Népszava, 2015. szeptember (142. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-25 / 225. szám

SIMON ZOLTÁN : É­letemben egyszer beszéltem Orbán dán­­ Ercsiben, egy Duna-parti fogadóban Viktorral, még a szocialista korma­ alkalmi társaival kártyázott. Mindezt egy kö­nyök alatt. A többi párt vezetőjével­zösségi oldalára feltett fotó is bizonyítja:„Ez­is rendkívül jó a viszonyom, le szoktunk ülni ősi, Duna-parti ulti parti". A kormányfő akkor ultizni, tízből nyolcszor nyerek. A mostani kor­ 30 forintot nyert - legalábbis munkatársai lányból is volt egy miniszter, akivel játszat­ szerint. Persze az is lehet, hogy hagyták nyer­tem, nem mondom meg a nevét, most men­­ni, hisz' ki merné az örökös Viktort akár csak dott le. (...) Ő azt mondta, nyert ötvenezret a ultiban legyőzni. Még a végén tényleg vissza­ Viktortól, mondtam, én nyertem harmincet- állítja a halálbüntetést... rét tőle, úgyhogy még mindig pluszban van." Kétségeim támadnak, mégsem a gyoda Bár közönségtalálkozóján - innen az idő­ miatt távozott Hende? Az volt a bűne, hogy túl­zet­t a biztonságpolitikai szakértő Nógrádi sokat nyert (lásd: ne mi nyerjük a legtöbbet)? György nem árulta el, kivel ultizott, nem két- Még arra lennék kíváncsi, mi lett a sorsa a mű­­séges, Hende Csabára célzott. Ha mindez gyar-román meccs alkalmából a kormány igaz, új távlatok nyílnak a kormányzati mun­ tagjai által rendezett-„ahogy az férfiak által kábán. Orbánról eddig is tudható volt, hogy dominált közösségben szokás" - góltotónak, szeret ultizni­ tavaly februárban a kampány- Lehet, hogy a menekülteket azért engedték ki ban-miután átadott egy kórházat Szekszár- az országból, mert Orbán aznap sem nyert? ÖREG SAM__________5_ | BLOG | NÉZŐ Óvjon az ég attól, hogy beleszóljak . .. a német politikába, szabadkozott POíK­OSKtott Zöldhatár Végvári kapitány Találtuk: https­,med,anap,0.b. Orbán Viktor Münchenben, a CSU vezetőivel tartott sajtóértekezletén. Ha valaki figyelmesen olvassa a nemrégiben miután egy egész délelőttöt töltött elfogadott törvényt, akkor kiderül, hogy el velük, Európa mai helyzetének át­ nem a zöldhatár átlépése számít bűncselek­tekintésével. A CSU koalíciós fest­­ménynek, hanem a rajta emelt építmény vérpártja Merkelnek, ennek ellenére (biztonsági kerítés, biztonsági határzár, drót-Horst Seehofer bajor miniszterelnök akadály, drótkerítés, fizikai határzár, gyors magyar vendége mellé állt, mond­ telepítésű drótakadály, határvédelmi kert­hatni nyíltan, szemben a kancellár tés, horgonyzott határzár, ideiglenes bizton­kontinentális politikájával. Aligha jogi határzár, jogi határzár, műszaki határ­véletlen, hogy az M1 csatorna a ba­­zár, pengés drótsövény, szögesdrót kerítés, váti egymásba borulást egyenesben vaskerítés) megrongálása. S mert még nem közvetítette. Orbán maga azzal sikerült teljesen körülkeríteni Magyarorszá­kezdte, hogy ő a Kossuth Lajos téren gát, annak az átlépése, ami „a hivatalos ha­a bajor határokat is védi hősiesen, tárátkelőhelyen kívül van", vagyis a zöldha­lgy valójában a meghívók „végvári tár átlábolása változatlanul szabálysértés, kapitánya". Az egész látogatás - ke­ A miniszterelnök mégsem hazudott, ami­rülve a szókimondást - azt szolgál- dőn kifejtette, hogy nem lehet majd bünte­tő, hogy nyíltan tüntetni lehessen a tőjogi következmények nélkül átlépni a CDU elképzeléseivel