer év­vel ezelőtt. Igaz, ez utóbbi, bé­kességre törekvő politika nem olyan látványos, mint az előbbi. De legalább eredményes. SZÁSZ TIBOR Sunyi propaganda Semmi nem elég a Fidesznek! Kevés a „királyi” tévé, a plakát, az újság és a rádióbirodalom, mely ontja a hazug, álságos, ké­retlen önfényező reklámokat, mindezt adópénzből! A milliár­dokat természetesen a haveri kör kapja, hogy mindenki jól jár­jon. Az újabb „dobáson”, az M4 létét magyarázó szövegen elké­pedtem. Fideszes módon azzal indokolják a sportcsatorna szük­ségességét, hogy „hisszük, a né­zők szeretnének egy sportese­mény szünetében is gyorsan, sokoldalúan tájékozódni”. Ezzel beismerték – nem meglepően oktondi módon –, hogy a kutya sem nézi a többi érdektelen kor­mánycsatornát. A reagálás is ti­pikus fi­deszes: a „hisszük” és az „emberek szeretnék” azt jelenti, „konzultációs” módon előre tudják, de nem érdekli őket, hogy senki nem kíváncsi erre a köztévének nevezett drága sze­métre. ÖLVEDY JENŐ Uniós pályázatok Csepreghy Nándor helyettes ál­lamtitkár tájékoztatott bennün­ket, hogy a kormány úgy dön­tött, a 2014–2020-as uniós költ­ségvetési ciklus összes magyar pályázatát 2017. június 30-ig ki­tűzik. A cél nem a gyorsaság, ha­nem az, hogy növeljék a gazda­ság exportképességét, csök­kentsék a munkanélküliséget. A pályázatok 60%-ára vállalkozá­sok jelentkezhetnek, csak a töb­bi marad az államé. Ez a prog­ram olyan szép lenne, ha igaz lenne. Sajnos az Orbán-kor­mány ötéves regnálása alatt egészen mást tapasztaltunk. Or­bán politikai hatalmát elsősor­ban nem az ország gazdaságá­nak fejlesztésére fordította, ha­nem éppen fordítva, a gazdasá­gi élet szereplőit használta fel politikai hatalmának fenntartá­sára. Tartok tőle, most sincs másképpen. A 2017-es dátum is árulkodó, a választásokat meg­előző év, amikor már a kam­pányidőszakban leszünk. Orbán nem bíz semmit a véletlenre. A 2018-as választásokig saját oli­garcháit teletömi uniós pályáza­ti pénzekkel. A nem támogató vagy a bizonytalan gazdasági szereplőket megpróbálja meg­venni, maga mellé állítani. Erről szól a pályázati kiírás határidejé­nek gyorsasága, nem másról. Bár ne lenne igazam! DR. MOLNÁR ISTVÁN ÖREG SAM Egyszer volt, hol nem volt Meseestét tartott Boross Péter az M1 tévé stúdiójá­ban. A volt miniszterelnö­köt azért hívták meg, hogy reagáljon a menekültekre aggatott megjegyzéseit il­lető bírálatokra, de helyet­te előadást tartott a bioló­giáról és a genetikáról. Ta­gadta, hogy rasszista vol­na, viszont anekdotázott a sztálini korszak két kutató­járól, Liszenkóról és Micsu­rinról. Viccet is mondott róluk. Keresztezték a tehe­net a kígyóval, és olyan marha lett belőle, amelyet Magyarországon legeltet­tek, de a Szovjetunióban fejtek. Az igazi hős szerinte azonban Orbán Viktor, aki megmenthetné hazáját és Európát, ha nem kötné gúzsba a kezét az Unió. „Brüsszel totyog”, mondta. Merkel és Hollande még arra sem talált módot, hogy Ukrajnát megszaba­dítsa Putyintól. Pipogyák. Ő, Boross, kételkedik ab­ban is, hogy a német és a francia vezetés alkalmas volna bármiféle életképes tervet kidolgozni a „nép­vándorlás” megfékezésé­re. Bezzeg, ha Orbán sza­badon szárnyalhatna, ha­marosan rend lenne. MÚLTUNK Népszava, 1940. augusztus 24. Dinnyés kilép a kisgazdapártból, mert nem tartja elég ellenzékinek Dinnyés Lajos, a független kisgazdapárt egyik fi­­atal, harcos