Népszava, 2015. augusztus (142. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-24 / 197. szám

8 NÉPSZAVA VILÁG 2015. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ Ünnep a fegyverek árnyékában - A függetlenség napja Ukrajnában Háború vagy béke? Függetlensége kikiáltásának napját ünnepli ma Ukrajna. Eközben keleten egyre feszültebb a helyzet a minszki tűzszünet ellenére, a háború nehézsége­it és a korrupciót is nyögő ukrán lakosság egyre elégedetlenebb. Berlinben újabb csúcstalálkozót tartanak, de Putyin nélkül. GÁL MÁRIA H­uszonnégy éve, 1991. au­gusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét a volt szovjet tagköztársaság, Ukraj­na. Az ekkor elfogadott függet­lenségi törvényt december 1-jén népszavazás erősítette meg. A válasz egyértelmű volt - 84,18 százalék szavazott, az igen sza­vazatok aránya pedig 90,32 százalékot ért el. Azóta ez a la­kossági egység megbomlott, mint ahogyan az országé is, Petro Porosenko államfő is teg­napi ünnepi beszédében első­sorban nemzeti egységet sür­getett. Ukrajna a tavalyi hatalom­­váltás után elveszítette a Krím­­félszigetet, s a keleti országrész is veszélyben van, több szem­pontból is, nemcsak az ott folyó háború, az orosz beavatkozás miatt. Az ország lakosságának egyharmada valamely nemzeti kisebbség, zömében az orosz et­nikum tagja, de nagy számban vannak orosz nyelvű és kultú­rájú ukránok is, és nemcsak Donyeck és Luhanszk megyék területén, hanem a teljes Dél­­kelet-Ukrajnában jelen van ki­­sebb-nagyobb mértékben a sze­paratizmus, a Kijevtől való el­szakadás igénye is. A nagymér­tékű változás a lakossági hoz­záállásban annak köszönhető, hogy a kijevi vezetés nemzetál­lamban gondolkodik, figyelmen kívül hagyva, hogy valójában egy sokszínű, soknemzetiségű országról van szó. • 24 éve független Ukrajna • A lakosság nem bizakodó • Készül az újabb négyes csúcs? A mai ünnepet nemcsak a már közel másfél éve tartó há­ború árnyékolja be, hanem a virágzó korrupció is. A TNS közvélemény-kutató intézet ál­tal egy, a napokban végzett fel­mérés szerint az ukránok közel fele a korrupt hatalommal és a háborúval azonosítja saját or­szágát. A megkérdezettek 24,6 százalékának Ukrajna kapcsán a korrupt és hatástalan állam­­hatalom jut eszébe, 20,5 száza­lék a háborúval, konfliktussal, a gondokkal azonosítja orszá­gát, 14,3 százalék munkanél­küliségre, szegénységre és ha­nyatlásra gondol. Nem segíti az ünnepi hangulatot, hogy szom­baton Alvaras Abramavicus gazdasági miniszter bejelentet­te, hatalmas visszaélésekre de­rült fény az állami tartalék­­alapnál, mintegy 250 ezer ton­na búza tűnt el és több tízezer tonna üzemanyagnak is nyoma veszett. Mindez úgy, hogy papí­ron megvan... Az sem vigasz­talja az egyre súlyosabb megél­hetési gondokkal küszködő la­kosságot, hogy a tartalékalap­nál rendszeresek az ilyen jelle­gű visszaélések, így volt ez Janukovics idején is. A lakossági háborúellenes­séggel egyenes arányban csök­ken a központi vezetés támoga­tottsága is. A mozgósítások elől tömegesen menekül a férfila­kosság, a jelenleg zajló hatodik mozgósítás negatív rekordot ho­zott. Porosenko államfő vélhe­tően nem növelte népszerűsé­gét, amikor a napokban kilá­tásba helyezte a további mozgó­sítást. Az sem hozott jó pontot Kijev számára, hogy miközben a lakosság egyre inkább retteg a munkácsi lövöldözésben is fő­szerepet játszó szélsőjobboldali fegyveres csoportosulás, a Jobb Szektor önkéntes hadtestének tagjaitól, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) soraiba fogad­ja őket. A döntés nyilván annak köszönhető, hogy a hadvezetés és a kormányzat nem tudta el­érni sem azt, hogy letegyék a fegyvert, sem azt, hogy betago­zódjanak a hadseregbe. A Jobb Szektor harcosai, akárcsak más önkéntes alakulatok, nem ismerik el a minszki tűzszüne­tet, nem is tartják tiszteletben azt, egyre több visszaélés kötő­dik nevükhöz. A munkácsi konfliktus kapcsán maga Po­rosenko is úgy nyilatkozott, hogy bűnözők bújnak a Jobb Szektor zászlója mögé. Berlinben csúcstalálkozót tartanak ma az ukrán válság­ról Angela Merkel német kan­cellár, Francois Hollande fran­cia elnök és Petro Porosenko részvételével, Vlagyimir Putyin nélkül. A francia kormányszó­vivő azonban jelezte, rövidesen újabb francia-német-orosz-uk­­rán négyes csúcsra kerül sor, a tűzszünetet is