Népszava, 2015. augusztus (142. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-04 / 181. szám
VILÁG NÉPSZAVA 9 2015. AUGUSZTUS 4., KEDD Álhírt közölt a Kreml-közeli sajtó az ukrajnai románokról - Oroszország menedéket ad a behívók elől menekülőknek Manipulál az orosz média Autonómiát követelnek a bukovinai románok, Románia támogatásában is bíznak, adta hírül több ukrajnai, moldovai és romániai hírforrás. Rövidesen kiderült, álhírről van szó, amelyet a Kreml-közeli orosz média indított útjára. Vélhetően arra építik dezinformációs kampányukat, hogy az ukrajnai nemzeti kisebbségek, így a magyarok sem tolonganak a katonai behívók átvételéért, és hátrányosnak tartják a tervezett közigazgatási reformot is. GÁL MÁRIA Csernovciban a bukovinai románok közgyűlésén autonómiát követeltek a bukovinai román lakosság számára, különleges státust Észak-Bukovinának, mert a közösség nem érzi magát biztonságban a munkácsi lövöldözés óta. A közgyűlés résztvevői számítanak Románia támogatására is, ezért kívánságaikat eljuttatták Kijeven kívül Bukarestbe is, jelent meg a hétvégén Ukrajna több ukrán és magyar nyelvű médiumában, de a moldovai, valamint romániai híradásokban is. Mindez állítólag egy csernovci rendezvényen hangzott el, a bukovinai románok közgyűlésén. (A Romániával és Moldova Köztársasággal határos ukrajnai térségben nagyszámú román kisebbség él, mintegy 600 ezren, amennyiben a moldávként nyilvántartott románokat is ide számoljuk. Észak-Bukovina pedig történelmileg nem Ukrajna része volt, tartozott a Moldvai Fejedelemséghez, a román királysághoz, az Osztrák- Magyar Monarchiához egyaránt.) Ezen a bizonyos rendezvényen állítólag Dorina Chirtoaca ukrajnai román vezető azt mondta, hogy manapság a bukovinai románok történetük egyik legnehezebb korszakát élik át. „Egy olyan országban vagyunk, ahol háború van, tönkremegy az ipar és a mezőgazdaság. A bukovinai románok között a legnagyobb a munkanélküliség Ukrajnában. A fiatalok elmennek. Elmennek a vállalkozók, a munkaképes lakosság. Ha ez így folyik tovább, a szívünknek kedves Bukovina helyén hamarosan egy sivatag lesz. Ezért szükséges egy román autonóm terület kialakítása Bukovinában. Saját törvényhozó és végrehajtó hatalomra van szükség, saját rendőrségre és költségvetésre” - mondta Chirtoaca a híradás szerint. Csakhogy mégsem mondta, sőt a bukovinai románoknak nincs ilyen nevű vezetője. Az ukrajnai román hírportál, a BucPress.eu gyorsan cáfolt. A tényleges román vezetők elmondták, „információs támadás áldozata lett” az ukrajnai román közösség, aminek az a célja, hogy „destabilizálja a bukovinai helyzetet, hogy a donbászi konfliktus talaján a toleráns Bukovinában is etnikai konfliktust szítson”. A Buc Press szerint Csernovciban senki sem ismeri az eredeti híradásban megnevezett román vezetőket, Chirtoaca mellett egy Cornelia Rusut említenek még név szerint. Az állítólagos közgyűlésről sincs senkinek tudomása, amelyen egyhangúlag szavaztak volna a régió különleges státusa mellett. A ténylegesen létező Mihai Eminescu Román Kulturális Egyesület elnöke, Vasile Bacu a portálnak megerősítette, Csernovciban nem volt ilyen rendezvény, nem létezik román közgyűlés, és a két említett személy sem. Kiderült, hogy orosz manipulációról van szó. Elsőként az orosz NR24.org közölte, de gyorsan megjelent a Kreml szócsövének számító SputnikNews nemzetközi hírszolgálat angol nyelvű honlapján, és átvette az International Business Times, a világ egyik legolvasottabb üzleti portálja. Az eredeti, NR24-es beszámolót fotókkal támasztották alá. A bukovinai románok szerint azonban csak első látszatra tűnnek hitelesnek ezek a fotók. Ha tényleg egy román szervezet román autonómiát követelt volna, akkor legalább a nevét, amely a fotón is látszik a háttérben, nem ukránul, hanem románul írták volna ki, emelte