Népszava, 2015. október (142. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-12 / 239. szám

Az AI menekültügyi jelentése azt javasolja az EU-nak, indítsanak a 7-es cikkely szerinti megelőző eljárást Magyarországgal szemben Elkerítve: a nemzetközi jog megsértése Magyarország határ-ellenőrzési intézkedései és a menekülteket érintő bánás­mód sérti a nemzetközi jogot az Amnesty International (AI) jelentése szerint. A napokban nyilvánosságra hozott, Elkerítve című dokumentumban a soroza­tos jogsértések miatt felszólították az Európai Uniót, hogy vonja felelősségre Magyarországot. Alább a jelentésből közlünk szerkesztett részleteket. A Magyarországon menedé­ket keresők száma 2015- ben jelentősen emelkedett 2014-hez képest. Hogy mindez nem volt váratlan, bizonyítja, hogy a kormány már 2013-tól kapott erről előrejelzéseket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosá­nak Hivatala (UNHCR) és civil szervezetek is folyamatosan kérték a fogadóállomások álla­potának javítását, hogy azokat hozzák összhangba az EU nor­máival. A felajánlott segítséget magyarázat nélkül elutasítot­ták. Idén júniusban Magyaror­szágnak már nehézséget oko­zott, hogy megfelelő módon fo­gadja a nagyszámú menekül­tet és menedékkérőt. Miközben tény, hogy az EU kiegyensúlyo­zatlan menekültügyi rendsze­rének terhei jelentős mértékben Magyarországra nehezednek, az ország példátlan mértékben elhatárolódott attól, hogy kive­gye részét a hiányosságok or­voslására törekvő közös euró­pai erőfeszítésekből, és nem kí­vánt részt venni a menedékké­rők fogadásának és elbírálásá­nak felelősségét újraosztani hi­vatott kezdeményezésekben, az Európai Bizottság és a Tanács által javasolt relokációs és hot spot-rendszerekben. Magyaror­szág ehelyett kerítéseket emelt déli határain, felgyorsította a menedékkérők és menekültek visszaterelését Szerbiába, mi­után ez utóbbit felvette a biz­tonságos tranzitországok listá­jára. Szeptember 15-én a kormány „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” hirdetett ki, hatályba léptek a büntető tör­vénykönyv (Btk.) és a menedék­jogról szóló törvény módosítá­sai, amelyek bűncselekménnyé nyilvánították az országba a határon keresztül történő ille­gális belépést. Szeptember 21- én az Országgyűlés módosítot­ta a rendőrségről és a honvéd­ségről szóló törvényt. Kiterjesz­tették a rendőrség hatáskörét, felhatalmazták a hadsereget, hogy támogassa a határt bizto­sító rendőröket, hogy adott esetben gumilövedékeket, könnygázgránátokat és piro­technikai eszközöket vessen be. Szeptember 21-én az Or­szággyűlés határozatot is elfo­gadott, amely kimondta, hogy az országnak „minden szüksé­ges eszközzel” meg kell (tudnia) védeni a határait az „illegális bevándorlás hullámaival szem­ben”. Magyarország igyekezete, hogy a regionális, sőt globális menekültválságtól elszigetelje magát, csak nemzetközi embe­ri jogi és menekültjogi kötele­zettségeinek kárára érhető el. A pályaudvarok A megfelelő fogadóállomások hiányában, a továbbutazás re­ményében a menekültek és a menedékkérők Budapest fő vasútállomásain, a Keleti, Nyu­gati és Déli pályaudvaron kezd­tek gyülekezni. Augusztusban a fővárosi önkormányzat „tran­zitzóna” néven területeket jelölt ki. Az AI szeptember elejei láto­gatásakor több ezer menekült és menedékkérő éjszakázott a földön a Keleti pályaudvaron. Az önkormányzat hat vízcsapot és néhány mobilvécét állított