tető alá hozó normandiai formátumban. Ber­lin mindkét felet felszólította, tartsák magukat a minszki megállapodáshoz. Az elmúlt napokban a sza­­kadárok és a kijevi vezetés köl­csönösen egymást vádolták az­zal, hogy provokációkat, illetve nagyszabású támadást készí­tenek elő. A szakadárok szerint az ünnep után Kijev nagysza­bású offenzívát tervez Donyeck ellen, az ukrán vezetés viszont a szakadárok provokációitól tart a nemzeti ünnep alkalmá­val. Berlinben újabb csúcstalálkozót tartanak az ukrán válságról fotó: europress/getty Images RÖVIDEN Vegyi fegyvere van az IS-nek Az Iszlám Állam (IS) terrorszerve­zet fegyveresei lesből támadva, két külön rajtaütésben a Bag­dadtól nyugatra fekvő Anbár tar­tományban ötven iraki katonát mészároltak le szombaton, jelen­tette az AP hírügynökség. Az amerikai hadsereg pénteken 27 légicsapást mért az IS állásaira. Eközben bebizonyosodni látszik, hogy a terrorcsoportnak vegyi fegyvere is van. Az amerikai ve­zetésű nemzetközi koalíció ve­zérkari főnöke, Kevin Killen dan­dártábornok bejelentette, mus­tárgáz nyomait fedezték fel egy, a terroristák által az iraki kurd erőkre kilőtt lövedéken. Ez ugyan még nem jelent kétség­bevonhatatlan bizonyítékot, ezért további vizsgálatokat vé­geznek, amelyek eredménye né­hány hét múlva várható. A való­színűsített vegyifegyver-táma­­dás augusztus 11-én történhe­tett. ► NÉPSZAVA Lemondott Abbász Júliusban a palesztin egységkor­mány mondott le, szombaton Mahmúd Abbász palesztin elnök jelentette be lemondását a Pa­lesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) végrehajtó bizottságának az éléről. Abbásszal együtt távo­zik a 18 fős vezetőség tagjainak több mint a fele. Abbász lemon­dása az első számú palesztin ve­zető testület éléről nem fogja azonban érinteni a Palesztin Fia­taság működését, amelynek ve­zetését megtartotta az elnök. A tömeges lemondással a cisz­­jordániai vezetők vélhetően a legmagasabb rangú palesztin vezető testület újraválasztását és a húsz éve nem ülésező Palesztin Nemzeti Tanács (a PFSZ parla­mentje) összehívását szeretnék kikényszeríteni. Abbász kérte, hogy a parlament egy hónapon belül üljön össze, és válassza meg az új végrehajtó bizottsá­got. Palesztin területeken ex-lex állapotok uralkodnak, a PFSZ­­Flamász-ellentét miatt öt éve ha­logatják a választásokat is. Abbász elnöki mandátuma is 2009-ben lejárt. ► népszava Csökkent Johannis támogatottsága Másfél hónap alatt tíz százalékot esett Klaus Johannis román ál­lamfő (képünkön) támogatottsá­ga, de így is ő a legnépszerűbb politikus Romániában. Egy szom­baton közölt felmérés szerint 59 százalék bízik a német nemzeti­ségű államfőben. A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) élé­ről Románia elnökévé választott Johannis bizalmi indexe decem­beri beiktatásakor 78 százalékos volt, júniusban pedig 69 százalé­kos. Legnagyobb ellenfele, a kor­rupcióval megvádolt Victor Pon­­ta szociáldemokrata miniszterel­nök korábbi támogatottsága szertefoszlott. Ponta június óta három pontot rontott, 35 száza­lékon áll. Fia most lennének vá­lasztások, négy párt jutna be a parlamentbe. Az ellenzéki PNL 41 százalékkal vezet, második a szo­ciáldemokrata PSD 37, az RMDSZ és Monica Macovei volt igazság­ügyi miniszter frissen alakult pártja, az M10 lépné át a parla­menti küszöböt. ► NÉPSZAVA FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES www.nepszava.hu vilag@nepszava.hu Zűrök a munkáspárti vezérválasztással Cáfolja a munkáspárti vezetés, hogy gondok lennének a vezető­­választás módszerével, s még az is előfordulhat, hogy érvény­telenítik a postai szavazás eredményét. Harriet Harman, az ideiglenes pártvezér meg­ígérte, hogy tiszteletben tartják a voksolás eredményét, ugyan­akkor „szigorú, alapos és tisz­tességes” vizsgálatnak vetik alá azokat, akik az utolsó pillanat­ban jelentkeztek. A gyanú sze­rint sokan azért iratkoztak fel támogatóként a Munkáspártba, hogy az egyre népszerűbb ba­los jelöltre, Jeremy Corbynra szavazhassanak. Andy Burnham, a négy in­duló egyike aggodalmát fejezte ki, hogy több ezer tory szavazó is bejelentkezhetett, csupán azért, hogy a Labour számára kedvezőtlen legyen a végered­mény. Burnham a pártvezetés sürgős összehívását követelte, hogy tisztázzák az ellentmon­dásokat, s felvetette, hogy ha nem tisztázzák a