Népszava, 2017. január (144. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-02 / 1. szám

Az újrázni készülő köztársasági elnök évről évre csak szavakban őrködik az alkotmányosság fölött Áder János most már kiegyezne Meghatott s meghatónak szánt beszéddel köszöntötte az új évet a köztársa­sági elnök. Áder János arra emlékeztetett, 2017-ben lesz a kiegyezés 150. év­fordulója. Hiába azonban a szép szavak, az idén újraválasztani tervezett ál­lamfő eddig minden lényeges kérdésben Orbán Viktor javára vagy legalábbis kedve szerint döntött, és az elmúlt öt évben korántsem a „kiegyezés" szándé­ka vagy épp az alkotmányosság védelme határozta meg tevékenységét. BÍRÓ MARIANNA A kiegyezés korára történő méltó emlékezés fontossá­gára hívta fel a figyelmet újévi köszöntőjében a köztársa­sági elnök. „Ma is érdemes vol­na egyet és mást ellesnünk eb­ből a korból, és útravalóul ma­gunkkal vinni 2017-re” - mond­ta Áder János az új év első per­ceiben, a közmédiában sugár­zott - és tegnap számtalanszor megismételt - beszédében. Az államfő éjfél és a nemzeti Him­nusz meghallgatása után, Köl­csey Ferencet idézve Isten áldá­sát kérte a magyarságra. „Kí­vánom, hogy 2017 hozzon több békét, nyugalmat, megértést és egymás iránti tiszteletet vilá­gunkban” - mondta, egyúttal azt is kívánva, hogy „mindig le­gyen elég figyelmünk ahhoz, hogy felismerjük és megbecsül­jük a teljesítményt”. Áder felhívta a figyelmet ar­ra, hogy nemcsak a világraszó­ló eredményeket elérő magya­rok teljesítményét kell értékel­ni, hanem azokét is, akik a ma­guk helyén, módján és tehetsé­ge szerint „szebbé, jobbá, öröm­telibbé formálják életünket”. A köztársasági elnök az elmúlt év örömteli eseményei közül ki­emelte a magyar olimpikonok sikerét és a futball Európa-baj­­nokság örömünnepeit, továbbá több magyar tudományos és kulturális sikert, köztük az újabb magyar Oscar-díj meg­születését. A 2016-os év fájdal­mas veszteségei között említet­te Kertész Imre, az első magyar irodalmi Nobel-díjas halálát, Esterházy Péter, Csoóri Sándor és Kocsis Zoltán elhunytát. „Ők mindörökké velünk maradnak, mert mindazzal, amit létrehoz­tak, mindannyiunkat gazda­gabbá tettek” - jelentette ki, majd felidézte: az ország az elő­ző esztendőben emlékezett az 1956-os szabadságharc 60. év­fordulójára. „56 nélkül ma más lenne Európa, és mások len­nénk mi is”. „Az akkori hősök bátorsága adott ihletet 1989- ben és ’90-ben, hogy ismét ki­vívjuk szabadságunkat és füg­getlenségünket” - fogalmazott, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2017-es év nem egy for­radalom ünnepi éve lesz, ha­nem egy olyan esemény 150. évfordulója, amely „páratlanul sikeres országépítő időszak előtt nyitotta meg az utat”. A ki­egyezést méltatva Áder idézte Deák Ferenc, a haza bölcsének szavait: „Csak a munka fejti ki, csak az tartja fenn a testnek és léleknek erejét; csak a munka tesz hasznossá magunk és pol­gártársainkra nézve.” Mérhető haszon Erősen kérdéses azonban, hogy az ötéves mandátuma májusi lejárta után újrázni készülő ál­lamfő mekkora hasznot jelent polgártársai számára - már ha azoknak nem Orbán Viktor a neve. Noha Áder maga megle­hetősen békeszeretően beszélt, akár szembenállást is láttatva a miniszterelnökkel, aki tavalyi utolsó előtti interjújában újra vázolta, hogy 2017 a lázadás éve lesz a liberális elitek és a brüsszeli hegemónia ellen, va­lamint megkezdődik