Népszava, 2017. március (144. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-28 / 73. szám
Európa számára jó hír a jobboldali radikális Alternatíva gyenge eredménye a saar-vidéki tartományi választáson Nem siklott ki Martin Schulz vonata Bár a német szociáldemokratáknál a vasárnapi Saar vidéki voksolást követően alábbhagyott az a hurrá optimista hangulat, amit a párt igen kedvező országos közvélemény-kutatási adatai idéztek elő, mindenképpen pozitív hír Európa számára, hogy a jobboldali radikális Alternatíva mindössze 6,2 százalékot kapott, a nagykoalíció két pártja, a CDU és az SPD pedig összesen 70 százalékot, így folytatódhat az ország legkisebb tartományában a két párt koalíciós együttműködése. Az SPD-nél azt sem tartják kizártnak, hogy az AfD be sem jut a parlamentbe a szeptemberi választáson. RÓNAY TAMÁS Félig üres a pohár vagy félig tele? - kérdezgetik a német szociáldemokratáknál. A Saar vidéki választás első eredményeinek közzétételénél a nagy többség úgy vélte, félig üres. Az elmúlt másfél hónap lelkesedésének nyomát sem lehetett látni a párt berlini központjában. Az SPD-nél már mindenki azt hitte: lehetségessé vált a lehetetlen Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) volt elnökének kancellárjelöltté, majd pártelnökké való megválasztása óta. Való igaz, akadt iroda, amely fej-fej mellett látta a kereszténydemokratákat és a szociáldemokratákat a voksolás előtt, végül azonban a CDU több mint tíz százalékot vert a balközép tömörülésre. Kudarcól beszélni azonban túlzás lenne. Január közepén például még csak 24 százalékot jövendöltek az SPD-nek, két hónap alatt tehát majdnem öt százalékot javult a párt megítélése. A majdnem 30 százalék nem rossz eredmény, bár elmaradt a közvélemény-kutatók által jósolt 32-34 százaléktól. A két párt közötti tetemes különbség oka azonban nem az, hogy az SPD annyira a várakozások alatt szerepelt volna, hanem a CDU váratlanul jó szereplése. Egyetlen iroda sem indult ki abból, hogy a CDU képes lesz 40 százalék körüli támogatásra szert tenni, s az előző tartományi voksoláson szerzett 35,3 százalékát 40,7 százalékra feltornászni. • Az SPD 5 százalékot javított eredményén • Schulz nem beszélt baloldali koalícióról Több német lap arról cikkezett, hogy kisiklott Schulz Saarbrücken (a tartományi székhely) felé haladó vonata, illetve véget ért a Schulz-effektus. Csakhogy igenis létezett Schulz-effektus a tartományban, ez azonban végül messze nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a szociáldemokraták a CDU fölébe kerekedjenek. Ahogy a bécsi Die Presse találóan fogalmazta meg, a Schulzeffektusnál erősebb volt az AKK-effektus. így nevezik Annegret Kramp-Karrenbauert, a tartományban nagy népszerűségnek örvendő kereszténydemokrata miniszterelnököt. Valóban sokat elért, stabilizálta a tartomány gazdaságát, s az utolsó napokban sikerült maga mellé állítania a bizonytalan szavazókat. Ebben annak is szerepe volt, hogy sok Saar vidéki szavazót megrémített az a lehetőség, amely szerint bekerülhet a tartományi kormányba a Németország nyugati felében sokak által ma is mereven elutasított Balpárt, melynek listavezetője épp az SPD egykori elnöke, Oskar Lafontaine volt. Az általa mesésnek vélt baloldali együttműködés azonban épp az ő személye miatt maradt el, illetve azért, mert sokan a Balpártban még a német egységet követően mintegy negyed századdal is az NDK állampártjának utódát látják. Martin Schulz jó vesztesnek bizonyult, nem látszott letértnek. „El kell ismerni, ma este a másik fél lőtt nagy gólt.” Üzenetének lényege azonban: a meccsnek nincs még vége. Feltűnő, hogy Schulz nem az ellenfél szót használta. Miért is tenné? A tartományban eddig is nagykoalíció volt hatalmon, s az is marad. Anke Rehlinger, az SPD listavezetője ugyan nem lesz tartományi miniszterelnök, de minden bizonnyal továbbra is a