Népszava, 2015. november (142. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-02 / 256. szám

Az Európai Parlament többsége a korlátozásokat támogatja Még nem semleges a net Tovább folytatódik a vita Európában arról, befolyásolhatják-e az internetszol­gáltatók, milyen tartalmak milyen sebességgel utazhatnak a hálózaton és töl­tődhetnek le. Az Európai Parlament (EP) legutóbbi döntése nem egyértelmű, bár ennek alapján a felhasználói oldalon már arról beszélnek, elvesztették a netsemlegességért vívott csatát. S­em a roamingdíjak eltör­lésében, sem az internet­hálózatok szabad és meg­különböztetés nélküli haszná­latában nem sikerült végleges szabályokat kialakítani az EP- nek a múlt héten. Az előbbiben a kétéves átmeneti idő, vala­mint a mobilszolgáltatók szá­mára meghagyott kiskapuk el­lenére egységes volt az EP. A képviselők 411 igen, 231 nem szavazat ellenében elutasítot­ták azokat a kiegészítéseket, amelyek az amerikai gyakorlat­hoz hasonló netsemlegességet garantáltak volna. Az EP-döntés bírálói, köztük Jim Killock, a Nyílt Jogok Cso­port ügyvezetője szerint a kép­viselők egy olyan javaslatra szavaztak, mely „ködös és két­értelmű”. A fellazítást a két éve folyó tárgyalások utolsó mozza­nataként a szabályokat végle­gesítő, a tagországok szakmi­nisztereit tömörítő Tanács kez­deményezte. A nemzeti tele­kommunikációs hatóságok fel­adata, hogy az elveket fél-egy éven át ültessék a honi szabá­lyozókba. A gond azzal van, hogy az EU túlságosan tágan szabja meg a kivételezés lehetőségét, a szol­gáltatók pedig a kiskapukat ki­használva kétszintű rendszert alakíthatnak ki. Barbara van Schewick, a Stanford Egyetem netsemlegességet pártoló jo­gászprofesszora rámutat: a nagyvállalatoknak elég pénzük lesz ahhoz, hogy fizessenek az internetszolgáltatóknak azért, hogy az ő weboldalaikat és We­bes szolgáltatásaikat gyorsab­ban biztosítsák a felhasználók­nak, a kisebb cégek viszont nem fognak tudni annyit fizet­ni, így az ő oldalaikat nyűgö­sebb lesz elérni, ezért aztán ki­szorulhatnak a versenyből - ír­ja a hvg.hu. Ezt az érvet hozták fel a netsemlegességet korlátozó szabályozás ellen szavazó szo­cialista EP-képviselők is. Az új szabályok szerint a szolgáltatók nem blokkolhatnak és nem las­síthatnak adatforgalmat. A netsemlegesség mellett ki­állók attól tartanak, hogy az adattovábbítási rendszereket birtoklók a fizetőknek úgyneve­zett „gyorssávokat” vezethetnek be, ezzel amolyan „kapuőrzők­ké” válhatnak, ami mind a fel­használóknak, mind a tarta­lom-előállítóknak káros. További problémákat okoz az, hogy az Európai Unió egyes országai már törvénybe foglal­ták az internet semlegességé­nek védelmét. Szlovénia és Hol­landia már elkötelezték magu­kat az egyenlő sebességű adat­áramlás mellett, továbbá Hol­landia betiltotta azt, hogy mo­bilszolgáltatók egyezséget kös­senek bizonyos cégekkel, hogy az ő adataik mobilneten ne szá­mítsanak bele az ügyfél adat­­forgalmába. Ez úgy nézne ki, hogy egy mobilszolgáltató szer­ződést köt például a Facebook­­kal, hogy a felhasználó akkor is használhassa az alkalmazá­sukat, ha már kimerítette a mobilnetes adatforgalmi kere­tét. Az új uniós szabályozás jelenlegi formájában lehetővé teszi ezt a gyakorlatot (zero­rating). A bírálók úgy vélik, hogy a törvényjavaslat jelenlegi formájában veszélyeztetheti az innovációt és káros az Unió gazdaságának. ZÉKÁNY LEVENTE ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK • Felár ellenében kivételezhetnek cégekkel • Nem lehet megkülönböztetni a felhasználókat • Más kárára lehet ingyenes hozzáférés weboldalakhoz Az Európai Parlament döntése nyomán a szolgáltatók kiskapukat is találhatnak fotó: europress/getty images/bhri­S HONDROS Szabad internet A netsemlegesség (net ne­utrality) az az elv, amely az interneten zajló forgalom korlátozatlan, ellenőrizetlen működését jelenti. A téma az Egyesült Államokban verte fel a legnagyobb port, amikor kiderült, hogy az in­ternetszolgáltatók és a tele­fontársaságok szűrik a for­galom egy részét, például az internetalapú telefoná­lást vagy torrenteket. Ma­gyarországon egyes szol­gáltatók szerződéseiben is