Népszava, 2015. október (142. évfolyam, 230–255. sz.)

2015-10-21 / 247. szám

6 VÉLEMÉNY www.nepszava.hu velemeny@nepszava.hu 2015. OKTÓBER 21., SZERDA A nők tudományos szerepe és a közvélemény Az idei orvosi Nobel-díj egyik kitüntetettje a kínai Juju-tu professzor asszony volt, aki a malária elleni kutatásaiért kapta meg e magas elismerést. Eddig több mint egy évszázad alatt ő mindössze a 12. nő, aki orvosi Nobel-díjat ka­pott (...) Az utóbbi 50 évben a nőknek sikerült elindulniuk azon az úton, amely a férfi akkal való esélyegyenlőséghez vezet. Az Európai Unió számos or­szágában születtek olyan törvények, amelyek a nőknek biztosítják a karrier és a gyermeknevelés összeegyeztetését a férfi ak bevonásával is. (...) Egy felmé­résből kiderült, hogy az európai polgárok 67%-ának az a véleménye, hogy „a nők nem rendelkeznek a magas szintű tudományos pozíciók eléréséhez szük séges képességekkel, és a megkérdezetteknek csak 10 %-a gondolja, hogy ezek a képességek megvannak a gyengébb nemnél” is. A megkérdezett ötezer európai férfi és nő többsége szerint a nőkből hiányzik ehhez a kitartás, a racionális gondolkodás, a gyakorlatiasság, a tudományos szellem és az elem­ző ész. Érdekes, hogy ugyanakkor ezek az emberek a nők által ténylegesen el­foglalt, magas szintű pozíciók arányát az EU-n belül átlag 28%-ra teszik, holott ez ténylegesen csak 11%. Arra a kérdésre, hogy soroljon fel három olyan tudo­mányos személyiséget, akinek nevéhez nagy jelentőségű felfedezés köthető, a résztvevők 71%-a férfi t nevezett meg, és csak 33% említett nőt is. (...) Újabb mutyi készülődik A különböző ellenzéki politikusok os­torozzák a kormányt, hogy valami nincs rendben az állami földek eladá­sára kiírandó pályázatok körül. Ezek a politikusok az elmúlt 5-6 évben nem Magyarországon éltek? Még mindig azt hiszik, hogy itt valódi pályázatok lesznek? Nem látták, hogyan műkö­dött a trafi kmutyi, a földmutyi és a közbeszerzések? Szerintem már akkor megvoltak a listák, hogy kik kapják meg az állami földeket, amikor a gaz­dakörök parlamenti képviselő elnöke beadta az „egyéni” indítványát, hogy el kellene adni az állami földeket a bér­lőknek. A pályázatok csak arra kelle­nek, hogy a réges-régen kész listákat legalizálják. De nézzük meg közelebb­ről is az ügyet: az eladandó földek kö­zött vannak 3 hektár alatti földdara­bok, és vannak nagyobbak is. Honnan van az államnak 380 000 hektárnyi ki­árusítandó földje? Elsősorban a „legna­gyobb kisgazda”, a rózsadombi sztár­ügyvéd ámokfutása eredményeként, aki politikai haszonlesésből a kárpót­lással szétverte a nagyüzemi, eredmé­nyesen működő magyar mezőgazda­ságot! Meg a konzervipart, meg a me­zőgazdasági gépgyártást, meg a felvá­sárlási rendszert... Akinek a családja már régen nem foglalkozott mezőgaz­dasággal, és szerencséje volt, az el tud­ta adni a kárpótlási jegyét vagy a ka­pott földjét olyannak, aki addig is me­zőgazdasággal foglalkozott, és értett is hozzá. A többiek? Vagy bérbe adták, vagy parlagon hagyták. Ennek az eny­hítésére vezették be az előző kormá­nyok a „földért életjáradékot” nevű szociális akciót. Így lett az államnak 380 000 hektárnyi kisebb-nagyobb da­rab földje. Kik fogják ezt megvenni? Azokat a darabkákat, amelyek működő gazdaságok szomszédságában fek­szenek, és eddig is bérelték, azokat a bérlőik. A többit a