Népszava, 2015. október (142. évfolyam, 230–255. sz.)
2015-10-12 / 239. szám
Az AI menekültügyi jelentése azt javasolja az EU-nak, indítsanak a 7-es cikkely szerinti megelőző eljárást Magyarországgal szemben Elkerítve: a nemzetközi jog megsértése Magyarország határellenőrzési intézkedései és a menekülteket érintő bánásmód sérti a nemzetközi jogot az Amnesty International (AI) jelentése szerint. A napokban nyilvánosságra hozott, Elkerítve című dokumentumban a sorozatos jogsértések miatt felszólították az Európai Uniót, hogy vonja felelősségre Magyarországot. Alább a jelentésből közlünk szerkesztett részleteket. A Magyarországon menedéket keresők száma 2015-ben jelentősen emelkedett 2014-hez képest. Hogy mindez nem volt váratlan, bizonyítja, hogy a kormány már 2013-tól kapott erről előrejelzéseket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) és civil szervezetek is folyamatosan kérték a fogadóállomások állapotának javítását, hogy azokat hozzák összhangba az EU normáival. A felajánlott segítséget magyarázat nélkül elutasították. Idén júniusban Magyarországnak már nehézséget okozott, hogy megfelelő módon fogadja a nagyszámú menekültet és menedékkérőt. Miközben tény, hogy az EU kiegyensúlyozatlan menekültügyi rendszerének terhei jelentős mértékben Magyarországra nehezednek, az ország példátlan mértékben elhatárolódott attól, hogy kivegye részét a hiányosságok orvoslására törekvő közös európai erőfeszítésekből, és nem kívánt részt venni a menedékkérők fogadásának és elbírálásának felelősségét újraosztani hivatott kezdeményezésekben, az Európai Bizottság és a Tanács által javasolt relokációs és hot spot-rendszerekben. Magyarország ehelyett kerítéseket emelt déli határain, felgyorsította a menedékkérők és menekültek visszaterelését Szerbiába, miután ez utóbbit felvette a biztonságos tranzitországok listájára. Szeptember 15-én a kormány „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” hirdetett ki, hatályba léptek a büntető törvénykönyv (Btk.) és a menedékjogról szóló törvény módosításai, amelyek bűncselekménnyé nyilvánították az országba a határon keresztül történő illegális belépést. Szeptember 21-én az Országgyűlés módosította a rendőrségről és a honvédségről szóló törvényt. Kiterjesztették a rendőrség hatáskörét, felhatalmazták a hadsereget, hogy támogassa a határt biztosító rendőröket, hogy adott esetben gumilövedékeket, könnygázgránátokat és pirotechnikai eszközöket vessen be. Szeptember 21-én az Országgyűlés határozatot is elfogadott, amely kimondta, hogy az országnak „minden szükséges eszközzel” meg kell (tudnia) védeni a határait az „illegális bevándorlás hullámaival szemben”. Magyarország igyekezete, hogy a regionális, sőt globális menekültválságtól elszigetelje magát, csak nemzetközi emberi jogi és menekültjogi kötelezettségeinek kárára érhető el. A pályaudvarok A megfelelő fogadóállomások hiányában, a továbbutazás reményében a menekültek és a menedékkérők Budapest fő vasútállomásain, a Keleti, Nyugati és Déli pályaudvaron kezdtek gyülekezni. Augusztusban a fővárosi önkormányzat „tranzitzóna” néven területeket jelölt ki. Az AI szeptember elejei látogatásakor több ezer menekült és menedékkérő éjszakázott a földön a Keleti pályaudvaron. Az önkormányzat hat vízcsapot és néhány mobilvécét állított fel, miközben élelmiszert, orvosi segítséget, hálózsákokat, sátrakat, ruhákat kizárólag önkéntesek biztosítottak. Szeptember 2. és 5. között a MÁV felfüggesztette a Keleti pályaudvarról Ausztriába tartó vonatok indítását. A vágányokat egy nappal korábban rendőri őrizettel lezárták. Szeptember 3-án a rendőrség feloldotta a zárat, és több száz ember, akik közül sokan több nappal korábban vásároltak jegyet Münchenbe vagy más német városba, rohant egy német zászlót viselő vonathoz. A tömött szerelvény délelőtt 11 óra körül elhagyta az állomást, hogy azután Bicskénél megállítsák. A vonaton utazók egyike így nyilatkozott: „a rendőrség bejelentette, hogy le kell szállnunk, különben erőszakot alkalmaznak... engedelmeskedtünk, és elkezdtünk leszállni... Az állomáson kívül buszok álltak. A rendőrök üvöltöztek, és füstöt láttunk. Úgy döntöttem, elmenekülök... végül taxival mentem vissza a Keletibe 30 euróért.” Néhány száz ember nem volt hajlandó leszállni és a bicskei menekültállomásra vonulni, amely – az ott megkérdezettek szerint – súlyosan túlzsúfolt volt. Szeptember 4-én a készenléti rendőrség