Népszava, 2016. december (143. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-01 / 282. szám
Kedves Előfizetőink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2016. december elsejétől a XXI. Század Média Kft. látja el a Népszava kiadását. Természetesen minden előfizetés a jövőben is érvényes, a szolgáltatás folytonos. Önöknek nincs tennivalójuk a kiadóváltás tekintetében. (Az Előfizetői ÁSZF megtekinthető a nepszava.hu weboldalon.) Köszönjük hűségüket és bízunk benne, hogy továbbra is örömmel és megelégedéssel olvassák lapunkat. Horváth László, a XXI. Század Média Kft. igazgatója Megegyeztek, elmarad a szociális sztrájk Visszavonta a szociális ágazatban december 5-re meghirdetett sztrájkfelhívását a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), miután a kormány a minimálbér és a szakképzetteknek járó garantált bérminimum megemelése után vállalta, hogy a magasabb bérkategóriákban, többnyire vezető pozícióban dolgozók fizetésének javítására fordítja az ágazat jövő évi béremeléseire szánt 7,5 milliárd, valamint a bölcsődei dolgozóknak jutó másfél milliárd forintot. Nyitrai Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára sajtótájékoztatón elmondta: a kormány vállalta, hogy 2018 január elsejére az ágazatban az átlagkeresetek a mostanihoz képest 33 százalékkal emelkednek. Boros Péterné, az MKKSZ elnöke később közleményben is megerősítette, hogy a megállapodás értelmében a kabinet 13 hónap alatt 33 százalékos béremelést ad a terület munkavállalóinak. Ez ugyan az ütemezésben eltér a januári 30 százalékos bérköveteléstől, de összességében elfogadható kompromisszum a szakszervezet számára. A Népszava kérdésére az MKKSZ elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bértábla közepén elhelyezkedők még most sem kapnak annyit, amennyi járna nekik, de a szociális életpályájáról folytatódó tárgyalásokon ez a kérdés újra napirendre kerül. Boros Péterné információi szerint a nemzetgazdasági tárca arra is ígéretet tett, hogy fenntartótól függetlenül emelt normatívát kapnak a szociális intézmények legkésőbb jövő februártól, amelynek összege éves szinten 30 milliárd forint lehet. A szociális sztrájk visszavonása után a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is visszavonta az ehhez kapcsolódva meghirdetett szolidaritási sztrájkot. G. E. Gianni Pittella indul az EP-elnökségért Gianni Pittella, az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata frakcióvezetője szerdán bejelentette, hogy indul az uniós testület elnöki tisztségéért. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) képviselőcsoportja egyhangú támogatásáról biztosította Pittellát, a frakció jelenlegi vezetőjét. „Véget akarunk vetni a vak megszorításoknak és a nemzeti önzésnek, amelyek meggyengítették az Európai Uniót” - emelte ki a frakcióvezető, aki szerint az Európai Unió erőssége az egységben rejlik. Az olasz politikus hozzátette, Martin Schulz távozásával felborul a politikai egyensúly az EU intézményein belül. „Nem fogjuk elfogadni a jobboldali monopóliumot az intézmények élén. Ez nem nevek, hanem elvek és eszmék kérdése” - mondta. Martin Schulz, az EP szociáldemokrata elnöke az előző héten jelentette be, hogy januárban lejáró megbízatása után távozik az uniós testületből, és ősszel indul a német parlamenti választáson. A parlamenti elnökség a hagyományok és a pártközi megállapodások szerint a következő periódusban az Európai Néppártnak (EPP) járna. Ha azonban a néppárt veszi át az EP elnökségét, akkor mindhárom főbb uniós intézmény - az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament - élén EPP-s politikus állna. Az európai parlamenti képviselők január 17-én választják meg a testület elnökét. MTI-INFORMÁCIÓ Együtt „járőrözött" az ásotthalmi polgármesterrel Vona Gábor a déli határon Toroczkai megússza Nem marasztalja el a