Népszava, 2016. december (143. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-01 / 282. szám

Kedves Előfizetőink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2016. december elsejétől a XXI. Század Média Kft. látja el a Népszava kiadását. Ter­mészetesen minden előfizetés a jövőben is érvényes, a szolgáltatás folytonos. Önöknek nincs tennivalójuk a ki­adóváltás tekintetében. (Az Előfizetői ÁSZF megtekinthető a nepszava.hu weboldalon.) Köszönjük hűségüket és bí­zunk benne, hogy továbbra is örömmel és megelégedéssel olvassák lapunkat. Horváth László, a XXI. Század Média Kft. igazgatója Megegyeztek, elmarad a szociális sztrájk Visszavonta a szociális ágazat­ban december 5-re meghirde­tett sztrájkfelhívását a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztvi­selők és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), mi­után a kormány a minimálbér és a szakképzetteknek járó ga­rantált bérminimum megeme­lése után vállalta, hogy a ma­gasabb bérkategóriákban, több­nyire vezető pozícióban dolgo­zók fizetésének javítására for­dítja az ágazat jövő évi béreme­léseire szánt 7,5 milliárd, vala­mint a bölcsődei dolgozóknak jutó másfél milliárd forintot. Nyitrai Imre, az Emberi Erő­források Minisztériumának he­lyettes államtitkára sajtótájé­koztatón elmondta: a kormány vállalta, hogy 2018 január else­jére az ágazatban az átlagkere­setek a mostanihoz képest 33 százalékkal emelkednek. Boros Péterné, az MKKSZ el­nöke később közleményben is megerősítette, hogy a megálla­podás értelmében a kabinet 13 hónap alatt 33 százalékos bér­emelést ad a terület munkavál­lalóinak. Ez ugyan az üteme­zésben eltér a januári 30 szá­zalékos bérköveteléstől, de ös­­­szességében elfogadható komp­romisszum a szakszervezet számára. A Népszava kérdésére az MKKSZ elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bértábla közepén elhelyezkedők még most sem kapnak annyit, amennyi járna nekik, de a szo­ciális életpályájáról folytatódó tárgyalásokon ez a kérdés újra napirendre kerül. Boros Péterné információi szerint a nemzetgazdasági tár­ca arra is ígéretet tett, hogy fenntartótól függetlenül emelt normatívát kapnak a szociális intézmények legkésőbb jövő feb­ruártól, amelynek összege éves szinten 30 milliárd forint lehet. A szociális sztrájk visszavoná­sa után a Pedagógusok Demok­ratikus Szakszervezete (PDSZ) is visszavonta az ehhez kapcso­lódva meghirdetett szolidaritá­si sztrájkot. G. E. Gianni Pittella indul az EP-elnökségért Gianni Pittella, az Európai Par­lament (EP) szociáldemokrata frakcióvezetője szerdán bejelen­tette, hogy indul az uniós tes­tület elnöki tisztségéért. A Szo­cialisták és Demokraták Prog­resszív Szövetségének (S&D) képviselőcsoportja egyhangú támogatásáról biztosította Pittellát, a frakció jelenlegi ve­zetőjét. „Véget akarunk vetni a vak megszorításoknak és a nemzeti önzésnek, amelyek meggyengítették az Európai Uniót” - emelte ki a frakcióve­zető, aki szerint az Európai Unió erőssége az egységben rej­lik. Az olasz politikus hozzátet­te, Martin Schulz távozásával felborul a politikai egyensúly az EU intézményein belül. „Nem fogjuk elfogadni a jobbol­dali monopóliumot az intézmé­nyek élén. Ez nem nevek, ha­nem elvek és eszmék kérdése” - mondta. Martin Schulz, az EP szociáldemokrata elnöke az elő­ző héten jelentette be, hogy ja­nuárban lejáró megbízatása után távozik az uniós testület­ből, és ősszel indul a német parlamenti választáson. A parlamenti elnökség a ha­gyományok és a pártközi meg­állapodások szerint a követke­ző periódusban az Európai Néppártnak (EPP) járna. Ha azonban a néppárt veszi át az EP elnökségét, akkor mindhá­rom főbb uniós intézmény - az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parla­ment - élén EPP-s politikus áll­na. Az európai parlamenti kép­viselők január 17-én választják meg a testület elnökét. MTI-INFORMÁCIÓ Együtt „járőrözött" az ásotthalmi polgármesterrel Vona Gábor a déli határon