Népszava, 2017. március (144. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-24 / 70. szám
Ló van-e? Korábban volt egy olyan elképzelés is, hogy minél több iskolában legyen lovasoktatás. 2014-ben a Nemzeti Lovas Program keretében be is vezették néhány helyen, de előtte felmérték, mennyi iskola rendelkezik lóval. Az ezzel kapcsolatos kérdőívet minden iskolának kiküldték. „A fővárosi intézményvezető kollégák meglepve vették kézhez a levelet, de készségesen válaszoltak, hogy Budapest közepén sajnos nem rendelkeznek lóval, istállóval" - mesélte Ács Katalin, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke. Sportfegyvert adna a diákok kezébe a kormány, de nincs elég edző és szakember a biztonságos oktatáshoz Iskolai lövészet: visszafelé is elsülhet Veszélyes lehet, ha tapasztalt szakembergárda biztosítása nélkül színesíti lövészettel az iskolai tornaórákat a kormány. Márpedig nem lesz könnyű szakembert találni: a sportlövészetben régóta gond, hogy nincs elég edző. Az iskolaigazgatók közül van, aki azt is firtatja: múzeumba alig tudják elvinni a gyerekeket, de arra majd lesz pénz, hogy lőtérre utaztassák őket? JUHÁSZ DÁNIEL N em csupán újabb lőterekre, hanem a szakemberképzés erősítésére is nagy szükség lesz, ha a kormány valóban bevezeti az iskolai lövészetet - figyelmeztetett a sportlövész Gurisatti Gyula. Mint mondta, a fegyvereket, lőszereket csak megfelelő végzettséggel rendelkező szakember kezelheti, ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a testnevelő tanárok is oktathassanak lövészetet, ám ehhez egy legalább féléves lövészedző képzésen kell részt venniük. A Népszava írt elsőként arról, hogy egy új kormányzati koncepció szerint az iskolai tornaórákat küzdősportokkal, illetve lövészet oktatásával is kiegészítenék, az új sportágak bevezetéséhez szükséges kerettanterv pedig akár már a 2019- re tervezett új Nemzeti Alaptanterv bevezetésével együtt is várható. A kabinet szerint a cél az, hogy a gyerekek megtanulják az agresszió tudatos kezelését. A sportlövészet gyakorlására járási centrumokat alakítanának ki, ez alighanem kapcsolódna a kormány lőtérfejlesztési programjához. Három éven belül 197 lőteret építenének, 27 milliárd forintból - miközben számos iskolának még saját tornaterme sincs, a gyerekek a folyosókon, a szerencsésebbek, ha jó idő van, az iskolaudvaron tesznek eleget a mindennapos testnevelés követelményének. Gurisatti Gyula szerint ez a sport „veszélyes üzem”, nagy odafigyelést igényel, a szabályokat szigorúan be kell tartani, nem lehet félvállról venni. „Ugyanakkor ez egy jó kezdeményezés, ami kimondottan a hobbiról szól, sokat segíthet a sportág elismertségének. Nem hinném, hogy a gyerekek militarizálását jelentené, ezért is mindenképp szükséges a megfelelő szakmai előkészítés” - mondta. Emlékezetes: a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is jelezte: ők nem értenek egyet az iskolai lövészet ötletével. Galló Istvánná PSZ-elnök a Klubrádióban úgy nyilatkozott: alkotmányossági aggályok is felmerülnek, hiszen a szülők joga annak eldöntése, hogy gyermekük bármilyen indok alapján fegyvert fogjon a kezébe. Úgy tudjuk, a koncepció előkészítése vagy kidolgozása során szakmai szervezetekkel nem egyeztettek még a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületével és a Magyar Sportlövők Szövetségével (MSSZ) sem. „Egyelőre nem vontak be minket az előkészítésbe, de ha felkérést kapnánk, szívesen részt vennénk benne” - mondta Molnár László. Az MLSZ kommunikációs igazgatója nem osztja a pedagógusok félelmeit, azt ugyanakkor elismerte: szakemberekre nagy szükség van, a sportlövészetben nagy problémát jelent az edzők alacsony száma. „Az iskolai oktatás megoldható az adott régióban működő sportlövő egyesületek támogatásával is. A sportlövészet olimpiai sportág, az iskolai oktatás a szövetségek számára nagyobb merítési lehetőséget jelenthet az utánpótlásképzésben” - fogalmazott. Az iskolai sportlövészet Dúró Zsuzsa gyermekpszichológus szerint sem „ördögtől való”, ugyanakkor figyelmeztetett: bizonyos személyiségtípusú gyerekeknél az eredeti céllal ellentétes hatást is kiválthat, ezért ő is az alapos szakmai előkészítést és előzetes vizsgálatok szükségességét hangsúlyozta. Mint mondta, a küzdősportok több pozitív hatással bírnak az önvédelmi készségek fejlesztésétől az énkép erősítéséig. A lövészettel sincs ez másképp, ugyanakkor figyelembe kell venni: a gyerekek személyiségétől függ, hogyan élik meg ezeket a sportágakat. „Akár veszélyforrás is lehet, ha nem világos, a stresszes, folyamatosan a körmüket rágó gyerekek hogyan tudnak megfelelni az ilyen sportágakhoz szükséges elvárásoknak. Egyeseknél épp hogy felerősödhet az agresszió. Mindenképp kell egy tapasztalt szakembergárda, amely szavatolja, hogy nemcsak technikailag, de a gyermekek mentális egészségét tekintve is a jó irányba menjenek a dolgok” - hangsúlyozta Duró Zsuzsa. Hozzátette: szakemberekre egyébként is nagy szükség lenne, hiszen az elmúlt években az iskolák nyakába zúdított gyakori változtatások a pedagógusok és a diákok számára is pszichés megterhelést jelentett. Nem tudni, a szükséges szakembergárdát biztosítaná-e a kormány. Az viszont bizonyos, hogy iskolapszichológusokból, pedagógiai asszisztensekből is nagy hiány van ma az iskolákban, s nem látszik, hogy javítani akarnának ezen a helyzeten. „Az intézményvezetők sincsenek elragadtatva az iskolai lövészet ötletétől” - tudtuk meg Ács Katalintól. Az iskolaigazgatókat tömörítő Oktatási Vezetők Szakszervezetének (OVSZ) megbízott elnöke hangsúlyozta: a feltételek egyáltalán nem adottak, és ha létesülnek is járási centrumok, oda utaztatni kell a diákokat. „Kérdés, ezt a Klebelsberg Központ hogyan kezelné, ma sokszor még egy múzeumlátogatás is problémát jelent. De a kormánynak sem ezen kellene gondolkodnia, számtalan más problémát kellene előbb rendbe tenni az iskolákban” - fogalmazott. Az érdekvédő szerint egyébként nem is lenne szükség arra, hogy kerettantervben rögzítsék ezeket a foglalkozásokat, hiszen ott, ahol igény van rá, most is biztosítják őket a diákoknak. Bár gyerekekről van szó, a kabinet megint átgondolatlanul vezetne be reformokat fotó:shutterstoc a föld, ez tény” „Itt mozog Időközi választás lehet Pusztavámon, miután tegnap a független polgármester és a szintén független alpolgármester távollétében úgy döntött a fideszes, illetve kormánypárti támogatással megválasztott többség: feloszlatják a testületet. Az egykori bányászfaluban az robbantotta ki a vitát, hogy a betegeskedő polgármester kiállt a bányakárosultak kártalanítása mellett. Meglehet, jogsértő volt a testület feloszlatása. BÍRÓ MARIANNA, BODA ANDRÁS Egyelőre nem tudni, jogszerű volt-e az eljárásmód, de feloszlatta magát a pusztavámi képviselő-testület csütörtök késő délután - különös módon a polgármester, s az őt helyettesítő levezető elnök, az egyik alpolgármester távollétében. A Fejér megyei falu független vezetője orvosi rehabilitáción Sopronban van vasárnap óta, de ez cseppet sem zavarta a helyi Fidesz, illetve fideszes támogatással megválasztott független képviselőket abban, hogy hétfőn rendkívüli ülést kezdeményezzenek a testület feloszlatása miatt. Hiába kért halasztás Lisztmayer János polgármester a jegyzőnél, s hiába javasolta tegnap az őt helyettesítő alpolgármester, Stettner Attila, hogy jövő héten döntsenek, a testületi többség nem akart várni. Ezután a levezető elnök azt mondta, függesszék fel az ülést, majd távozott. Ennek ellenére a maradók döntöttek a hétfős testület feloszlatásáról. Ez Lisztmayer szerint jogsértő. Úgy látja, hogy az önkormányzati törvény szerint a polgármestert az általa kijelölt alpolgármester helyettesíti, mindkettőjük akadályoztatása esetén pedig a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti. Stettner nem volt akadályoztatva, jelen volt az ülésen, s be is rekesztette azt. A polgármester mindenképpen a kormányhivatalhoz fordul a feloszlatás törvényességi vizsgálatát kezdeményezve. Lisztmayert soproni rehabilitációs kezelésén értük utol, elmondása szerint hétfőn megállapodott a jegyzővel, Légrádi Gáborral arról, hogy jövő szerdára halasztják ezt a napirendi pontot, ezért meglepte az eljárásmód. „Megakadályozni akkor sem tudom a többséggel szemben, ha a feloszlatásról akarnak dönteni, annyit kértem, várják meg, amíg a kezelésem után hazatérek, s én is ott leszek az ülésen.” Most a faluvezető a kormányhivatal belátásában bízik és abban, lesz lehetősége elmondani képviselőtársainak, miért tartaná hátrányosnak Pusztavám és a falu lakosai számára, ha időközi önkormányzati választást kellene tartani. A helyzet elfajulásáról a polgármester egyelőre nem kívánt nyilatkozni, mert ha jövő szerdán nem lesz már képviselőtestületi ülés, egy levélben fejti majd ki álláspontját az így döntő képviselőknek. Egyelőre mindössze annyit mondott: „Régen nem a faluról, nem a bányakárosultakról szól ez az ügy, ez már politika”. Tegnap este kerestük a testület két Fidesz-KDNP-s tagját is. Egyiküket nem értük el, Zámbó Norberttel azonban tudtunk beszélni. A képviselő készségesen válaszolt a feloszlatásra vonatkozó kérdéseinkre - csak arról nem akart beszélni, miért nem tudnak együtt dolgozni a polgármesterrel, aztán kicsit később meggondolta magát. Nem sokkal a beszélgetésünk után már azt mondta, túl friss még az esemény, ezért később nyilatkozna. Annak, hogy a képviselők vonakodtak elmondani érveiket, az lehet az oka: a testület feloszlatása mellett szavazóknak is vannak kétségeik, jogszerűen döntöttek-e. Sőt, egyes források szerint még lapzártánk idején is tartott az ülés jegyzőkönyvbe vétele, ami szintén kérdéseket vethet fel. A helyzet elmérgesedéséig vezető útról mindenesetre a 2526 lakosú faluban is megoszlanak a vélemények. Van, aki szerint 2014 óta nem volt béke, amióta a hagyományosan fideszes körzetben, a jobboldali faluban független polgármestert választottak a képviselőtestület többségével szemben. Mások szerint azonban eddig mindent megszavaztak a polgármester javaslatára a kormánypártiak is, akik állítólag azért „rágtak be”, mert szerintük a faluvezető hívta ki a Hír Televízió stábját egy, a bányakárosultak ügyében rendezett, az érintettek által összehívott és levezényelt falugyűlésre. Nem akarja az állam kártalanítani a pusztavámi bányakárosult ingatlanok tulajdonosait - adta hírül ugyanis nemrég a csatorna. A riport szerint a Fejér megyei településen több mint 200 igényt jelentettek be a helyiek, mert megrepedt a házuk, ebből mindössze hatot ítéltek meg jogosnak. A többit indoklás nélkül elutasították, annak ellenére, hogy az állam néhány éve garanciát vállalt a bányakárok kifizetésére. A szénbánya tulajdonosa ráadásul az állami Magyar Villamos Művek (MVM), a 33 éves lelőhely bezárására pedig 42 milliárd forintot biztosított az állam - magyarán lenne miből fizetni. A helyi bányászok szerint a település alól kibányázták a szenet, a visszamaradt üreg pedig fokozatosan omlik be, így süllyed meg az épületek alatt a talaj. Az érintettek az ügyben rendezett - a Hír Tv által közvetített - falugyűlésen arról határoztak, felkérnek egy független szakértőt a bányakárok megállapítására, aztán pertársaságot alapítanak, és bíróságra viszik az ügyet. „Itt mozog a föld, ez tény” - mondta lapunknak egy helybeli, aki az egész - ahogy ő fogalmazott - perpatvarból ki kívánt volna maradni, ugyanakkor a faluban mindenki tudja a részleteket, mindenki jogosnak gondolja a kártalanítást, hiszen a földmozgások valóban rombolják az ingatlanokat. Emiatt sokan ott voltak az ominózus gyűlésen is, amelynek nagy eredménye persze nem volt, hiszen az MVM megjelent képviselője sem érdemi tájékoztatással, sem megoldási javaslattal nem tudott előállni. A független polgármester ugyan nem volt szervezője a gyűlésnek, s nem is akarta levezetni azt, a „bűne” kvázi annyi, hogy beült a lakosai, így választópolgárai közé, s ő maga is jogosnak ítélte, ítéli a kárigényeket. Miután az ominózus riport adásba ment, s miközben Lisztmayer betegeskedett, a kormánypárti kötődésű képviselők hirtelen azzal az érvvel álltak elő: „nem értenek egyet a stratégiai célokkal”, ezért az önkormányzat munkája ellehetetlenült, fel kell oszlatni a testületet. Helyi pletykák szerint egyikük, épp a fideszes Zámbó Norbert az, akit a feloszlatást követő időközi önkormányzati választást követően „a hatalom szívesen látna a polgármesteri székben”. „Régen nem a faluról, nem a bányakárosultakról szól ez az ügy, ez már politika" Nagy a feszültség az egykori bányászfaluban forrás:google