Népszava, 2017. február (144. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-01 / 27. szám
Nincsenek nálunk független kutatások, nem tudni, miért lett kevesebb az emberölés Bűnösen eltorzított adatsorok A bűnügyi statisztikák nem sokat árulnak el a rendőrség tényleges munkájáról. Hack Péter büntetőjogász az országos rendőrfőkapitány mai évértékelője előtt emlékeztetett: az utóbbi öt évben többször is törvénymódosításokkal, trükkökkel teremtették meg a látványosan javuló eredmények hátterét. GULYÁS ERIKA A rendőrség 2016-os munkáját értékeli ma délelőtt az országos rendőrfőkapitány. Papp Károly minden bizonnyal részletesen beszél majd a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) felgöngyölítéséről, a terrorelhárításban végzett nemzetközi együttműködés eredményeiről és a déli határon szolgálatot teljesítő rendőrök nehéz, de sikeres munkájáról. Ezt tette főnöke is tavaly év végi parlamenti bizottsági meghallgatásán. Pintér Sándor ma már sokkal ritkábban szólal meg a hétköznapinak számító bűncselekmények visszaszorításával vagy a rendőrség felderítési munkájával kapcsolatban, mint amilyen 2010-es elhíresült kijelentése volt, hogy Magyarországon az Orbán-kormány két hét alatt rendet tesz. Az utóbbi években már csak ritkán jelenti ki, hogy nálunk a „közrend és a közbiztonság az ország egész területén szilárd”, de arra minden alkalommal vigyáz a miniszter és a rendőri vezetés is, hogy statisztikai adatokkal támassza alá a sikerjelentést. Az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetője azonban ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi gyakorlatban soha nem azok készítik a bűnügyi, különösen nem a felderítési statisztikákat, akiknek a munkáját épp ezen adatok alapján értékelik, míg nálunk ez a gyakorlat. Hack Péter a Népszavának úgy fogalmazott, a jelentett adatok alapján léptetik elő a rendőri vezetőket, nem véletlen, ha folyamatos trükkökkel próbálják kozmetikázni a statisztikákat. Tipikusnak nevezte, hogy a bármilyen szálon összefüggésbe hozható bűncselekményeket mindenáron próbálják összevonni és egy ügyként kezelni, visszajelzések alapján pedig, akit lehet, próbálnak lebeszélni a feljelentésekről. A kozmetikázások jó ideig nem hoztak eredményt: 2010- ben a rendpárti ígéretekkel szemben a regisztrált bűncselekmények száma 13 százalékot ugrott, a következő évben erre már csak 1 százalék rakódott, majd 2012-ben ismét 4,6 százalékos ugrás következett. Az ekkor regisztrált 472 ezer bűncselekmény visszavitte az országot az 1999-es bűnözési szintre, ezért mindenképpen lépni kellett, és ha a bűnesetek megelőzése és felderítése nem javult az elvárt szinten, akkor a választás előtti évben már ki kellett találni valamit, jöttek a statisztikai trükkök. A legnagyobb kormányzati csel ezen a téren Hack Péter szerint a szabálysértési törvény 2012-ben elfogadott módosítása volt, amelyben az addigi 20 ezer forintról 50 ezerre emelték az értékhatárt, ami alatt nem számít bűncselekménynek a lopás vagy rongálás. A közismert büntetőjogász szerint önmagában ez a lépés sok tízezerrel csökkentette a regisztrált bűnesetek számát. A jogszabály visszatartó erejét ezzel párhuzamosan azzal erősítették, hogy a fiatalkorú elkövetőket is elzárással fenyegeti a törvény. 2013-ban még mindig elégedetlenek voltak a belügyben a statisztikai adatok javulásával, ezért újabb szépségtapaszban gondolkodtak. Ekkor két bűncselekmény-kategóriában léptettek hatályba új szabályokat: az okirattal visszaélésben és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélésben. Korábban az ellopott pénztárcában tartott iratok miatt külön eljárás indult, azóta azonban ezt már csak egyszer jegyzi a statisztika. A trükkről persze nem esett szó a következő évértékelésen, az tompította volna a választás évében a kormányzati sikerek fényét. Amikor annak idején a HVG kikérte az adatokat, egyszerűen annyit közölt a lappal az Országos Rendőr-főkapitányság, hogy „míg 2012- ben 83 858 okirattal visszaélést regisztráltak, addig 2013-ban már csak 14 863 ilyen esetet”. Hasonló módszerrel csökkentették harmadára a bankkártyás visszaéléseket is. A két tétel együtt több mint 80 ezer esettel csökkentette a