Népszava, 2016. november (143. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-07 / 261. szám
8 NÉPSZAVA VILÁG 2016. NOVEMBER 7., HÉTFŐ Hamis riasztás a nevadai Renóban - Magas a bizonytalanok aránya Kitart Clinton tűzfala? Hillary Clinton mellett sztárok sora vonult fel a választási hajrában: Beyoncé, Jay-Z, Katy Perry buzdított a volt First Lady mellett. Donald Trump több hagyományosan demokrata államot vett célba hétvégén. A felmérések szerint Clinton vezet, de meglehetősen szoros a verseny. Lerángatták a titkosszolgálat emberei Donald Trumpot a színpadról a nevadai Renóban, mivel a közönség köréből valaki fegyvert vélt látni és felkiáltott. Mint kiderült, a gyanúba vett férfinél nem fegyver volt, hanem egy tábla, „Republikánusok Trump ellen” felirattal. A milliárdos hamarosan visszatérhetett a színpadra. „Senki nem mondta, hogy könnyű lesz” - jegyezte meg, hozzátéve: „Nem hagyjuk magunkat megállítani!” Trump azzal kérkedett, hogy neki nincs szüksége sztárokra, egyedül is megállja a helyét. Trump a finisben Clinton „tűzfalán” (a megbízhatóan demokratákra szavazó 18 államot nevezik így) igyekszik rést ütni. Pennsylvaniában, Michiganben és Minnesotában győzködte a választókat, az első két államban 1988 óta, Minnesotában 1972 óta nem nyert republikánus elnökjelölt. Ezekben az államokban ugyanakkor sok az olyan fehér, alacsony képzettségű szavazó, akiknek a csalódottsága és a washingtoni politikai elittel szembeni dühe a Trump-jelenséget táplálja. Pennsylvaniában és Michiganben tényleg szorosabbá vált a verseny, de Clinton vezet. Az országos felmérések nagy többségében Clinton áll az élen, ha nem is a korábbi fölénnyel. Igaz, 2012-ben Barack Obama és Mitt Romney között is szorossá vált az utolsó napokra a verseny, mégis biztosan nyert a hivatalban lévő elnök, akinek persze mindig jelentős a helyzeti előnye. A volt First Ladynek ugyanakkor egy harmadik demokrata terminust kellene bebiztosítani, ez utoljára Ronald Reagan két elnöki periódusát követően idősebb Bush elnöknek sikerült. Clintonnak több útja van az elnökséghez szükséges 270 elektori szavazat megszerzésére, mint republikánus vetélytársának. A FiveThirtyEight portál szerint jelenleg ugyan nincs meg a biztos 270 elektora Clintonnak, de 268 igen, azaz már csak egyetlen államot kell hozzátenni, a biztos demokrata bástyákat megőrizve. Donald Trumpnak a 2012-ben Mitt Romney által megszerzett államokon túl a billegő államok többségét el kell nyernie a győzelemhez. Továbbra is elengedhetetlen, hogy Florida 29 elektori szavazatát megszerezze (Clinton az átlagolt adatok szerint hajszállal, 1,2 százalékkal vezet ott), s persze a hagyományos bölcsesség azt mondja: republikánus jelölt Trump biztos demokrata államokat vett célba nem tudja elnyerni az elnökséget, ha nem győz Ohio államban (Trump vezet több mint 3 százalékkal). Ha valamelyiket elveszti, még legalább egy biztos demokrata államot át kellene fordítania. A választási guruk számára nagy kihívás: még mindig a szavazók 13 százaléka bizonytalan vagy harmadik párti jelöltre készül szavazni, 2012- ben hasonló időszakban alig 3 százalék nyilatkozott úgy, hogy még nem döntött. A republikánus elnökjelölt váltig állítja, nem mérik a rejtett Trump-szavazatokat. A demokrata oldalon viszont hatalmas előny a kiépített kampánygépezet: rendkívül hatékonyan képesek a választók mozgósítására. Philadelphiában Katy Perry mozgósított Clinton mellett fotó europress/gettyimages/just nsullivan Giuliani cáfol Donald Trump egyik leglelkesebb támogatója, Rudy Giuliani a CNN-nek nyilatkozva cáfolta, hogy előre tudott volna az FBI „októberi meglepetéséről". A volt New York-i polgármester James Comey FBI-főnök bombaként robbant bejelentését megelőzően a Fox News csatornán sejtetni engedte, hogy közeleg egy „nagynagy meglepetés". Utólag azt állítja, nem arra gondolt, hogy az FBI felújítja a vizsgálatot Flillary Clinton ellen. Azt mondta, legalább tíz hónapja nem beszélt hivatalban lévő FBI-illetékesekkel. Két demokrata képviselő ugyanakkor követelte annak kivizsgálását, szivárogtat-e ki információkat az FBI a republikánusoknak. E.