Népszava, 2016. június (143. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-01 / 127. szám

A szolgáltatók maguk döntenek, áthárítják-e a programdíjat az ügyfelekre Havi 150 forint lesz az RTL Klub Havi 135-150 forintba fog kerülni előfizetőn­ként az RTL Klub ter­jesztése a kábelszolgál­tatóknak. Az RTL Ma­gyarország szerint mindezzel elviekben nem drágulnának nagy­mértékben a tévé-előfi­zetések, de a szolgálta­tó dönthet úgy is, hogy a díjat áthárítja az előfi­zetőkre. Andy Vajna TV2-je még nem közöl­te tarifáit. SZÁNTHÓ PÉTER A­z RTL Magyarország júli­us elsejétől kezdheti meg­kötni az RTL Klub csator­na terjesztési díjára vonatkozó szerződéseket, a csoport főadó­jának terjesztési árát havi 150 forintban határozták meg elő­fizetőnként, ám a kontraktus időtartamától függően további kedvezmények érhetőek el, így a 2016-os díj akár 135 forint is lehet előfizetőnként, havonta - jelentette be a társaság digitá­lis és fejlesztési igazgatója. A kormány csaknem két év vára­kozás után, április végén (ami­kor biztossá vált, hogy a TV2 Andy Vajna kormánybiztoshoz került) engedélyezte a két leg­nagyobb kereskedelmi adónak, hogy programdíjat szedjenek a szolgáltatótól. Egy újságírók­nak tartott háttérbeszélgetésen Szabó András kiemelte, mindez az SD felbontású adásra vonat­kozik, a nagy felbontású (HD) csatorna terjesztési áráról egye­dileg állapodnak meg a szolgál­tatókkal. Az RTL Klub törvényi szabályozás szerint úgyneve­zett „must offer” csatorna, te­hát kötelező a piac minden sze­replőjének felajánlani terjesz­tésre. Érthető módon minél szé­lesebb körben elérhető kábel­csomagokban marad benne az RTL Klub, annál nagyobb a kedvezmény mértéke is. A mé­diacsoport vezetői szerint ez az ár valóban kedvezményes, hi­szen sok, az RTL Klubnál ki­sebb csatorna listaára ennél magasabb, akár a 180 forintot is eléri. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a nagy és kis műsorterjesztők között nem tesznek különbséget a szerző­dés megkötésekor, hiszen a tör­vény szerint minden szolgálta­tónak azonos feltételeket kell biztosítani. Mindebből arra kö­vetkeztethetünk, hogy a kábel­­szolgáltatók nem emelik jelen­tősen az áraikat az RTL tarifá­jának hatására, ám a háttérbe­szélgetésen is megjegyezték, hogy minden szolgáltató a saját üzletpolitikája alapján dönti el, hogy a műsordíjat átterheli-e az előfizetőre vagy nem. A becs­lések szerint jelenleg 3,3 millió háztartás fizet kábeldíjat az országban, így az RTL Csoport 2017-től évi 5,5 milliárd fo­rintos bevételre számíthat. Vidus Gabriella vezérigazgató ismertette, amennyiben egy ká­belszolgáltató 90 napon belül nem állapodik meg az RTL-lel, a 150 forintos listaárat fogják kiszámlázni neki. Ha a terjesz­tő továbbra sem fizet, a társa­ság kezdeményezni fogja, hogy az RTL Klubot tegyék elérhetet­lenné az érintett szolgáltató­nál. Arról nem tudni, hogy Vajnáék mennyit kérnek majd a kábeltársaságoktól. Ezzel • Több mint 5 milliárd bevétel évente • Habony rádiót venne kapcsolatban kerestük a csa­torna sajtóosztályát, válasz lap­zártáig nem érkezett. Ugyanak­kor abból kiindulva, hogy az RTL a díjszabáskor főként a né­zettségi adatokat vette figye­lembe, a TV2-nek mindenkép­pen olcsóbbnak kell lennie ri­válisánál. Hiszen