ki az ukrajnai román portál. A BucPress közleményében úgy fogalmaz, hogy a hírt átvevő médiumok közvetve vagy közvetlenül az orosz propaganda és információs háború áldozatai lettek. De mindenekfölött az ukrajnai-bukovinai román közösség az áldozat, szögezte le a csernovci portál. Az orosz manipuláció azért lehetett sikeres, mert az ukrajnai nem orosz nemzeti kisebbségek sem érzik úgy, mintha etnikai paradicsomban élnének. A katonai behívók előli menekülés ugyan országos jelenség, de egyértelműen a soknemzetiségű vagy valamely etnikai kisebbség által többségben lakott régiókban a legerőteljesebb. Ezek a kisebbségek nem érzik magukénak az ukrán-ukrán, ukrán-orosz testvérháborút, és egyáltalán nem rajonganak a kijevi hatalom határozottan kisebbségellenes politikájáért, amely ugyan elsősorban az orosz kisebbséget célozza, de nyilván ugyanúgy hátrányosan érinti a más nyelvűeket is. Éppen ezért a jelenleg zajló hatodik mozgósítási hullám elől is a kisebbségek nagyobb számban menekülnek, a hatalom pedig egyre erőszakosabb módszerekhez folyamodik. A kárpátaljai hadkiegészítő parancsnokság dolgozói például az ellenőrző pontokon, határátkelőkön, hivatalokban, sőt már vonatokon is razziáznak, így próbálva meg célba juttatni a katonai behívókat. (Még a kárpátaljai megyei ügyész, Volodimir Jankó is abszurdnak és törvénytelennek nevezte, hogy a határátkelőkön osztogatják a behívókat.) Olyan hírek is nap• Az ukrajnai kisebbségek félelmeire építi dezinformációs kampányát a Kreml • Tömeges a menekülés a behívók elől • Kijev reform címén átrendezné a történelmi régiók etnikai arányait világot láttak, hogy a felsőoktatási intézményekben a végzősök a diplomát csak a behívó átvétele fejében kapják kézhez. Újabban a lefülelt csempészeket és kisebb szabálysértőket is a bíróság helyett a hadkiegészítő parancsnokságokra küldik, írta a Kárpáti Igaz Szó magyar nyelvű hetilap. Kárpátalján például a jelenlegi mozgósítási hullámban a Kijev által előirányzott 1100 férfiból eddig mindössze 180 személyt tudtak mobilizálni. Az ötödik mozgósítási hullámban is csak 44 százalékban sikerült teljesíteni a mobilizációs tervet. Ennél rosszabbul csak a Harkovi és Odesszai régió áll ebben a tekintetben. Maga az ungvári katonai komisszár, Mikola Zsuravjova nyilatkozta, ennek egyik oka az, hogy nagyszámú nemzeti kisebbség él a megyében, akik nem akarnak a hadseregben szolgálni. A keleti régiókban nyilván elsősorban orosz nemzetiségűek menekülnek a mobilizáció elől. Oroszország erre reagálva ad menedéket az ukrán katonai behívó elől menekülőknek. A küszöbön álló közigazgatási reformot is kisebbségellenesnek érzik az etnikai csoportok. A tervezet ugyanis, amennyiben megvalósul, gyakorlatilag szétveri a hagyományos történelmi régiók egységét, megbontja ezzel a kisebbségek által lakott járások etnikai arányait, és egyetlen esetben sem a kisebbség javára, hanem csakis annak hátrányára. Ukrán katonák gyakorlatoznak az ország keleti részén. A fiatalok tömegesen menekülnek a katonai behívók elől, a kisebbségek lakta vidékeken a legnagyobb a kibúvók aránya fotoeuropress/gettyimages/andrew burton A német kormánykoalícióban is egyre többen követelik Harald Range szövetségi államügyész lemondását, aki hazaárulás miatt két újságíró ellen indított eljárást múlt csütörtökön, azt követően, hogy az Állambiztonsági Hivatal elnöke, Hans- Georg Maassen ismeretlen személy ellen feljelentést tett titkos dokumentumok kiszivárogtatása miatt. Az ügy előzménye, hogy a netzpolitik.org honlapon az Állambiztonsági Hivatal több olyan dokumentumát tették közzé, amely arról tanúskodik, hogy az internetes hálózatokat a jövőben szigorúbban felügyelik majd. Maassen a Bild am Sonntagban azzal indokolta a feljelentés megtételét, hogy biztosítani kell hivatalának működését „a szélsőségekkel és