elkezdte leszállítani és a befogadó állomásra utaztatni őket. A kapunál megkérdezettek egy része arról számolt be, hogy az ellenállást tanúsítókkal, így gyerekekkel szemben is erőszakot alkalmaztak. A kormány nem vállalt felelősséget az eseményekért, és arra hivatkozott, hogy a kaotikus helyzet félreértés és kommunikációs zavarok következményeként jött létre, ami túlterjedt a magyar hatóságok hatáskörén. A szerb határ A szerb határ szeptember 15-i lezárásáig Röszke volt a menekültek és menedékkérők első belépési pontja. A hatóságok nem gondoskodtak megfelelő fogadási körülményekről. A határátkelőtől néhány száz méterre a rendőrség sebtében „befogadó állomást” rendezett be. Az este vagy éjjel érkezők néhány mobilvécét leszámítva minden ellátás nélkül, a szabad ég alatt kényszerültek éjszakázni. Vizet és élelmiszert csak önkéntesek osztottak. Napközben a rendőrség buszokkal szállította az embereket a 700 méterre lévő idegenrendészeti előállítóba, ahol regisztrálták őket. Az előállító hírhedtté vált, miután szeptember 10-én megdöbbentő felvételek jelentek meg a sajtóban arról, hogyan dobál a rendőrség élelmiszeres zacskókat a menedékkérők közé. Az AI több olyan emberrel is beszélt, aki egy, két vagy három napot töltött az állomáson ilyen körülmények között. Beszámoltak rendőri bántalmazásról és arról, hogy nem kaptak elég élelmiszert, vizet, a mosdókból pedig komoly hiány volt. A határ lezárása után a menekültek és bevándorlók belépését a pengés drótkerítés, a rendőrség és a hadsereg akadályozta meg. Így szeptember 15-én estére mintegy 1000 menekült és bevándorló gyűlt össze a kerítés közelében. A szabad ég alatt éjszakáztak, vízzel és élelemmel csak önkéntesek látták el őket. A Röszke/Horgos határátkelőnél rekedt emberek elvileg a sebtében felállított, a menedékkérőknek szállást nyújtó és kérelmeiket elbíráló „tranzitzónákban” volt lehetőségük arra, hogy menedékkérelmüket beadják, mielőtt hivatalosan engedélyt kaptak volna rá, hogy az ország területére lépjenek. Mindazonáltal az AI által szeptember 15-én és 16-án megkérdezettek többsége nem tudott arról, hogy joga lenne menedéket kérni a „tranzitzónában”; az eljárásról nem adtak nekik információt, a konténereket pedig, amelyekben a „tranzitzónákat” elhelyezték, le is zárták előlük. Óránként egykét alkalommal egy arab, fárszi és urdu nyelvű tolmács által kísért rendőr kinyitotta a konténer ajtaját, és kettő-öt embernek engedélyezte, hogy belépjen a „tranzitzónába”, ők azt is feltételezték, hogy ezzel Magyarország területére léphetnek, a többségüket azonban azonnal visszaterelték Szerbiába. Kriminalizálás Az AI által 2015 szeptemberében, több helyszínen megkérdezettek egyike sem kapott megfelelő tájékoztatást a jogairól, a menedékjogi eljárásról és az EU menedékjogi rendszeréről Magyarországon. Ez is az oka lehetett annak, hogy féltek a regisztrációtól, így az ujjlenyomatvételtől is. (Az EU-ba érkező menedékkérőket és a bevándorlókat a dublini rendszerben ujjlenyomatvétel révén azonosítják.) Többen számoltak be arról, hogy a rendőrség erőt alkalmazott velük szemben. A menekültügyi törvény módosítását követően a Szerbia felől belépő menedékkérők kérelmeit gyakorlatilag automatikusan elutasítják. A törvény értelmében ugyanis Szerbia „biztonságos harmadik ország”. Az AI álláspontja szerint a „biztonságosnak” tekintett országokból érkező menedékkérők gyorsított eljárás alá vetése, míg a más országokból érkező menedékkérőknek hasonló eljáráson nem kell keresztülmenniük, a nemzeti származás alapján végzett diszkrimináció. A nemzeti hovatartozás szerinti megkülönböztetés tilalma a nemzetközi jog egyik meghatározó alapelve. Különösen problematikus Szerbia felvétele a biztonságos tranzitországok listájára. Szeptember 15-től azok, akik a határzáron át „engedély nélkül” lépnek be Magyarország területére, bűncselekményt követnek el, ami akár három év szabadságvesztéssel és/vagy kiutasítással büntetendő. A törvény kriminalizálja továbbá „a határzár megrongálását”, amely egy és öt év közötti szabadságvesztéssel büntetendő. A legfőbb ügyész által 2007-ben kiadott állásfoglalás szerint azok esetében, akik menedékért folyamodnak, fel kell függeszteni a büntetőeljárást. A menedékkérők kriminalizációja és elzárása ellentmond a menekültek helyzetére vonatkozó 1951-es genfi egyezménynek, amely tiltja, hogy a menekülteket büntetéssel sújtsák amiatt, mert irreguláris módon léptek