a Kolosi Péter által prezentált Nielsen-muta­­tókból kiderült, hogy 8,4 száza­lékpont a különbség fő műsor­időben az RTL Klub és TV2 kö­zött a kereskedelmileg fontos, 18-49 éves korosztályban. A hírműsorok esetében is rendre felülmúlja az RTL Híradó a Té­nyeket. Vajnáék már mindent bevetnek a hírműsornál: állító­lag a képernyőn szereplő mun­katársakat megkérték, hogy a Tények új arculatához illő ru­hákban járjanak. Vajna állítólag egy új rádió­adóval vigasztalódhat, leg­alábbis a 444 úgy tudja, hogy a kormánybiztos és Habony Ár­pád titokzatos tanácsadó körei élénken érdeklődnek a ma Slá­ger FM néven működő csatorna iránt, amely a budapesti 103,9- es frekvencián fogható. Mivel a médiatörvény szerint egy rádiótulajdonos nem birto­kolhat két fővárosi frekvenciát - a Vajnához köthető Rádió 1 ősszel indul szintén Budapes­ten -, így vélhetően a Sláger FM Habony valamelyik érdekeltsé­gébe kerülhet. A másik lehetőség, hogy a médiahatóság hathatós ráhatá­sára megváltoztatják a média­­törvény vonatkozó részeit. Az érintettek azt elismerték, hogy szoros együttműködésre ké­szülnek, de üzletről eddig nincs szó. Háttérmunka az RTL-nél fotó Vaj­da József Simicska kiüríti birodalmát Durván visszaestek a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó mé­diavállalatok bevételei tavaly, a Fidesz egykori pénzembere je­lentős forrásokat vont ki cégeiből. A közelmúltig a Class FM-et is üzemeltető Advenio Zrt.-ből 1,55 milliárd osztalékot vontak ki, 250 millióval többet, mint két éve, a bevételek zuhantak. Az osztalékkifizetést a cég nyeresége nem fedezte, 716 millió forin­tot a tartalékból vontak el, így a társaság saját tőkéje egymilli­­árddal csökkent 2014-hez képest. 700 milliót vontak ki a tulajdo­nosok a Hung-Ister Zrt.-ből. Ez volt tavaly februárjáig a köztévé egyik legnagyobb beszállítója. A cég forgalma megfeleződött, profitja 40 százalékkal esett. A Fiíz Tv is rosszabbul teljesített: ta­valy 4 milliárd volt a forgalma, nyeresége 188 millió forintra esett. Előző évben 7 milliárdos bevétel mellett a nyereség 632 millió volt. Simicska plakátcégeinek (Publimont, Euro Publicity, EuroAwk, A Plakát) bevétele megfeleződött. Folytatódik Friderikusz műsora? Jelenleg is folynak az egyeztetések Friderikusz Sándor és az ATV között, teljesen jó légkörben, a műsor vélhetően más formában mehet tovább, de ettől még nem kell elhinni a primitív összees­küvés-elméleteket - mondta lapunknak Németh S. Szilárd, mi­után Vásárhelyi Mária szociológus közölte, szerinte azért veszik le a képernyőről az olykor kormánykritikus Friderikuszt, hogy az ATV továbbra is állami reklámpénzeket kaphasson. A csatorna hírigazgatója kifejtette, három évig háromoldalú együttműkö­dés keretében készült Friderikusz műsora, ám a szerződés lejár­tával a produkció eddigi szponzorától a gyártási költségek a té­vére hárulhatnak, így a csatorna biztos szeretne lenni abban, hogy szélesebb közönséget tud elérni a pénzéért. „Az ATV-nek vállalásai is vannak nézettség tekintetében a kábelszolgáltatók felé, az előfizetői díjakból élünk, ezért javasoltuk Friderikusznak, hogy egy új, könnyedebb műsort készítsünk közösen" - mondta. Túl enyhe volt Gergényiék megrovása? Fellebbezett a vádhatóság a Fő­városi Ítélőtáblánál