terrorizmussal szemben”. Hozzátette, az ügy további része az igazságszolgáltatásra tartozik. Egy másik interjúban arra utalt, hogy a feljelentés ismeretlen személy ellen irányult, s nem az újságírók ellen. Range pénteken azt közölte, a sajtó- és véleményszabadság kiemelkedő társadalmi fontosságára tekintettel egyelőre szüneteltetik a hazaárulás gyanújával két újságíró ellen indított eljárást, s nem teszik meg a büntető perrendtartásról szóló szabályok alapján lehetséges intézkedéseket a netzpolitik.org blog munkatársai ellen. Az eljárás első szakaszában tisztázni kell, hogy államtitok megsértésének minősül-e azoknak a nemzetbiztonsági iratokat ismertető cikkeknek a közzététele, amelyek miatt elindították az eljárást. A kérdést egy jogi szakvélemény alapján döntik el, amelynek elkészítését csak hivatalos eljárás keretében lehetett kezdeményezni. A szakvélemény beérkezéséig semmilyen intézkedést nem tesznek az ügyben - közölte a legfőbb ügyész. Az eljárás a felháborodás óriási hullámát indította el Németországban. Christian Flisek szociáldemokrata képviselő a Twitteren azt közölte, ideje lenne, hogy Range vegye a kalapját. Ralf Stegner, az SPD elnökhelyettese erre azt közölte, hogy „Christian Fliseknek igaza van”. A német ellenzék is egyre erőteljesebben követeli a szövetségi államügyész távozását. A Handelsblattnak elmondta, a szövetségi főügyész elszámította magát, s nem azzal foglalkozott, ami valójában a feladata lenne. Utalt arra, hogy miközben az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megfigyelései ellen a hivatal semmit sem tett, „a dlogokra ágyúkkal lőnek”, s közben a sajtószabadságot célozzák - fogalmazott az SPD politikusa. Bernd Riexinger, a Balpárt vezetője szerint sem maradhat posztján az államügyész. Heiko Maas szociáldemokrata igazságügyminiszter már a múlt pénteken elhatárolódott Harald Range lépésétől. A Süddeutsche Zeitung úgy értesült, hogy a tárca már előre figyelmeztette az eljárás kapcsán Rangét arra: hibát követ el. Volker Beck a Zöldek részéről törvénytelennek nevezte az államügyész döntését, s a Deutschlandfunkban úgy fogalmazott, hogy a hazaárulás vádja olyan, mintha alkoholos befolyásoltság során született volna. A liberális FDP alelnöke, Wolfgang Kubicki is személyi konzekvenciákat követelt. A Welt am Sonntagnak elmondta, ha a főügyész nem tartja tiszteletben a sajtószabadságot, akkor az azt jelzi, hogy e posztot nem a megfelelő személy tölti be. A német politikai életben már csak a nagykoalíció nagyobbik pártja, a kereszténydemokrata CDU politikusai állnak ki Range mellett. Patrick Lensburg, a CDU politikusa azzal indokolt, hogy a főügyész „évek óta igen jól végzi a munkáját, s nem hagyja befolyásolni magát egyik oldal által sem” - hangoztatta. Utalt arra, hogy az igazságszolgáltatásnak függetlennek kell lennie. Szintén megvédte Rangét a CDU belpolitikai kérdésekkel foglalkozó politikusa, Wolfgang Bosbach, aki elismerte ugyan, hogy érthetetlen az újságírókkal szembeni eljárás, de nem kell azonnal a főügyész lemondását követelni. Bár a kereszténydemokraták igyekeznek jó arcot vágni a témához, s úgy tenni, mintha mi sem történt volna, aligha sikerül egykönnyen elsimítani a botrányt. A társadalomban is nagy felháborodás kísérte a főügyész lépését, szombaton valamivel több mint ezren tüntettek az ügyészség ellen. „Sajtószabadságot a megfélemlítés helyett” - szerepelt transzparenseiken. Az egyik érintett újságíró, Markus Beckendahl a Ruhr Nachrichten című lapnak elmondta, lenyűgözte, hogy mennyien támogatják portálját. Olyan sokan keresték fel a blogot, hogy szervere néhányszor össze is omlott. Azt azonban nem látja igazi előrelépésnek, hogy felfüggesztették az eljárást. Mint fogalmazott, nem lehet megmondani, mi történik azután, ha véget ér az üggyel kapcsolatos médiafelhajtás. R.T.