Népszava, 2016. november (143. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-04 / 259. szám

Elhunyt Oleg Popov, világhírű bohóc Elhunyt Oleg Popov, a leghíre­sebb szovjet-orosz bohóc, akit a nemzetközi szakma Sunshine Clownként, azaz a napfény bo­hócaként emlegetett. A 87 éves, világhírű cirkuszművész egy vendégszereplés során, Rosztov na-Donuban, szívroham követ­keztében halt meg. Popov, aki fénykorában elnyerte a Szovjet­unió népművésze kitüntetést, 1991-ben, teljesen elszegényed­ve, kivándorolt Németországba, ahol orosz állampolgárságát megtartva a bajorországi Egloff­­steinben, Szerencsés Hans mű­vésznéven folytatta pályafutá­sát. A jellegzetes kockás sap­kás és szőke parókás bohóc 1951-ben debütált a szaratovi cirkuszban, majd az évek so­rán a televíziónak köszönhető­en hazájában, a keleti blokk országaiban, majd azokon kí­vül is ismertté vált. 2015-ben tért vissza először Oroszország­ba. Tavaly nyáron Szocsiban elnyerte a cirkuszi Mester-dí­jat, majd az év elejétől kezdve 60 alkalommal lépett fel a szentpétervári Chinizelli Cir­kuszban, ahonnan - 40 év ki­hagyás után - Szaratovba ve­zetett az útja. Rosztovban a tervezett 15 előadása közül csak kettőt tudott megtartani. Oleg Popovot a híradások sze­rint valószínűleg Németország­ban fogják eltemetni. MTI-INFORMÁCIÓ Oleg Popov fotó: europress/getty IMAGES/HANNELORE FOERSTER Meghalt Molnár H. Lajos Életének hetvenegyedik évében, szerda este elhunyt Molnár H. Lajos erdélyi magyar író, közíró és újságíró. 1946. május 16-án született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudo­mányegyetemen szerzett pszi­chológusi diplomát 1971-ben. Üzempszichológusként dolgo­zott a resicabányai kohászati gyárban, ebből az időszakból táplálkozik az És akkor átmen­tem a tűzön című, a Kriterion Könyvkiadó Forrás-sorozatá­nak részeként 1978-ban meg­jelent kötete. A riportregény műfajába bújtatva számolt be a romániai acélkohó tragikus és szerteágazó hazugságok mögé bújtatott valóságáról. A szerző­je még Debüt-díjat kaphatott a könyvért, viszont amikor a kri­tika rá akart mutatni a benne foglalt tanulságokra, a cenzúra ezt már megakadályozta. 1981- ben elnyerte a Donki Ákos cí­mű regényéért a Romániai Író­­szövetség Prózadíját. 1983-ban jelent meg a Falra hányt esz­tendő című riportregénye, amely bírálta a fennálló rend­szert. A megjelenés után a szer­zőt eltiltották a publikálás lehe­tőségétől. A román titkosrend­őrség zaklatásai következtében 1987-ben Magyarországra tele­pedett családjával. Újságíró­ként és szerkesztőként előbb a Magyar Nemzetnél, majd a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Néplapnál, utóbb a Jászkun Krónikánál dolgozott. Időköz­ben a szolnoki Szigligeti Szín­ház dramaturgja is volt. MTI-INFORMÁCIÓ KULTÚRA NÉPSZAVA 5 2016. NOVEMBER 4., PÉNTEK A zenekar még 240 millió forintot szeretne kapni a fővárostól Fischer megbékélt Tarlóssal A Budapesti Fesztiválzenekar 240 milliós támogatási igényéről nyújtott be részletesen kidolgozott koncepciót Tarlós István főpolgármesternek, aki szer­dán személyesen fogadta Fischer Ivánt, az együttes vezetőjét. A korábbi sze­mélyeskedő megnyilatkozásokat háttérbe szorítva a karmester rendhagyó sajtótájékoztatóján azt mondta: a városvezetéssel közösen szeretnék szolgál­ni a fővárosiak igényeit, s egyúttal emlékeztetett arra is, hogy világhírnevük Budapest művészeti megítélésén is változtathat. MÉSZÁROS MÁRTON