É. RÖVIDEN Klímacsúcs Marrakesben A marokkói Marrakesben ma kezdődik meg s november 18-ig tart az ENSZ klímaváltozási keretegyezményében (UNFCCC) érdekelt felek idei utókonferenciája, a COP22. Ez lesz az első nagy nemzetközi tanácskozás a tavalyi nagy párizsi klímacsúcs óta, ahol elfogadták a párizsi klímaegyezményt, amely rekordgyorsasággal, múlt pénteken, november 4-én lépett hatályba. A hatálybalépés feltétele az volt, hogy az ENSZ-nél helyezze letétbe a ratifikációs okmányokat legalább 55 ország, amelyek a károsanyag-kibocsátás legalább 55 százalékáért felelnek. Már 72 ország részese az egyezménynek, Magyarország október 5-én ratifikálta a dokumentumot. A Párizsban tető alá hozott klímaegyezmény részleteinek kimunkálása kezdődik meg a COP22-es tanácskozáson. Áttekintik az egyes nemzeti vállalásokat, amelyek azonban még együttesen sem elegendőek ahhoz, hogy teljesüljön a végső cél, a Föld globális felmelegedésének „jóval 2 Celsius-fok alatt" tartása az iparosodás előtti időkhöz képest. ► NÉPSZAVA Összecsapások Firenzében A december 4-i népszavazás ellen tiltakoztak szombaton Firenzében, a demonstráció erőszakba torkollt. A tüntetők utcaköveket dobáltak a rendőrökre, botokkal támadtak rájuk, amire a biztonsági erők tagjai könnygázzal válaszoltak. A kormányellenes megmozdulás kiváltó oka az volt, hogy a népszavazást zászlajára tűző Matteo Renzi miniszterelnök, aki korábban Firenze polgármestere volt, a városba jött, pártja, a PD országos konvenciójára. A demonstrálók a rendezvénynek helyet adó épületbe próbáltak meg bejutni. A népszavazás a római parlament átalakításáról szól, létszámának csökkentéséről, a szenátus törvényhozási jogkörének csökkentéséről. A kormány szerint fontosak a törvényhozást érintő széles körű reformok, ám az ellenzők attól tartanak, hogy ezek az átalakítások a hatalom központosításához fognak vezetni. A népszava Oroszok törtek Dukanovic életére Közzétette tegnap a montenegrói legfőbb ügyészség azt a videofelvételt, amelyen az október 16-i parlamenti választások napjára tervezett állítólagos merénylet fegyverei láthatók. Milivoje Katnic főügyész azt is közölte, hogy a merényletkísérlet főszervezője két orosz nacionalista volt, akik szerbiai és montenegrói személyekkel együttesen terveztek támadást Milo Dukanovic kormányfő ellen, sőt annak a gyanúja is fennáll, hogy a tervezett támadásban az egyik montenegrói politikai alakulat is szerepet vállalt. Mint ismeretes, a választások napján Podgoricában bejelentették, húsztagú terrorcsoportot fogtak el a hatóságok, akik zavargásokra készültek, sőt a legmagasabb rangú állami vezetők elrablására is. ► NÉPSZAVA FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES www.nepszava.hu vilag@nepszava.hu Tüntetések Erdogan kurd politikája ellen Péntek óta folyamatosak a tiltakozó megmozdulások Törökországban, a hatóságok vízágyúkkal, könnygázzal oszlatták a tömeget a hétvégén is. Bár a tisztogatási hullám a július 15-i sikertelen puccskísérlet óta tulajdonképpen megállás nélkül zajlik, pénteken és szombaton újabb intézkedések borzolták a kedélyeket. Péntek hajnalban őrizetbe vették a kurdbarát ellenzéki párt, a HDP 13 vezető politikusát és két társelnökét, akiket egyebek mellett fegyveres terrorszervezet tagjaként folytatott propagandatevékenységgel vádolnak. Az igencsak népszerű társelnököt, Selahattin Demirtast péntek este egy nyugat-törökországi város szigorúan őrzött börtönébe szállították át. A kurd politikus ugyanis Recep Tayyip Erdogan kemény ellenfele, neki tulajdonítják, hogy az eredetileg baloldali kurd párt, a HDP parlamenti erő lett, az ország harmadik legnagyobb pártja, és ugyancsak az ő karizmájának is köszönhető, hogy támogatói sorában már nemcsak kurdok, hanem törökök is vannak. A Cumhuriyet című ellenzéki lap főszerkesztőjét és nyolc újságíróját még hétfőn vették őrizetbe, ami komoly nyugati kritikákat eredményezett, szombaton pedig elrendelték letartóztatásba helyezésüket is. Az ellenzéki újságírókat is