Népszava, 2017. március (144. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-01 / 51. szám

Formai okból csúszhat el néhány egykori dohányboltos kárigénye Trafikosok útvesztőben Más megítélés alá esik az, ha magánszemélynek vagy magánszemély cégé­nek keletkezett kára - erre hivatkozva utasítják el a nem magánszemélyként a strasbourgi emberi jogi bírósághoz forduló trafikkárosultak kártérítését. A jogsértés már szinte tény, ám a magyar állam másként is cselezne trafikügy­ben, melyben a közérdekű adatok nyilvánossága is kérdéses. BATKA ZOLTÁN Ú­jabb egykori trafiküzemel­tetőknek ítéltek meg kár­térítést Strasbourgban. Nemrégiben hárman harcoltak ki 15-15 ezer eurós, azaz egyen­ként 4,6 millió forintos kártérí­tést azért, mert 2013-ban a ma­gyar állam a trafikrendszer be­vezetésével egyik napról a má­sikra elvette addigi megélheté­süket - tudtuk meg a pórul járt trafikosok egy részét a stras­bourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt képviselő Magyar Gábor ügyvédtől. Velük együtt már fél tucat olyan trafikosról tudni, akiknek az Emberi Jo­gok Európai Bíróságának íté­lete alapján kártérítést kell fi­zetnie a magyar államnak. A strasbourgi testület azt már ko­rábban megállapította, hogy önkényes és átláthatatlan volt a dohánykoncessziók kiosztá­sának rendszere, a kiskereske­dőknek pedig esélyük sem volt a piacot újratervező állammal szemben. Nem minden trafikkárosult jár azonban sikerrel Stras­­bourgban. Úgy tudjuk, hogy nemrégiben a strasbourgi bíró­ság több érintettnek is felaján­lotta, hogy gyorsított és egysze­rűsített eljárásban tárgyalja az ügyét. A panaszos trafikosok bele is mentek, hogy hamarabb a pénzükhöz jussanak. Csak­hogy a gyorsított eljárásban a háromfős bíróság úgy látta, nem jár kártérítés azoknak, akik nem magánszemélyként, hanem a cégük nevében adták be a kérelmüket a bíróságra. A bíróság - több ügyvédet is meg­lepve - úgy érvelt, más megíté­lés alá esik az, ha magánsze­mélynek vagy magánszemély cégének keletkezett kára. Ennek az esetnek azért nagy a jelentősége, mert a trafiko­­sokkal pereskedő és alkudozó magyar állam erre a döntésre hivatkozva más, cége nevében pereskedő trafikosnak sem akar már peren kívül kártérí-Sok kiskereskedő meg sem próbált pályázni rést fizetni. Az érintett trafiko­sok ügyvédei az elkövetkező napokban próbálnak jogorvos­latot kérni. A magyar állam rá­adásul a gyorsított eljárás nyo­mán született döntés indoklá­sából azt a következtetést is le­vonta, hogy csak az a trafikos kérhet kártérítést, aki annak idején indult a trafikpályáza­ton. Tény, hogy annak idején sok kiskereskedő meg sem pró­bált pályázni. A pályázat kiírá­sakor ugyanis még olyan ala­csony volt a dohány kiskeres­kedelmi árrése, hogy tisztán a dohánytermékekből képtelen­ségnek tűnt fenntartani egy nemzeti trafikot, így éppen a régóta szakmában dolgozó tra­fikkereskedők nem mertek je­lentkezni. Ugyanakkor néhány nappal a trafiktender lebonyo­lítása után Lázár János kan­celláriaminiszter javaslatára az Országgyűlés hirtelen triplájá­ra emelte fel a dohány kiskeres­kedelmi árrését, majd jelentő­sen bővítették a trafikokban árulható termékek körét is. Irathalmaz Varjú László alelnök előtt a DK-nál fotó Tóth Gergő Nem meri kiadni a DK a pályázatokat Mégsem nyilvános a trafikpályázatok Demokra­tikus Koalícióhoz (DK) került anyaga, a párt jogi okokból egyelőre vár a közzététellel. Az iratok azután kerültek a DK-hoz, hogy a párt jogerősen nyert pert a pályázatot lebonyolító Nemzeti Do­hánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-vel (ND) szem­ben, és a bíróság kötelezte a céget, adja át a még birtokában lévő pályázati anyagokat. Ezt az ND januárban meg is tette, igaz, kutathatatlan for­mában, „teherautónyi" kinyomtatott dokumen­tumot adott át. Közben az ND jogorvoslattal élt a Kúriánál, és a bíróság négy nappal a trafikakták átadása után úgy döntött, felfüggeszti a jogerős ítélet végrehajtását. A DK jogászai úgy látták, hogy érdemesebb megvárni a Kúria március vé­gére várható, végleges döntését. Korábban a DK már kiperelte az ND-től a trafikpályázatok érté­kelőlapjait és a területi összesítőket. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó cég már ak­kor is kinyomtatva, sok ezer oldalnyi dokumen­tumként adta át az adatokat a pártnak. Mivel a DK-nál később nem digitalizálták a pályázati el­bíráló lapokat, így azok azóta is lényegében fel­dolgozatlanul hevernek a párt központjában. A DK-nál lapunknak elmondták: amint a Kúria zöld utat ad nekik, korrupcióellenes társadalmi szer­vezetek segítségét kérik az óriási papírmennyi­ség kutathatóvá tételéhez. Oszlopos háború adóforint-áldozatokkal FAZEKAS ÁGNES Jogerősen pert nyert a főváros­sal szemben a Mahir Cityposter Kft. A Fővárosi Ítélőtábla debre­ceni tanácsa kedden kimondta, hogy hatálytalan és érvényte­len volt a cég hirdetőoszlopaira vonatkozó 25 éves szerződés felbontása. Erről Puskár Anett, a Mahir tanácsadója tájékoz­tatta a Népszavát, emlékeztetve arra is: tavaly szeptemberben első fokon is nyert a Mahir Zrt.-n keresztül a Simicska La­jos tulajdonában álló kft., ak­kor azonban a főváros fellebbe­zett az ítélet ellen. A cég több százmilliós kárté­rítésre tart igényt, s a keddi győzelem után a társaság meg is bízta Magyar György ügyvé­det, hogy ebben az ügyben is képviselje a Mahirt. Ki akarják a fővárossal fizettetni a tönkre­tett oszlopok árát, azok vissza­állításával kapcsolatos saját költségeiket, illetve a hirdeté­sek elmaradása miatti kiesése­iket. Amikor a főváros „elkezd­te kitépdesni” a hirdetőoszlopo­kat, a Mahir ügyfelei bizalmat­lanok lettek, ez súlyos kárt okozott - fogalmazott lapunk­nak Magyar, aki szerint meg­történhet, hogy az önkormány­zat hajlandó lesz az összegről peren kívül egyezkedni. Emlékezetes: tavaly január­ban oszlopháború tört ki Buda­pesten. A Budapest Közút Zrt. emberei a főváros megbízásából elkezdték bontani a Simicska­­féle hirdetőoszlopokat, s erről még csak nem is értesítették a Mahirt. Vagyonőrök és bontó munkások kerültek egymással szembe, az oszlopokat kidön­­tötték, elszállították, és bár a cég pótolta ezeket, nem lehetett tudni, végül helyükön marad­­hatnak-e. A kft. perelt, a bíró­ság pedig néhány napon belül eltiltotta a fővárosi önkormány­zatot a bontástól, és egyúttal engedélyezték Simicskáéknak, hogy visszaállíthassák a fővá­ros által elbontott oszlopaikat. Valójában a háborúhoz vezető konfliktus még 2015 szeptem­berében robbant ki, nem füg­getlenül Orbán Viktor kor­mányfő és Simicska Lajos ös­­­szeveszésétől. A Fővárosi Köz­gyűlés akkor döntött arról: szerződést bontanak a Mahir­­ral. A szerződést október 31- ével mondták fel, egyben felszó­lították a céget, hogy határidő­re távolítsa el hirdetőoszlopait. Az egyoldalú szerződésbontást a kormányoldal azzal indokol­ta, hogy a megállapodás súlyo­san aránytalanul határozta meg a főváros jogait és kötele­zettségeit, ezért felmerült a jó erkölcsbe ütközés miatti sem­misség. Pedig 2006-ban még a Fi­desz segédletével írták alá a szerződést 621 hagyományos hirdetőoszlop, 140 „le- és elfe­dő rendszerű hirdetőoszlop” felállításáról, amelyet a cég 25 éven át üzemeltethet. A főváros vállalta, hogy az oszlopok 50 méteres körzetében nem enge­délyez másnak reklámcélú te­vékenységet, a Mahir pedig azt, hogy a nettó bevételének 15 százalékát, legalább évi 45 mil­liót befizet az önkormányzat­nak. A közgyűlés csak kilenc évvel később, 2015 szeptembe­rében jött rá, hogy saját rek­lámoszlopokkal évente 73-125 millió forintra is szert tehetett volna. A Mahir szerint a fővá­ros egyoldalúan bontotta fel a szerződést, amihez nem lett volna joga. Magyar György fotó: népszava Jogsértő érettségi Nem változtat a kormány a szakmai érettségi szabályain - jelentette ki Sipos Imre a köz­nevelési kerekasztal tegnapi ülésén. A köznevelési helyettes államtitkár nem tartotta prob­lémának, hogy nemrég Székely László, az alapvető jogok bizto­sa, illetve Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman is jogsér­tőnek minősítette az érettségi szabályok gyors változásait. A szakgimnazistáknak egy olyan új szakmai érettségi tárgyból kell májusban érettségizniük, amelynek követelményeit csak múlt decemberben ismerhették meg. Sipos szerint az iskolák­nak így is sikerült felkészíteni­ük a diákokat az új követelmé­nyekre. A Civil Közoktatási Platform szerint felfoghatatlan az oktatásirányítók emberte­lensége. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ RÖVIDEN Márciusban vizsgázik Csiszár Jenő Márciusban teszi le a külügyi vizsgáját Csiszár Jenő, akit milá­nói főkonzulnak jelölt Szijjártó Péter miniszter - válaszolt az Ori­gónak a Külgazdasági és Külügy­minisztérium. Az eddigi milánói főkonzul, Timaffy Judit nagykö­vetként folytatja a munkáját. ► NÉPSZAVA Megint közpénzből zenélhet Mandoki Leslie Mandoki és együttese is­mét forgathat koncertfilmet, most 227 millió forint állami pénzből. A kabinet a múlt héten talált pénzt a 2017-es költségve­tési tartalékban arra, hogy meg­örökítse a szabadságharc emlék­éve alkalmából adott berlini, lon­doni és párizsi tavaszi fellépése­ket - írta a napi.hu. A '80-as években népszerű, magyar szár­mazású német popsztár 2015- ben is közpénzből koncertezhe­tett a budapesti Várkert Bazár­ban. ► NÉPSZAVA Mészáros okosabb, mint Zuckerberg... „Okosabb vagyok Zuckerberg­­nél" - jelentette ki Mészáros Lő­rinc a hvg.hu-nak. A portál azt akarta megtudni, hogyan nőhe­tett a felcsúti polgármester cé­gének árbevétele tíz év alatt hússzorosára, miközben az ez­alatt Mark Zuckerberg vezetésé­vel berobbanó Facebook mind­össze hatszorosára emelte bevé­teleit. A hvg.hu egyébként hetek óta kereste Mészárost, végül Felcsútig kellett elmenniük, hogy feltehessék neki kérdései­ket. A gázszerelőből lett polgár­­mester szerint nem a gazdago­dása mesés, hanem az ezt firtató kérdés mesébe illő. A népszava ismét bojkottálták a gazdasági bizottságot Ezúttal Gy. Németh Erzsébet, a Fővárosi Közgyűlés MSZP-frakció­­jának korábbi vezetője, valamint Florváth Csaba és Fragyó Miklós volt szocialista főpolgármester­helyettes nem ment el az Or­szággyűlés gazdasági bizottsá­gának metróügyeket vizsgáló ülésére. Korábban a kormány­párt Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt mi­niszterelnököket, valamint Demszky Gábor exfőpolgármes­­tert citálta volna egy csoportban a metróügyekben a bizottság elé, ám ők is nemet mondtak. „Fia nem lenne takargatnivaló­juk, nem rejtőzködnének" - han­goztatta Bánki Erik bizottsági el­nök tegnap is, noha Demszky és Gyurcsány korábban utalt rá: azért nem mennek el a bizott­ságba, mivel az egy politikai és médiacirkusz. Az MSZP ellenben Matolcsy György jegybankelnök minapi, egy NATO-nagyhatalom Orbán-kormány elleni puccsát vizionáló kijelentései miatt kér­dezte volna most a bizottságot, ám a kormánytöbbség nem volt hajlandó szóba hozni a jegy­bankelnök ügyeit. A NÉPSZAVA Bizottság elé vinné a botrányokat az MSZP Az MSZP a honvédelmi és rendé­szeti bizottság elé viszi az utóbbi hónapok botrányos ügyeit - kö­zölte Flarangozó Tamás. A bizott­ság szocialista alelnöke felidézte a tömeges ételmérgezést a hatá­ron szolgáló rendőröknél, a hűt­len kezelést a Terrorelhárítási Központban és a máig tisztázat­lan rendőrgyilkosságot Bőnyben. ► NÉPSZAVA Hálapénz: elutasítják, de elfogadják Miközben az orvosok 96 százalé­ka elutasítja a hálapénz, többsé­gük (61 százalék) úgy érzi, kény­telen elfogadni azt - derül ki a Rezidensek és Szakorvosok Szak­­szervezete (Reszasz) megbízásá­ból készült felmérésből. A kuta­tás emlékeztet, hogy az elmúlt három évben 194 ezer forintos orvosi átlagbért a kormány 260 ezer forintra emelte, de ez nem elegendő a hálapénz megszün­tetéséhez. A megkérdezettek többsége (60 százalék) úgy vélte: önmagában a bérek emelése nem fogja megszüntetni a para­szolvenciát, s mintegy felük állí­totta, hogy az extra kórházi szol­gáltatásokért való fizetés lehető­ségére is szükség van a remélt változáshoz. Az orvosok 60 szá­zaléka támogatja, hogy az orvos­­választásért törvényben szabá­lyozott módon díjat fizethesse­nek a betegek. Gaál Péter egész­ségpolitikai szakértő úgy látja: a hálapénz a rákfenéje a rendszer­nek. ► NÉPSZAVA Százmilliók a Bánki családnak Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő, a gazdasági bizottság elnöke testvérétől vett ingatlant a magyar állam 613 millió forin­tért - írta meg az Átlátszó. Az épületet korábban húsz éven át a munkaügyi központ bérelte. Annak idején Bánki Erik volt az, aki a cége nevében kiadta az épületet a hivatalnak, az Átlátszó szerint egy „erősen mutyiszagú" ügylet után. ►népszava

Next