helyzetet, megkérdőjelezheti a voksolás hitelességét. A BBC úgy értesült, hogy már 3000 tagfelvételi kérelmet elutasítottak, de közülük sokan panaszolják, hogy megalapo­zatlanul. A párt új szabályzata szerint „regisztrált támogató­ként”, 3 font fejében bárki beje­lentkezhetett, s így szavazhat is. Első alkalommal folyik a ve­zérválasztás az új szabályok alapján. A munkáspárti vezetés számos aktivistát mozgósított a listák ellenőrzésére. Negyvenegy vezető közgaz­dász, köztük a brit jegybank egyik volt tanácsadója közben kiállt Corbyn gazdasági prog­ramja mellett, mondván, a meg­szorításokat ellenző, növeke­désösztönzést ígérő „corbyno­­mics” nem tekinthető szélső­balos politikának, „még a kon­zervatív IMF is támogatja” - je­lentette a The Observer brit va­sárnapi lap. A tekintélyes brit gazdasági hetilap, a The Eco­nomist ugyanakkor vezércik­kében azt írta, a „populista bal­oldali” Jeremy Corbyn pártve­zérré választása nem csupán a Labour esélyeit rontaná, ha­nem a tory kormánynak is ár­tana, s ne örüljenek annyira a konzervatívok, hogy a Munkás­párt keményvonalas balos irányváltása nyomán további választásokat nyerhetnének. „A jó kormányzáshoz koherens, erős ellenzékre van szükség, amely a való világban él, ellen­őrzi a kormány tevékenységét és számon kéri a hibákat” - fi­gyelmeztet az Economist. E.É. Visszatért Iránba a brit diplomácia Négy év szünet után vasárnap újra megnyílt a teheráni brit nagykövetség, ma pedig Londonban nyitja meg kapuit ismét az iráni diplomáciai képviselet. A külképviseletek kölcsönös bezá­rására 2011-ben került sor, amikor Teheránban a felhergelt tö­meg megrohanta a brit nagykövetséget, mivel a londoni kor­mány újabb pénzügyi szankciókat foganatosított Iránnal szem­ben. A britek elrendelték Irán londoni nagykövetségének azon­nali bezárását, és a két ország kölcsönösen kiutasította egymás diplomatáit. A két ország egyelőre ügyvivők szintjén működte­ti nagykövetségeit. Nem csitul a török-kurd viszály Egy török katona életét vesztet­te a Kurd Munkáspárt (PKK) fegyvereseivel való összecsa­pásban Törökország délkeleti részén, a keleti országrészben pedig tizenegy határőrt ejtettek fogságba a kurd lázadók, közöl­te tegnap internetes oldalán a török hadsereg. Az AFP hírügy­nökség beszámolója szerint a tizenegy határőr és az őket szállító autó sofőrje a dél-török­­országi Van tartományban, az iráni határ közelében esett a PKK fegyvereseinek fogságába, hollétükről egyelőre nincsenek információk. A délkeleti Diyanbakirban tegnap azt követően robbant ki az erőszak, hogy a kurd láza­dók megtámadták a hadsereg egyik támaszpontját. Az össze­csapásban egy török katona meghalt, három megsebesült. A hadsereg beszámolója szerint „válaszként” hadműveletet indí­tottak a kurd lázadók ellen. A török beszámolók nem írják le a PKK nevét, csupán „szepara­tista terrorista szervezetként” emlegetik a Kurd Munkáspár­tot. A PKK-t az Európai Unió és az Egyesült Államok is terror­szervezetként tartja számon. Pénteken és szombaton a tö­rök hadsereg nagy erejű táma­dást hajtott végre a PKK állásai ellen. A hadsereg közlése sze­rint a török fegyveres erők a kurd lázadószervezet negyven­egy harcosával végzett e két nap alatt. A légicsapásokban huszonkilenc kurd fegyveres vesztette életét Észak-Irakban, a PKK tizenkét tagja pedig a biztonsági erőkkel folytatott összecsapásokban esett el Tö­rökország délkeleti részén. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Kairó bekeményített Életfogytig tartó börtönbünte­tésre ítélték Egyiptomban a hét végén a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalom elnökét, Mahemed Badiét és 16 társát. Velük együtt még 76 vádlottra mondták ki ugyanezt az ítéle­tet, de az ő esetükben távollé­tükben. A Testvériség vezetői elleni vád gyilkosság és erő­szakra való felbujtás. Az ítélet nem jogerős. Az egyiptomi arab tavasz után kormányzó erővé váló Muzulmán Testvériséget két éve betiltotta és terrorszer­vezetté nyilvánította az új veze­tés. Abdel Fattah al-Sziszi ál­lamfő rendszere a terrorellenes intézkedések részeként kezeli a Testvériség ügyét. Az új, szigo­rított terrorellenes törvényt egy hete hirdették ki Egyiptomban, elsődleges célja az Iszlám Állam térhódításának megfékezése. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ

Next