terrorkapcsolatokkal gyanúsítják, azzal, hogy bűncselekményeket követtek el a Kurd Munkáspárt (PKK) és a puccskísérlet kitervelőjének tartott, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónok vezette nemzetközi hálózat nevében. Több török városban is tiltakozások voltak a hétvégén a kurdbarát képviselők és az újságírók elleni eljárások miatt, Isztambulban, Ankarában, Izmirben és Antalyában a demonstrálók összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygázt és vízágyúkat vetettek be velük szemben. Isztambulban a tüntetők megpróbáltak behatolni a Cumhuriyet szerkesztőségébe, de a rendőrök meghiúsították a kísérletet. De több ezren vonultak utcára német és francia városokban is. A Köln belvárosában tüntetők azt skandálták, hogy „Erdogan terrorista” és „Erdogan fasiszta”. Párizsban, Rennes-ben és Marseille-ben a felvonulók azt is szóvá tették, hogy „Törökország bombáz, Európa hallgat”. A letartóztatások ellen szót emelt az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, az ENSZ emberi jogi szóvivője, valamint a német külügyminiszter is. Ankarában a bírálatok ismét felháborodást váltottak ki. A török miniszterelnök, Binali Yildirim szerint azonban minden lépésük legális, a külügyminiszter pedig azt mondta, „sajnos ma a legtöbb európai ország erősen támogatja a Kurdisztáni Munkáspártot. Nem fogadhatjuk el, hogy ezek kioktassanak minket a törvényességről és a demokráciáról.” A vezetők nélkül maradt HDP részleges parlamenti bojkottot hirdetett. Politikusai már a pénteki letartóztatások után figyelmeztettek, a kormányzat kurdellenes intézkedései polgárháborús veszélyt szítanak az országban. Egyelőre egy, 11 halálos áldozatot követelő merénylet történt válaszképpen, pénteken délelőtt Diyarbakirban. Hogy ki követte el valójában, nem tudni, mert Ankara ezúttal is a PKK-t tette felelőssé, de rövidesen felelősséget vállalt a robbantásért az Iszlám Állam, illetve a Szabad Kurdisztáni Sólymok (TAK) nevű kurd szeparatista csoport is. G.M. Nem adja fel Moszult az Iszlám Állam Végső szakaszába érkezett az Iszlám Állam (IS) iraki fellegvárának ostroma, a felszabadító csapatok azonban a vártnál sokkal erősebb ellenállásba ütköznek, nyilatkozta vasárnap a Reuters hírügynökségnek egy kurd katonai vezető. A kurdok által támogatott kormányerők már több moszuli városrészt felügyeletük alá vontak, tegnap azonban újabb, heves ellentámadásokat indított a terrorcsoport Moszul keleti felében, abban a városrészben, amelybe már kedden behatoltak az iraki különleges erők. A terület egy részét vissza is hódították a dzsihádisták, akik továbbra is civileket használnak élő pajzsként. A speciális erők egy másik egysége északabbra, a Tigris folyó nyugati partján előrenyomult, és 4 kilométerre megközelítette a moszuli repülőteret. Masoud Barzani, az iraki Kurdisztán regionális kormányának vezetője azt nyilatkozta, számolni kell azzal, hogy az Iszlám Állam fegyveresei egész városrészeket fognak felrobbantani. Hangsúlyozta, a harc hosszú lesz, mert még ha a terrorcsoportot sikerül is kiűzni a városból, az még nem jelenti, hogy hagyományos terrorszervezetként nem élnek tovább és az általuk képviselt szélsőséges ideológia is eltűnik. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Kampány Romániában Nagyszabású rendezvényekkel startolt el tegnap hivatalosan is a romániai parlamenti kampány. Az RMDSZ Kolozsváron tartotta kampánynyitóját, a többi párt Bukarestben. A magyar érdekképviselet nyitó rendezvényén jelen volt a politikai élettől búcsúzó Markó Béla volt elnök is, aki a december 11-i választáson már nem indul újabb mandátumért. A választási győzelemben reménykedő legnagyobb ellenzéki párt, a Nemzeti Liberális Párt díszvendége a „független” technokrata miniszterelnök, Dacian Ciolos volt. Traian Basescu a Népi Egység Pártjának elnökeként nem kevesebbet ígért támogatóinak, mint Románia és Moldova Köztársaság „egyesülését” öt-hat éven belül. A volt államfő az első román politikus, aki nyílt revizionizmust hirdet. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