Soros György befolyásának visszaszo­rítása, valójában Áder aligha menne szembe Orbánnal. Már csak azért sem, mert - mint megírtuk - Áder és Orbán való­jában hatalmas egyetértésben töltötte az ünnepeket, hiszen a kormányfő még karácsony előtt meglátogatta a köztársasági el­nököt, s közölte vele: a Fidesz elnöksége újra kívánja jelölni posztjára, Orbán pedig hajlan­dó erre - még ha ezt egyetlen ellenzéki párttal sem beszélte meg. A pártközi konszenzus az államfőnek sem nagyon számí­tott, amikor alig egy héttel ké­sőbb a Köztársasági Elnöki Hi­vatal közölte: Áder elfogadja a következő államfői ciklusra szóló felkérést. Azt írta, a meg­bízatásra eddig is olyan alkot­mányos szolgálatként tekintett, amelynek ellátásakor a magyar nemzetnek tartozik felelősség­gel és számadással. Csakhogy ez éppúgy nem igaz, mint minden korábbi kommunikációs sumákolás az államfőjelölés ügyében. „Orbán Viktor 2017 februárjában kezd széles körű konzultációt arról, hogy pártelnökként kit javasol az államfői tisztségre a Fidesz­­frakciónak” - közölte Lázár Já­nos még tavaly májusban, mi­után a kormányoldal már ak­koriban összevissza beszélt Áder újrajelölése, avagy újra nem jelölése ügyében. Miután ugyanis Rubovszky György a 2017-es államfőválasztásról csevegett fideszes képviselőtár­sával, Vas Imrével, és sejtelme­sen annyit mondott - Áderra célozva -: „közölték, hogy nem létezik, hogy újraválasszák, a Viktor nem engedi”, kezdetét is vette az államfői kálvária. A Hír Tv által bemutatott felvételen a kereszténydemokrata képviselő azt mondta, szerinte Áder min­den idők legjobb elnöke, hiszen „ennél ügyesebben... egyetlen­egy lényeges kérdést nem adott vissza úgy, hogy megakadá­lyozta volna”. Rubovszky ezt nem, de hogy Áder a legjobb ál­lamfő, azt lapunknak meg is is­mételte, miután - mint fogal­mazott - a legnagyobb örömmel értesült a Fidesz-elnökség dön­téséről. Persze ma már a kor­mányoldal egésze Áder alkot­mányos őrként való, nagyon is megkérdőjelezhető teljesítmé­nyéről zeng ódákat, holott az államfő csaknem öt év alatt nem az állampolgároknak akart bizonyítani, hanem főleg Orbán Viktornak. Nemcsak a Rubovszky által frappánsan megfogalmazott jogi csűrés­­csavarás, hanem a súlyos, az alkotmányos válságról ordító esetekben való hallgatása révén vagy amikor törvényt küldött vissza a parlamentnek, sőt, azon ritka négy esetben is, amikor az Alkotmánybíróság­hoz (Ab) fordult. Kijátszott szabályok Emlékezetes: miután Schmitt Pál belebukott plágiumbotrá­nyába, 2012 májusában a két­harmad államfővé választotta a korábban fideszes EP-képvi­­selőként is tevékenykedő, az al­kotmányosság próbáján több­ször is elbukott igazságügyi re­formot kidolgozó Ádert. Esküté­telekor az új államfő azt ígérte: „ha száz jó törvényt kapok, szá­zat írok alá. Ha száz rosszat, százat küldök vissza az Or­szággyűlésnek.” A hivatalba lé­pése utáni hónapokban még adott is a látszatra, hiszen az év júniusában rögtön vissza­küldte a médiatörvényt a par­lamentnek, bár tartalmi kifo­gást már akkor sem emelt. Ugyanígy történt többek között a kisajátításról, a hulladékgaz­dálkodásról és a járások kiala­kításáról szóló jogszabályok esetében is, így hamar kiderült, Áder politikai vétói inkább for­málisak, sőt, esetenként a kor­mánytöbbség számára kedve­zőek voltak, hiszen a Fidesz- KDNP rendszerint érdemi vál­toztatás nélkül fogadhatta el az érintett