Népszava, 2016. március (143. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-01 / 51. szám
Semmi nem indokolja az általánossá vált kormányzati növekedési derűlátást Befagyott beruházások Tavaly nem javult a hazai beruházások aránya. A működő tőke inkább elhagyja az országot, mint hogy bejött volna. A kilátások 2016-ban sem jobbak, és nemcsak a beruházások nagyságrendje, de a GDP növekedési üteme is lassul. Hiába bővült 2015-ben a negyedik negyedévben 7 százalékkal a beruházások volumene, éves szinten így is mindössze 0,6 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedés csak az uniós támogatások felgyorsított lehívásának, illetve a költségvetés különböző uniós támogatásokhoz kötődő hozzájárulásának, valamint az állami, és főleg infrastrukturális projekteknek volt köszönhető. Az elmúlt évben összesen 5600 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, amely 0,6 százalékos bővülést jelent a 2014-es rekordévhez viszonyítva - erről Varga Mihály is megemlékezett egy hétfői gyáravatón. A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett rá, hogy a 2015. évi véghajrá jelentős volt, hiszen ehhez a teljesítményhez az utolsó negyedév 2200 milliárd forintnyi fejlesztéssel járult hozzá. Azonban a megoszlás sajátos, a humán-egészségügyi és szociális ellátásban 110, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban 90, az oktatásban 40, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén 36 százalékkal nőttek a beruházások, ami ezekre alaposan rá is fért, ugyanis 2010-től az oktatásból, egészségügyből, a szociális és a kulturális ágazatból is százmilliárdokat vont ki a kormányzat. Az állampolgárok azonban a tavalyi fellendülésből szinte semmit sem érzékeltek. Magánberuházás szinte csak mutatóban akadt, ami az invesztíciókból egyáltalán megvalósult, annak két fő forrása volt: az uniós támogatások és a kormányzati pénzből megvalósuló presztízsprojektek, a stadionépítések, valamint a felcsúti kisvasút megvalósulásához hasonló programok - erről beszélt a Népszavának Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár ehhez hozzátette, hogy tavaly - az azt megelőző két évhez hasonlóan - több működő tőke távozott az országból, mint amennyi bejött. A szakember szerint inkább a kazah, azeri szokásokat követi a kormány, amikor minden alkalmat megragad, akár csak helyi jelentőségű üzemavatásoknál is miniszterrel képviselteti magát, csak hogy a növekedés látszatát keltse. (Így történt ez tegnap is, Varga Mihály egy 58 fős üzembővítéshez asszisztált Solymáron.) Katona Tamás figyelmeztetett: idén már nem stagnálni, hanem csökkenni fognak a beruházások! A KSH tegnap megjelent beruházási számaiból az is egyértelműen kiderült, hogy tavaly 6,7 százalékkal csökkent a versenyszférában indított beruházások nagyságrendje, míg az állami beruházásoké 36,9 százalékkal nőtt - mutatott rá a kontrasztra Ürmössy Gergely. Az Erste Bank vezető elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy a legnagyobb súllyal rendelkező feldolgozóipari beruházások 6 százalékkal zsugorodtak, az ingatlanügyletek esetében 6,9 százalékos, az építőiparban 7,6 százalékos, a mezőgazdaságban pedig 29,3 százalékos volt a visszaesés. Az elmúlt év utolsó negyedévi adatai is árulkodók: sok szektorban leálltak a beruházások - közölte Németh Dávid. A K&H vezető makrogazdasági elemzője ehhez hozzátette, a beruházások majdnem felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 6,2 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény. Még az egyébként sikeres kiskereskedelem és a gépjárműjavítás esetében is 4,2 százalékos volt a visszaesés. Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy az idén miként alakulnak a beruházások. „A fő kérdés, hogy sikerül-e az uniós kifizetéseket kellő mértékben felgyorsítani, illetve, hogy az építőipar várható fellendülése mekkora lökést ad majd a beruházásoknak - mondta Németh Dávid. Szerinte az első két negyedév várhatóan gyengén alakul, az év vége felé azonban javulhat a kép. A beruházások visszaesésétől nem függetlenül a GDP növekedési üteme is csökken 2016-ban. Az elemzők többsége erre az évre már csak 2,2-2,3 százalékos növekedésre számít, ami messze elmarad a 2013- 2014-es, jóval 3 százalék fölötti teljesítménytől, és a régióban is csak Bulgáriát, Szlovéniát, Horvátországot sikerülhet megelőznie Magyarországnak. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ • Szinte minden fontos ágazatban visszaesés tapasztalható • Idén is tovább csökken a GDP • Kifelé tart a működő tőke Magyarországról Manapság egyre ritkább látvány az ipari beruházások toronydaruerdeje fotó:szalmás Péter MNB: a közpénz mint magánvagyon A közvagyon magánvagyonná minősítését szolgálja az a módosító javaslat, amelyet Bánki Erik (Fidesz), az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke nyújtott be a jegybanktörvényhez - mondta lapunk érdeklődésére Bodnár Zoltán. A Liberálisok gazdaságpolitikusát, aki évekig a jegybank alelnöke volt, arról kérdeztük, hogy milyen következményekkel járhat az a törvénymódosítás, amely arra hivatkozva született, hogy Bánki Erik önálló képviselői indítványában olyan véleményt fogalmazott meg, amely szerint az MNB bármely feladata ellátása során keletkezett adatok egy részének megismerése esetében fennállhat a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek sérelmének veszélye, így a törvényjavaslat a tulajdonos MNB mérlegelési jogkörébe helyezi annak eldöntését, hogy a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek védelme vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog védelme élvez-e elsőbbséget. Vagyis a jegybank maga mérlegelheti, hogy az adatokat nyilvánosságra hozza-e, vagy sem, illetve saját maga dönthet az adatok megismerésének legfeljebb 10 éves korlátozásáról is. Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság kezelhet olyan típusú adatokat, amelyek megkérdőjelezhetetlenül az üzleti titok körébe tartoznak - érveltek az előterjesztők. (A jegybank tulajdonában két gazdasági társaság található: a Pénzverő Zrt. és a Pénzjegynyomda Zrt.) Ha az adat megismerése az érintett gazdasági társaság üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna, úgy az nem ismerhető meg - fogalmazták meg indoklásukban a fideszes képviselők. A kormánypárti politikusok - mint azt már több alkalommal megtették - nem a saját javaslataikat fogalmazták meg, hanem ebben az esetben Matolcsy György jegybankelnök, illetve alelnök társai szándékait öntötték jogszabályba. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a törvényjavaslat nemcsak a jegybank gazdasági társaságai üzleti tevékenységének közcélú megismerését korlátozza, hanem az MNB forrásaiból - eddig összességében 250 milliárd forintos vagyonból - létrehozott hat alapítványéit is. Vagyis ezek gazdálkodásának, az alapítványok működésének megismerését is kivonják az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szabályai alól. A törvényjavaslat ezt arra hivatkozva teszi, hogy az alapítvány létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Márpedig, ami nem közvagyon, annak nyilvánosságra hozatala nem szükséges. Mint ismeretes - hívta fel a figyelmet Bodnár Zoltán, több ellenzéki párt jogerősen pert nyert az MNB ellen, és ennek révén egyes alapítványok gazdálkodását nyilvánosságra kellett hozni. Nyilvánvaló, hogy Matolcsy Györgyék ezt kívánják megakadályozni az általuk sugallt törvény révén, aminek az is bizonyítéka, hogy a törvényjavaslat visszamenőleges hatályú, akárcsak a hasonló szellemiségű, a Magyar Posta Zrt.-ről szóló törvénymódosítás esetében történik. Ennek az lesz a következménye, hogy a már folyamatban lévő, jogerősen még el nem bírált ügyeket fel kell függeszteni - mondta a liberális politikus. Matolcsy György és alelnökei döntenek az alapítványok vagyonjuttatásáról, ami értelmezésük szerint már nem közvagyon. Mivel ők ezeknek az alapítványoknak a kuratóriumi elnökei is, így a maguk által kreált magánvagyon felhasználása is a saját hatáskörükbe tartozik. Szemben a törvényjavaslat indokolásával, amely szerint alapítvány létesítése esetén az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, a bíróság azt állapította meg a Matolcsy György elnökölte, közel 60 milliárd forinttal gazdálkodó Pallas Athéné Domus Animae Alapítványról, hogy az „MNB által az alperes Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon közpénznek minősül” - írta a Transparency International közleményében. A törvényjavaslat, már ha elfogadják, azt is megkönnyítené, hogy a jegybank megtagadja a Századvég által 1800 