Toroczkai megússza Nem marasztalja el a Jobbik vezetése az ásotthalmi polgármestert. Toroczkai László rendeletével a nagyközségben megtiltja a mecsetek építését, a bárka viseletét és a melegházasság népszerűsítését. a­­ FAZEKAS ÁGNES el sem merült, hogy Toroczkai Lászlót bármi­lyen módon szankcionálják a vihart kavart ásotthalmi ön­­kormányzati rendelet miatt. Ezt tegnap délelőtt, a Jobbik elnök­ségi ülésére érkező Vona Gábor állította újságíróknak. A pártel­nök megismételte, nem tudott arról, hogy az ásotthalmi pol­gármester javaslatára a telepü­lésen betiltják a mecsetek építé­sét, a bárka viseletét és a me­legházasság népszerűsítését. Nem ért egyet a szabállyal, ám egy ilyen nagy néppártban elő­fordul, hogy bizonyos kérdések­ről a vezető politikusok is elté­rően vélekednek. Miután Toroczkai rendelete a jobbikosokat is megosztja, Vona - hogy mentse a menthetőt - kedden Ásotthalomra látogatott, ahol együtt „járőrözött” a pol­gármesterrel, aki egyben a Job­bik egyik alelnöke. A találkozó­ról hivatalos közleményt nem adtak ki, de a Facebookon a pártelnök megosztott egy fotót az eseményről. Amikor a kommentelők a döntésről kér­dezték, Vona annyit válaszolt: „A rendelet kapcsán nem ér­tünk egyet, de a célban, hogy Magyarország a magyaroké, tel­jesen.” Toroczkai két képet is megosztott közösségi oldalán, amelyekhez azt fűzte hozzá: „Vona Gábor járt ma nálunk. Továbbra sem értünk minden­ben egyet, de abban igen, hogy a haza minden előtt!” A pártel­nök Ásotthalmon a Nemzeti Te­levíziónak is nyilatkozott, amit szintén kiposztolt a közösségi oldalára. Ebben feleslegesnek nevezte a vitatott rendeletet, ám Toroczkait azzal mentette, hogy az ilyen migrációs nyomásnak kiszolgáltatott település hozhat nem kellően átgondolt döntése­ket. A „célban egyetértek, az eszközben nem” - fogalmazott. Megüzente, a Jobbik kormá­nyon mindenkinek biztosítani fogja a szabad vallásgyakorlást, a muszlim országokat pedig az­zal nyugtatta, pártja minden vi­lágvallást, kultúrát tisztel, ám azt szeretné, ha ki-ki saját or­szágában ápolná azt. Sneider Tamás, a radikális párt másik alelnöke a hét elején elismerte, hogy a Jobbikban is többen „rácsodálkoztak” a múlt szerdán elfogadott határozatra. A kormányközeli Magyar Idők akkor azt állította, Toroczkai akár távozhat is az alelnöki posztról, amit Sneider azonnal cáfolt. Staudt Gábor frakcióve­zető-helyettes szerint a határo­zat „nem feltétlenül szerencsés irány”, és állítólag más jobbikos politikusok is kínosan érzik magukat a történtek miatt. Rá­adásul a Jobbikkal stratégiai együttműködésben álló érpata­ki polgármester is nekirontott Toroczkainak. Orosz Mihály Zoltán azt írta, a település ön­­kormányzata meggyalázott egy szakrális vallást, amikor az isz­lám békés híveit összemosta az illegális bevándorlókkal, a ter­roristákkal, sőt a melegekkel. A várt vihar a Jobbik tegnapi elnökségi ülésén elmaradt. Kér­dés, hogy a politikai középre húzó Jobbik, amely frakciójából kilépésre kötelezte Novák Elő­döt, mit kezd majd a még Nováknál is kezelhetetlenebb Toroczkaival. Váratlan látogatás: a Jobbik elnöke a határnál Toroczkaival forrás: facebook Az ásotthalmi polgármester akár akaratlanul is új politi­kai mezőt nyitott. Ez egy­szerre veszélyes az összes pártra nézve - figyelmezte­tett heti elemzésében a Policy Agenda. A kormány leegyszerűsítő üzenetekkel próbálta meggyőzni a tár­sadalmat a migránsveszély­­ről, aminek következtében felerősödött az idegenelle­­nesség. Az elemzők szerint a kormányoldal számára úgy tűnt, erre a politikára már nem lehet „rálicitálni". Kiderült: létezik még betöl­tetlen terep, ez pedig a jogi szintre emelt iszlámellenes­­ség. A tiltás kezdeményező­je a Jobbik alelnöke is, ami nehéz helyzet elé állítja a pártokat. A Fidesz nehéz helyzetbe került, amennyi­ben ugyanis élesen szem­bemegy a kezdeményezés­sel, szavazókat veszíthet. A kormány kampánya még szélsőségesebb és kiszámít­hatatlanabb