Népszava, 2015. augusztus (142. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-04 / 181. szám

VILÁG NÉPSZAVA 9 2015. AUGUSZTUS 4., KEDD Álhírt közölt a Kreml-közeli sajtó az ukrajnai románokról - Oroszország menedéket ad a behívók elől menekülőknek Manipulál az orosz média Autonómiát követelnek a bukovinai románok, Ro­mánia támogatásában is bíznak, adta hírül több uk­rajnai, moldovai és romániai hírforrás. Rövidesen kiderült, álhírről van szó, amelyet a Kreml-közeli orosz média indított útjára. Vélhetően arra építik dezinformációs kampányukat, hogy az ukrajnai nemzeti kisebbségek, így a magyarok sem tolon­ganak a katonai behívók átvételéért, és hátrányos­nak tartják a tervezett közigazgatási reformot is. GÁL MÁRIA C­sernovciban a bukovinai románok közgyűlésén autonómiát követeltek a bukovinai román lakosság szá­mára, különleges státust Észak-Bukovinának, mert a közösség nem érzi magát biz­tonságban a munkácsi lövöldö­zés óta. A közgyűlés résztvevői számítanak Románia támoga­tására is, ezért kívánságaikat eljuttatták Kijeven kívül Buka­restbe is, jelent meg a hétvégén Ukrajna több ukrán és magyar nyelvű médiumában, de a mol­dovai, valamint romániai hír­adásokban is. Mindez állítólag egy csernov­­ci rendezvényen hangzott el, a bukovinai románok közgyűlé­sén. (A Romániával és Moldova Köztársasággal határos ukraj­nai térségben nagyszámú ro­mán kisebbség él, mintegy 600 ezren, amennyiben a moldáv­­ként nyilvántartott románokat is ide számoljuk. Észak-Buko­­vina pedig történelmileg nem Ukrajna része volt, tartozott a Moldvai Fejedelemséghez, a ro­mán királysághoz, az Osztrák- Magyar Monarchiához egy­aránt.) Ezen a bizonyos rendez­vényen állítólag Dorina Chir­toaca ukrajnai román vezető azt mondta, hogy manapság a bukovinai románok történetük egyik legnehezebb korszakát élik át. „Egy olyan országban vagyunk, ahol háború van, tönkremegy az ipar és a mező­­gazdaság. A bukovinai romá­nok között a legnagyobb a munkanélküliség Ukrajnában. A fiatalok elmennek. Elmennek a vállalkozók, a munkaképes lakosság. Ha ez így folyik to­vább, a szívünknek kedves Bu­kovina helyén hamarosan egy sivatag lesz. Ezért szükséges egy román autonóm terület ki­alakítása Bukovinában. Saját törvényhozó és végrehajtó hata­lomra van szükség, saját rend­őrségre és költségvetésre” - mondta Chirtoaca a híradás szerint. Csakhogy mégsem mondta, sőt a bukovinai románoknak nincs ilyen nevű vezetője. Az ukrajnai román hírportál, a BucPress.eu gyorsan cáfolt. A tényleges román vezetők el­mondták, „információs táma­dás áldozata lett” az ukrajnai román közösség, aminek az a célja, hogy „destabilizálja a bu­kovinai helyzetet, hogy a don­­bászi konfliktus talaján a tole­ráns Bukovinában is etnikai konfliktust szítson”. A Buc­ Press szerint Csernovciban senki sem ismeri az eredeti hír­adásban megnevezett román vezetőket, Chirtoaca mellett egy Cornelia Rusut említenek még név szerint. Az állítólagos közgyűlésről sincs senkinek tudomása, amelyen egyhan­gúlag szavaztak volna a régió különleges státusa mellett. A ténylegesen létező Mihai Emi­­nescu Román Kulturális Egye­sület elnöke, Vasile Bacu a por­tálnak megerősítette, Csernov­ciban nem volt ilyen rendez­vény, nem létezik román köz­gyűlés, és a két említett sze­mély sem. Kiderült, hogy orosz manipu­lációról van szó. Elsőként az orosz NR24.org közölte, de gyorsan megjelent a Kreml szó­csövének számító SputnikNews nemzetközi hírszolgálat angol nyelvű honlapján, és átvette az International Business Times, a világ egyik legolvasottabb üz­leti portálja. Az eredeti, NR24-es beszámolót fotókkal támasz­tották alá. A bukovinai romá­nok szerint azonban csak első látszatra tűnnek hitelesnek ezek a fotók. Ha tényleg egy ro­mán szervezet román autonó­miát követelt volna, akkor leg­alább a nevét, amely a fotón is látszik a háttérben, nem ukrá­nul, hanem románul írták vol­na ki, emelte ki az ukrajnai ro­mán portál. A BucPress közleményében úgy fogalmaz, hogy a hírt átve­vő médiumok közvetve vagy közvetlenül az orosz propagan­da és információs háború áldo­zatai lettek. De mindenekfölött az ukrajnai-bukovinai román közösség az áldozat, szögezte le a csernovci portál. Az orosz manipuláció azért lehetett sikeres, mert az ukraj­nai nem orosz nemzeti kisebb­ségek sem érzik úgy, mintha et­nikai paradicsomban élnének. A katonai behívók előli mene­külés ugyan országos jelenség, de egyértelműen a soknemzeti­ségű vagy valamely etnikai ki­sebbség által többségben lakott régiókban a legerőteljesebb. Ezek a kisebbségek nem érzik magukénak az ukrán-ukrán, ukrán-orosz testvérháborút, és egyáltalán nem rajonganak a kijevi hatalom határozottan kisebbségellenes politikájáért, amely ugyan elsősorban az orosz kisebbséget célozza, de nyilván ugyanúgy hátrányosan érinti a más nyelvűeket is. Éppen ezért a jelenleg zajló hatodik mozgósítási hullám elől is a kisebbségek nagyobb szám­ban menekülnek, a hatalom pedig egyre erőszakosabb mód­szerekhez folyamodik. A kár­pátaljai hadkiegészítő parancs­nokság dolgozói például az el­lenőrző pontokon, határátkelő­kön, hivatalokban, sőt már vo­natokon is razziáznak, így pró­bálva meg célba juttatni a kato­nai behívókat. (Még a kárpát­aljai megyei ügyész, Volodimir Jankó is abszurdnak és tör­vénytelennek nevezte, hogy a határátkelőkön osztogatják a behívókat.) Olyan hírek is nap­• Az ukrajnai kisebbségek félelmeire építi dezinformációs kampányát a Kreml • Tömeges a menekülés a behívók elől • Kijev reform címén átrendezné a történelmi régiók etnikai arányait világot láttak, hogy a felsőokta­tási intézményekben a végző­sök a diplomát csak a behívó átvétele fejében kapják kézhez. Újabban a lefülelt csempésze­ket és kisebb szabálysértőket is a bíróság helyett a hadkiegészí­tő parancsnokságokra küldik, írta a Kárpáti Igaz Szó magyar nyelvű hetilap. Kárpátalján például a jelen­legi mozgósítási hullámban a Kijev által előirányzott 1100 férfiból eddig mindössze 180 személyt tudtak mobilizálni. Az ötödik mozgósítási hullámban is csak 44 százalékban sikerült teljesíteni a mobilizációs tervet. Ennél rosszabbul csak a Har­kovi és Odesszai régió áll ebben a tekintetben. Maga az ung­vári katonai komisszár, Mikola Zsuravjova nyilatkozta, ennek egyik oka az, hogy nagyszámú nemzeti kisebbség él a me­gyében, akik nem akarnak a hadseregben szolgálni. A keleti régiókban nyilván el­sősorban orosz nemzetiségűek menekülnek a mobilizáció elől. Oroszország erre reagálva ad menedéket az ukrán katonai behívó elől menekülőknek. A küszöbön álló közigazgatá­si reformot is kisebbségellenes­nek érzik az etnikai csoportok. A tervezet ugyanis, amennyi­ben megvalósul, gyakorlatilag szétveri a hagyományos törté­nelmi régiók egységét, meg­bontja ezzel a kisebbségek által lakott járások etnikai arányait, és egyetlen esetben sem a ki­sebbség javára, hanem csakis annak hátrányára. Ukrán katonák gyakorlatoznak az ország keleti részén. A fiatalok tömegesen menekülnek a katonai behívók elől, a kisebbségek lakta vi­dékeken a legnagyobb a kibúvók aránya fotoeuropress/gettyimages/andrew burton A német kormánykoalícióban is egyre többen követelik Harald Range szövetségi államügyész lemondását, aki hazaárulás miatt két újságíró ellen indított eljárást múlt csütörtökön, azt követően, hogy az Állambiz­tonsági Hivatal elnöke, Hans- Georg Maassen ismeretlen sze­mély ellen feljelentést tett titkos dokumentumok kiszivárogta­tása miatt. Az ügy előzménye, hogy a netzpolitik.org honlapon az Állambiztonsági Hivatal több olyan dokumentumát tették közzé, amely arról tanúskodik, hogy az internetes hálózatokat a jövőben szigorúbban felügye­lik majd. Maassen a Bild am Sonntagban azzal indokolta a feljelentés megtételét, hogy biz­tosítani kell hivatalának műkö­dését „a szélsőségekkel és