befolyásos gazdasági tárcát irányíthatja. S akkor nem is beszéltünk még arról, hogy szövetségi szinten az SPD 2013 vége óta a CDU fontos és megkerülhetetlen partnere. Schulz számára bizonyos tekintetben nagy fejtörést okozhat a Saar vidéki voksolás. Nyilvánvalóvá válhatott számára ugyanis, hogy nem szabad nyíltan elköteleznie magát egy baloldali koalíció mellett, mert a Balpárt esetleges országos szerepvállalása miatt sokan a CDU-ra adhatják a voksukat. Ugyanakkor a nagykoalíció folytatása mellett sem tehet egyértelműen hitet, mivel ezzel elbizonytalanítaná a párt szavazóit, s ismét az a veszély fenyegetne a szeptember végi parlamenti választáson, hogy a baloldal sok támogatója egyszerűen nem megy el szavazni. Európa jövője szempontjából nyilván nem sorsdöntő, milyen kormánya lesz Saar vidéknek. Az azonban nagyon is fontos, hogy az Alternatíva nagy előretörése nem következett be, sőt egyértelműen a párt fokozatos térvesztésének lehetünk tanúi. Pedig még január közepén 10, tavaly májusban pedig 11 százalékon látták a közvéleménykutatók a tartományban. Robert Wehrkamp, a Bertelsmann Alapítvány politológusa az Ntv hírtelevíziónak elmondta, az AfD előretörése politikailag aktívvá tette a szélsőségeket elutasító szavazókat is. A kampány tehát ellenkampányt váltott ki. Az SPD-nél már annak a lehetőségét sem zárják ki, hogy az Alternatíva be sem jut a parlamentbe a szeptemberi voksoláson. Tho mas Oppermann, az SPD frak cióvezetője a magas Saar vidéki részvételre utalva kijelentette: a demokratikus pártok megmutatták, hogy együtt képesek háttérbe szorítani a szélsőségeseket. Jörg Meuthen, az AfD társvezetője azonban úgy véli, a Saar vidéki választás még nem egy trendváltás jele. Szövetségi szinten a nagykoalíció folytatását vetítheti előre, hogy a jelenlegi kormány két pártja, a CDU és az SPD összesen 70 százalékot szerzett Saar vidéken. Gyanítjuk, a két politikai erő további együttműködése sem Merkelnek, sem Schulznak nem lenne ellenére. James Comey kényes a függetlenségére - Obama nevezte ki, Trump megtartotta - Többször szembekerült Clintonékkal Saját feje után megy az FBI-főnök Kulcsszereplő mostanság Washingtonban James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója. A 45. elnök jövője nem kis mértékben azon áll vagy bukik, hogy milyen megállapításra jut az FBI vizsgálata a Trump-kampány orosz kapcsolatait illetően. Comey tavaly a kampány finisében a Hillary Clinton e-mailjei ügyében folyt vizsgálat újranyitását helyezte kilátásba, s a volt First Lady nem utolsósorban ennek tulajdonítja, hogy veszített az elnökválasztáson. ELEKES ÉVA James Comey FBI-főnök gyakorlatilag az egyedüli az Obama-kormányzat tagjai közül, akit helyén hagyott Donald Trump. Megválasztott elnökként még egy nyilvános vállveregetéssel is honorálta Comey „szolgálatait”. A milliárdos valószínűleg maga is úgy ítélte meg, hogy az FBI vezetőjének beavatkozása az elnökválasztási kampányba javította az esélyeit, miközben a demokraták mélységesen elítélték, hogy Comey, aki saját szavai szerint kényesen ügyel a függetlenségére, fittyet hányt a politikán felül álló intézmény addigi hagyományaira, s 11 nappal az elnökválasztás előtt az egyik elnökjelöltre nézve hátrányos bejelentést tett, amelyről utóbb kiderült, nem is volt indokolt. A Fehér Ház arra számított, hogy az FBI-főnök másodszor is szívességet tesz Donald Trumpnak, s a múlt heti meghallgatáson eloszlatja a kétségeket az orosz beavatkozási kísérletekkel, az elnök emberei és az orosz kormány közötti összejátszás gyanújával kapcsolatban. Nem így történt, James Comey - az igazságügyi tárca felhatalmazására is hivatkozva - közölte: nyolc hónapja folytat nyomozást az FBI az orosz hackertámadások ügyében, s ennek részeként az elnök több embere is célkeresztbe került. Comey azt nem erősítette meg, hogy Donald Trump maga érintett-e, s ha igen, milyen módon e vizsgálatban. Az FBI-főnök helyrebillentette az egyensúlyt, a demokraták után a republikánusok is megorroltak rá. Barack Obama 2013-ban nevezte ki Comeyt az FBI élére, megbízatása tíz évre szól, de Trumpnak jogában állt volna leváltani. A kosaras termetű, 203 cm magas FBI-főnökről „Igazi sakkjátékos, aki hosszú távra tervez" Eric Holder, Obama első igazságügyi minisztere azt mondta, igazi sakkjátékos, aki nem csupán a következő lépést gondolja át, hanem hosszú távra tervez - idézte fel a Comeyról írt portréjában a brit The Guardian című lap. Obama el nök Comey eltökélt függetlenségét és integritását méltatta kinevezésekor. Comey ír katolikus családból származik, a New Jersey állambeli Allendale-ben nőtt fel, a virginiai William and Mary College-ban diplomázott, akkor még az újságírás érdekelte, az iskolai lapba írogatott szatirikus cikkeket. Az egyetemen ismerkedett meg a feleségével, öt gyereket neveltek fel. A Chicagói Egyetem jogi karán doktorált, s rögtön a mélyvízbe, Rudy Giuliani későbbi New York-i polgármester manhattani ügyvédi irodájába került. Később Richmondban lett szövetségi ügyész, nagy fontosságú ügyekben képviselte a vádat, így a szaúdi amerikai katonai bázis elleni merénylet elkövetőjének ügyét is ő tárgyalta, de 2003-ban a sztárszakácsnő, Martha Stewart perében is ő képviselte a vádat - emlékeztetett az NBC News. A televíziós személyiséget öt hónap letöltendő börtönre ítélték. Kétszer is konfrontálódott az e-mail-botrányt megelőzően Clintonékkal. Az 1990-es évek elején tagja volt a Whitewateringatlanügyet vizsgáló bizottságnak. 2002-ben szövetségi ügyészként örökölt meg egy nyomozást. Clinton elnöki kegyelmet adott Marc Rich korrupt üzletembernek, s felmerült a gyanú, hogy Rich felesége ezt utóbb a Clinton-alapítványnak kiutalt gáláns adománnyal hálálta meg. A volt elnök ellen nem emeltek vádat. A magát republikánusnak valló jogász igazságügyi miniszterhelyettes volt George W. Bush idejében, s azzal keltette fel Obama figyelmét, hogy 2004-ben szembeszállt a Bushkormányzattal, tiltakozva a 2001. szeptember 11. után bevezetett széleskörű megfigyelési program kiterjesztése ellen. Comey egy meghallgatáson 2007-ben maga mesélte el, hogy taxival rohant a kórházba a betegeskedő igazságügyi mi niszterhez, John Aschrofthoz, hogy Bush embereit megelőzze, s lebeszélje főnökét az intézkedés aláírásáról. Később tiltakozása ellenére is meghosszabbították egy évvel a magánélet tiszteletben tartását illetően aggályos programot. James Comey mindenkinél többet tud arról, milyen információk gyűltek össze a nyolc hónapja folyó vizsgálat során. Múlt héten kongresszusi meghallgatásán azt ígérte, hogy az orosz hackertámadások ügyében folyó vizsgálatban az FBI „követni fogja a tényeket, bárhová is vezetnek”. James Comey tudja a legtöbbet a vizsgálatokról fotó:europress/gettyimages/drewangerer Az elnök veje is kész tanúskodni A képviselőház hírszerzési bizottsága is vizsgálódik, a Devin Nunes vezette bizottság szándékait illetően jóval több a kétség. Nunes főként arra keres bizonyítékot, az Obama-kormányzat figyeltette-e Trump embereit a kampány idején. Az FBI-vizsgálat múlt heti megerősítése nyomán többen is önként jelentkeztek tanúskodásra: Paul Manafort, Trump volt kampánymenedzsere, akit tavaly épp orosz kapcsolatai miatt menesztett a milliárdos, valamint Trump két másik tanácsadója, Roger Stone és Carter Page. A bizottság újra beidézte Comey FBI-főnököt és az NSA igazgatóját, ezúttal zárt ajtók mögötti meghallgatásra. A szenátus hírszerzési bizottsága csütörtökön tart először nyilvános meghallgatást. Tegnap Jared Kushner, az elnök veje is felajánlotta, hogy kész tanúskodni a szenátusi bizottság előtt, Kushner szervezte a kampánytagok orosz találkozóit, ő maga is tárgyalt mások mellett Kiszljak washingtoni orosz nagykövettel.