törvényeket. Pedig ha az Országgyűlés egy olyan tör­vényt, amelyet a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküld, változatlan szöveg­gel fogad el ismét, az államfő kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát az Ab-től. Utóbbit már csak azért is fon­tos kiemelni, mert az Áder által gyakran alkotmányos okokból kifogásolt jogszabályokat rend­szerint ugyanúgy fogadták el ismét, ám az államfő sosem tet­te ezt szóvá, sőt, másodszorra fenntartás nélkül aláírt min­dent. Olyan törvényeket is rendre visszaküldött a parla­mentnek, amelyekről norma­kontrollt kellett volna kérnie, amivel nyilvánvalón tisztában volt. Sőt, bizonyos politikai vé­tókhoz fűzött indokolásaiban nem is palástolta alkotmányos­­sági aggályait, ilyen esetben pe­dig köteles lenne az Ab elé utal­ni a törvényt. Hasonlóképp tu­datosan sértette meg az Alap­törvényt akkor is, amikor szó nélkül aláírt számos ordítóan alkotmányellenes jogszabályt, így például a botrányos körül­mények között elfogadott föld­törvényt vagy épp 2014 tava­szán a paksi bővítésről szóló jogszabályt. De Áder akkor és azóta is több, a közvélemény és az al­kotmányjogászok, civil jogvé­dők által várt alkotmányos vé­tójának elmaradását indokolta már azzal is: „a mindenkori köztársasági elnöknek nincs alkotmányos lehetősége arra, hogy saját kénye-kedve szerint, netán mások szempontjait elő­térbe helyezve vagy hatáskörét bármely módon túllépve mérle­gelje egy, az Országgyűlés által elfogadott törvény aláírását.” Az államfő ugyanakkor pontosan tudta, politikai nyilatkozatában hosszan ki is fejtette, hogy a hi­vatalával szemben cselekszik akkor, amikor aláírta 2013-ban a negyedik Alaptörvény-módo­sítást, méghozzá arra hivatkoz­va, hogy „ez az egyetlen alkot­mányos választásom”. Akkor, tucatnyi korábban alkotmány­­ellenesnek minősült szabály Alaptörvénybe iktatásával Áder egyértelművé tette lojalitását Orbán Viktor mellett, s noha a hangzatos nyilatkozat hemzse­gett az olyan kijelentésektől, mint hogy „megingathatatlanul hiszek abban, hogy közös jö­vőnket azzal szolgáljuk elsősor­ban, ha minden körülmények között ragaszkodunk a jogálla­mi keretekhez”, egyértelmű volt, az államfő a saját értékrendjé­vel is szembement. Hűségeskük sora Áder tehát nem Orbán kedve el­len, hanem épp annak érdeké­ben folyamatosan hasonlóit meg saját szavaival. Így történt például az MNB alapítványai­nak és a postatörvény vétójá­nak ügyében is, hiszen akkor is kijelentette: „elnöki beiktatá­somkor tett fogadalmam alkot­mányos kötelezettségeim mara­déktalan vállalását jelentette. Ahogy eddig, a jövőben is ah­hoz az elvhez tartom magam, amit hivatalba lépésem első pil­lanatától képviselek: ha száz jó törvényt kapok az Országgyű­léstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm. Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése ezt egyér­telmű kötelezettségemmé te­szi.” Csakhogy valójában Áder ed­digi regnálása alatt már több mint 650 törvény érkezett hiva­talába, és ebből több mint 600- at fenntartások nélkül alá is írt. A parlament statisztikái szerint mindössze 28 törvényt küldött vissza az Országgyű­lésnek és mindössze 4 esetben emelt alkotmányos vétót (noha ez a rendszerváltás óta soknak számít az államfők körében). Először még 2012-ben a való­ban fajsúlyos s vitathatatlanul alkotmányellenes választói re­gisztrációval kapcsolatban, s ezzel - bár nem