be egy országba. Szeptember 21-én a magyar Országgyűlés törvényt hozott a honvédség alkalmazásáról a rendőrség támogatására a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején”. Az AI aggasztónak tartja, hogy az Országgyűlés felhívása a „minden szükséges eszköz” alkalmazására túlzott erőszakhoz vezethet, ami súlyos sérüléseket, akár emberélet kioltását is eredményezheti. Ez nyilvánvalóan ellentétes lenne Magyarországnak a természetes személyek élethez és biztonsághoz fűződő jogának tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségeivel, beleértve a testi és szellemi integritást, valamint annak jogát, hogy ne tegyék ki őket kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak. Az AI aggasztónak találja a szeptember 16-án a menekültekkel és migránsokkal szemben túlzott erőszak alkalmazásáról szóló beszámolókat, amikor a rendőrség a röszkei határátkelő megnyitását követelő, tájékozatlan tömegre – miután néhányan cipőkkel, vizesüvegekkel dobálták meg a készenléti rendőröket – vízágyú, paprikaspray és könnygáz bevetésével válaszolt. Az AI olyan, szeptember 26-án készült felvételeket is megismert, amelyek a horvát–magyar határon, a beremendi határátkelőnél, illetve a zákányi vasútállomáson örökítették meg a rendőrség és a hadsereg fellépését. A felvételeken nehéz gépfegyverekkel felszerelt HMWWV páncélozott járművek, valamint különleges osztagokra jellemző fegyverekkel – köztük M4 lőfegyverekkel – felfegyverzett katonák láthatók. Ezek a képek jelzik: Magyarország súlyosan militarizált műveletet folytat a határain a „tömeges migráció okozta válsághelyzet” jegyében. A nemzetközi jog világosan tiltja a lőfegyverek rendvédelmi célú alkalmazását, kivéve a halál vagy súlyos sérülés közvetlen veszélye megelőzésének esetét. Tömegek irányítására szolgáló taktikai eszközként soha nem szabad lőfegyvert alkalmazni, sem az engedély nélküli határátlépés esetén, sem más, a közrend védelmével kapcsolatos helyzetben. A példák felvetik a rendvédelmi szervek által alkalmazott erőszak eszkalációjának aggályát. A magyar kormány nemcsak rosszul bánt és bánik a menedékkérőkkel – az uniós jogot is folyamatosan megsérti FOTÓ: VAJDA JÓZSEF Ajánlások Magyarország számára: Vonja vissza a „jogellenes határátkelést” kriminalizáló, a határ menti „tranzitzónákat”, valamint a „biztonságos országok” listáit létrehozó jogszabály-módosításokat Tegye lehetővé a menedékkérők számára a hozzáférést Magyarországhoz, a gyors és hatékony menedékjogi eljárást és a megfelelő befogadási feltételeket Utasítsa a határok védelmével megbízott fegyveres testületeket arra, hogy az erőszakot csak végső esetben alkalmazzanak, korlátozott, csak a céllal arányos mértékben Az Európai Bizottság számára. Minden szükséges eszköz felhasználásával, beleértve a formális kötelezettségszegési eljárások indítását is, biztosítsa, hogy Magyarország teljes mértékben betartsa az EU törvényeit Indítson strukturált párbeszédet Magyarországgal a jogállamiság Európai Unión belüli megvédésére szolgáló kereteken belül Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az EU tagállamai számára. Nyújtsanak be javaslatot az Európai Tanácsnak, hogy az aktiválja az uniós alapszerződés 7-es cikkében előirányozott megelőző mechanizmust, tekintettel arra, hogy a bizonyítékok fényében „egyértelmű a veszélye annak, hogy súlyosan sérülnek az EUSZ 2. cikkében hivatkozott értékek”, beleértve „az emberi méltóság tiszteletben tartását... és az emberi jogok tiszteletét” A dublini szabályozásban részt vevő államok számára: Ne irányítsanak vissza Magyarországra menedékkérőket � � � � � � � HÁTTÉR13 2015. OKTÓBER 12., HÉTFŐ A jelentés alapja Az AI kutatói 2015. szeptember 1. és 7., illetve szeptember 15. és 19. között 57 egyéni és csoportos interjút készítettek menekültekkel és migránsokkal a budapesti Keleti és Nyugati pályaudvaron, a bicskei befogadó állomáson, a rögtönzött röszkei „gyűjtőponton”, a röszkei idegenrendészeti előállítóban és a Röszke/ Horgos határállomáson. Megvizsgálták, milyen körülmények várják a menekülteket/migránsokat, hogyan bánnak velük a rendőrök, milyen menedékjogi eljárással kapcsolatos információkhoz férnek hozzá. Az AI engedélyt kért, hogy felkeresse a röszkei idegenrendészeti előállítót, találkozót kért a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjétől, de mindkettőt elutasították. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS