Népszava, 2017. február (144. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-01 / 27. szám

Nincsenek nálunk független kutatások, nem tudni, miért lett kevesebb az emberölés Bűnösen eltorzított adatsorok A bűnügyi statisztikák nem sokat árulnak el a rendőrség tényleges munkájá­ról. Hack Péter büntetőjogász az országos rendőrfőkapitány mai évértékelője előtt emlékeztetett: az utóbbi öt évben többször is törvénymódosításokkal, trükkökkel teremtették meg a látványosan javuló eredmények hátterét. GULYÁS ERIKA A rendőrség 2016-os mun­káját értékeli ma délelőtt az országos rendőrfőkapi­tány. Papp Károly minden bi­zonnyal részletesen beszél majd a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) felgöngyölítéséről, a ter­rorelhárításban végzett nem­zetközi együttműködés ered­ményeiről és a déli határon szol­gálatot teljesítő rendőrök nehéz, de sikeres munkájáról. Ezt tet­te főnöke is tavaly év végi par­lamenti bizottsági meghallgatá­sán. Pintér Sándor ma már sokkal ritkábban szólal meg a hétköznapinak számító bűn­­cselekmények visszaszorításá­val vagy a rendőrség felderítési munkájával kapcsolatban, mint amilyen 2010-es elhíresült ki­jelentése volt, hogy Magyaror­szágon az Orbán-kormány két hét alatt rendet tesz. Az utóbbi években már csak ritkán jelen­ti ki, hogy nálunk a „közrend és a közbiztonság az ország egész területén szilárd”, de ar­ra minden alkalommal vigyáz a miniszter és a rendőri vezetés is, hogy statisztikai adatokkal támassza alá a sikerjelentést. Az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetője azonban ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzet­közi gyakorlatban soha nem azok készítik a bűnügyi, külö­nösen nem a felderítési statisz­tikákat, akiknek a munkáját épp ezen adatok alapján érté­kelik, míg nálunk ez a gyakor­lat. Hack Péter a Népszavának úgy fogalmazott, a jelentett adatok alapján léptetik elő a rendőri vezetőket, nem véletlen, ha folyamatos trükkökkel pró­bálják kozmetikázni a statisz­tikákat. Tipikusnak nevezte, hogy a bármilyen szálon össze­függésbe hozható bűncselek­ményeket mindenáron próbál­ják összevonni és egy ügyként kezelni, visszajelzések alapján pedig, akit lehet, próbálnak le­beszélni a feljelentésekről. A kozmetikázások jó ideig nem hoztak eredményt: 2010- ben a rendpárti ígéretekkel szemben a regisztrált bűncse­lekmények száma 13 százalé­kot ugrott, a következő évben erre már csak 1 százalék rakó­dott, majd 2012-ben ismét 4,6 százalékos ugrás következett. Az ekkor regisztrált 472 ezer bűncselekmény visszavitte az országot az 1999-es bűnözési szintre, ezért mindenképpen lépni kellett, és ha a bűnesetek megelőzése és felderítése nem javult az elvárt szinten, akkor a választás előtti évben már ki kellett találni valamit, jöttek a statisztikai trükkök. A legnagyobb kormányzati csel ezen a téren Hack Péter szerint a szabálysértési törvény 2012-ben elfogadott módosítá­sa volt, amelyben az addigi 20 ezer forintról 50 ezerre emelték az értékhatárt, ami alatt nem számít bűncselekménynek a lo­pás vagy rongálás. A közismert büntetőjogász szerint önmagá­ban ez a lépés sok tízezerrel csökkentette a regisztrált bűn­esetek számát. A jogszabály visszatartó erejét ezzel párhu­zamosan azzal erősítették, hogy a fiatalkorú elkövetőket is elzá­rással fenyegeti a törvény. 2013-ban még mindig elége­detlenek voltak a belügyben a statisztikai adatok javulásával, ezért újabb szépségtapaszban gondolkodtak. Ekkor két bűn­cselekmény-kategóriában lép­tettek hatályba új szabályokat: az okirattal visszaélésben és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélésben. Koráb­ban az ellopott pénztárcában tartott iratok miatt külön eljá­rás indult, azóta azonban ezt már csak egyszer jegyzi a sta­tisztika. A trükkről persze nem esett szó a következő évértéke­lésen, az tompította volna a vá­lasztás évében a kormányzati sikerek fényét. Amikor annak idején a HVG kikérte az adato­kat, egyszerűen annyit közölt a lappal az Országos Rendőr-fő­kapitányság, hogy „míg 2012- ben 83 858 okirattal visszaélést regisztráltak, addig 2013-ban már csak 14 863 ilyen esetet”. Hasonló módszerrel csökken­tették harmadára a bankkár­tyás visszaéléseket is. A két té­tel együtt több mint 80 ezer esettel csökkentette a statiszti­kai adatsort. A visszaesők elmentek külföldre Az is igaz - emlékeztetett az ELTE tanszékvezetője hogy időközben a 2008-as adatokhoz képest 50 százalékkal meg­emelték a rendőri létszámot az országban, ami törvényszerűen javította a felderítési mutatókat. A gond most az Hack Péter sze­rint, hogy főként olyanokkal vannak tele a börtöneink, akik az első bűn elkövetése után ke­rültek oda, míg a visszaesők a 3 csapás elvének alkalmazása óta inkább külföldre tették át székhelyüket. A pontos mozgá­sokat azonban nem lehet követ­ni, mert ma nincsenek Magyar­­országon a bűnözést vizsgáló független kutatások, csak az biztos, hogy az elzárásra ítélt tömeg egyre nő. Ezért kell új börtönöket építeni. Az ELTE tanszékvezetője azonban azt is hozzátette, van a statisztikák­nak olyan területe, ahol tényleg jelentős csökkenés figyelhető meg az utóbbi években, bár a folyamatra nincs megfogható magyarázat. Ilyen például az emberölések drasztikus vissza­esése. A fentiekből egyértelműen látszik, hogy csak a bűnügyi statisztikák nem sokat árulnak el a rendőrség tényleges mun­kájáról és eredményességéről. Nagyító alatt a számok A Belügyminisztérium statisztikái több mint 200 bűncselekménytípus alapján rögzítik az elköve­tési adatokat. Gyakorlatilag valamennyi tételnél javulást mutatnak az adatok, végeredményként így alakult ki, hogy a 2012-ben ismertté vált ese­tek listáján még 472 ezer bűneset szerepelt, a ta­valyin azonban már csak 290 ezer. Nincs változás azonban abban, hogy a legfertőzöttebb város Budapest, bár a fővárosban is vannak olyan szi­getek, mint a XVI. kerület, ahol a legkevesebb bűncselekményt követik el. A legveszélyesebb környéknek a belvárosi szórakozónegyedek és a Váci utca számítanak, de érdemes óvatosnak len­ni az V. kerületben is. A közbiztonság akkor te­kinthető jónak, ha a regisztrált bűncselekmé­nyek száma 10 ezer lakosra számítva nem halad­ja meg a 300-350 esetet. 2015-ben a XVI. kerület­ben ez az arány csak 172 volt, de az V. kerületben ennek több mint tízszerese: 1961. Az országos statisztikában rögzített állatkínzásoknak csak ti­zedét követik el a fővárosban, de a lopások és rablások harmadát, a kábítószerrel való vissza­éléseknek pedig több mint 80 százalékát. Hangfelvétel Tiborczék mutyijáról Már jóval a pályázat kiírása előtt feltűnt a miniszterelnök veje egy szekszárdi közvilágítá­si projektben - írta a Direkt36. A felvételt - amelyen elhangzik Tiborcz István neve is - a szek­szárdi Fidesz-frakció ülésén ké­szítette a csoport egyik akkori tagja, Hadházy Ákos, aki jelen­leg az LMP társelnöke és a párt parlamenti képviselője. A hang­­felvétel főszereplői persze már nem emlékeznek az évekkel ez­előtti frakcióülésre és arra sem, hogy az önkormányzat milyen ajánlatot kapott. A hangfelvé­telt egyébként 2012. augusztus 21-én készítette Hadházy, ami­kor összeült a helyi Fidesz-frak­ció, hogy megbeszéljék azokat az ügyeket, amelyekről a dél­előtt kezdődő önkormányzati ülésen tárgyaltak és szavaztak. A napirenden szerepelt többek között az is, hogy a város ren­deljen meg két tanulmányt a város közvilágításának korsze­rűsítéséhez. „Ez volt az első al­kalom, hogy a LED-ekről hal­lottunk. Az ülés előtt három nappal kaptunk egy SMS-t és egy előterjesztést, ami alapján 21-én döntenünk kellett” - mondta Hadházy a Direkt36- nak. (Hadházy egyébként egy másik ügy miatt vette fel a tör­ténéseket, akkor még nem is sejtette, mi lesz a LED-kérdés­­ből.) Az ajánlatot tevő cég neve nem hangzik el a felvételen, de az egyik vezetőjének a neve igen. Horváth István, Szekszárd akkori polgármestere ugyanis a képviselők kérdései miatt el­bizonytalanodik abban, hogy tényleg csak másfél millió fo­rintjukba fog-e ez kerülni, ezért úgy dönt, hogy felhívja „a csajt”, akivel tárgyaltak, és tisztázza ezt a kérdést. Horváth Márcz Lászlótól, a Városüzemeltetési és -fejlesztési Igazgatóság ve­zetőjétől kérdezi meg, hogy hív­ják a nőt. Márcz erre jól ért­hetően azt válaszolja, hogy Mancz Ivette. Mancz Ivette ak­kor az Elios - illetve akkori ne­vén E-OS Zrt. - közvilágítási üzletágának vezetője volt (már 2012 februárjában a III. LED- konferencián is a cég képvisele­tében adott elő). Horváth, aki ma a Fidesz parlamenti képviselője, a Di­­rekt36-nak annyit mondott, a titkokban készített hangfelvétel „alattomos, aljas dolog”, nem reagál rá. Hadházy tegnap ar­ról beszélt: „Magyarország köz­­igazgatásának, önkormányza­tainak fő feladata Orbán csa­ládjának extrém feltőkésítése.” NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ RÖVIDEN NOLImpia: Sólyom László aláírt Sólyom László volt köztársasági elnök is aláírta az olimpiaellenes népszavazásra aláírásokat gyűjtő Momentum Mozgalom gyűjtőí­vét kedd reggel - jelezte az In­dex több olvasója. A szemtanúk szerint Sólyom a Mechwart ligeti villamosmegálló esővédő beálló­jának plexijén írta alá az ívet. ► NÉPSZAVA Kende Péter elhatárolódik Kende Péter, a Párizsban és Bu­dapesten élő, dolgozó politikai szociológus, az MTA külső tagja kérésére közöljük, hogy nem ő, hanem névrokona beszélt Majtényi László államfői jelölésé­ről a közelmúltban az ATV Csatt című műsorában, így nem ő ne­vezte Majtényi jelölését „érdekes társadalmi kísérletnek", mond­ván: kíváncsi arra, hogy egy zsi­dó származású személy mennyi­ben lehet egy alapjaiban keresz­tény ország államfője és jelölését mennyire tolerálja a magyar tár­sadalom. ► NÉPSZAVA Havi kétmilliót kap Csiszár Jenő Csaknem 2 millió forintot keres majd milánói főkonzulként Csi­szár Jenő. Az egykori műsorve­zető alapbérén túl havi 300 ezer forintos lakhatási támogatást is kap - írta a Bors. Az Együtt elfo­gadhatatlannak tartja Csiszár „minden szakmaiságot nélkülö­ző kinevezését, amivel a kor­mány ismét lejáratja a magyar külügyet". Korábban a tárca az­zal indokolta a kiválasztást, hogy Csiszár az üzleti és médiavilág­ban jártas, széles kapcsolati tő­kével rendelkezik, így teljesen al­kalmas arra, hogy segítsen a kül­gazdasági eredmények javításá­ban. ► NÉPSZAVA Erdő Mária szabadságon Megérkezett a hivatalos bejelen­tés Fülöpné Erdő Mária, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolá­ról távozásával kapcsolatban. A Váci Egyházmegye szerint Erdő Péter bíboros húga rektori meg­bízásának lejártáig, július 31-ig szabadságot vett ki. A Népszava kedden számolt be arról, hogy Erdő Máriát eltávolították a főis­kola éléről. Rektori munkásságá­nak öt éve alatt több botrányba is belekeveredett, amelyekkel rontotta az iskola jó hírét. Az in­tézmény vezetését július végéig a tanulmányi rektorhelyettes, Li­bor Józsefné Dr. Csák Zsuzsanna látja el. Anépszava Gyorsan dönthetnek Kétfarkú-ügyben Szokatlanul gyorsan reagált a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság a Kétfarkú Kutya Párt fellebbezésére - írta a Bozótharcos blog. A párt a kvó­tanépszavazásra készített el egy mobiltelefonos alkalmazást, amellyel a választók lefotózhat­ták és feltölthették érvénytelen szavazólapjukat. A folyamat tel­jesen anonim volt, ennek ellené­re a Nemzeti Választási Bizottság 832 500 forint bírságot szabott ki. Ezt a Kúria 100 ezer forintra mérsékelte, de az alkalmazás szerintük is sértette a joggyakor­lás alapelvét. Az uniós bíróság még a 2018-as választás előtt le akarja zárni az ügyet, a népszava Bentlakásos iskolákban zár­kóztatná fel a hátrányos hely­zetű gyerekeket az oktatási ál­lamtitkárság - írta a hvg.hu ar­ra a dokumentumra hivatkoz­va, amelyet a tragikus PISA- eredmények napvilágra kerülé­se után kértek az Emberi Erő­források Minisztériumától. A portál szerint ez lényegében nem más, mint a Jobbik 2010 óta visszatérő javaslata a „ke­zelhetetlen” (valójában a cigány) tanulók bentlakásos iskolák­ba tereléséről. A hvg.hu emlékeztet: 2005- ben Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök is felvetett ha­sonlót, ám akkor a Fidesz a ro­ma családokra nézve súlyosan sértőnek nevezte az ötletet. A legfrissebb nemzetközi PISA- teszt eredményei tavaly decem­ber elején jelentek meg, nálunk az egyik legnagyobb a különb­ség a tehetősebb és a hátrányos helyzetben lévő tanulók kö­zött. A dokumentum szerint felül­vizsgálnák a jelenlegi iskola­­szerkezetet is, hiszen a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok korai szelekciója károsan hat a társadalmi felzárkózásra és méltányosságra. Ezenkívül „sok iskolában hiányoznak a hozzáadott pedagógiai értékek, a hátrányos helyzetű iskolák pedig komoly szakemberhián­­nyal küzdenek”. népszava-információ Bentlakásos iskolák cigány diákoknak?

Next