Népszava, 2015. augusztus (142. évfolyam, 179–203. sz.)

2015-08-04 / 181. szám

6 VÉLEMÉNY www.nepszava.hu velemeny@nepszava.hu 2015. AUGUSZTUS 4., KEDD Orbanisztán versus Ballibisztán Harmincezer forintos (ezt inkább ne mutassák meg a fekete ruhás nővérnek vagy a közmunkásoknak) poszttal jelentkezett be Meg­adja Gábor a közszolgálati Mozgástér blogon az Orbanisztán­fi lmről. A dolgozat érdekessége, hogy jelentős egyezéseket mu­tat Rajcsányi Gellért egy korábbi művével. Mindkettő pontosan ugyanarról szól, szinte pontosan ugyanúgy, csak az egyikért ki­csit több közpénzt fi zettek, mint a másikért. Jogi képviselőnk ja­vaslatára nem használom a plágium és a kurvajóédesanyád kife­jezéseket, inkább csak arra szeretnék rámutatni, hogy Megadja a Semjén-disszertáció ügyében elcsinosodott renoméjú Molnár Attila Károly, nyilván nem vérdíjként kapott, Molnár Tamás Kuta­tóintézetében kutatja a konzervatív gondolkodást a Bukovics tűzoltó-teológus professzorról még el nem nevezett (de ami ké­sik, nem múlik) egyetemen. (...) Nem fogom senkinek előírni, ho­gyan legyen dühös, minek nevezze azokat, akik szerinte (pláne, ha még igaza is van) tönkretették. Nem fogom kinevetni Com­mandante Trammer Erát Berlinből, aki elmesélteti Alföldivel meg Heller Ági nénivel, hogy mekkora egy mocsodék az Orbán Viktor. Mert bizony, én sem gondolom az Orbán Viktort pacsirtamadár­nak. Ez a történet velünk marad, még évekig lesz időnk gondol­kodni rajta, és nagyon úgy érzem, hogy még legalább egy gene­rációnak rámegy az élete. A menekültügyről Magyarországon a menekültek megoldás helyett felturbózott problémája a Fidesz ügyes, de aljas húzása, amivel két célt ért el. A korrupciós botrányok, a gazdagodások miatt átpártolt a választók néhány százaléka a Jobbikhoz, ezek visszatértek, és a mesterségesen felnagyított üggyel a média a közbeszédet sikeresen eltávolította a közva­gyon eltulajdonításának fi gyelé­séről. A magyar hatóságok köny­nyen megoldhatnák ezt a prob­lémát, hiszen a menekültek nagy része tovább akar menni, tehát a lehető leggyorsabban – akár 24 órán belül – ki kellene adni a menekültstátuszt igazoló papírokat azoknak, akik látha­tóan menekültek – családok, gyermekek –, és elindítani őket abba az országba, ahová menni akarnak. Ezután a megmarad­taknak lehet hosszabban vizs­gálni az előéletét, vélhető szán­dékait, és akik nem menekültek, azokat vissza kell küldeni. Az épülő kerítéssel annyit érünk el, hogy az erkölcsi felelősséget és az anyagiak egy részét átvesz­szük a célországoktól. Afrikában és az arab országok egyre na­gyobb részében néhány tízezer fanatikus sok tízmillió ember életét veszélyezteti, tehát a me­nekültek áradata nem fog csök­kenni, sőt még növekedhet, el­érheti a milliós nagyságrendet is. A probléma megoldása nem Európában van, hanem ott, ahol az emberirtás folyik, és az ered­ménye azon múlik, hogy fel­­­lép-e végre a NATO a mészárlá­sok, az országrombolás leállítá­sa érdekében. Az 1990-es évek elején, amikor Irak lerohanta Ku­vaitot, az USA nagyon gyorsan lecsapott, és hazakergette az in­váziós hadsereget. Valamivel ké­sőbb, amikor a horvát–szerb ir­tóháború folyt, néhány tízezer embernek kellett meghalnia ah­hoz, hogy a NATO közbelépjen, és leállítsa az emberirtást. Most csak Szíriában mintegy negyed­millió áldozata van a fanatiku­sok őrjöngésének. A NATO-or­szágoknak fel kell végre ismer­niük, hogy a megoldás a mene­külés okának megszüntetése. Sajnos az USA nem érdekelt köz­vetlenül a probléma megoldá­sában – oda nem jutnak el Afri­kából és Ázsiából a menekültek –, és úgy néz ki, hogy nélküle nem mozdul a NATO. Pedig sür­gősen meg kellene szervezni egy intervenciót – ehhez való­színűleg be lehetne szervezni néhány arab országot és talán Iránt is –, ez a széles körű nem­zetközi összefogás legálissá ten­né a beavatkozást. Néhány ter­roristavezér likvidálása, a szór­ványos bombázás nem elég, az emberirtást és a rombolást egy határozott akcióval meg kell szüntetni. Ezután várható csak, hogy megáll a menekültek ára­data, és nagyobb részük fokoza­tosan visszatér a hazájába. FARAGÓ GYÖRGY Sajátos foglalkoztatás A BKK legújabb rendelkezése ér­telmében az ellenőrök nem do­hányozhatnak, nem rághatnak a fogaik között rágógumit, csakis hosszú nadrágot viselhetnek. És udvariasnak is kell lenniük, ha tetszik, ha nem. Minderre azért van szükség, mert csak így tud­nak megfelelni a közfeladatot el­látó személyek külső megjelené­sével kapcsolatban támasztott társadalmi követelményeknek. Azonkívül minden ellenőr mellé – az előbbi testi épségének vé­delmére – két közterület-fel­ügyelőt is kell állítani. Ez össze­sen három személy. Csakhogy én már több ízben is tanúja vol­tam, hogy a buszokon mindhá­rom ajtónál felszállt egy-egy el­lenőr a szükséges számú kíséret­tel, ami gyerekek között is kilenc embert jelent. Volna egy szerény kérdésem a BKK-hoz: ha ennyi a hivatalos ember a buszon, hol férnek el akkor az utasok? SZÁSZ TIBOR Kedves Tanáraim és Kollégáim! Nagyobb izgalommal vártam a nyilvánosságra kerülő felvételi ponthatárokat, mint gyerme­kem, aki idén érettségizett, és a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli karára jelentkezett első helyen. Mikor felkerültek az internetre a felvé­teli ponthatárok és egyértel­műen kiderült családom számá­ra, hogy fi am, hozzám hason­lóan, egy jó hírnevű és szakmai­lag elismert intézmény hallgató­ja lesz, igen nagy büszkeséggel töltött el. Eszembe jutottak volt főiskolás éveim, és a tanáraim­hoz kapcsolódó szemináriumok és szigorlatok. Ezeknek az igen jó emlékeknek köszönhetően úgy gondolom, jogos volt a büszkeségem, hiszen megta­pasz taltam azt, ahová a gyer­mekem készül, és tudtam, hogy jó kezekbe adom. Mint minden rendes szülő, a felvételi ponthú­zást követően elkezdtem feltér­képezni, hogy milyen tantár­gyakra számíthat a gyermekem, kik fogják azokat oktatni, hiszen sok idő eltelt, mióta én lediplo­máztam. Végignéztem a mosta­ni oktatókat, azok eddigi tudo­mányos munkáit átolvastam, persze csak azt, amit digitálisan el lehet érni. Újra egyetemistá­nak hittem magam addig, amíg a fi am elém nem tolt egy közös­ségi portálon fellelhető bejegy­zést, amiben nyíltan antiszemita és pejoratív megjegyzéssel ille­tik a zsidó származású embere­ket. Mondtam neki, hogy mit foglalkozik ezzel, naponta lehet ilyen és ehhez