szemben. Herr zöldhatárt. Még csak nem is csúsztatott, in­ Seehofer nyájasan szólott arról, az kább megelőlegezte ama jogszabályt, ami­általában hangadó német konzer­­vjet hamarosan beterjeszt egy kormánypárti natív sajtó egészével szemben is, képviselő. Javaslatát az Országgyűlés egyik hogy Orbán nem bírálatot érdemel, bizottsága zárt ülésen vitatja majd meg, éppen ellenkezőleg, hálás köszönet és éjjel tűzik napirendre, vagy egy salátatör­tet és elismerést. A vendég kitartón vény 139. paragrafusában, hogy aztán a kor­védekezett, hogy neki zavaró szán­­mánypárti sajtó megállapíthassa: Orbán Vik­tréria semmi, de csak közismert a tor minden demokratikus feltételt betartott, történelmi mondás, becstelen, aki Arról igazán nem tehet, hogy jóstehetség­rosszra gondol, nek született. Ajánlat Napjainkban nincs abban semmi különös, hogy az élelmiszerek árusítá­sára szakosodott boltokban vehetünk újságokat is. Mindenütt kínálnak természetesen napilapokat, de valahogy nem egyenlő mértékben. Nép­szava után általában kutatni kell, a Magyar Hírlap és most már a Magyar Idők is szembetűnően helyezkedik el. Nyilván véletlenül. Az egyik Spar áruházban azonban nem szemérmesek, még külön ajánlják is az új kor­mánypárti sajtóterméket. Persze a bulvárlapok mellett. Mert az üzletnek ők sem ellenségei fotó: népszava MÚLTUNK Népszava, 1932. szep­tember 25. A Kossuth-párt állásfoglalása A Kossuth-párt a követke­zőkben szögezte le állás­­foglalását a kormányvál­ság kérdésében: - A kormányválságnak ke­resztelt házi perpatvar, amely a politikai hatalmat ez idő szerint gyakorló zártkörű feudál-bürokrati­­kus társaság körében ki­tört, az ország nyomorgó népét nem érdekelheti. Számunkra teljesen kö­zömbös, hogy a nagybir­toknak, a kartelleknek és a finánc nagytőkének érdek­viszálya, amely az eddigi kormányt lemondásra késztette, minő személyi megoldást fog találni. Meggyőződésünk, hogy abból a zsákutcából, amelybe az ideiglenes al­kotmánynak az 1922. évi rendeleti államcsínnyel („országbírói értekezlet" a titkos választójog eltörlé­sére) történt fölborítása juttatta a országot - nincs kivezető út. Közszabad­ságok, komoly földbirtok­reform és a dunai népek kölcsönös megértését szolgáló külpolitika nélkül minden mesterkedő sze­mélycsere csupán arra való, hogy a parlamentáris látszat ködfelhőjébe bur­kolja az ország végső ka­tasztrófába vezető útját. REUTERS $ LAPSZEMLE A déli határon a katonák, börtönlakók és közmunká­sok által emelt új fal azt tanúsítja, milyen kíméletlen hatékonysággal mozgósítja Orbán Viktor a magyaro­kat a migránsok ellen. Míg Európa vacillált, hogy mi­tévő legyen, addig Magyarország a saját kezébe vette az ügyet. A határzár rendkívül népszerű idehaza, vi­szont elítélik a külföldi partnerek. Szentpéteri Nagy Richárd a Méltányosság Politikai Elemző Központtól azt mondja, hogy eltartott egy ideig, amíg a kormány a menekültek ellen tudta fordítani a közvéleményt, de a kampány már hozza a gyümölcseit, és kifizető­dik, hogy a hatalom ellenőrzés alatt tartja a sajtó jó részét. Hiszen az állami tévében alaposan megszűrik a jelentéseket, így a néző azt látja, hogy ez egy cső­cselék, köveket hajigál, rátámad a rendőrségre. A kerí­tés építésének megszervezése a horvát határon pe­dig önmagában feltárja, hogy Orbán olyan erős álla­mot képzel el, amely megmutatja a bicepszét. Ugyan­akkor közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a mi­niszterelnök álláspontja a kerítés kapcsán árthat Ma­gyarország európai megítélésének, pedig utóbbi fon­tos a gazdaság jövője szempontjából. SZERINTEM... A nyugdíjról Megdöbbenéssel olvastam a Népszava információját, hogy a férfiak 40 év szol­gálati idő teljesítése utáni nyugdíjazá­sát lehetővé tevő, több párt (Jobbik, MSZP, DK stb.) támogatását elnyerő és a Kúria által korábban elfogadott, 200 000 aláírással megerősített népsza­vazás iránti kérelmet az Alkotmánybíró­ság alkotmányellenességre hivatkozás­sal elutasította. Nem értem, miért nem vette észre a legfőbb bírói fórum az előterjesztett kérelem alkotmányelle­nességét - feltéve persze, hogy való­ban az?! A másik gondom a 40 év köte­lező munkaviszonnyal van. Én aktív ko­romban több mint húsz évig dolgoz­tam a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíj­­biztosítási Igazgatóságon középvezetői beosztásban, van tehát némi rálátásom a dolgokra. Abban az időben az 1975. évi II. tv. szabályozta a nyugdíjmegálla­­pítási szabályokat. Ez a jogszabály évti­zedeken keresztül volt hatályban, és bár hatályba lépését követően az élet megkövetelte kisebb módosításokon esett át, többé-kevésbé kiállta az idő próbáját, hiszen alig kellett hozzányúl­ni. Csakhogy azóta a társadalmi elvárá­sok, a körülmények alaposan megvál­toztak, új szabályozásra volt szükség. A 70-es, 80-as években 10 év igazolt szolgálati idő elegendő volt a nyugdíj­­jogosultság megszerzéséhez, főleg ha a másik feltétel, nevezetesen a nyugdíj­korhatár elérése is teljesült. Ez azt je­lentette, hogy a férfiaknak a 60. élet­évet, a nőknek pedig az 55. életévet kellett betölteniük a szükséges szolgá­lati idő megszerzése mellett, ha nyug­állományba akartak vonulni. Meg kell jegyeznem, akkoriban sokaknak még a 10 év megszerzése sem volt könnyű, a nők abban az időben, vagyis több mint 30 évvel ezelőtt 55 évesen már nyugalomba mehettek, és könnyítésül minden megszületett gyermekük után 1 év kedvezményt kaptak, vagyis sok esetben nem kellett még a 10 évet sem ledolgozniuk ahhoz, hogy a nyugdíj­­jogosultságot megszerezzék, hiszen a gyermekszám is beleszámított a szol­gálati idejükbe. Vagyis nincs új a Nap alatt, a Fidesz gyakorlatilag semmi újat nem adott még a nőknek sem, viszont irreálisan hosszú kötelező szolgálati időt írt elő. Ezt a rendelkezést nem le­het azzal sem indokolni, hogy az utolsó két-három évtizedben rengeteget vál­tozott minden. Legyenek a nők egyen­lő jogúak a férfiakkal. De ne essünk át a ló túlsó oldalára. Ha a nők esetleg 58 évesen nyugalomra vágynak, ám te­gyék, de csökkentett nyugdíjjal, mint ahogy az korábban gyakorlatban volt: évente fél százalékkal, vagyis 4 év ese­tén 2 százalékkal kapjon kevesebbet. Ha viszont valaki akar (és tud) 40 év után is aktív maradni, tegye meg nyu­godtan, maximum 70 éves koráig. A 62. és a 70. életév közti 8 év alatt évenként fél százalékkal számolva 4 százalékkal több nyugdíjra számíthatna az idős ember. Ez a rendszer nem tenne kü­lönbséget a nemek között, s nem ter­helné meg olyan mértékben a költség­­vetést, mint amilyennel a közgazdá­szok jelenleg számolnak­­ és el kellene gondolkodni legalább a rokkantsági, a korkedvezményes nyugdíj visszaállí­tásáról. SZÁSZ TIBOR Magyarország elszigetelődésének veszélye Orbán Viktor