fellelhetők a tiltott tevé­kenységek felsorolása, amelyekért extradíjazással vagy akár a szerződés fel­bontásával is büntethet a szolgáltató. Az efféle korlá­tozás pedig egyértelműen sérti az internet mint de­mokratikus hálózat műkö­dését. GKI: lassulóban a magyar gazdaság A magyar gazdaság 2015. má­sodik negyedévben elkezdődött lassulása folytatódni fog - ol­vasható a Vértes András által vezetett GKI Gazdaságkutató Zrt. most megjelent szokásos havi összefoglalójában. Az első negyedévi 3,6 százalékos növe­kedést a második negyedévben csak 2,7 százalékos dinamika követte, s a nyári adatok továb­bi fékeződésre utalnak - írják a GKI szakemberei. A tavalyi szintén 3,6 százalékos után idén a GDP 2,7 százalékos, jö­vőre pedig 2 százalék körüli bő­vülése valószínű, főleg a beru­házások idei stagnálása, jövő évi visszaesése következtében. A belső és külső egyensúly vi­szont kedvezően alakul. A magyar GDP - a románhoz hasonlóan - 2015 második ne­gyedévében érte el a válság előtti szintet. A lengyel azonban ekkor már csaknem 25 száza­lékkal, a szlovák több mint 10 százalékkal haladta meg azt. Míg 2014-ben a magyar gazda­ság átmenetileg az egyik leg­gyorsabban növekvő volt az EU-ban, az idei második ne­gyedévben a régióban már a lengyel, a cseh, a szlovák, a ro­mán és a lett is megelőzte. A világgazdaságban a kínai gazdasági növekedés tartósnak ígérkező lassulása miatt a ko­rábbi prognózisoknál mérsékel­tebb dinamika várható (gyen­gül az Egyesült Államokban megindult konjunktúra, várha­tóan nagyobb mértékben mér­séklődik az EU növekedési tel­jesítménye), amit nem ellensú­lyoz az alacsony nyers- és fűtő­­anyagárak, a laza monetáris kondíciók és a semleges fiská­lis politikák növekedésösztön­ző hatása. A görög pénzügyi csomag ugyan rövid távon stabilizáló hatású, de a politikai kockáza­tok erősödnek: az EU egyelőre nem talál megfelelő választ a menekültügy kezelésére, növe­kednek a tagállamok közötti ellentétek. A magyar ipari és építőipari termelés júliusban és augusz­tusban is érezhetően csökkent az előző hónaphoz képest. A nyár folyamán lassult a kivitel bővülése is. A kiskereskedelem­ben kimutatott forgalom ugyan gyorsan bővül, de itt - mivel a pénztárgépek NAV-hoz kötése tavaly szeptemberben lett köte­lező - az év utolsó négy hónap­jában már ugyancsak lassulás várható. A magyar gazdaságban a kö­vetkező hónapokban és 2016- ban további fékeződés valószí­nű, mindenekelőtt a fejlesztési célú EU-források átmeneti vis­­­szaesése, az üzleti beruházá­sok visszafogottsága és a kivi­teli lehetőségek romlása hatá­sára. Ez utóbbi a kevés új ipari kapacitás, az exportálható me­zőgazdasági árualap csökkené­se és az európai, ezen belül a Magyarországnak különösen fontos autóipari konjunktúra mind bizonytalanabbá válásá­nak a következménye. Idén az első nyolc hónapban a bruttó bérek 3,7 százalékkal nőttek. Az év egészében 3,5 százalékos emelkedésük mel­lett a reálkeresetek is hasonló mértékben emelkednek. A reál­­jövedelem és a fogyasztás dina­mikája 2,5 százalék körüli lesz. Jövőre a bérkiáramlás kissé lassul, az áremelkedés az idei stagnálás után hozzávetőleg 2 százalékos mértékűre várható, de mindezt az szja 1 százalék­­pontos csökkentése részben el­lensúlyozza, így a reálkeresetek 2-2,5 százalékkal emelkednek. A reáljövedelem és a fogyasztás azonban csak 1,5 százalékkal körüli mértékben, vagyis az ideinél lassabban nő. A beru­házások csökkenése és a kivi­tel bizonytalansága mellett te­hát a fogyasztás némi lassulá­sa is hozzájárul a gazdaság fé­keződéséhez. Az államháztartás első ki­­lenchavi hiánya az egész évre tervezett deficit 107,5 százalé­ka. Ez részben az EU-finanszí­­rozás egy része átmeneti felfüg­gesztésének következménye, ami azonban véget ért. A 2015- re előirányzott 2,4 százalékos és a 2016-ra tervezett 2 száza­lékos GDP-arányos deficit meg­valósulása bizonytalan, mind­két évben ennél kissé maga­sabb hiány valószínű. A külső egyensúly az első fél évben tovább javult, a folyó fi­zetési mérleg aktívuma és a be­érkezett EU-transzferek is emelkedtek. Jövőre azonban ez utóbbiak jelentősen visszaes­nek - írják a GKI szakértői. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Vértes András fotó: népszava RÖVIDEN Felújított erdészházak Erdészeti épületeket újított fel és két faszerkezetű kilátót is épített a Jánosik és Társai Kft. az Észak­erdő Zrt. beruházásában - tájé­koztatta lapunkat Jánosik Lajos, a cég tulajdonosa. A Jósva-Tor­­nai Erdészet színi, a Sajóvölgyi Erdészet putnoki, a Délbükki Er­dészet kisgyőri és a Hegyaljai Er­dészet tolcsvai igazgatósági épületét, továbbá a Hegyközi Er­dészet senyői vendégházát kor­szerűsítették, újították fel. Emel­lett két, fából készült kilátót is építettek a Bódvavölgyi Erdésze­ti Igazgatósághoz tartozó Császtán, illetve a Zempléni­hegységben található Kis- Milicen. Az igazgatósági épüle­tekben, például Kisgyőrben és Tolcsván, vendégszobát is kiala­kítottak. ► NÉPSZAVA Az elmúlt héten az olajhoz ha­sonlóan a finomított termékek is drágultak, ráadásul a dollár is erősödött a forinttal szemben, így a Mol szerdától várhatóan a benzin és a dízel árát is több fo­rinttal fogja emelni - vélte a Portfolio. ► NÉPSZAVA Munkahelyteremtés: nem pályáznak A kis- és középvállalkozások fele indulna az új uniós pályázato­kon, közel harmaduk pedig esz­köz- és telephelyfejlesztésre for­dítaná az így bevont forrást - de­rül ki az Erste Bank felméréséből, melyet 800 kkv vezetőjének megkérdezésével végeztek. A ta­valy őszi felméréshez képest - igaz, abban még csak 150 cég vett részt - markáns változás, hogy a tavalyi 40 százalékkal szemben most csak 6 százalék indulna munkahelyteremtő pá­lyázaton. A most ősztől tömege­sen megjelenő pályázatok a vál­lalkozói érdeklődést is tovább emelhetik az uniós források iránt. ► népszava Nőtt a benzinkutak boltjainak forgalma Mintegy 12 milliárd forint bevé­telt értek el a benzinkutak boltjai idén az első nyolc hónap alatt, egy százalékkal többet, mint a tavalyi hasonló időszakban - írta a Privátbankár. A Nielsen felmé­rése szerint úgy nőtt a forgalom, hogy közben 87-tel csökkent a benzinkútshopok száma, amely most 1387. ► NÉPSZAVA Kína lassul A 2016-2020 közötti 13. ötéves tervben lassuló gazdaságnöve­kedéssel számol Kína - jelentet­te ki Csang Kao-li első miniszter­elnök-helyettes, aki azt mondta, hogy az öt év átlagában a GDP 6,5-7 százalékkal nő. Már a kor­mány is betervezte a lassulást. A gazdaság növekedése tavaly 7,3 százalék volt, a kormány idénre 7 százalékos bővüléssel számolt, ami az elmúlt 25 év leggyen­gébb adata lenne. A GDP az idei első és a második negyedévben egyaránt 7 százalékkal, a harma­dik negyedévben már csak 6,9 százalékkal nőtt. Az idei évre ter­vezett 7 százalékos gazdaságnö­vekedést figyelembe véve öt év alatt átlagosan 7,8 százalékkal nőtt a kínai gazdaság. Az első miniszterelnök-helyettes arról is beszámolt, hogy a 2016-ban kez­dődő új ötéves periódusban az egy főre eső GDP meghaladja majd a 10 ezer dollárt. Az ezred­forduló évében ez még csak 910 dollár volt. ►népszava FOTÓ: NÉPSZAVA Meghívó egyezségi tárgyalásra - WENDERS Kft. „cs.a." Tisztelt Hitelező/Vagyonfelügyelő! A Szegedi Törvényszék a 2015. szeptember 11. napján kelt 18. Cspk.06-15-000004/6. számú végzésével elrendelte a WENDERS Kft. (székhelye: 6726 Szeged, Baktai út 5., cégjegyzékszáma: Cg. 06 09 006514, adószáma: 11887803-1-06) csődeljárását és egyben az Agreement Könyv­­vizsgáló és Adótanácsadó Kft.-t (székhelye: 1014 Budapest, Országház u. 5. I/5.) jelölte ki a WENDERS Kft. „cs.a." vagyonfelügyelőjévé. A csődeljárás kezdő időpontja: 2015. szeptember 15. WENDERS Kft. „cs.a." ezúton hívja meg a Tisztelt Hitelezőt a 2015. november 12. napján 11 órától megtartandó egyezségi tárgyalásra. Az egyezségi tárgyalás helyszíne: 1014 Budapest, Ország­ház utca 5.1/5. (6-os kapucsengő) Tájékoztatom a Tisztelt Hitelezőt, hogy a Cstv. 8. §. (2) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében felsorolt iratokat a tárgyalás előtt a vagyonfel­ügyelői irodában (1014 Budapest, Országház utca 5.) munkanapokon, munkaidőben tekintheti meg. Kérem, hogy amennyiben az egyezségi tárgyaláson meg kíván jelenni, úgy ezt a szándékát legkésőbb november 6-ig szíveskedjen írásban jelezni.

Next