hasonló meg­jegyzésekkel találkozni. Itt hívta fel a fi gyelmemet arra, hogy ki­nek az oldalán találta ezt a be­jegyzést. Kiderült, hogy a leg­magasabb gazdasági vezetőről van szó, nevezetesen a Kancel­lárjukról. Majd az említett sze­mély egy későbbi bejegyzésé­ben olvastam, hogy gratulál az újonnan felvételt nyert középis­kolásoknak. Köszönöm szépen, de már nem kell a gratuláció! Mivel az én családomban van zsidó és jómagam is az vagyok, bármelyik korábban elfogadott zsidótörvény alapján is, úgy gondolom, igen sértő az a meg­jegyzés, mind rám nézve, mind pedig a fi amra. Úgy gondolom, hogy a politikának nincsen he­lye a felsőoktatásban, de az an­tiszemita nézeteknek pláne! Mélységesen felháborított ez a dolog és az ott olvasottak, de a legjobban az, hogy egyáltalán nem is törölték a begyezést és el sem ítélte ezt a közszereplős profi llal rendelkező tulajdonos. Úgy gondolom, hogy egy ilyen prominens rangot betöltő sze­mély esetében az lenne a leg­első, hogy nem enged ilyen tar­talmú bejegyzéseket az oldalán megjelenni, ha azt gondolja magáról, hogy képes egy ilyen feladatot ellátni. De ezek szerint nem képes, vagy csak a fi zeté­sért csinálja és nem szakérte­lemből, s az utóbbit tartom in­kább elképzelhetőnek. A csalá­dommal úgy döntöttünk, hogy a fi am nem kíván az Önök isko­lájában felsőoktatási tanulmá­nyokat folytatni, nem akar egy nyíltan antiszemita nézeteket pártoló felsőoktatási intézmény polgárává válni. EGY VOLT HALLGATÓJUK, AZ ALUMNI KÖZÖSSÉG VOLT TAGJA Örömhír A söripar felkészült a nyárra, a köztisztasági hi­vatal a télre. A magamfajta kövületek még emlékeznek a közhelyszótár ezen évről évre felbukkanó fordulataira. Hogy nyáron majd arról írjanak a lapok, hogy sörhiány alakult ki a Bala­tonnál. Télen meg, hogy „váratlanul érte a hóesés a Köztisztasági Hivatalt”. Ezért is tölt el meleg retróérzéssel az MTI lelkes híre: „Az előre meghatározott ütemterv szerint, hétfőn rendben megkezdődött az iskolákba a tankönyvek kiszállítása; az országban az első szállítmány Székesfehérvárra, a Kodály Zoltán Ál­talános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolába érkezett meg.” Mit ad Isten, épp ott volt spontán Czunyiné Bertalan Judit köznevelési ál­lamtitkár is, aki „az első tankönyvcsomag meg­érkezését követő sajtótájékoztatón elmondta: augusztus 3. és 25. között eljutnak az iskolákba a megrendelt tankönyvcsomagok, így szeptem­ber elsején minden diák átveheti tankönyveit. Hangsúlyozta, hogy a tankönyvek megfelelő mi­nőségben készültek el, több modern könyvvel egészültek ki.” És következzen most a szokásos „ballib huho­gás”. Hányan fogadnának velem, hogy néhány hét múltán nem arról ír a sajtó, hogy hová, hány cso­mag nem érkezett meg. (És hogy miféle új marha­ságokat tartalmaznak a „minőségi” tankönyvek.) A Készenléti Rendőrség ugyanis most nem tud ám szállítmányozni, mert az állomány menekülteket kerget, kerítésépítést őriz. Persze úriember biztosra nem fogad. SZERINTEM... Várjuk olvasóink leveleit az alábbi címünkön: NÉPSZAVAszerkesztősége, 1146 Budapest, Thököly út 127., vagy a nepszava@nepszava.hu e-mail címen VERESS JENŐ Össztűz! Alighanem kiadták a