ter­rorizmussal szemben”. Hozzá­tette, az ügy további része az igazságszolgáltatásra tartozik. Egy másik interjúban arra utalt, hogy a feljelentés ismeret­len személy ellen irányult, s nem az újságírók ellen. Range pénteken azt közölte, a sajtó- és véleményszabadság kiemelkedő társadalmi fontos­ságára tekintettel egyelőre szü­neteltetik a hazaárulás gyanú­jával két újságíró ellen indított eljárást, s nem teszik meg a büntető perrendtartásról szóló szabályok alapján lehetséges intézkedéseket a netzpolitik.org blog munkatársai ellen. Az el­járás első szakaszában tisztáz­ni kell, hogy államtitok megsér­tésének minősül-e azoknak a nemzetbiztonsági iratokat is­mertető cikkeknek a közzététe­le, amelyek miatt elindították az eljárást. A kérdést egy jogi szakvéle­mény alapján döntik el, amely­nek elkészítését csak hivatalos eljárás keretében lehetett kez­deményezni. A szakvélemény beérkezéséig semmilyen intéz­kedést nem tesznek az ügyben - közölte a legfőbb ügyész. Az eljárás a felháborodás óriási hullámát indította el Né­metországban. Christian Flisek szociáldemokrata képviselő a Twitteren azt közölte, ideje len­ne, hogy Range vegye a kalap­ját. Ralf Stegner, az SPD elnök­­helyettese erre azt közölte, hogy „Christian Fliseknek igaza van”. A német ellenzék is egyre erőteljesebben követeli a szövet­ségi államügyész távozását. A Handelsblattnak elmondta, a szövetségi főügyész elszámítot­ta magát, s nem azzal foglalko­zott, ami valójában a feladata lenne. Utalt arra, hogy miköz­ben az amerikai Nemzetbizton­sági Ügynökség (NSA) megfi­gyelései ellen a hivatal semmit sem tett, „a dlogokra ágyúkkal lőnek”, s közben a sajtószabad­ságot célozzák - fogalmazott az SPD politikusa. Bernd Riexin­­ger, a Balpárt vezetője szerint sem maradhat posztján az ál­lamügyész. Heiko Maas szociáldemokra­ta igazságügyminiszter már a múlt pénteken elhatárolódott Harald Range lépésétől. A Süddeutsche Zeitung úgy érte­sült, hogy a tárca már előre fi­gyelmeztette az eljárás kapcsán Rangét arra: hibát követ el. Vol­ker Beck a Zöldek részéről tör­vénytelennek nevezte az állam­ügyész döntését, s a Deutsch­­landfunkban úgy fogalmazott, hogy a hazaárulás vádja olyan, mintha alkoholos befolyásolt­ság során született volna. A li­berális FDP alelnöke, Wolfgang Kubicki is személyi konzekven­ciákat követelt. A Welt am Sonntagnak elmondta, ha a fő­ügyész nem tartja tiszteletben a sajtószabadságot, akkor az azt jelzi, hogy e posztot nem a megfelelő személy tölti be. A német politikai életben már csak a nagykoalíció nagyobbik pártja, a kereszténydemokra­ta CDU politikusai állnak ki Range mellett. Patrick Lens­­burg, a CDU politikusa azzal indokolt, hogy a főügyész „évek óta igen jól végzi a munkáját, s nem hagyja befolyásolni magát egyik oldal által sem” - hangoz­tatta. Utalt arra, hogy az igaz­ságszolgáltatásnak független­nek kell lennie. Szintén megvédte Rangét a CDU belpolitikai kérdésekkel foglalkozó politikusa, Wolfgang Bosbach, aki elismerte ugyan, hogy érthetetlen az újságírók­kal szembeni eljárás, de nem kell azonnal a főügyész lemon­dását követelni. Bár a kereszténydemokraták igyekeznek jó arcot vágni a té­mához, s úgy tenni, mintha mi sem történt volna, aligha sike­rül egykönnyen elsimítani a botrányt. A társadalomban is nagy felháborodás kísérte a fő­ügyész lépését, szombaton va­lamivel több mint ezren tüntet­tek az ügyészség ellen. „Sajtó­­szabadságot a megfélemlítés helyett” - szerepelt transzpa­renseiken. Az egyik érintett újságíró, Markus Beckendahl a Ruhr Nachrichten című lapnak el­mondta, lenyűgözte, hogy men­­nyien támogatják portálját. Olyan sokan keresték fel a blo­­got, hogy szervere néhányszor össze is omlott. Azt azonban nem látja igazi előrelépésnek, hogy felfüggesztették az eljá­rást. Mint fogalmazott, nem le­het megmondani, mi történik azután, ha véget ér az üggyel kapcsolatos médiafelhajtás. R.T.

Next