kiszámíthatatlan, szeszé­lyes és következetlen politikáját egyre kevesebben tudják követni. Csak jobb­­oldaliságában szilárd, de senki sem tudhatja, e konzervatív politizálás tala­ján éppen melyik árnyalat követője. Elég széles pályán jutott el a liberaliz­mustól az illiberalizmusig. Amikor ecse­telte ez utóbbi hitvallását, az volt a be­nyomásom, hogy maga sem tudta, hol áll. Ha magánember lenne, megmoso­lyognánk, de nem kellene attól tartani, hogy bolondériájával veszélyt hozhat hazájára. Ám most, midőn a sors sze­szélye alapján az ország élére került, tartani kell attól, hogy Magyarországot róla ítélik meg. Az a „B" szektor, mely követi Viktort tűzön-vízen át, általában nem ideologizál, nem gondolkodik el koncepciójának sava-borsán. Amit ve­zérük mond, szentírás, melyet nem illik boncolgatni, keresni mondandójának értelmét. Ez igen veszélyes magatartás lehet, mert amikor a haza megmentése kerül napirendre, agy nélküli tömegek állnak ki mellette, és védik azt, amit le­bontani kellene. Sokan úgy vélik: a ha­za szinonimája Orbán Viktor. Aki a ve­zért támadja, hazaáruló! Még akkor is ezt hiszik, ha nem értik. Őt nem érteni kell, hanem hű­ek módjára követni, tá­mogatni. Ha ő nincs, a haza sincs! Ez a felfogás oly makacsul és fanatikusan tartja magát, hogy a haza elveszíti igazi értelmezését, emberiesül egy kalan­dorban, aki a hatalom megszállottja. A saját képére deformált Magyarország érthetetlen képződménnyé válik a jó­zan külföld szemében, mely elszigete­lődik, s mely ellen előbb-utóbb össze­fog a világ normálisabb része. Ne a kül­földtől várjuk az orbánizmus felszámo­lását, hanem ezt a kötelességünket vé­gezzük el magunk. Akkor lesz remény arra, hogy visszanyerjük becsületünket. HEGEDŰS SÁNDOR Kondenzációs kazán Több mint 50 éve gyakorló épületgé­pész-mérnökként csak üdvözölni tu­dom az ilyen kazánok beépítési kötele­zettségének elhalasztását. Végre van egy intézkedés, ahol nem az EU bürok­ratikus elvárásainak történő feltétlen megfelelés, hanem a szakma jogos el­várása teljesül, hosszú küzdelem után. Úgy gondolom, a gázkazánhasználókat nem bürokratikus előírásokkal, hanem pénzügyi dotációval kellene az ener­giatakarékos, korszerű, de kissé drága fűtési megoldások felé terelni. Szükség lenne a kb. 2 800 000 rossz szigetelésű családi és egyéb lakóház mielőbbi hő­­szigetelésére és nyílászárócseréjére, mert ezzel lehetne rengeteg energiát megtakarítani, s földgázfüggőségün­ket csökkenteni. A fűtés-korszerűsítés terén meggondolandó lenne a füstgáz­elvezetés és a légutánpótlás előírásai­nak átgondolása és a túlzott követel­mények egyszerűsítése, hogy a kazán­csere költségei ne emelkedjenek meg még mintegy egymillió forinttal. Na­gyon sok előírást nem érzek életszerű­nek, s ezeket a szigorú követelménye­ket - véleményem szerint - sem egzakt számítások, sem laboratóriumi méré­sek nem támasztják alá. Remélem, a ha­marosan tartandó gázkonferencia szak­mai és hatósági résztvevői meg tudnak egyezni valami kompromisszumos megoldásban, hogy az állampolgárok­nak ne kelljen túl mélyre nyúlni a zse­bükben - feleslegesen - energiatakaré­kos fűtési rendszerük kialakításakor. MÉSZÁROS LÁSZLÓ, NYUGDÍJAS ÉPÜLETGÉPÉSZ-MÉRNÖK Várjuk olvasóink leveleit az alábbi címünkön: NÉPSZAVA szerkesztősége, 1146 Budapest, Thököly út 127., vagy a nepszava@nepszava.hu e-mail címen

Next