irányba tolja a politikát és közéletet. EKINT: az Ab felelőssége Ha az arra jogosultak kez­deményezik az ásotthalmi rendelet alkotmányossági felülvizsgálatát, az Eötvös Károly Intézet szerint az a legkevesebb, hogy a jog­sértő előírásokat az Alkot­mánybíróságnak az Alap­törvény alapjog-korlátozási klauzulája szerint meg kell semmisíteni. A történtek­ben komoly felelőssége van az Ab-nek. A testület koráb­ban ugyanis alkotmányos­nak találta az önkormány­zati törvény felhatalmazó rendelkezését, amelynek értelmében a helyi képvise­lő-testületek rendeletben szabályozhatják „a közössé­gi együttélés alapvető sza­bályait, valamint ezek elmu­lasztásának jogkövetkez­ményeit", ennek azonban semmilyen egyéb keretét vagy korlátját nem határoz­ták meg. Holott ez jogálla­mi minimum lenne, és a jogalkotási törvény is előír­ja. Éppen ezt kifogásolta az Alkotmánybíróság előtt a Kúria és az alapvető jogok biztosa. „Az ásotthalmi ret­tenetesen rossz vicc vagy rémálom nem következett volna be, ha az Ab megfele­lően elvégezte volna csu­pán azt, ami a dolga". Teljesítheti a szocialisták feltételeit a MoMa Nem ijedt meg az MSZP elővá­lasztásra vonatkozó javaslatá­tól a MoMa - állította lapunk­nak Kajdi József, az elnökség tagja. Bár olvassák, hogy a la­pok szerint a koncepció alávág­hat a kispártoknak, Kajdi és az ellenzéki egyeztetés résztvevői tudtak arról, hogy a szocialis­ták elkészítik saját tervezetü­ket, amit természetesnek tar­tottak, ám arról közösen fog­nak dönteni. A MoMa politiku­sától megtudtuk, hogy már a héten tárgyalnak a javaslatról. Az egyeztetések - mint kiderült - két bizottságban folynak: az egyik a technikai ügyekkel, a másik egy értéknyilatkozat ki­dolgozásával foglalkozik. Több fél ül a tárgyalóasztalnál, így közel sem biztos, hogy végül az MSZP tervezetét fogadják el, ám ha igen, a MoMa teljesíti a felté­teleket - fogalmazott a Bokros Lajos fémjelezte ellenzéki párt elnökségi tagja. Aggályosnak tartják, hogy a jobboldali sajtón keresztül üzenget az MSZP. Szigetvári Viktor reagált így a Népszavá­nak arra, hogy a szocialisták saját döntésükről a Magyar Nemzetnek beszéltek. Az Együtt elnöke szerint ez árt az együtt­működésnek és a baloldal győ­zelmi esélyeinek. Annak az Együtt örül, hogy az MSZP el­köteleződött az előválasztás mellett, annak viszont nem, hogy a tegnap általuk ismerte­tett javaslat elsősorban a szocia­listák érdekeit szolgálja. Sziget­vári legalábbis így gondolja. Re­méli, hogy a többpárti egyezte­téseken sikerül minden félnek megfelelő koncepciót kialakíta­ni és a legfőbb szempont a maj­dani választási győzelem lesz. A Párbeszédnek nem okoz gon­dot, ha 106 egyéni jelöltet kell állítania. Erről tegnap az ATV Startban beszélt Szabó Tímea, a párt társelnöke. Az előválasz­tásról szóló tárgyalásokat az október 2-i kvótanépszavazás napján a Párbeszéd nevében éppen Szabó kezdeményezte. Tegnap közölte, sokan csatla­koznak mostanában hozzájuk, és kistelepülési polgármesterek jelezték, elegük van a kormány­ból, ezért hajlandók elindulni 2018-ban. Az MSZP-koncepció egyik alapvetése, hogy mind a 106 egyéni körzetben legyen elővá­lasztás. Ezzel országos válasz­tást szimulálhatna a baloldal, ami véleményük szerint a leg­jobb módja annak, hogy ne po­litikai háttéralkukban alakul­jon ki az ellenzéki jelöltek név­sora. Azoké, akik a következő parlamenti választáson az egyéni körzetekben a kormány­­párti, illetve a jobbikos jelöltek­kel szemben elindulnak. A szo­cialisták az előválasztás mene­tére vonatkozó javaslatokat is tettek: szerintük előzetes re­gisztráció után lehetne szavaz­ni, ezzel elkerülve, hogy „meghekkeljék” a folyamatot. Szavazni napokon vagy talán heteken át lehetne minden vá­lasztókerület központjában, munkaidőben. A helyszínen lé­vő bizottságokba az előválasz­tásban részt vevő összes párt­nak delegálnia kellene tagokat, azonos arányban. A koncepciót már elküldték a tárgyaló part­nereknek. F.Á.

Next