Jobbik vezetése az ásotthalmi polgármestert. Toroczkai László rendeletével a nagyközségben megtiltja a mecsetek építését, a bárka viseletét és a melegházasság népszerűsítését. a FAZEKAS ÁGNES el sem merült, hogy Toroczkai Lászlót bármilyen módon szankcionálják a vihart kavart ásotthalmi önkormányzati rendelet miatt. Ezt tegnap délelőtt, a Jobbik elnökségi ülésére érkező Vona Gábor állította újságíróknak. A pártelnök megismételte, nem tudott arról, hogy az ásotthalmi polgármester javaslatára a településen betiltják a mecsetek építését, a bárka viseletét és a melegházasság népszerűsítését. Nem ért egyet a szabállyal, ám egy ilyen nagy néppártban előfordul, hogy bizonyos kérdésekről a vezető politikusok is eltérően vélekednek. Miután Toroczkai rendelete a jobbikosokat is megosztja, Vona - hogy mentse a menthetőt - kedden Ásotthalomra látogatott, ahol együtt „járőrözött” a polgármesterrel, aki egyben a Jobbik egyik alelnöke. A találkozóról hivatalos közleményt nem adtak ki, de a Facebookon a pártelnök megosztott egy fotót az eseményről. Amikor a kommentelők a döntésről kérdezték, Vona annyit válaszolt: „A rendelet kapcsán nem értünk egyet, de a célban, hogy Magyarország a magyaroké, teljesen.” Toroczkai két képet is megosztott közösségi oldalán, amelyekhez azt fűzte hozzá: „Vona Gábor járt ma nálunk. Továbbra sem értünk mindenben egyet, de abban igen, hogy a haza minden előtt!” A pártelnök Ásotthalmon a Nemzeti Televíziónak is nyilatkozott, amit szintén kiposztolt a közösségi oldalára. Ebben feleslegesnek nevezte a vitatott rendeletet, ám Toroczkait azzal mentette, hogy az ilyen migrációs nyomásnak kiszolgáltatott település hozhat nem kellően átgondolt döntéseket. A „célban egyetértek, az eszközben nem” - fogalmazott. Megüzente, a Jobbik kormányon mindenkinek biztosítani fogja a szabad vallásgyakorlást, a muszlim országokat pedig azzal nyugtatta, pártja minden világvallást, kultúrát tisztel, ám azt szeretné, ha ki-ki saját országában ápolná azt. Sneider Tamás, a radikális párt másik alelnöke a hét elején elismerte, hogy a Jobbikban is többen „rácsodálkoztak” a múlt szerdán elfogadott határozatra. A kormányközeli Magyar Idők akkor azt állította, Toroczkai akár távozhat is az alelnöki posztról, amit Sneider azonnal cáfolt. Staudt Gábor frakcióvezető-helyettes szerint a határozat „nem feltétlenül szerencsés irány”, és állítólag más jobbikos politikusok is kínosan érzik magukat a történtek miatt. Ráadásul a Jobbikkal stratégiai együttműködésben álló érpataki polgármester is nekirontott Toroczkainak. Orosz Mihály Zoltán azt írta, a település önkormányzata meggyalázott egy szakrális vallást, amikor az iszlám békés híveit összemosta az illegális bevándorlókkal, a terroristákkal, sőt a melegekkel. A várt vihar a Jobbik tegnapi elnökségi ülésén elmaradt. Kérdés, hogy a politikai középre húzó Jobbik, amely frakciójából kilépésre kötelezte Novák Elődöt, mit kezd majd a még Nováknál is kezelhetetlenebb Toroczkaival. Váratlan látogatás: a Jobbik elnöke a határnál Toroczkaival forrás: facebook Az ásotthalmi polgármester akár akaratlanul is új politikai mezőt nyitott. Ez egyszerre veszélyes az összes pártra nézve - figyelmeztetett heti elemzésében a Policy Agenda. A kormány leegyszerűsítő üzenetekkel próbálta meggyőzni a társadalmat a migránsveszélyről, aminek következtében felerősödött az idegenellenesség. Az elemzők szerint a kormányoldal számára úgy tűnt, erre a politikára már nem lehet „rálicitálni". Kiderült: létezik még betöltetlen terep, ez pedig a jogi szintre emelt iszlámellenesség. A tiltás kezdeményezője a Jobbik alelnöke is, ami nehéz helyzet elé állítja a pártokat. A Fidesz nehéz helyzetbe került, amennyiben ugyanis élesen szembemegy a kezdeményezéssel, szavazókat veszíthet. A kormány kampánya még szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb irányba tolja a politikát és közéletet. EKINT: az Ab felelőssége Ha az arra jogosultak kezdeményezik az ásotthalmi rendelet alkotmányossági felülvizsgálatát, az Eötvös Károly Intézet szerint az a legkevesebb, hogy a jogsértő előírásokat az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény alapjog-korlátozási klauzulája szerint meg kell semmisíteni. A történtekben komoly felelőssége van az Ab-nek. A testület korábban ugyanis alkotmányosnak találta az önkormányzati törvény felhatalmazó rendelkezését, amelynek értelmében a helyi képviselő-testületek rendeletben szabályozhatják „a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit", ennek azonban semmilyen egyéb keretét vagy korlátját nem határozták meg. Holott ez jogállami minimum lenne, és a jogalkotási törvény is előírja. Éppen ezt kifogásolta az Alkotmánybíróság előtt a Kúria és az alapvető jogok biztosa. „Az ásotthalmi rettenetesen rossz vicc vagy rémálom nem következett volna be, ha az Ab megfelelően elvégezte volna csupán azt, ami a dolga". Teljesítheti a szocialisták feltételeit a MoMa Nem ijedt meg az MSZP előválasztásra vonatkozó javaslatától a MoMa - állította lapunknak Kajdi József, az elnökség tagja. Bár olvassák, hogy a lapok szerint a koncepció alávághat a kispártoknak, Kajdi és az ellenzéki egyeztetés résztvevői tudtak arról, hogy a szocialisták elkészítik saját tervezetüket, amit természetesnek tartottak, ám arról közösen fognak dönteni. A MoMa politikusától megtudtuk, hogy már a héten tárgyalnak a javaslatról. Az egyeztetések - mint kiderült - két bizottságban folynak: az egyik a technikai ügyekkel, a másik egy értéknyilatkozat kidolgozásával foglalkozik. Több fél ül a tárgyalóasztalnál, így közel sem biztos, hogy végül az MSZP tervezetét fogadják el, ám ha igen, a MoMa teljesíti a feltételeket - fogalmazott a Bokros Lajos fémjelezte ellenzéki párt elnökségi tagja. Aggályosnak tartják, hogy a jobboldali sajtón keresztül üzenget az MSZP. Szigetvári Viktor reagált így a Népszavának arra, hogy a szocialisták saját döntésükről a Magyar Nemzetnek beszéltek. Az Együtt elnöke szerint ez árt az együttműködésnek és a baloldal győzelmi esélyeinek. Annak az Együtt örül, hogy az MSZP elköteleződött az előválasztás mellett, annak viszont nem, hogy a tegnap általuk ismertetett javaslat elsősorban a szocialisták érdekeit szolgálja. Szigetvári legalábbis így gondolja. Reméli, hogy a többpárti egyeztetéseken sikerül minden félnek megfelelő koncepciót kialakítani és a legfőbb szempont a majdani választási győzelem lesz. A Párbeszédnek nem okoz gondot, ha 106 egyéni jelöltet kell állítania. Erről tegnap az ATV Startban beszélt Szabó Tímea, a párt társelnöke. Az előválasztásról szóló tárgyalásokat az október 2-i kvótanépszavazás napján a Párbeszéd nevében éppen Szabó kezdeményezte. Tegnap közölte, sokan csatlakoznak mostanában hozzájuk, és kistelepülési polgármesterek jelezték, elegük van a kormányból, ezért hajlandók elindulni 2018-ban. Az MSZP-koncepció egyik alapvetése, hogy mind a 106 egyéni körzetben legyen előválasztás. Ezzel országos választást szimulálhatna a baloldal, ami véleményük szerint a legjobb módja annak, hogy ne politikai háttéralkukban alakuljon ki az ellenzéki jelöltek névsora. Azoké, akik a következő parlamenti választáson az egyéni körzetekben a kormánypárti, illetve a jobbikos jelöltekkel szemben elindulnak. A szocialisták az előválasztás menetére vonatkozó javaslatokat is tettek: szerintük előzetes regisztráció után lehetne szavazni, ezzel elkerülve, hogy „meghekkeljék” a folyamatot. Szavazni napokon vagy talán heteken át lehetne minden választókerület központjában, munkaidőben. A helyszínen lévő bizottságokba az előválasztásban részt vevő összes pártnak delegálnia kellene tagokat, azonos arányban. A koncepciót már elküldték a tárgyaló partnereknek. F.Á.