spekulánsok, akik csak a földalapú támogatásra mennek! Ettől a magyar mezőgazdaság teljesít­ménye jottányit sem nő majd. A KSH hivatalos statisztikája szerint a magyar mezőgazdaság 2014-ben érte el újra az 1988-as (!) teljesítményét! És most már Lázár is beismerte azt, amit a liberáli­sok 25 éve állítanak, hogy az állam a legrosszabb tulajdonos. A korrupció meg ott van az ügyletek mögött – ami­ről már szó sem esik –, hogy akinek nincs elég pénze a föld megvételére, annak az MFB kedvezményes hitelt is ad hozzá! Mint 2002-ben a „piszkos ti­zenkettőnek” nevezett állami gazdasá­gok eladásánál! Tudják, ki fog erre hi­telt kapni? A fi desznyikek meg a vazal­lusok! PROSPERO Nemzeti konzultáció Rogán Antal, az új miniszter az igazság­ügyi bizottsági meghallgatáson azt mondta, nagyon fontosnak tartja a néppel való konzultációt, és ezért létre­hoz egy nemzeti konzultációs közpon­tot is. A remény hal meg utoljára, ezért bizakodjunk abban, hogy Rogán ezt komolyan gondolja. Változtat azon a gyakorlaton, hogy nem gyermeteg, a kormány döntéseit igazoló kérdőíveket küld a nyakunkba, melyeket csak a Fi­deszt támogatók küldtek vissza, a nép túlnyomó többsége kihajított. Segítsé­get is felajánlok a fontos munkához, te­szek néhány javaslatot, hogy milyen kérdéseket kellene megvitatni a nép­pel. Először is azt kellene megkérdezni, miről is akarunk mi – a nép – konzultál­ni. Ne Orbán döntse el ezt, hanem mi. Néhány kérdést máris feltennék. Mi a véleményünk az egészségügyi hely ze­tünkről? Többek között a várólisták hosszáról, a hálapénzzel kiegészített orvosi fi zetésekről, a munkájukat lelki­ismeretesen végző, holtfáradt nővérek kormány általi megbecsüléséről. Az ok­tatásunk színvonaláról, a Klik áldásos tevékenységéről. Megkérdezném a mi­nimálbéreseket, meg vannak-e eléged­ve a fi zetésükkel? Hogyan jönnek ki be­lőle a hónap végére? Kifaggatnám a közmunkásokat, közöttük a magasabb iskolai végzettségűeket, közmunkás­ként akarnak-e nyugdíjba menni? A megmentett devizahiteleseket, egyet­értenek e azzal, hogy Matolcsy az általa legyengített forintra váltott devizatar­talékból keletkezett nyereségből tény­leg kastélyokat, műkincseket vett, és nem őket támogatta? A pestieket, mi a fontosabb, a néző nélküli focistadionok építése, vagy a már veszélyessé vált 3-as metró felújítása? Konzultálnék a több százezer külföldön munkát vállaló honfi társunkkal, miért mentek el, mi­lyen feltételek teljesülése esetén jön­nének vissza? Sorolhatnám tovább a kérdéseket, de hagyok helyet mások­nak is. Lesz munkája bőven, miniszter úr! DR. MOLNÁR ISTVÁN KEK(eckedés) A KEK nem a régen volt Kupagyőztesek Európa Kupájának a rövidítése, hanem az eljövendő Közép-európai Királyságé, amelynek uralkodói Orbán Viktor és egyenes ági leszármazottai lesznek. Is­ten kegyelméből, az idők végezetéig. Na, én akkor szeretnék ízibe egy másik univerzumba átruccanni, akár egy fé­regjáraton keresztül is, vagy elillanni in­nen egy fekete lyukba. MÉHES JÁNOS Európa utolsó diktátora? Immár ötödik alkalommal „választot­ták” (helyesebb és a valóságot jobban tükröző kifejezéssel élve: lett ismét a beloruszok valódi akaratától teljesen függetlenül) Fehéroroszország elnöké­vé Alekszandr Lukasenkát, aki 1994 jú­niusa óta, vagyis több mint huszonegy éve „uralkodik” az elvileg demokratikus köztársaságban. Biodíszletként még négyen indulhattak az elnöki székért, de semmi esélyük nem volt a Bátyus­kával szemben. Lukasenka egyértel­műen diktátor, de miért lenne az utol­só, hiszen rajta kívül még akad Európá­ban számtalan politikus, akiket túlzott demokratizmussal még véletlenül sem lehet „megvádolni”. Itt van mindjárt Vlagyimir Putyin, Oroszország „cárja”, vagy a „szultán”, Recep Tayyip Erdogan török elnök (Orbán Viktor legjobb pél­daképe), akinek palotája többszörösen nagyobb Obama Fehér Házánál. De saj­nos, rajtuk kívül még bőven található diktátor öreg kontinensünkön. Ne fe­ledkezzünk el a macedón miniszterel­nökről, a kazah Nazarbajevről, az azeri Alijevről sem. Utóbbiak semmibe ve­szik az alapvető emberi jogokat. Putyin és Orbán legalább némileg próbálja megőrizni a demokrácia halvány lát­szatát, Lukasenka is igyekszik a maga módján – egyébként az előbb említett „államférfi akhoz” hasonlóan eléggé át­látszó módon – álcázni a demokrácia hiányát. De még a laikus is látja, hogy puszta színjáték az egész. Természete­sen számos helyen található szerte a nagyvilágban még diktatúra, de most Lukasenka ötödszöri újraválasztása okán csak Európáról szóltam. Lukasenka nem Európa utolsó diktáto­ra, hanem utolsó diktátorainak egyike. Jó lenne rövid időn belül valamennyiüktől megszabadulni. Örökre. SZÁSZ TIBOR A Kéz és szolgája Kezembe kerültek a lányom régi ujjbábjai. Kis fi gurák, amelyeket fel kell húzni egy-egy ujjunkra, és máris színészei egy „bábszínháznak”. Nem is tudom, erről miért az új miniszter, a nép új „szol­gája” jutott eszembe. Annak idején a fi deszes ifj ú reménysé­gek eminenseként tűnt fel. Tökéletes tanítvány volt, szem­rebbenés nélkül tudott hazudni, a divatnak megfelelően őzve beszélni, leállíthatatlanul süketelni. Egyik nap ugyan­azt az egekig magasztalni, másnap cáfolni. Bólogatni fő­nöke minden szavára. Törvényt gyártani órák alatt, ha úgy szólt a „parancs”. Gyors karriert csinált az ujjbábok között. Tucatnyi olyan üggyel hozták kapcsolatba, amely bármely nyugati kollé­gájának a politikusi pályafutás végét és egy „zártkörű kar­rier” kezdetét jelentette volna. Nagyon rövid a közemberek politikai emlékezete, de a nevét beütve a kereső kidobja a stiklijeit: a Magyar Vizsla-hazugságot, a Fidesz Gate néven elhíresült adatlopási botrányt, amikor a választás előtt bi­zalmas információkat töltött le az ellenfél jelszóval védett adatbázisából. Elvtelen pragmatistának tartják, aki bárki­vel megköti a külön alkuját, ha abból haszna származik. Haverjai a magyar közélet „érinthetetlen” kulcsfi gurái, Andy Vajna, Habony Árpád és a többiek. Talán egyetlen politikust sem ért még annyi korrupciós gyanúsítás megmagyarázhatatlan gazdagodása miatt, mint őt. Ép bőrrel úszta meg a legelképesztőbb botrányo­kat: hűtlen kezelés, gazdasági csalás, hivatali visszaélések gyanúját, feljelentések sorát, amelyeket a Polt-ügyészség rendre hárított. A Kéz érinthetetlen, a bábjait védeni kell. Most egy másik ujjra került. Új szerepet kapott a bábszínházban, miniszter lett. A Kéz (vagy a Köz) szolgája? SZERINTEM... Várjuk olvasóink leveleit az alábbi címünkön: NÉPSZAVAszerkesztősége, 1146 Budapest, Thököly út 127. vagy a nepszava@nepszava.hu e-mail címen SOMFAI PÉTER Görögtűz Megpróbált ismét keménynek lenni az M1 közvetítése szerint Szijjártó Péter a parlament ülé­sén. Kérkedett vele, hogy lám, a visegrádi négyek védték meg Schengent, innen ezentúl nem áradhat többé a menekültek tö­mege az Unió országaiba! Lehet, hogy nem nézi saját tévéik hír­adóit. Mi „állt meg”? A magyar in­tézkedések valóban elterelték az irányt, most éppen Horvátor­szágból és Szlovéniából indulnak a zsúfolt vonatok Ausztriába meg német földre. A kormányok még mindig nem számolnak azzal, hogy egyelőre megfékezhetetlen társadalmi mozgással állnak szemben, legénykedhetnek, anti­demokratikus intézkedésekkel megpróbálhatják kivonni magu­kat, de látszat a siker. Szijjártó azt javasolja az Uniónak, utánozza a visegrádiak vasfüggönyét, közö­sen állítsanak sorompót Görög­ország köré. Miért nem akarják Merkel és társai megérteni, hogy demokráciával nem jutnak mesz­szire? Nosza, lássanak neki végre! ÖREG SAM A SZERKESZTŐTŐL Merkel két dologról nem haj­landó vitatkozni: az egyik, hogy minden rászorulót megillet a menedék joga, a má­sik, hogy Németország nem zárja le határait. Ez a kettő a vörös vonalat jelenti számára. Közben azonban hívei egy része egyre elégedetlenebb a menekültpolitikával, sőt az uniópártok egyes képviselői a kerítés felállításának lehe­tőségét feszegetik, ami tabudöntögetéssel ér fel egy olyan országban, amelyet egykor fal és szögesdrót válasz­tott ketté. A Bild egyenesen azt jelentette, hogy a konzer­vatív pártszövetség honatyái közül már a többség támo­gatja, hogy vizsgálják meg a határ esetleges megerősíté­sét, ha nem hoz eredményt a napokban hozott döntés a menedékjog megszigorítására. A CDU belpolitikai szakér­tői azonban egyáltalán nem örülnek az elképzelésnek, egyikük úgy nyilatkozott: a céllal teljesen ellentétes, ha most bárki elkezd a határzár ötletével házalni. LAPSZEMLE Terjed a kerítésláz Kissé megkésetten demonstrálnak a szlovákok Orbán Viktor kerítéspolitikája mellett: Robert Fico miniszterelnök látványosan búcsúztatva ötven rendőrét küldte a magyar–szerb határra, ahol jó esetben focimeccset játszhatnak a már ott tétlenkedő cseh és magyar kollégáikkal. Ám a kerítés­láz fertőző: nincs kizárva, hogy a horvátok is valami hasonlóval próbálják útját állni a Németország­ba tartó menekülőknek. Akkor változhat az útirány, a szerbeken át Románia felé, onnan ismét hoz­zánk. Katonák! Balra át! Irány a másik határ? FOTÓ: MTI/KRIZSÁN CSABA „EZ ITT AZ ÉN HAZÁM...” NÉZŐ Népszava, 1956. október 21. Az Akadémia elnöksége visszaállította Nagy Imre akadémiai rendes tagságát A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége szomba­ton ülést tartott, melyen tudomásul vette Nagy Imre elvtárs szeptember 28-án kelt levelének tartalmát, amelyben ismertette akadémiai tagságából történt le­mondása okait és körülményeit, és kérte tagságának visszaállítását. Az Akadémia elnöksége egyhangú hatá­rozattal visszaállította Nagy Imre elvtárs akadémiai ren­des tagságát. Az Akadémia elnöksége megállapította, hogy a lemondás elfogadásánál nem járt el helyesen, amennyiben politikai tényezők jogosulatlan állásfogla­lása alapján, ellenvetés nélkül hozzájárult olyan lépés­hez, amely tudományos szempontból nem volt indo­kolt. Az Akadémia elnöksége visszatérése alkalmából meleg szeretettel üdvözölte Nagy Imre akadémikus elv­társat. MÚLTUNK Találtuk: http://gnlszinfolt.blog.hu/

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék