Népszava, 2016. november (143. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-02 / 257. szám

4 NÉPSZAVA GAZDASÁG 2016. NOVEMBER 2., SZERDA A miniszternek nincs tudomása a levegőszennyezési határértékek túllépéséről Pernyecsata Ajkán „Pernye lepi el Ajkát" - írtuk néhány hete annak kapcsán, hogy a város lakosai arra panaszkodnak, a 70 esztendős Bakonyi Erőmű Zrt. tevékenységé­vel rontja a településen élők közérzetét. A város polgármestere a nagy múltú „kóceráj" bezárását követeli, míg a hatóságok nem látják megalapo­zottnak a panaszt. BONTA MIKLÓS E­gy pillanatra sem lankad a küzdelem Ajkán. Az egymásnak feszülő felek: a Bakonyi Erőmű Zrt., és a vá­ros lakossága - élén a polgár­­mesterrel - azt vitatják, hogy a cég által okozott környezetter­helés - vagyis a pernyehullás - túllé­pi-e a megengedett mérté­ket, akárcsak időlegesen is, vagy sem. A helybeliek arra hi­vatkoznak, hogy főleg fűtési szezonon kívül, különösen éj­szaka a lakások erkélyére, a szabadban száradó ruhákra, a játszóterekre, a parkoló autók­ra vagy a vízfelületekre nagy mennyiségű pernye hullik. Ezért az ajkaik közül többen, az önkormányzattal karöltve, a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Hatóságához fordultak, arra ösztönözve őket, hogy vizsgálják ki, és változtas­sák meg a Bakonyi Erőmű Zrt. technológiáját. Ezzel szemben Németh Fri­gyes, a zrt. vezérigazgatója elő­ző cikkünkre válaszul azt kö­zölte lapunkkal, hogy a környe­zetterhelés mértékét több száz millió forintos fejlesztésekkel egytizedére mérsékelték, és to­vábbi ilyen jellegű beruházások zajlanak. A cégvezető emlékez­tetett arra is, hogy egyetlen ha­tóság sem marasztalta el az erőművet, és még az önkor­mányzat által kezdeményezett bírósági perekben is elutasítot­ták a város keresetét. „Meddig tűri még a környe­zetvédelmi hatóság, hogy a Ba­konyi Erőmű Zrt. súlyosan szennyezze Ajka város levegő­jét?” - tett fel írásbeli kérdését a környezetvédelemért is felelős földművelésügyi miniszternek Rig Lajos (Jobbik) országgyűlé­si képviselő. A honatya állítása szerint az erőmű vezérigazgató­ja intézkedéseket helyezett kilá­tásba arra a július közepi levél­re válaszolva, amelyben Ajka önkormányzata a szennyezés megszüntetését kérte. Az or­szággyűlési képviselő szerint azonban ennek semmilyen eredménye nincs. Rig Lajos visszautalt arra, hogy a városi önkormányzat megkereste a Magyar Energetikai és Közmű­szabályozási Hivatal elnökét és az erőmű tulajdonosát, de nem jártak eredménnyel. Ajka egy új fűtőerőmű-projektjére is pályá­zatot írt ki, ám az érdeklődők az energiahivatal által rögzített hatósági ár keretei között nem látták megvalósíthatónak az új fűtőerőmű létesítését - írta a képviselő. Emlékeztetett arra is, hogy időközben a Fejér Megyei Kormányhivatal, mint környe­zetvédelmi hatóság elrendelte az erőmű kéményére vonatkozó folyamatos kibocsátásmérést. Ezen kívül az önkormányzat is egy erre szakosodott társaság­gal méréseket végeztetett. A honatya megfogalmazása sze­rint: „A mérések megdöbbentő­ek. A 14 napos mérési ciklus alatt négy napon át a szálló por koncentrátuma meghaladta az egészségügyi határértéket.” A korom és a pernye mind­addig akadálytalanul kerül a város légterébe, és ezáltal szennyeznek, amíg a füstgáz hőmérséklete el nem éri a 138 fokot. (A kéményekre szerelt szűrőfilterek csak ennél a hő­mérsékletnél lépnek működés­be.) A Fejér Megyei Kormányhi­vatal Ajka városának ezt írta : „A leválasztó berendezéseket az engedélyes folyamatos működ­tetni köteles, (...) üzemszüne­tekről a felügyelőséget hala­déktalanul értesíteni kell” - idézte fel Rig Lajos. A képvise­lő szerint az erőmű elhallgatta, hogy a kazánok indításakor je­lentkező problémák nem üzemzavarok. „A kormányhivatalhoz nem érkezett sem mérési jegyző­könyv, sem más beadvány az ajkai önkormányzat által elvé­geztetett emisszió (levegőterhel­­hetőségi szint) mérésekről, így a jelzett határértékről sincs tu­domása. A kormányhivatal megkereste Ajka Város Önkor­mányzatát, és kérte a mérési jegyzőkönyv megküldését, to­vábbi intézkedések megtétele érdekében” - válaszolta Faze­kas Sándor földművelésügyi miniszter Rig Lajosnak. Az erőmű vezérigazgatója szerint, ha bezárnák az erőmű­vet, akkor megoldhatatlan len­ne hatezer otthon és a közin­tézmények fűtése, a vállalkozá­sok gőzellátása, és kiesne az ország áramigényének 1-1,5 százaléka. Megszűnne 300 munkahely, és nem folyna be évi 200-250 millió forint ipar­űzési adó. • A technológia fegyelmet kellene betartani • Egy új projekt nem lenne gazdaságos • A város hőellátása és 300 munkahely a tét A Bakonyi Erőmű célja, hogy hőenergiával ellássa Ajka városát ,és megőrizze a munkahelyeket forrás: kvm RÖVIDEN Roszatom: Paksra szükség van A biztonságosabb, hatékonyabb működtetést eredményező nyomottvizes, orosz WER atom­reaktor technológia fejlesztésé­ben a paksi szakemberek kiváló munkát végeznek­­- nyilatkozta a Roszatom nemzetközi cége, a Rusatom Nemzetközi Hálózat kö­zép-európai alelnöke kedden. Vagyim Tyitov utalt arra, hogy Magyarországon a paksi atom­­erőművi blokkok jelentős hánya­dát adják az országban megter­melt elektromos energiának. Vé­leménye szerint a működő paksi blokkok leállítása után is szüksé­ges Magyarországon az atom­energia részarányának megtar­tása, az ország érdekelt a környe­zeti szempontból tiszta, olcsó atomenergia alkalmazásában, fenntartásában, az új blokkok építésében. ► MTI Nem emelkednek a használtlakás-árak Megtorpanni látszik a használt lakások áremelkedése - mondta Bálla Ákos, a Bálla Ingatlaniroda tulajdonosa. A szakértő szerint ez a megállapítás az újépítésű lakásokra nem igaz, ezen a pia­con az látszik, hogy a vevők el­fogadják az előzetesen publikált árakat. Ezek nagyjából kőbe vé­sett árak, nem nagyon várhatók akciók, és ez nagyjából arányos a használt lakáspiaci árszinthez képest - hangzott el az M1 csa­tornán. A KSH adatai ezt még nem tükrözik, hiszen a hivatal kimutatása a 2-3 hónappal ez­előtti, tehát a nyári állapotokat mutatja. Meglátása szerint 2018-ig, első ütemben 7000-8000 új lakás épülhet Budapes­ten. Ezek nagy része ma még csak tervrajzon létezik - fűzte hozzá a szakértő a népszava Magasabb lett az orosz olaj vámja Oroszország 80 centtel, tonnán­ként 92,70 dollárra emelte a kivi­telre szánt kőolaj vámját novem­bertől az egy hónappal korábbi 91,90 dollárról a kőolaj drágulása miatt. Tavaly novemberben az exportvám még ennél is maga­sabb, 97,10 dollár volt. Oroszor­szágban a kormány havonta vizsgálja felül az olaj exportvám­ját, amelyet az Urals típusú orosz nyersolaj világpiaci árának havi alakulásából kiindulva egy kép­let alapján állapít meg. Az idén október 14-én zárult egy hónap­ban az Urals hordónkénti átlag­ára 45,72 dollár, míg egy hónap­pal korábban 45,47 dollár volt. A tavaly október közepéig tartó egy hónapban az átlagár 47,18 dollár volt. Oroszország a világ legnagyobb olajtermelője, a költségvetés jelentős bevételre tesz szert a nyersolaj exportjá­­ból.MTI Van árfolyamküszöb Svájcban A svájci jegybank 2015 január­ban feladta a frank euróval szembeni 1,20-as árfolyamkü­szöbét, mindez nem azt jelenti, hogy már nem korlátozza a sváj­ci deviza árfolyamát - írja a Bloomberg. A frankerősödés megelőzésének ára van. A devi­zapiaci beavatkozások miatt tör­tént euróvásárlások rekord ma­gasságba emelték a devizatarta­lék szintjét. Ez sérülékennyé teszi a jegybankot, hiszen így különö­sen érzékeny a devizapiaci kilen­gésekre. ► NÉPSZAVA www.nepszava.hu gazdasag@nepszava.hu Újabb Széll Kálmán Terv indulhat jövőre A gyed felső határának növelé­se, a kétgyermekeseknek járó családi adókedvezmény továb­bi emelése, többletforrás az egészségügy számára a magán­források beengedésével, egész­ségügyi prevenció erősítése, a népegészségügyi termékadó emelése, a sporteszközök áfa­tartalmának felülvizsgálata, a gyermekvállalás nyugdíjrend­szerben való elismerése - ezek a javaslatok szerepelnek a Ma­gyar Nemzeti Bank szakértői által elkészített szakértői anyagban, amely a jövő év ele­jén induló harmadik Széll Kál­mán Tervhez kapcsolódik. A jegybanknál úgy vélik, ezáltal javítható Magyarország ver­senyképessége, és fordulatra számítanak. Ezért javaslatai­kat reform értékűnek tartják. A Portfolio emlékeztet arra, hogy a kormány a Versenyké­pességi Tanács felállításáról döntött. Ennek kapcsán­­ egy kormányhatározat értelmében - Varga Mihály nemzetgazdasá­gi miniszternek október 31-ig létre kellett hoznia ezt a testü­letet, az érintett miniszterek, gazdasági szervezetek, oktatá­si és tudományos intézmények szakmailag elismert képviselői­nek felkérésével. Az internetes portál felidézi, hogy Orbán Viktor miniszterel­nök arra kérte fel a jegybankot, vázolják fel a következő öt, hosszabb távlatban pedig az el­jövendő 25 év felzárkózási pá­lyáját, a versenyképesség javí­tásán keresztül. Mindezt a „Versenyképesség és növeke­dés” című könyv februári be­mutatóján említette meg. Ezt követően márciusban arról be­szélt, hogy ennek öt pillérre kell épülnie: stabilitás, erőfor­rások mennyisége, erőforrások minősége, állam működésének javítása, külföldi munkaválla­lók hazacsábítása. Megemlítet­te az oktatási források haté­konyságának javítását és növe­lését is. A jegybanknak fontos szere­pe lesz a versenyképességi dön­tések megalapozásában. A jegy­bank szakértői úgy fogalmaz­tak, hogy a Matolcsy György jegybankelnök szellemiségét tükröző kötet alapjául szolgál­hat egy harmadik, a versenyké­pesség javítására fókuszáló Széll Kálmán Terv kidolgozásá­nak. Ebben szó esik - a többi között - arról, hogy a felsőokta­tás szerkezetének alkalmaz­kodnia kell a munkaerőpiac szükségleteihez, azaz tovább kell emelkednie a műszaki és természettudományos végzett­séggel rendelkező diplomások arányának. Ennek eszköze le­het a képzéshez kapcsolódó fé­rőhelyek felsőoktatási keretszá­mon belüli arányának növelé­se. Figyelembe kell venni azon­ban, hogy egy ilyen létszámbő­vítés jelentős beruházásokat - új épületek, műszerek - követel meg. NÉPSZAVA-NFORMÁCIÓ Matolcsy György tovább küzd a növekedésért futó népszava Pesszimista magyar gazdasági kilátások Az eddigi 2,6 százalékról hirte­len 1,8 százalékra csökkentet­te a magyar gazdaság átlagos idei GDP-növekedési ütemére adott előrejelzését a Morgan Stanley (MS) és ezzel párhuza­mosan a jövő évi előrejelzését is lehúzta 2,7 százalékról 2,5 szá­zalékra - derült ki a befekteté­si bank hétvégén közzétett ré­giós összefoglalójából. A második negyedéves ma­gyar GDP-növekedési ütem 1,8 százalékos lett, azaz amint ak­koriban Portfolió fogalmazott: nem volt „acélos a felpattanás”, és így az első félév átlagos bő­vülési üteme 1,4 százalékos lett. Részben éppen ezzel, azaz a korábban gondoltnál lassabb átlagos első félévi növekedéssel indokolta most az MS elemzői csapata a vaskos előrejelzés­rontást, illetve ezzel együtt a korábban gondoltnál lassabb EU-forrás lehívási pályát, vala­mint az eurózóna lassabb növe­kedési pályáját is megjelölte az okok között. Az inflációval kapcsolatban az MS elemzői csapata arra számít, hogy egyértelműen gyorsulás lesz, azaz megválto­zik az a helyzet, hogy a várako­zásokat sorozatosan alullövő inflációs adatok jöttek. Az inf­láció felpörgésére az ad okot szerintük, hogy a munkapiaci körülmények jóval feszesebbé váltak (szakképzett munkaerő hiánya), és a termékegységre eső bérköltségek jóval gyorsab­ban emelkednek, mint a mag­infláció. A gyors béremelkedés és a bázishatások együttesen jócskán felfelé húzzák majd az éves alapú inflációs számokat, illetve velük együtt az inflációs várakozásokat. Mindezekkel párhuzamosan a befektetési bank londoni csa­pata arra számít, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank rövid távon még akár további monetáris la­zító lépéseket is tehet, elsősor­ban likviditásmenedzsment lé­péseken keresztül (az alapka­mat várhatóan nem csökken tovább meglátásuk szerint). Összefoglaló anyaguk ma­gyarországi részében arra szá­mítanak a Morgan Stanley elemzői, hogy november 4-én, azaz most pénteken a Moody’s Investors Service is a befekte­tésre ajánlott kategóriába eme­li a magyar hosszú lejáratú de­vizaadósság besorolását, azaz a harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő is így tesz idén. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ

Next