tagja már régóta nem vesz cselek­vően részt a politikai életben. Ezért a független kisgazdák nevében fölszólították, hogy kapcso­lódjék be ismét a kisgazdapárt tevékenységébe. Dinnyés Lajos hosszabb levélben válaszol erre a fölszólításra, és elégedetlenségét hangoztatja a független kisgazdák politikájával szemben. Dinnyés Lajos levelében utal arra, hogy a füg­getlen kisgazdapárt régebben politikai és gaz­dasági téren a legteljesebb rendszerváltozást követelte. Dinnyés szerint ma már a független kisgazdapárt nem képviseli ezt a követelését, sőt azt a vádat emeli Dinnyés a kisgazdák ellen, hogy lepaktáltak a kormánnyal. „Kétségbeejtő ma már nézni a független kisgazdapárt vergő­dését – írja Dinnyés. – A legutóbbi időben a füg­getlen kisgazdapárt képviselőjelöltjeit sorra le­taglózták, és erre a pártban mindenki néma ma­radt. A párt már két esztendeje áll lábhoz tett fegyverrel, és egyáltalán el sem lehet többé süt­ni a kisgazdapárt fegyverét. Ez a kijelentése azt jelenti, hogy ki akar lépni a kisgazdapártból. NÉZŐ Találtuk: http://spindoc.blog.hu/ Amikor a fagyi tényleg visszanyal Amerikában a fagylalt központi kérdés, emiatt aztán különösen nagy visszhangot és pánikot váltott ki az egyik legnépszerűbb fagylaltgyár, a Blue Bell vesszőfutása. A válság idén áprilisban kezdődött , amikor összesen tíz beteget vettek fel a kórházak liszteriózisfertőzés tüneteivel. (...) A tíz megbetegedésből há­rom eset a beteg halálával végződött, a vizsgálatok pedig elég hamar elvezettek a Blue Bell gyár készítményeiig. (...) A Blue Bell előremenekült az ügyben, és valamennyi termékét vissza­hívta az üzletekből, illetve valamennyi üzemében leállította a gyártást. Utóbbi intézkedést nemcsak a teljes átvizsgálással, hanem teljes felújítással, gépcserével indokolták. (...) Annyit tu­dunk még, hogy egyelőre csak az egyik gyárüzemet nyitották meg újra, ez pedig teljes átalakításon átesett, hasonló eljárás várhat a többi üzemre is. Az eset kríziskommunikácós szem­pontból igazi állatorvosi ló, sok-sok érdekességgel. www.nepszava.hu velemeny@nepszava.hu LAPSZEMLE Európa jó úton van afelé, hogy felszámolja a schengeni rend­szert – véli a moszkvai lap cikkírója. Magyarország visszautasí­totta, hogy menekülteket fogadjon be, mi lesz azokkal, akik nem kapnak menekültstátuszt? Kénytelenek lesznek bűncselekmé­nyeket elkövetni. A pragmatikus Orbán Viktor úgy gondolja, Euró­pának négy kérdést kell megválaszolnia, a társadalom részéről, vagy különben véget kell vetni Schengennek. 1. A nemzeti azo­nosság problémája. A kormányfő szerint a multi­kul­tura­liz­mus ma már gondot jelent, be kell látni, hogy a kísérlet nem vált be, az eu­rópai keresztény identitás megőrzése a jövő. 2. A migránsok be­özönlése terrorfenyegetést eredményez. Mit kellene ez ügyben tenni? 3. A gazdasági visszaesés és a munkanélküliség terjedése nem teszi lehetővé a nagyobb bevándorlást. 4. Ahol sok a beván­dorló, ott egyre több a bűncselekmény és csökken az emberek biztonsága. A legújabb magyar közvélemény-kutatás szerint 4/5 úgy látja, hogy Brüsszel képtelen megbirkózni a migránsproblé­mával, Magyarországon saját törvényeket készül hozni, hogy ki lehessen toloncolni a menekülteket. Várjuk olvasóink leveleit az alábbi címünkön: NÉPSZAVA szerkesztősége, 1146 Budapest, Thököly út 127. vagy a nepszava@nepszava.hu e-mail címen

Next