millió forintért konjunktúrakutatásra elnyert közbeszerzési pályázat nyilvánosságra hozatalát - figyelmeztetett a Transparency International közleményében. A törvényjavaslat továbbá ötmillió forintra emeli Matolcsy György jegybankelnök havi bérét, az alelnököknek 4 millióval, a Monetáris Tanács külső tagjainak 3 millióval kell beérniük havonta. B.M. RÖVIDEN Nem várt fellendülés a lakáspiacon Gyorsabban nőttek a magyarországi lakásárak 2015-ben, mint arra a szakemberek számítottak. Az árak emelkedése a drágább területeken - a fővárosban és a Nyugat-Dunántúl megyei jogú városaiban - volt a legmagasabb, míg az alacsonyabb lakóárú településeken mérsékeltebb volt az áremelkedés. A növekedés hátterében az FHB Bank elemzése szerint a lakossági megtakarítások felhalmozódása, a rövid távú, szálláshelytípusú lakáskiadások felfutása, valamint a kínálat rugalmatlansága állt. Azt jósolják, hogy az idei évben is élénk lesz a lakáspiac a kedvező makrogazdasági környezet miatt • NÉPSZAVA Beszakadt az eurózóna inflációja A fogyasztói árak 0,2 százalékkal csökkentek az euróövezetben idén februárban, ami elmaradt a nullaszázalékos piaci várakozásoktól. Ilyen alacsony inflációra tavaly február óta nem volt példa a monetáris övezetben. A legnagyobb éves visszaesés az energiaárakat (-8 százalék) érintette, a szolgáltatások éves drágulási üteme pedig egy százalékra lassult. Az adatok hatására az euró tovább gyengült a dollárral szemben. Ugyanakkor közeledik az Európai Központi Bank márciusi ülése, ahol Mario Draghi elnök újabb monetáris lazító intézkedéseket jelenthet be. Az idei európai inflációs és konjunktúramutatók sorra negatív meglepetést okoztak, ami tovább fűtheti a márciusi döntést övező piaci várakozásokat. a népszava Csányi Sándor, a kivételezett Összesen harmincötezer hektár földet tart meg állami tulajdonban a kormány annak érdekében, hogy a rajtuk gazdálkodó cégek mintagazdaságokként működjenek, írja az Agrárszektor.hu. Ezek közül Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató két nagy agrárcége, a Bólyi Zrt. és a Dalmand Zrt. együttesen több mint 25 ezer hektárnyi állami tulajdonban maradó földet művelhet. Három állami társaság - a szilvásváradi, a mezőhegyesi és a bábolnai ménesbirtok - pedig összesen mintegy 10 ezer hektárnyi mintagazdaságot művelhet. Az állami tulajdonú földek köre a későbbiekben bővülhet, mivel az agrártárcához folyamatosan érkeznek az újabb igények. ► NÉPSZAVA Márkás termék a divat Mintegy 492 milliárd forintot költöttek a vásárlók boltláncok saját márkás termékeire tavaly, ez hat százalékkal több, mint egy évvel azelőtt - közölte a Nielsen piaci elemzőcég. Közülük is kiemelkednek a diszkontok, ahol a vevők minden élelmiszerre költött 100 forintjukból 70-et adtak ki saját márkás termékekért. A szervezett láncok nagy üzleteiben szintén stabilan 20, a kis üzleteikben pedig 18 százalék jutott saját márkás élelmiszerekre a legutóbbi két évben. Hipermarketeknél az arány kismértékben, 14 százalékra emelkedett. A legmagasabb értékben mért piaci részesedést a saját márkás háztartási vegyi áruk és kozmetikumok között a babaápolási készítmények, kéz- és lábápoló szerek, valamint arcápoló szerek értek el. ► NÉPSZAVA Drágul a benzin Emeli bruttó 3 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., a gázolajé nem változik. Az emeléssel a benzin átlagára 301-302 forintra nő, a gázolaj ára 300-301 forint marad. Legutóbb múlt szerdán változtak az árak, akkor a gázolaj átlagára bruttó 4 forinttal emelkedett, a benzin ára nem változott. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. ► MTI Tovább csökkent a hitelállomány Januárban a vállalatok nettó törlesztők voltak, 45,7 milliárd forintnyi devizahitelt törlesztettek vissza, miközben 42 milliárd forint hitelt vettek fel, ugyanakkor pénzügyi vagyonukat apasztotta, hogy 255 milliárd forint értékű betétet vontak ki a pénzintézetekből - derül ki a Magyar Nemzeti Bank hétfőn kiadott legfrissebb adataiból. A népszava Halasztás a kft.-knek A Fidesz törvénymódosító javaslatban kezdeményezte, hogy egy évvel hosszabbítsák meg a kft.-k esetében a 3 millió forintos törzstőke felemelésének 2016. március 15-ei határidejét, mert számos társaság a Ptk. előírásának nem tudott időben eleget tenni. ►népszava FOTÓ: NÉPSZAVA