Népszava, 2015. november (142. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-02 / 256. szám
Az Európai Parlament többsége a korlátozásokat támogatja Még nem semleges a net Tovább folytatódik a vita Európában arról, befolyásolhatják-e az internetszolgáltatók, milyen tartalmak milyen sebességgel utazhatnak a hálózaton és töltődhetnek le. Az Európai Parlament (EP) legutóbbi döntése nem egyértelmű, bár ennek alapján a felhasználói oldalon már arról beszélnek, elvesztették a netsemlegességért vívott csatát. Sem a roamingdíjak eltörlésében, sem az internethálózatok szabad és megkülönböztetés nélküli használatában nem sikerült végleges szabályokat kialakítani az EP- nek a múlt héten. Az előbbiben a kétéves átmeneti idő, valamint a mobilszolgáltatók számára meghagyott kiskapuk ellenére egységes volt az EP. A képviselők 411 igen, 231 nem szavazat ellenében elutasították azokat a kiegészítéseket, amelyek az amerikai gyakorlathoz hasonló netsemlegességet garantáltak volna. Az EP-döntés bírálói, köztük Jim Killock, a Nyílt Jogok Csoport ügyvezetője szerint a képviselők egy olyan javaslatra szavaztak, mely „ködös és kétértelmű”. A fellazítást a két éve folyó tárgyalások utolsó mozzanataként a szabályokat véglegesítő, a tagországok szakminisztereit tömörítő Tanács kezdeményezte. A nemzeti telekommunikációs hatóságok feladata, hogy az elveket fél-egy éven át ültessék a honi szabályozókba. A gond azzal van, hogy az EU túlságosan tágan szabja meg a kivételezés lehetőségét, a szolgáltatók pedig a kiskapukat kihasználva kétszintű rendszert alakíthatnak ki. Barbara van Schewick, a Stanford Egyetem netsemlegességet pártoló jogászprofesszora rámutat: a nagyvállalatoknak elég pénzük lesz ahhoz, hogy fizessenek az internetszolgáltatóknak azért, hogy az ő weboldalaikat és Webes szolgáltatásaikat gyorsabban biztosítsák a felhasználóknak, a kisebb cégek viszont nem fognak tudni annyit fizetni, így az ő oldalaikat nyűgösebb lesz elérni, ezért aztán kiszorulhatnak a versenyből - írja a hvg.hu. Ezt az érvet hozták fel a netsemlegességet korlátozó szabályozás ellen szavazó szocialista EP-képviselők is. Az új szabályok szerint a szolgáltatók nem blokkolhatnak és nem lassíthatnak adatforgalmat. A netsemlegesség mellett kiállók attól tartanak, hogy az adattovábbítási rendszereket birtoklók a fizetőknek úgynevezett „gyorssávokat” vezethetnek be, ezzel amolyan „kapuőrzőkké” válhatnak, ami mind a felhasználóknak, mind a tartalom-előállítóknak káros. További problémákat okoz az, hogy az Európai Unió egyes országai már törvénybe foglalták az internet semlegességének védelmét. Szlovénia és Hollandia már elkötelezték magukat az egyenlő sebességű adatáramlás mellett, továbbá Hollandia betiltotta azt, hogy mobilszolgáltatók egyezséget kössenek bizonyos cégekkel, hogy az ő adataik mobilneten ne számítsanak bele az ügyfél adatforgalmába. Ez úgy nézne ki, hogy egy mobilszolgáltató szerződést köt például a Facebookkal, hogy a felhasználó akkor is használhassa az alkalmazásukat, ha már kimerítette a mobilnetes adatforgalmi keretét. Az új uniós szabályozás jelenlegi formájában lehetővé teszi ezt a gyakorlatot (zerorating). A bírálók úgy vélik, hogy a törvényjavaslat jelenlegi formájában veszélyeztetheti az innovációt és káros az Unió gazdaságának. ZÉKÁNY LEVENTE ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK • Felár ellenében kivételezhetnek cégekkel • Nem lehet megkülönböztetni a felhasználókat • Más kárára lehet ingyenes hozzáférés weboldalakhoz Az Európai Parlament döntése nyomán a szolgáltatók kiskapukat is találhatnak fotó: europress/getty images/bhriS HONDROS Szabad internet A netsemlegesség (net neutrality) az az elv, amely az interneten zajló forgalom korlátozatlan, ellenőrizetlen működését jelenti. A téma az Egyesült Államokban verte fel a legnagyobb port, amikor kiderült, hogy az internetszolgáltatók és a telefontársaságok szűrik a forgalom egy részét, például az internetalapú telefonálást vagy torrenteket. Magyarországon egyes szolgáltatók szerződéseiben is fellelhetők a tiltott tevékenységek felsorolása, amelyekért extradíjazással vagy akár a szerződés felbontásával is büntethet a szolgáltató. Az efféle korlátozás pedig egyértelműen sérti az internet mint demokratikus hálózat működését. GKI: lassulóban a magyar gazdaság A magyar gazdaság 2015. második negyedévben elkezdődött lassulása folytatódni fog - olvasható a Vértes András által vezetett GKI Gazdaságkutató Zrt. most megjelent szokásos havi összefoglalójában. Az első negyedévi 3,6 százalékos növekedést a második negyedévben csak 2,7 százalékos dinamika követte, s a nyári adatok további fékeződésre utalnak - írják a GKI szakemberei. A tavalyi szintén 3,6 százalékos után idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre pedig 2 százalék körüli bővülése valószínű, főleg a beruházások idei stagnálása, jövő évi visszaesése következtében. A belső és külső egyensúly viszont kedvezően alakul. A magyar GDP - a románhoz hasonlóan - 2015 második negyedévében érte el a válság előtti szintet. A lengyel azonban ekkor már csaknem 25 százalékkal, a szlovák több mint 10 százalékkal haladta meg azt. Míg 2014-ben a magyar gazdaság átmenetileg az egyik leggyorsabban növekvő volt az EU-ban, az idei második negyedévben a régióban már a lengyel, a cseh, a szlovák, a román és a lett is megelőzte. A világgazdaságban a kínai gazdasági növekedés tartósnak ígérkező lassulása miatt a korábbi prognózisoknál mérsékeltebb dinamika várható (gyengül az Egyesült Államokban megindult konjunktúra, várhatóan nagyobb mértékben mérséklődik az EU növekedési teljesítménye), amit nem ellensúlyoz az alacsony nyers- és fűtőanyagárak, a laza monetáris kondíciók és a semleges fiskális politikák növekedésösztönző hatása. A görög pénzügyi csomag ugyan rövid távon stabilizáló hatású, de a politikai kockázatok erősödnek: az EU egyelőre nem talál megfelelő választ a menekültügy kezelésére, növekednek a tagállamok közötti ellentétek. A magyar ipari és építőipari termelés júliusban és augusztusban is érezhetően csökkent az előző hónaphoz képest. A nyár folyamán lassult a kivitel bővülése is. A kiskereskedelemben kimutatott forgalom ugyan gyorsan bővül, de itt - mivel a pénztárgépek NAV-hoz kötése tavaly szeptemberben lett kötelező - az év utolsó négy hónapjában már ugyancsak lassulás várható. A magyar gazdaságban a következő hónapokban és 2016- ban további fékeződés valószínű, mindenekelőtt a fejlesztési célú EU-források átmeneti visszaesése, az üzleti beruházások visszafogottsága és a kiviteli lehetőségek romlása hatására. Ez utóbbi a kevés új ipari kapacitás, az exportálható mezőgazdasági árualap csökkenése és az európai, ezen belül a Magyarországnak különösen fontos autóipari konjunktúra mind bizonytalanabbá válásának a következménye. Idén az első nyolc hónapban a bruttó bérek 3,7 százalékkal nőttek. Az év egészében 3,5 százalékos emelkedésük mellett a reálkeresetek is hasonló mértékben emelkednek. A reáljövedelem és a fogyasztás dinamikája 2,5 százalék körüli lesz. Jövőre a bérkiáramlás kissé lassul, az áremelkedés az idei stagnálás után hozzávetőleg 2 százalékos mértékűre várható, de mindezt az szja 1 százalékpontos csökkentése részben ellensúlyozza, így a reálkeresetek 2-2,5 százalékkal emelkednek. A reáljövedelem és a fogyasztás azonban csak 1,5 százalékkal körüli mértékben, vagyis az ideinél lassabban nő. A beruházások csökkenése és a kivitel bizonytalansága mellett tehát a fogyasztás némi lassulása is hozzájárul a gazdaság fékeződéséhez. Az államháztartás első kilenchavi hiánya az egész évre tervezett deficit 107,5 százaléka. Ez részben az EU-finanszírozás egy része átmeneti felfüggesztésének következménye, ami azonban véget ért. A 2015- re előirányzott 2,4 százalékos és a 2016-ra tervezett 2 százalékos GDP-arányos deficit megvalósulása bizonytalan, mindkét évben ennél kissé magasabb hiány valószínű. A külső egyensúly az első fél évben tovább javult, a folyó fizetési mérleg aktívuma és a beérkezett EU-transzferek is emelkedtek. Jövőre azonban ez utóbbiak jelentősen visszaesnek - írják a GKI szakértői. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Vértes András fotó: népszava RÖVIDEN Felújított erdészházak Erdészeti épületeket újított fel és két faszerkezetű kilátót is épített a Jánosik és Társai Kft. az Északerdő Zrt. beruházásában - tájékoztatta lapunkat Jánosik Lajos, a cég tulajdonosa. A Jósva-Tornai Erdészet színi, a Sajóvölgyi Erdészet putnoki, a Délbükki Erdészet kisgyőri és a Hegyaljai Erdészet tolcsvai igazgatósági épületét, továbbá a Hegyközi Erdészet senyői vendégházát korszerűsítették, újították fel. Emellett két, fából készült kilátót is építettek a Bódvavölgyi Erdészeti Igazgatósághoz tartozó Császtán, illetve a Zemplénihegységben található Kis- Milicen. Az igazgatósági épületekben, például Kisgyőrben és Tolcsván, vendégszobát is kialakítottak. ► NÉPSZAVA Az elmúlt héten az olajhoz hasonlóan a finomított termékek is drágultak, ráadásul a dollár is erősödött a forinttal szemben, így a Mol szerdától várhatóan a benzin és a dízel árát is több forinttal fogja emelni - vélte a Portfolio. ► NÉPSZAVA Munkahelyteremtés: nem pályáznak A kis- és középvállalkozások fele indulna az új uniós pályázatokon, közel harmaduk pedig eszköz- és telephelyfejlesztésre fordítaná az így bevont forrást - derül ki az Erste Bank felméréséből, melyet 800 kkv vezetőjének megkérdezésével végeztek. A tavaly őszi felméréshez képest - igaz, abban még csak 150 cég vett részt - markáns változás, hogy a tavalyi 40 százalékkal szemben most csak 6 százalék indulna munkahelyteremtő pályázaton. A most ősztől tömegesen megjelenő pályázatok a vállalkozói érdeklődést is tovább emelhetik az uniós források iránt. ► népszava Nőtt a benzinkutak boltjainak forgalma Mintegy 12 milliárd forint bevételt értek el a benzinkutak boltjai idén az első nyolc hónap alatt, egy százalékkal többet, mint a tavalyi hasonló időszakban - írta a Privátbankár. A Nielsen felmérése szerint úgy nőtt a forgalom, hogy közben 87-tel csökkent a benzinkútshopok száma, amely most 1387. ► NÉPSZAVA Kína lassul A 2016-2020 közötti 13. ötéves tervben lassuló gazdaságnövekedéssel számol Kína - jelentette ki Csang Kao-li első miniszterelnök-helyettes, aki azt mondta, hogy az öt év átlagában a GDP 6,5-7 százalékkal nő. Már a kormány is betervezte a lassulást. A gazdaság növekedése tavaly 7,3 százalék volt, a kormány idénre 7 százalékos bővüléssel számolt, ami az elmúlt 25 év leggyengébb adata lenne. A GDP az idei első és a második negyedévben egyaránt 7 százalékkal, a harmadik negyedévben már csak 6,9 százalékkal nőtt. Az idei évre tervezett 7 százalékos gazdaságnövekedést figyelembe véve öt év alatt átlagosan 7,8 százalékkal nőtt a kínai gazdaság. Az első miniszterelnök-helyettes arról is beszámolt, hogy a 2016-ban kezdődő új ötéves periódusban az egy főre eső GDP meghaladja majd a 10 ezer dollárt. Az ezredforduló évében ez még csak 910 dollár volt. ►népszava FOTÓ: NÉPSZAVA Meghívó egyezségi tárgyalásra - WENDERS Kft. „cs.a." Tisztelt Hitelező/Vagyonfelügyelő! A Szegedi Törvényszék a 2015. szeptember 11. napján kelt 18. Cspk.06-15-000004/6. számú végzésével elrendelte a WENDERS Kft. (székhelye: 6726 Szeged, Baktai út 5., cégjegyzékszáma: Cg. 06 09 006514, adószáma: 11887803-1-06) csődeljárását és egyben az Agreement Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft.-t (székhelye: 1014 Budapest, Országház u. 5. I/5.) jelölte ki a WENDERS Kft. „cs.a." vagyonfelügyelőjévé. A csődeljárás kezdő időpontja: 2015. szeptember 15. WENDERS Kft. „cs.a." ezúton hívja meg a Tisztelt Hitelezőt a 2015. november 12. napján 11 órától megtartandó egyezségi tárgyalásra. Az egyezségi tárgyalás helyszíne: 1014 Budapest, Országház utca 5.1/5. (6-os kapucsengő) Tájékoztatom a Tisztelt Hitelezőt, hogy a Cstv. 8. §. (2) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében felsorolt iratokat a tárgyalás előtt a vagyonfelügyelői irodában (1014 Budapest, Országház utca 5.) munkanapokon, munkaidőben tekintheti meg. Kérem, hogy amennyiben az egyezségi tárgyaláson meg kíván jelenni, úgy ezt a szándékát legkésőbb november 6-ig szíveskedjen írásban jelezni.