F­ischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) ze­neigazgatója csütörtökön rend­hagyó sajtótájékoztatót tartott a Kempinski Hotelben, s ismertet­te a zenekar és a Fővárosi Ön­­kormányzat tárgyalásait. A saj­tóeseményen Fischer az általa vezetett formáció támogatási igényeiről beszélt - ezúttal ba­rátságosabb hangnemben, mint tavasszal és nyár elején. Mint ismeretes, a Fővárosi Közgyűlés április 27-én úgy döntött, hogy tavalyhoz képest idén 200 mil­lió forinttal kevesebbel, azaz 60 millió forinttal támogatja a Fesztiválzenekart. • Barátságosabb a hangnem • Együttműködnek a városvezetéssel A rendhagyó eseményen, ahol a Fesztiválzenekar zené­szei is jelen voltak, Fischer el­mondta, hogy a finanszírozási terveket több hónapon keresz­tül készítették, s azokat elküld­ték Tarlós Istvánnak, Budapest főpolgármesterének, akivel teg­nap reggel ültek le tárgyalni. Mint fogalmazott, a tárgyalás­­sorozat addig fog tartani, amíg el nem készül a főváros költ­ségvetése. A Budapesti Feszti­válzenekar szeretne együttmű­ködni a városvezetéssel, ezért a kidolgozott koncepció - mind­két fél javaslatát figyelembe vé­ve - még alakulhat. Fischer a sajtóban megjelent alaptalan vádakra és találgatá­sokra reagálva úgy fogalma­zott, a tájékoztató egyik célja az volt, hogy világosan bemutas­sa, eddig mennyi támogatást kaptak, és azokat mire költöt­ték. Kiderült: az Emberi Erőfor­rások Minisztériuma 1,15 mil­liárd forintos támogatással se­gíti a BFZ alaptevékenységét, de származik bevételük a jegy­bevételekből és a taotámo­­gatásból is. A zenekar működé­sének teljes költségvetése 2,92 milliárd forint, amely az ismer­tetett táblázat szerint nem szá­mít magasnak a Fesztiválzene­kar híréhez mérhető külföldi együttesekhez viszonyítva. A Fővárosi Önkormányzat­hoz eljutatott terv kapcsán el­mondta, a városvezetés által nyújtott összeg kiegészítené a minisztérium támogatását, amelyért „cserébe” ők elviszik a budapestiekhez a muzsikát. Emlékeztetett arra is, hogy megbecsült formációjuk világ­szerte koncertezik, fővárosi je­lenlétük Budapest művészeti megítélésén is változtatna. Az átlátható prezentáció tételesen sorolta fel azokat a fővárosban megrendezett eseményeket, amelyek öregbítik a város hír­nevét, s amelyeket egytől egyig a BFZ szervez. Szó esett az TérTánc-sorozatról, az Európai Hidak Fesztiváljáról, amely kul­turális átjárókat igyekszik épí­teni a különböző európai orszá­gok között. A Kakaókoncerteket már huszadik éve rendezik meg sikerrel, ennek kapcsán Fischer arról beszélt, hogy találkozott olyan hegedűművésszel, aki kisgyerekként egy kakaókon­certen szeretett bele választott hangszerébe. A Fesztiválzene­kar Autizmusbarát Kakaókon­certeket is tart, ezeken speciá­lis vizuális eszközök, egyedi módszerek segítik a beteg gyer­mekek integrációját. Vasárna­ponként a BFZ-székházban, a régi Óbudai Moziban tartanak kamarakoncerteket, de elköte­lezettek a fiatalok megszólítá­sában is. „Huszonöt budapesti iskolában tartunk hangszer­kóstolót, mert úgy látjuk, nem elég tervezett az, hogy a gyer­mekek milyen hangszert vá­lasztanak. Tartunk ifjúsági operaelőadásokat is, ezeket is­kolákban, középiskolás közön­ségnek szervezzük. Népszerűek a Midnight Music nevű éjszakai koncertjeink is, ahol a húsz­harminc éveseket célozzuk meg. Ezeken az esteken a hall­gatóság babzsákokon, a zené­szek között élvezheti a műsort” - mondta. Fischer Iván csak a legvégén tért rá arra, hogy