nevezte alkot­mányellenesnek a regisztráció jogintézményét, csak annak körülményeit - végül is meg­nyitotta annak a lehetőségét, hogy az Ab (a nemzetközi köte­lezettségvállalásokra is hivat­kozva) megsemmisíthesse a törvényt. Aztán egy évre rá for­dult az Ab-hez a földtörvény módosítása miatt, amelyben nemzeti parkok önállóságát fe­nyegette veszély. Mindkét al­kotmányos vétó helyesnek bi­zonyult, hiszen az Ab osztotta az elnök aggodalmait. Tavaly márciusban pedig szintén­­ még a színfideszes Ab-ben­­ is lényegében teljességében igazo­lódtak az alkotmányos aggá­lyok. Ám az egyáltalán nem igaz, hogy ezzel Áder megaka­dályozta volna az Európa-, sőt világszerte kritizált orbáni ha­talomépítést, ahogyan a márci­usban Ab-re utalt s ott végül elkaszált jegybanki „közpénz­mentesítést” lehetővé tenni kí­vánó jogszabálytól sem omlott össze a rendszer, hiszen Áder az MNB-törvénnyel ellentétben a közérdekű adatok megismer­hetőségének korlátozását vagy épp az ügyészség totális kor­mányzati függését lehetővé te­vő jogszabályokat sosem tar­totta alaptörvény-ellenesnek. Az elnök egyébként december közepén fordult legutóbb az Ab-hez, méghozzá a közigazga­tási perrendtartásról szóló tör­vény miatt, amely lényegében a hazai bírósági rendszert s a törvényes bíróhoz való jog al­kotmányos elvét felrúgva ho­zott létre új bírói testületet. Kérdéses persze, mi lesz e jog­szabály sorsa a mára nyíltan kormánypárti Ab-ben, aho­gyan az is nagyon is kétséges, fellép-e Áder a magyar parla­mentáris demokrácia maradé­kának felmorzsolása ellen. Az államfői teljesítmény ugyanis aligha mutat pozitív képet, ha azt vizsgáljuk: Áder hány vitatott jogszabály-mó­dosításban döntött a kormány­­oldal javára, legitimálva az or­­báni jogalkotási módszereket vagy hogy például tavaly július 5-én épp ő tűzte ki a teljesség­gel alkotmányellenes kvótare­ferendum időpontját, bármiféle aggály nélkül. Kétharmad nélkül is Nem véletlen tehát, hogy a bal­oldali ellenzék egyértelmű ab­ban: Áder alkalmatlan a poszt­jára, de a Jobbik sem kívánja újraválasztani az államfőt, s - mint azt lapunk kérdésére ko­rábban kijelentették - az LMP sem fogja támogatni ebben a Fi­­desz-KDNP-t. Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnö­köt a korábbi elnök megbízatá­sának lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal, ha pedig a megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasz­tani. Köztársasági elnököt az országgyűlési képviselők egy­ötödének támogatásával lehet jelölni, a titkos választás első fordulója eredményes, ha az or­szággyűlési képviselők kéthar­mada (66,67 százaléka) támo­gatja valamelyik jelöltet. Amen­­­nyiben nincs ilyen jelölt, a má­sodik szavazás alapján megvá­lasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szava­zásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes voksot kapta. Ha a második szavazás is ered­ménytelen, ismételt jelölés alap­ján új választást kell tartani. Nem lehet azonban kétség afelől, hogy a Fidesz akár má­sodik körben, akár bizonyos független képviselők - kettő szavazat kell a kétharmadhoz - támogatásával képes újravá­lasztani Áder Jánost. Az elmúlt öt év áttekintésével pedig az is nyilvánvaló, hogy kinek az örö­mére teszi majd mindezt. A korábbi hírekkel ellentétben Weisz Fanni modell ezúttal is jeltolmácsolásával segítette az államfő újévi szereplését fotó: mti/kovács Tamás

Next