a 2006-os őszi tüntetések nyomán bíróság elé állított rendőri vezetők peré­ben - értesült lapunk. A tegnap a bíróságnak továbbított indít­vány azt tartalmazza: helyez­zék hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, rendeljenek el új eljá­rást az MTV Szabadság téri székházának 2006-os ostroma és a hetekig tartó budapesti ut­cai zavargások alatt elkövetett rendőri túlkapások miatt. A Fő­városi Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú ítélet megváltozta­tását és súlyosabb büntetés ki­szabását szeretné elérni Gergényi Péter volt budapesti főkapitány és egy vádlott-társa, Mittó Gábor alezredes (aki 2006. szeptember 18-án az MTV székházát védő egységek helyszíni parancsnoka volt - a szerk.) vonatkozásában. Kérik az elsőfokú ítélet hatályon kí­vül helyezését, hogy új eljárás­ban azokat is felelősségre le­hessen vonni, akik első körben megúszták. A „tábornokok pereként” el­­híresült eljárásban tavaly októ­berben kihirdetett, nem jogerős ítéletében, első fokon a Főváro­si Törvényszék Katonai Taná­csa a 14 vádlott közül csak Gergényit és Mittót részesítette megrovásban, ami a lehető leg­enyhébb büntetés. A megvádolt további 12 rendőrtiszt, köztük Bene László altábornagy, volt országos főkapitány és Dobozi József vezérőrnagy, a Rendé­szeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt parancsnoka ese­tében a bíróság megszüntette az eljárást. Ennek oka az volt, hogy bár a törvényszék szerint feltehetően történtek köteles­ségszegések, így a vádbeli cse­lekmények enyhébb, vétségi alakzata megállapítható lenne, ám az kilenc év elteltével már elévült, nem büntethető. Ha azonban a túlkapások kivizs­gálásának elmaradása bűncse­lekménynek minősül, a 2006- os bűnök még nem évültek el, hiszen az ügyészség 2010 őszén, tehát még a bűntett ese­tén ötéves elévülési időn belül megkezdte a nyomozást. Ezért az ügyészség már az elsőfokú eljárásban is amellett érvelt, hogy a munkahelyi belső vizs­gálatok elmaradása bűntett volt, amit azonban a bíró nem fogadott el. Most a fellebbviteli főügyészség újfent ezzel az érv­vel állt elő, Gergényi és Mittó esetében szigorúbb büntetés, felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ RÖVIDEN Eb-re vonul a Ház Már június 13-án véget ér a par­lament tavaszi ülésszaka - ennek az az oka, hogy a foci-Európa­­bajnokságra látogató képviselők nagy száma miatt a kormányol­dalnak nincs meg a többsége. Pedig az egyes minisztériumok­nál még több olyan törvényja­vaslatot és módosítást is előké­szítettek, amelynek ősz előtti el­fogadásához komoly politikai és lobbiérdekek fűződtek - írja az atv.hu. Az utóbbi hetekben a kormánypárti képviselők egy­más után jelentették be, hogy külföldi utazás miatt nem tud­­nak jelen lenni az ülésteremben. A távolmaradások dátumai pe­dig gyanúsan egybeesnek a 2016-os foci-Európa-bajnoksá­­gon szereplő magyar válogatott csoportmérkőzéseivel. Az atv.hu parlamenti forrásai szerint bi­zottsági elnökök és a kormány­­párti frakciók is jelezték a szak­tárcáknak, hogy bizonyos témák végigvitelére már nem lesz elég a rendelkezésre álló két hét, ezért csak arra koncentráljanak, amit eddig benyújtottak, a töb­bit dolgozzák ki alaposabban az őszi ülésszakra. ► népszava Tör előre Mészáros Megállíthatatlanul tör előre a felcsúti polgármester, hiszen ta­valy - 2013 után - ismét látvá­nyos növekedést produkált a Mészáros és Mészáros Kft. - írta az mfor.hu. A sok sikeresen meg­nyert közbeszerzésnek láthatóan meglett az eredménye, tavaly ugyanis nemcsak az árbevételét, de a kivett osztalék mértékét is megduplázta a cég, amely tavaly 20,7 milliárd forintos árbevételt ért el a korábbi 9,8 milliárd forint után, ami 111 százalékos növeke­dés. Az azonban nem derül ki, milyen tevékenységnek köszön­hető a növekedés. Az eredmény döntő részét a korábbi évekhez hasonlóan kilapátolta a cégből: tavaly 3,5 milliárdnyi osztalékot tudott magának kifizetni, míg 2014-ben még „csak" 1,8 milliár­­dot. 2010 óta összesen már 9,8 milliárd forintnyi osztalékot ve­hetett ki magának Mészáros. ► NÉPSZAVA Lemondott a gyömrői polgármester Június elsejei hatállyal lemon­dott posztjáról Gyenes Levente, a Pest megyei Gyömrő (Gyömrő 2000 Kör) polgármestere. A tiszt­séget 2002 óta töltötte be, egyúttal bejelentette, hogy in­dul majd a nyárvégi időközi pol­gármester-választáson. Gyenest a Szegedi Ítélőtábla április 20-án bűnösnek mondta ki folytatóla­gosan elkövetett adócsalás bűn­tette és folytatólagosan elköve­tett magánokirat-hamisítás vét­sége miatt, amiért 9 hónap, 2 év­re felfüggesztett szabadságvesz­tésre ítélték, helybenhagyva az elsőfokú ítéletet, a bíróság a köz­ügyek gyakorlásától nem tiltotta el. (Gyenesről 2014-ben a Blikk olyan képeket közölt, amin pu­cér nők és fehér por társaságá­ban bulizott.) ► MTI Nem nyomoznak Várhegyi ellen Bűncselekmény hiányában el­utasította Szigetvári Viktor felje­lentését a rendőrség a közmédia egyik cégének honlapvásárlásai miatt. Az Együtt elnöke március­ban jelentette az ügyet a hatósá­goknál, miután a Direkt 36 kide­rítette, hogy a Médiaszolgálta­­tás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) egyik cége, az Új Média és Teletext Kft. 2014 máju­sában 110 internetes oldal meg­vásárlására 120 millió forintot költött. Az eladó egy olyan cég, amely Várhegyi Attila akkori MTVA-tanácsadó családtagjai­nak többségi tulajdonában volt. A weblapok egymáshoz hason­lóak voltak, doménneveik pedig településnevekből és a híradó szóból álltak. Várhegyit 2002 őszén különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt ítélték el. ► népszava A kormány hatalmas harca a pálinkáért A magyar kormány hatalmas harcot vállalt a magyar pálinká­ért, ennek lett az eredménye a pálinkatörvény, a köztestület­ként működő Pálinka Nemzeti Tanács, a pálinka hungarikummá válása, illetve az is, hogy az Euró­pai Unióban eredetvédelem alatt áll ez a termék - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasá­gi Minisztérium államtitkára teg­nap Mezőkövesden. Felidézte, hogy Brüsszelben kötelezettség­­szegési eljárás indult Magyaror­szág ellen a pálinkafőzés adó­­mentessége miatt, nem a kormá­nyon múlt, hogy párlatjegyet kell venniük az otthon főzőknek, és nem maradhatott adómentes a bérfőzetés sem. „Azt gondo­lom, hogy ha az eredeti magyar gyümölcspálinka rendszerváltás óta írt történetéhez hasonló si­kereket tudnánk felmutatni más területeken is, akkor elégedet­tebbek lehetnénk" - tette hozzá. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA

Next