összesen 240 millió forintot igényelnének a városvezetéstől. A terv részlete­zi, hogy miből épül fel ez az ös­­­szeg, így az illetékesek ponto­san tudhatják, mit és mennyi­vel támogatnak. A művész zá­rásként megjegyezte, a városve­zetéssel közösen szeretnék szol­gálni a fővárosiak kulturális igényeit. A korábbi nyilatkoza­tok fényében meglepően szelíd megszólalás kapcsán lapunk azt kérdezte Fischer Ivántól, hogyan jutottak el a megbéké­lésig. Az alkotó vonakodva vá­laszolt erre a kérdésre: azt mondta, a korábbi ellentétekkel nem szeretne foglalkozni, kizá­rólag a zenére koncentrálna. „Megcsináltuk ezt a tervet, el­küldtük a főpolgármester úr­nak, megbeszéltünk egy szemé­lyes találkozót. Hosszasan be­szélgettünk az elképzelésünkről. Abban állapodtunk meg, hogy folyamatos tárgyalást indítunk egészen addig, míg február kör­nyékén elkészül a fővárosi költ­ségvetés. Hozzá kell tennem, ez azért nagyon nehéz a zenekar­nak, mert előre kellene tervez­nünk. Azokban az országokban, ahol dolgoztam, évekkel koráb­ban lehet tudni a támogatás ös­­­szegét, tehát biztosan lehet gon­dolkodni a jövőt illetően” - fejtet­te ki. Fischer a Népszavának azt is elárulta, igyekszenek alkal­mazkodni a helyzethez, s pró­bálnak bízni az együttműködés sikerességében. Fischer Iván szerint a zenekarnak előre kellene terveznie fotCetóth Gergő Átadták Bán Ferenc építőművész, Ka­lász Márton költő, műfordító, Koltai Lajos operatőr, Mécs Károly színművész és Varga Imre szobrászművész lépett a Nemzet Művészei közé, a díjat csütörtökön a Pesti Vigadóban adta át Balog Zoltán, az embe­ri erőforrások minisztere és Fekete György, a Magyar Mű­vészeti Akadémia (MMA) elnö­ke. Varga Imre helyett fia, Var­ga Mátyás szobrász, festőmű­vész vette át az elismerést. A díjat a Magyar Művészeti Aka­démia (MMA) kezdeményezé­sére hozta létre a kormány és immár harmadik alkalommal adják át. Építőművészet díj­­kategórában Bán Ferenc Kos­suth-díjas építőművész, cím­zetes egyetemi tanár, az MMA rendes tagja a kortárs építé­szeti kánon részeként értel­mezhető, plasztikus formavi­lágot megjelenítő, progresszív szellemű életmű, valamint épí­tészgenerációkat kiművelő ok­tatói pályafutása elismerése­ként és nagyrabecsüléseként vehette át a díjat. A filmművészet kategóriájá­ban Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr, a magyar filmművé­szet nemzetközi megbecsülése terén nyújtott, kiemelkedően gazdag operatőri életműve elis­meréséért kapta az elismerést. Színházművészet kategóriá­ban Mécs Károly Kossuth-díjas színművész, az MMA rendes tagja a magyar- és világiroda­lom klasszikus szerepeinek ér­tékteremtő megformálásáért, a filmművészet terén nyújtott fe­ledhetetlen alakításainak meg­becsüléseként lett díjazott. Képzőművészet kategóriában Varga Imre Kossuth-díjjal ki­tüntetett szobrászművész a kortárs magyar szobrászművé­szet iskolateremtő megújítása, a klasszicista-realista esz­ményt megújító monumentális szoborkompozíciói kultúrtörté­neti jelentőségének elismerése­ként érdemelte ki az elisme­rést. Az irodalom területén Kalász Márton Kossuth-díjas költő, író, műfordító, az MMA rendes tagja a kortárs magyar iroda­lom történetét gyarapító költői életműve elismeréseként és ér­tékteremtő műfordítói tevé­kenységének megbecsüléseként részesült a kitüntetésben. MTI-INFORMÁCIÓ a Nemzet Művésze díjakat Bán Ferenc, Kalász Márton, Mécs Károly, Koltai Lajos, Varga Mátyás fotó:Tóth Gergő

Next