tűz­parancsot a Jobbik ellen a legnagyobb kormány­párt belső köreiben. A közmédia pedig teszi a dolgát: nincs a szélső­séges ellenzéki pártnak olyan megszólalása, amit ne igyekezne porrá zúzni valamelyik orgá­numában. A központi híradóban rövid tudósí­tás a jobbikos álláspont­ról autóhitelezés ügyé­ben, aztán egy gyors ol­dalvágás: bezzeg amikor szavazni kellett a „meg­mentő akcióról”, akkor a szocialistákkal szavaz­tak. Egy snittel odébb: lebuktak a miskolci dol­lárhamisítók. A hírolvasó szinte csak mellékesként említi, mennyi és milyen minőségű pénzről van szó, aztán részletesen kifejti, hogy a tettesek jobbikos kötődésűek. Egyikük ráadásul a vá­lasztáson is indult, ahol azzal kampányolt, hogy pártja is, ő maga is a tör­vénytiszteletet hirdeti. Nesze neked igazmon­dás, cukiság, megbízha­tóság! Mert mennyivel tisztességesebben tájé­koztatta a választókat a kormánypárt. Csak any­nyit mondott: folytatjuk. Mit is? ÖREG SAM A SZERKESZTŐTŐL A roma holokauszt emléknapján Nils Muiznieks, Európa legfőbb emberi jogi felelőse arra fi gyel­meztetett, hogy a földrészen a cigányság továbbra is jogsértések­nek és hátrányos megkülönböztetésnek van kitéve. A háború ide­jén a náci Németország és szövetségesei 220 ezer romát öltek meg, az áldozatok egynegyede magyar volt. Az Európai Tanács nevében hangsúlyozta, hogy ismerni kell a történelmet, mert anélkül nem érthető meg e kisebbség jelenlegi helyzete, ideértve a roma nők kényszersterilizálását, a rendőrségen etnikai alapon vezetett nyilvántartást, valamint azt, hogy igen sok roma kisgye­rek nő fel állami gondozásban. LAPSZEMLE A Széll Kálmán tér felújítása Az átépítés alatt álló Széll Kálmán tér 2015. augusztus 3-án. Megkezdődött az átépítés harmadik üteme. Az egykori Moszkva téren meglátszik, hogy Magyarország – és benne Budapest – jobban teljesít FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN „EZ ITT AZ ÉN HAZÁM...” NÉZŐ Gondoljatok a tízmillió halottra! Figyeljétek meg, hogy mindannyiunk életét mennyire elrontotta a háború! – ennek a gondolatnak szenteli hasábjait a világháború kitörésének évfordulója alkalmából a Pártszervezet, a magyarorszá­gi szociáldemokrata pártszervezetek hivatalos közlönyének most megjelent augusztusi száma. Riasztása a lelkiismeretnek, harcra szólítás a háború ellen az a közleménysorozat, amely úgy az új, mint a régi generáció felé fordul: Soha többé háborút! Figyelmeztető közlemények a világ fegyver­kezéséről, a gázháború borzalmairól, Nagy Lajos háborús tárcája, Farkas Antal és Keér Dezső költe­ményei sorakoznak föl a háborús gondolat ellen. A közlöny további részében részletesen beszámol a bécsi nemzetközi ifj úmunkás-kongresszusról, folytatja a szocialista szemináriumot. Baján Gyula elvtárs a pártszervezetek szerepével foglalkozik az ifj úmunkások megszervezése és oktatása terén. Egy másik cikk ismerteti az eljárást az önkormányzati testületek készülő újjáválasztásánál. Jászay Károly elvtárs és mások agitációs cikkei egészítik ki a Pártszervezet színes és bőséges tartalmát. MÚLTUNK Találtuk: http://orulunkvincent.blog.hu/ Népszava, 1929. augusztus 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék