Népszava, 2016. november (143. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-04 / 259. szám
Elhunyt Oleg Popov, világhírű bohóc Elhunyt Oleg Popov, a leghíresebb szovjet-orosz bohóc, akit a nemzetközi szakma Sunshine Clownként, azaz a napfény bohócaként emlegetett. A 87 éves, világhírű cirkuszművész egy vendégszereplés során, Rosztov na-Donuban, szívroham következtében halt meg. Popov, aki fénykorában elnyerte a Szovjetunió népművésze kitüntetést, 1991-ben, teljesen elszegényedve, kivándorolt Németországba, ahol orosz állampolgárságát megtartva a bajorországi Egloffsteinben, Szerencsés Hans művésznéven folytatta pályafutását. A jellegzetes kockás sapkás és szőke parókás bohóc 1951-ben debütált a szaratovi cirkuszban, majd az évek során a televíziónak köszönhetően hazájában, a keleti blokk országaiban, majd azokon kívül is ismertté vált. 2015-ben tért vissza először Oroszországba. Tavaly nyáron Szocsiban elnyerte a cirkuszi Mester-díjat, majd az év elejétől kezdve 60 alkalommal lépett fel a szentpétervári Chinizelli Cirkuszban, ahonnan - 40 év kihagyás után - Szaratovba vezetett az útja. Rosztovban a tervezett 15 előadása közül csak kettőt tudott megtartani. Oleg Popovot a híradások szerint valószínűleg Németországban fogják eltemetni. MTI-INFORMÁCIÓ Oleg Popov fotó: europress/getty IMAGES/HANNELORE FOERSTER Meghalt Molnár H. Lajos Életének hetvenegyedik évében, szerda este elhunyt Molnár H. Lajos erdélyi magyar író, közíró és újságíró. 1946. május 16-án született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett pszichológusi diplomát 1971-ben. Üzempszichológusként dolgozott a resicabányai kohászati gyárban, ebből az időszakból táplálkozik az És akkor átmentem a tűzön című, a Kriterion Könyvkiadó Forrás-sorozatának részeként 1978-ban megjelent kötete. A riportregény műfajába bújtatva számolt be a romániai acélkohó tragikus és szerteágazó hazugságok mögé bújtatott valóságáról. A szerzője még Debüt-díjat kaphatott a könyvért, viszont amikor a kritika rá akart mutatni a benne foglalt tanulságokra, a cenzúra ezt már megakadályozta. 1981- ben elnyerte a Donki Ákos című regényéért a Romániai Írószövetség Prózadíját. 1983-ban jelent meg a Falra hányt esztendő című riportregénye, amely bírálta a fennálló rendszert. A megjelenés után a szerzőt eltiltották a publikálás lehetőségétől. A román titkosrendőrség zaklatásai következtében 1987-ben Magyarországra telepedett családjával. Újságíróként és szerkesztőként előbb a Magyar Nemzetnél, majd a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Néplapnál, utóbb a Jászkun Krónikánál dolgozott. Időközben a szolnoki Szigligeti Színház dramaturgja is volt. MTI-INFORMÁCIÓ KULTÚRA NÉPSZAVA 5 2016. NOVEMBER 4., PÉNTEK A zenekar még 240 millió forintot szeretne kapni a fővárostól Fischer megbékélt Tarlóssal A Budapesti Fesztiválzenekar 240 milliós támogatási igényéről nyújtott be részletesen kidolgozott koncepciót Tarlós István főpolgármesternek, aki szerdán személyesen fogadta Fischer Ivánt, az együttes vezetőjét. A korábbi személyeskedő megnyilatkozásokat háttérbe szorítva a karmester rendhagyó sajtótájékoztatóján azt mondta: a városvezetéssel közösen szeretnék szolgálni a fővárosiak igényeit, s egyúttal emlékeztetett arra is, hogy világhírnevük Budapest művészeti megítélésén is változtathat. MÉSZÁROS MÁRTON Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) zeneigazgatója csütörtökön rendhagyó sajtótájékoztatót tartott a Kempinski Hotelben, s ismertette a zenekar és a Fővárosi Önkormányzat tárgyalásait. A sajtóeseményen Fischer az általa vezetett formáció támogatási igényeiről beszélt - ezúttal barátságosabb hangnemben, mint tavasszal és nyár elején. Mint ismeretes, a Fővárosi Közgyűlés április 27-én úgy döntött, hogy tavalyhoz képest idén 200 millió forinttal kevesebbel, azaz 60 millió forinttal támogatja a Fesztiválzenekart. • Barátságosabb a hangnem • Együttműködnek a városvezetéssel A rendhagyó eseményen, ahol a Fesztiválzenekar zenészei is jelen voltak, Fischer elmondta, hogy a finanszírozási terveket több hónapon keresztül készítették, s azokat elküldték Tarlós Istvánnak, Budapest főpolgármesterének, akivel tegnap reggel ültek le tárgyalni. Mint fogalmazott, a tárgyalássorozat addig fog tartani, amíg el nem készül a főváros költségvetése. A Budapesti Fesztiválzenekar szeretne együttműködni a városvezetéssel, ezért a kidolgozott koncepció - mindkét fél javaslatát figyelembe véve - még alakulhat. Fischer a sajtóban megjelent alaptalan vádakra és találgatásokra reagálva úgy fogalmazott, a tájékoztató egyik célja az volt, hogy világosan bemutassa, eddig mennyi támogatást kaptak, és azokat mire költötték. Kiderült: az Emberi Erőforrások Minisztériuma 1,15 milliárd forintos támogatással segíti a BFZ alaptevékenységét, de származik bevételük a jegybevételekből és a taotámogatásból is. A zenekar működésének teljes költségvetése 2,92 milliárd forint, amely az ismertetett táblázat szerint nem számít magasnak a Fesztiválzenekar híréhez mérhető külföldi együttesekhez viszonyítva. A Fővárosi Önkormányzathoz eljutatott terv kapcsán elmondta, a városvezetés által nyújtott összeg kiegészítené a minisztérium támogatását, amelyért „cserébe” ők elviszik a budapestiekhez a muzsikát. Emlékeztetett arra is, hogy megbecsült formációjuk világszerte koncertezik, fővárosi jelenlétük Budapest művészeti megítélésén is változtatna. Az átlátható prezentáció tételesen sorolta fel azokat a fővárosban megrendezett eseményeket, amelyek öregbítik a város hírnevét, s amelyeket egytől egyig a BFZ szervez. Szó esett az TérTánc-sorozatról, az Európai Hidak Fesztiváljáról, amely kulturális átjárókat igyekszik építeni a különböző európai országok között. A Kakaókoncerteket már huszadik éve rendezik meg sikerrel, ennek kapcsán Fischer arról beszélt, hogy találkozott olyan hegedűművésszel, aki kisgyerekként egy kakaókoncerten szeretett bele választott hangszerébe. A Fesztiválzenekar Autizmusbarát Kakaókoncerteket is tart, ezeken speciális vizuális eszközök, egyedi módszerek segítik a beteg gyermekek integrációját. Vasárnaponként a BFZ-székházban, a régi Óbudai Moziban tartanak kamarakoncerteket, de elkötelezettek a fiatalok megszólításában is. „Huszonöt budapesti iskolában tartunk hangszerkóstolót, mert úgy látjuk, nem elég tervezett az, hogy a gyermekek milyen hangszert választanak. Tartunk ifjúsági operaelőadásokat is, ezeket iskolákban, középiskolás közönségnek szervezzük. Népszerűek a Midnight Music nevű éjszakai koncertjeink is, ahol a húszharminc éveseket célozzuk meg. Ezeken az esteken a hallgatóság babzsákokon, a zenészek között élvezheti a műsort” - mondta. Fischer Iván csak a legvégén tért rá arra, hogy összesen 240 millió forintot igényelnének a városvezetéstől. A terv részletezi, hogy miből épül fel ez az összeg, így az illetékesek pontosan tudhatják, mit és mennyivel támogatnak. A művész zárásként megjegyezte, a városvezetéssel közösen szeretnék szolgálni a fővárosiak kulturális igényeit. A korábbi nyilatkozatok fényében meglepően szelíd megszólalás kapcsán lapunk azt kérdezte Fischer Ivántól, hogyan jutottak el a megbékélésig. Az alkotó vonakodva válaszolt erre a kérdésre: azt mondta, a korábbi ellentétekkel nem szeretne foglalkozni, kizárólag a zenére koncentrálna. „Megcsináltuk ezt a tervet, elküldtük a főpolgármester úrnak, megbeszéltünk egy személyes találkozót. Hosszasan beszélgettünk az elképzelésünkről. Abban állapodtunk meg, hogy folyamatos tárgyalást indítunk egészen addig, míg február környékén elkészül a fővárosi költségvetés. Hozzá kell tennem, ez azért nagyon nehéz a zenekarnak, mert előre kellene terveznünk. Azokban az országokban, ahol dolgoztam, évekkel korábban lehet tudni a támogatás összegét, tehát biztosan lehet gondolkodni a jövőt illetően” - fejtette ki. Fischer a Népszavának azt is elárulta, igyekszenek alkalmazkodni a helyzethez, s próbálnak bízni az együttműködés sikerességében. Fischer Iván szerint a zenekarnak előre kellene terveznie fotCetóth Gergő Átadták Bán Ferenc építőművész, Kalász Márton költő, műfordító, Koltai Lajos operatőr, Mécs Károly színművész és Varga Imre szobrászművész lépett a Nemzet Művészei közé, a díjat csütörtökön a Pesti Vigadóban adta át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke. Varga Imre helyett fia, Varga Mátyás szobrász, festőművész vette át az elismerést. A díjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére hozta létre a kormány és immár harmadik alkalommal adják át. Építőművészet díjkategórában Bán Ferenc Kossuth-díjas építőművész, címzetes egyetemi tanár, az MMA rendes tagja a kortárs építészeti kánon részeként értelmezhető, plasztikus formavilágot megjelenítő, progresszív szellemű életmű, valamint építészgenerációkat kiművelő oktatói pályafutása elismeréseként és nagyrabecsüléseként vehette át a díjat. A filmművészet kategóriájában Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr, a magyar filmművészet nemzetközi megbecsülése terén nyújtott, kiemelkedően gazdag operatőri életműve elismeréséért kapta az elismerést. Színházművészet kategóriában Mécs Károly Kossuth-díjas színművész, az MMA rendes tagja a magyar- és világirodalom klasszikus szerepeinek értékteremtő megformálásáért, a filmművészet terén nyújtott feledhetetlen alakításainak megbecsüléseként lett díjazott. Képzőművészet kategóriában Varga Imre Kossuth-díjjal kitüntetett szobrászművész a kortárs magyar szobrászművészet iskolateremtő megújítása, a klasszicista-realista eszményt megújító monumentális szoborkompozíciói kultúrtörténeti jelentőségének elismeréseként érdemelte ki az elismerést. Az irodalom területén Kalász Márton Kossuth-díjas költő, író, műfordító, az MMA rendes tagja a kortárs magyar irodalom történetét gyarapító költői életműve elismeréseként és értékteremtő műfordítói tevékenységének megbecsüléseként részesült a kitüntetésben. MTI-INFORMÁCIÓ a Nemzet Művésze díjakat Bán Ferenc, Kalász Márton, Mécs Károly, Koltai Lajos, Varga Mátyás fotó:Tóth Gergő