fel, miközben élelmiszert, orvo­si segítséget, hálózsákokat, sát­rakat, ruhákat kizárólag ön­kéntesek biztosítottak. Szeptember 2. és 5. között a MÁV felfüggesztette a Keleti pá­lyaudvarról Ausztriába tartó vonatok indítását. A vágányo­kat egy nappal korábban rend­őri őrizettel lezárták. Szeptem­ber 3-án a rendőrség feloldotta a zárat, és több száz ember, akik közül sokan több nappal korábban vásároltak jegyet Münchenbe vagy más német városba, rohant egy német zászlót viselő vonathoz. A tö­mött szerelvény délelőtt 11 óra körül elhagyta az állomást, hogy azután Bicskénél megál­lítsák. A vonaton utazók egyike így nyilatkozott: „a rendőrség bejelentette, hogy le kell száll­­nunk, különben erőszakot al­kalmaznak. .. engedelmesked­tünk, és elkezdtünk leszállni... Az állomáson kívül buszok áll­tak. A rendőrök üvöltöztek, és füstöt láttunk. Úgy döntöttem, elmenekülök... végül taxival mentem vissza a Keletibe 30 euróért.” Néhány száz ember nem volt hajlandó leszállni és a bicskei menekültállomásra vo­nulni, amely - az ott megkérde­zettek szerint - súlyosan túl­zsúfolt volt. Szeptember 4-én a készenléti rendőrség elkezdte leszállítani és a befogadó állo­másra utaztatni őket. A kapu­nál megkérdezettek egy része arról számolt be, hogy az ellen­állást tanúsítókkal, így gyere­kekkel szemben is erőszakot alkalmaztak. A kormány nem vállalt felelősséget az esemé­nyekért, és arra hivatkozott, hogy a kaotikus helyzet félreér­tés és kommunikációs zavarok következményeként jött létre, ami túlterjedt a magyar ható­ságok hatáskörén. A szerb határ A szerb határ szeptember 15-i lezárásáig Röszke volt a mene­kültek és menedékkérők első belépési pontja. A hatóságok nem gondoskodtak megfelelő fogadási körülményekről. A ha­tárátkelőtől néhány száz méter­re a rendőrség sebtében „befo­gadó állomást” rendezett be. Az este vagy éjjel érkezők néhány mobilvécét leszámítva minden ellátás nélkül, a szabad ég alatt kényszerültek éjszakázni. Vizet és élelmiszert csak önkéntesek osztottak. Napközben a rendőr­ség buszokkal szállította az embereket a 700 méterre lévő idegenrendészeti előállítóba, ahol regisztrálták őket. Az elő­állító hírhedtté vált, miután szeptember 10-én megdöbben­tő felvételek jelentek meg a saj­tóban arról, hogyan dobál a rendőrség élelmiszeres zacskó­kat a menedékkérők közé. Az AI több olyan emberrel is be­szélt, aki egy, két vagy három napot töltött az állomáson ilyen körülmények között. Beszámol­tak rendőri bántalmazásról és arról, hogy nem kaptak elég élelmiszert, vizet, a mosdókból pedig komoly hiány volt. A határ lezárása után a me­nekültek és bevándorlók belé­pését a pengés drótkerítés, a rendőrség és a hadsereg akadá­lyozta meg, így szeptember 15- én estére mintegy 1000 mene­kült és bevándorló gyűlt össze a kerítés közelében. A szabad ég alatt éjszakáztak, vízzel és élelemmel csak önkéntesek lát­ták el őket. A Röszke/Horgos határátkelőnél rekedt emberek elvileg a sebtében felállított, a menedékkérőknek szállást nyújtó és kérelmeiket elbíráló „tranzitzónákban” volt lehető­ségük arra, hogy menedékké­relmüket beadják, mielőtt hiva­talosan engedélyt kaptak volna rá, hogy az ország területére lépjenek. Mindazonáltal az AI által szeptember 15-én és 16- án megkérdezettek többsége nem tudott arról, hogy joga len­ne menedéket kérni a „tran­zitzónában”; az eljárásról nem adtak nekik információt, a kon­ténereket pedig, amelyekben a „tranzitzónákat” elhelyezték, le is zárták előlük. Óránként egy­két alkalommal egy arab, fárszi és urdu nyelvű tolmács által kísért rendőr kinyitotta a kon­téner ajtaját, és kettő-öt ember­nek engedélyezte, hogy belépjen a „tranzitzónába”, ők azt is fel­tételezték, hogy ezzel Magyar­­ország területére léphetnek, a többségüket azonban azonnal visszaterelték Szerbiába. Kriminalizálás Az AI által 2015 szeptemberé­ben, több helyszínen megkérde­zettek egyike sem kapott meg­felelő tájékoztatást a jogairól, a menedékjogi eljárásról és az EU menedékjogi rendszeréről Ma­gyarországon. Ez is az oka le­hetett annak, hogy féltek a re­gisztrációtól, így az ujjlenyo­matvételtől is. (Az EU-ba érke­ző menedékkérőket és a beván­dorlókat a dublini rendszerben ujjlenyomatvétel révén azono­sítják.) Többen számoltak be arról, hogy a rendőrség erőt al­kalmazott velük szemben. A menekültügyi törvény mó­dosítását követően a Szerbia fe­lől belépő menedékkérők kérel­meit gyakorlatilag automatiku­san elutasítják. A törvény értel­mében ugyanis Szerbia „bizton­ságos harmadik ország”. Az AI álláspontja szerint a „biztonsá­gosnak” tekintett országokból érkező menedékkérők gyorsított eljárás alá vetése, míg a más országokból érkező menedékké­rőknek hasonló eljáráson nem kell keresztülmenniük, a nem­zeti származás alapján végzett diszkrimináció. A nemzeti ho­vatartozás szerinti megkülön­böztetés tilalma a nemzetközi jog egyik meghatározó alapel­ve. Különösen problematikus Szerbia felvétele a biztonságos tranzitországok listájára. Szeptember 15-től azok, akik a határzáron át „engedély nél­kül” lépnek be Magyarország területére, bűncselekményt kö­vetnek el, ami akár három év szabadságvesztéssel és/vagy kiutasítással büntetendő. A tör­vény kriminalizálja továbbá „a határzár megrongálását”, amely egy és öt év közötti szabadság­­vesztéssel büntetendő. A leg­főbb ügyész által 2007-ben ki­adott állásfoglalás szerint azok esetében, akik menedékért fo­lyamodnak, fel kell függeszteni a büntetőeljárást. A menedék­kérők kriminalizációja és elzá­rása ellentmond a menekültek helyzetére vonatkozó 1951-es genfi egyezménynek, amely tilt­ja, hogy a menekülteket bünte­téssel sújtsák amiatt, mert ir­­reguláris módon léptek be egy országba. Szeptember 21-én a magyar Országgyűlés törvényt hozott a honvédség alkalmazásáról a rendőrség támogatására a „tö­meges bevándorlás okozta vál­sághelyzet idején”. Az AI ag­gasztónak tartja, hogy az Or­szággyűlés felhívása a „minden szükséges eszköz” alkalmazá­sára túlzott erőszakhoz vezet­het, ami súlyos sérüléseket, akár emberélet kioltását is eredményezheti. Ez nyilvánva­lóan ellentétes lenne Magyaror­szágnak a természetes szemé­lyek élethez és biztonsághoz fű­ződő jogának tiszteletben tartá­sára és védelmére vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettsége­ivel, beleértve a testi és szelle­mi integritást, valamint annak jogát, hogy ne tegyék ki őket kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak. Az AI aggasztónak találja a szeptem­ber 16-án a menekültekkel és migránsokkal szemben túlzott erőszak alkalmazásáról szóló beszámolókat, amikor a rend­őrség a röszkei határátkelő megnyitását követelő, tájéko­zatlan tömegre - miután néhá­­nyan cipőkkel, vizesüvegekkel dobálták meg a készenléti rend­őröket - vízágyú, paprikaspray és könnygáz bevetésével vála­szolt. Az AI olyan, szeptember 