statisztikai adatsort. A visszaesők elmentek külföldre Az is igaz - emlékeztetett az ELTE tanszékvezetője hogy időközben a 2008-as adatokhoz képest 50 százalékkal megemelték a rendőri létszámot az országban, ami törvényszerűen javította a felderítési mutatókat. A gond most az Hack Péter szerint, hogy főként olyanokkal vannak tele a börtöneink, akik az első bűn elkövetése után kerültek oda, míg a visszaesők a 3 csapás elvének alkalmazása óta inkább külföldre tették át székhelyüket. A pontos mozgásokat azonban nem lehet követni, mert ma nincsenek Magyarországon a bűnözést vizsgáló független kutatások, csak az biztos, hogy az elzárásra ítélt tömeg egyre nő. Ezért kell új börtönöket építeni. Az ELTE tanszékvezetője azonban azt is hozzátette, van a statisztikáknak olyan területe, ahol tényleg jelentős csökkenés figyelhető meg az utóbbi években, bár a folyamatra nincs megfogható magyarázat. Ilyen például az emberölések drasztikus visszaesése. A fentiekből egyértelműen látszik, hogy csak a bűnügyi statisztikák nem sokat árulnak el a rendőrség tényleges munkájáról és eredményességéről. Nagyító alatt a számok A Belügyminisztérium statisztikái több mint 200 bűncselekménytípus alapján rögzítik az elkövetési adatokat. Gyakorlatilag valamennyi tételnél javulást mutatnak az adatok, végeredményként így alakult ki, hogy a 2012-ben ismertté vált esetek listáján még 472 ezer bűneset szerepelt, a tavalyin azonban már csak 290 ezer. Nincs változás azonban abban, hogy a legfertőzöttebb város Budapest, bár a fővárosban is vannak olyan szigetek, mint a XVI. kerület, ahol a legkevesebb bűncselekményt követik el. A legveszélyesebb környéknek a belvárosi szórakozónegyedek és a Váci utca számítanak, de érdemes óvatosnak lenni az V. kerületben is. A közbiztonság akkor tekinthető jónak, ha a regisztrált bűncselekmények száma 10 ezer lakosra számítva nem haladja meg a 300-350 esetet. 2015-ben a XVI. kerületben ez az arány csak 172 volt, de az V. kerületben ennek több mint tízszerese: 1961. Az országos statisztikában rögzített állatkínzásoknak csak tizedét követik el a fővárosban, de a lopások és rablások harmadát, a kábítószerrel való visszaéléseknek pedig több mint 80 százalékát. Hangfelvétel Tiborczék mutyijáról Már jóval a pályázat kiírása előtt feltűnt a miniszterelnök veje egy szekszárdi közvilágítási projektben - írta a Direkt36. A felvételt - amelyen elhangzik Tiborcz István neve is - a szekszárdi Fidesz-frakció ülésén készítette a csoport egyik akkori tagja, Hadházy Ákos, aki jelenleg az LMP társelnöke és a párt parlamenti képviselője. A hangfelvétel főszereplői persze már nem emlékeznek az évekkel ezelőtti frakcióülésre és arra sem, hogy az önkormányzat milyen ajánlatot kapott. A hangfelvételt egyébként 2012. augusztus 21-én készítette Hadházy, amikor összeült a helyi Fidesz-frakció, hogy megbeszéljék azokat az ügyeket, amelyekről a délelőtt kezdődő önkormányzati ülésen tárgyaltak és szavaztak. A napirenden szerepelt többek között az is, hogy a város rendeljen meg két tanulmányt a város közvilágításának korszerűsítéséhez. „Ez volt az első alkalom, hogy a LED-ekről hallottunk. Az ülés előtt három nappal kaptunk egy SMS-t és egy előterjesztést, ami alapján 21-én döntenünk kellett” - mondta Hadházy a Direkt36- nak. (Hadházy egyébként egy másik ügy miatt vette fel a történéseket, akkor még nem is sejtette, mi lesz a LED-kérdésből.) Az ajánlatot tevő cég neve nem hangzik el a felvételen, de az egyik vezetőjének a neve igen. Horváth István, Szekszárd akkori polgármestere ugyanis a képviselők kérdései miatt elbizonytalanodik abban, hogy tényleg csak másfél millió forintjukba fog-e ez kerülni, ezért úgy dönt, hogy felhívja „a csajt”, akivel tárgyaltak, és tisztázza ezt a kérdést. Horváth Márcz Lászlótól, a Városüzemeltetési és -fejlesztési Igazgatóság vezetőjétől kérdezi meg, hogy hívják a nőt. Márcz erre jól érthetően azt válaszolja, hogy Mancz Ivette. Mancz Ivette akkor az Elios - illetve akkori nevén E-OS Zrt. - közvilágítási üzletágának vezetője volt (már 2012 februárjában a III. LED- konferencián is a cég képviseletében adott elő). Horváth, aki ma a Fidesz parlamenti képviselője, a Direkt36-nak annyit mondott, a titkokban készített hangfelvétel „alattomos, aljas dolog”, nem reagál rá. Hadházy tegnap arról beszélt: „Magyarország közigazgatásának, önkormányzatainak fő feladata Orbán családjának extrém feltőkésítése.” NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ RÖVIDEN NOLImpia: Sólyom László aláírt Sólyom László volt köztársasági elnök is aláírta az olimpiaellenes népszavazásra aláírásokat gyűjtő Momentum Mozgalom gyűjtőívét kedd reggel - jelezte az Index több olvasója. A szemtanúk szerint Sólyom a Mechwart ligeti villamosmegálló esővédő beállójának plexijén írta alá az ívet. ► NÉPSZAVA Kende Péter elhatárolódik Kende Péter, a Párizsban és Budapesten élő, dolgozó politikai szociológus, az MTA külső tagja kérésére közöljük, hogy nem ő, hanem névrokona beszélt Majtényi László államfői jelöléséről a közelmúltban az ATV Csatt című műsorában, így nem ő nevezte Majtényi jelölését „érdekes társadalmi kísérletnek", mondván: kíváncsi arra, hogy egy zsidó származású személy mennyiben lehet egy alapjaiban keresztény ország államfője és jelölését mennyire tolerálja a magyar társadalom. ► NÉPSZAVA Havi kétmilliót kap Csiszár Jenő Csaknem 2 millió forintot keres majd milánói főkonzulként Csiszár Jenő. Az egykori műsorvezető alapbérén túl havi 300 ezer forintos lakhatási támogatást is kap - írta a Bors. Az Együtt elfogadhatatlannak tartja Csiszár „minden szakmaiságot nélkülöző kinevezését, amivel a kormány ismét lejáratja a magyar külügyet". Korábban a tárca azzal indokolta a kiválasztást, hogy Csiszár az üzleti és médiavilágban jártas, széles kapcsolati tőkével rendelkezik, így teljesen alkalmas arra, hogy segítsen a külgazdasági eredmények javításában. ► NÉPSZAVA Erdő Mária szabadságon Megérkezett a hivatalos bejelentés Fülöpné Erdő Mária, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskoláról távozásával kapcsolatban. A Váci Egyházmegye szerint Erdő Péter bíboros húga rektori megbízásának lejártáig, július 31-ig szabadságot vett ki. A Népszava kedden számolt be arról, hogy Erdő Máriát eltávolították a főiskola éléről. Rektori munkásságának öt éve alatt több botrányba is belekeveredett, amelyekkel rontotta az iskola jó hírét. Az intézmény vezetését július végéig a tanulmányi rektorhelyettes, Libor Józsefné Dr. Csák Zsuzsanna látja el. Anépszava Gyorsan dönthetnek Kétfarkú-ügyben Szokatlanul gyorsan reagált a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság a Kétfarkú Kutya Párt fellebbezésére - írta a Bozótharcos blog. A párt a kvótanépszavazásra készített el egy mobiltelefonos alkalmazást, amellyel a választók lefotózhatták és feltölthették érvénytelen szavazólapjukat. A folyamat teljesen anonim volt, ennek ellenére a Nemzeti Választási Bizottság 832 500 forint bírságot szabott ki. Ezt a Kúria 100 ezer forintra mérsékelte, de az alkalmazás szerintük is sértette a joggyakorlás alapelvét. Az uniós bíróság még a 2018-as választás előtt le akarja zárni az ügyet, a népszava Bentlakásos iskolákban zárkóztatná fel a hátrányos helyzetű gyerekeket az oktatási államtitkárság - írta a hvg.hu arra a dokumentumra hivatkozva, amelyet a tragikus PISA- eredmények napvilágra kerülése után kértek az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A portál szerint ez lényegében nem más, mint a Jobbik 2010 óta visszatérő javaslata a „kezelhetetlen” (valójában a cigány) tanulók bentlakásos iskolákba tereléséről. A hvg.hu emlékeztet: 2005- ben Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök is felvetett hasonlót, ám akkor a Fidesz a roma családokra nézve súlyosan sértőnek nevezte az ötletet. A legfrissebb nemzetközi PISA- teszt eredményei tavaly december elején jelentek meg, nálunk az egyik legnagyobb a különbség a tehetősebb és a hátrányos helyzetben lévő tanulók között. A dokumentum szerint felülvizsgálnák a jelenlegi iskolaszerkezetet is, hiszen a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok korai szelekciója károsan hat a társadalmi felzárkózásra és méltányosságra. Ezenkívül „sok iskolában hiányoznak a hozzáadott pedagógiai értékek, a hátrányos helyzetű iskolák pedig komoly szakemberhiánnyal küzdenek”. népszava-információ Bentlakásos iskolák cigány diákoknak?