26- án készült felvételeket is meg­ismert, amelyek a horvát-ma­­gyar határon, a beremendi ha­tárátkelőnél, illetve a zákányi vasútállomáson örökítették meg a rendőrség és a hadsereg fellépését. A felvételeken nehéz gépfegyverekkel felszerelt HMWWV páncélozott jármű­vek, valamint különleges osz­tagokra jellemző fegyverekkel - köztük M4 lőfegyverekkel - fel­fegyverzett katonák láthatók. Ezek a képek jelzik: Magyaror­szág súlyosan militarizált mű­veletet folytat a határain a „tö­meges migráció okozta válság­­helyzet” jegyében. A nemzetkö­zi jog világosan tiltja a lőfegy­verek rendvédelmi célú alkal­mazását, kivéve a halál vagy súlyos sérülés közvetlen veszé­lye megelőzésének esetét. Tö­megek irányítására szolgáló taktikai eszközként soha nem szabad lőfegyvert alkalmazni, sem az engedély nélküli határ­­átlépés esetén, sem más, a köz­rend védelmével kapcsolatos helyzetben. A példák felvetik a rendvédelmi szervek által al­kalmazott erőszak eszkaláció­jának aggályát. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS A magyar kormány nemcsak rosszul bánt és bánik a menedékkérőkkel - az uniós jogot is folyamatosan megsérti fotó: vajda József Ajánlások Magyarország számára: • Vonja vissza a „jogellenes határátkelést" krimi­nalizáló, a határ menti „tranzitzónákat", vala­mint a „biztonságos országok" listáit létrehozó jogszabály-módosításokat • Tegye lehetővé a menedékkérők számára a hozzáférést Magyarországhoz, a gyors és haté­kony menedékjogi eljárást és a megfelelő be­fogadási feltételeket • Utasítsa a határok védelmével megbízott fegy­veres testületeket arra, hogy az erőszakot csak végső esetben alkalmazzanak, korlátozott, csak a céllal arányos mértékben Az Európai Bizottság számára: • Minden szükséges eszköz felhasználásával, be­leértve a formális kötelezettségszegési eljárá­sok indítását is, biztosítsa, hogy Magyarország teljes mértékben betartsa az EU törvényeit • Indítson strukturált párbeszédet Magyaror­szággal a jogállamiság Európai Unión belüli megvédésére szolgáló kereteken belül Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az EU tagállamai számára. • Nyújtsanak be javaslatot az Európai Tanácsnak, hogy az aktiválja az uniós alapszerződés 7-es cikkében előirányozott megelőző mechaniz­must, tekintettel arra, hogy a bizonyítékok fényében „egyértelmű a veszélye annak, hogy súlyosan sérülnek az ENSZ 2. cikkében hivatko­zott értékek", beleértve „az emberi méltóság tiszteletben tartását... és az emberi jogok tisz­teletét" A dublini szabályozásban részt vevő államok számára. • Ne irányítsanak vissza Magyarországra mene­dékkérőket HÁTTÉR NÉPSZAVA 13 2015. OKTÓBER 12., HÉTFŐ A jelentés alapja Az AI kutatói 2015. szep­tember 1. és 7., illetve szep­tember 15. és 19. között 57 egyéni és csoportos interjút készítettek menekültekkel és migránsokkal a budapes­ti Keleti és Nyugati pályaud­varon, a bicskei befogadó állomáson, a rögtönzött röszkei „gyűjtőponton", a röszkei idegenrendészeti előállítóban és a Röszke/ Horgos határállomáson. Megvizsgálták, milyen kö­rülmények várják a mene­­külteket/migránsokat, ho­gyan bánnak velük a rend­őrök, milyen menedékjogi eljárással kapcsolatos infor­mációkhoz férnek hozzá. Az AI engedélyt kért, hogy fel­keresse a röszkei idegen­­rendészeti előállítót, talál­kozót kért a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság vezetőjétől, de mindkettőt elutasították.

Next