Népszava, 2017. március (144. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-24 / 70. szám

Megtépázott sajtószabadság - Egyre többször válnak furkósbottá a helyreigazítási perek Revolverezett újságírók Létezik olyan, harminc európai országot érintő saj­tószabadság-felmérés, amelyben Magyarország Törökországot megelőzve lett utolsó előtti. A szó­lás- és véleményszabadság hazai állapotáról sokat elárul az is: egy bíró szerint a helyreigazítási perek egyre inkább fegyverré válnak a közszereplők és a politikusok kezében. SZÁNTHÓ PÉTER M­ind többször válnak fegy­verré a közszereplők és politikusok kezében a helyreigazítási perek, a bírók pedig mind gyakrabban érzik eszköznek magukat - hangzott el egy tegnapi sajtóbeszélgeté­sen a Fővárosi Törvényszéken. A bíróságon tavaly 5389 ügy közül 349 volt sajtó-helyreigazí­­tási per. Ez jelentős emelkedés­nek számít, hiszen 2010-ben még csak 238 ilyen per indult. Jakabosné Németh Monika kérdésünkre úgy fogalmazott: a közszereplőknek sokszor fonto­sabb, hogy a sajtó beszámoljon a per tényéről, mint maga az el­járás. - Rengeteg olyan eset volt, hogy a sajtófelhajtás után for­mai hibák miatt kellett elutasí­tanom egy-egy keresetet, ám er­ről már nem nagyon számol be a sajtó - mondta a bírónő, aki szerint az ilyen, a médiában nagy port kavaró sajtópereknél általában rövid időn belül elhal az érdeklődés. „Néha nem is a jogi probléma a megoldása a cél, hanem a hírverés. Olykor pedig a fel- és alperes is csak arra ját­szik, hogy minél nagyobb vissz­hangja legyen a történetnek.” A jelenség ellen a bírónő szerint nincs mit tenni. A tendencia csak egy tisztes­ségesen működő sajtóban for­dulhatna meg Pólyák Gábor szerint. Ugyanakkor a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője úgy látja, Magyarországon nincs nagy hírértéke, ha egy politikus helyreigazítási pert indít egy orgánum ellen. Igaz a per híre „negatív marketinget” adhat, de a módszer - állítja Pólyák - nem csorbítja akkora mértékben a sajtószabadságot. „Ez minden politikusnak jó stratégia lehet az ellenoldali sajtó ellen”. Azt viszont a szak­ember szerint nem lehet elfelej­teni, hogy a helyreigazítási pe­rek valódi célja az, hogy rábír­ják az orgánumokat, hogy ne közöljenek valótlanságokat. A sajtószabadság volt a témá­ja szerdán a Média 2.0 blog ren­dezvényének is, ahol Bajomi- Lázár Péter úgy látta: a sajtó­­szabadság nem bináris, van vagy nincs kérdés, hanem egy skálán mérhető, más országok helyzetével vagy normatív elvá­rásokkal hasonlítható össze. „A sajtószabadság két dimenziója a szólás és a tájékozódás sza­badsága. Míg az előbbi biztosí­tott, az utóbbi hiányzik - vélte a médiaszakértő. Kijelentette, mi­nél gyengébb a kormány, annál erősebb a sajtó, hiszen „ha az alkotmányos rend és a válasz­tási törvény a koalíciókötésnek kedvez, vagy a pártok belső sza­bályzata előírja az egyeztetése­ket, a média is sokszínűbb lesz.” Az Átlátszó oknyomozó portál újságírója, Bátorfy Attila arról beszélt: a CEU-n készült egy 30 európai országra kiterjedő, ám máig nem publikált kutatás a sajtószabadságról, amely sze­rint Magyarország Törökorszá­got megelőzve hátulról a máso­dik helyen áll. Az előnyünket szerinte az adja, hogy nálunk nem börtönöznek be vagy lőnek le újságírókat - ezt az EU-tag­­ság megakadályozza, de így is működik a rendszer. A 24.hu-s Szalay Dániel úgy vélekedett, hogy a helyzeten az segíthetne, ha a sajtó adakozásalapon vagy a fizetős modellre épülve mű­ködne. Újabb mélyponton a közmédia A közmédia újabb mélypontra jutott az elmúlt napokban. Mi­után az MTI több alkalommal is megtagadta az MSZP sajtóközle­ményeinek megjelentetését, az állami hírügynökség lényegé­ben meghamisította Burány Sándor kijelentéseit. Az országgyű­lési krónikában ugyanis azt írták, az MSZP frakcióvezető-helyet­tese „román vitának" nevezte a Heineken és a Csíki Sör közötti nézeteltérést. Ezzel szemben Burány nem „románozott". Közben az MTVA sajtóosztály is újra „megvillant". „Az amerikai érdekeket magyar adófizetői pénzekből (lásd 2015-ös index.hu állami rek­lámköltések és olimpiai bannerek) is kiszolgáló oligarchaportá­lok vádjaira a közmédia nem kíván reagálni"-ezt írták a nyugat. hu-nak, miután a portál arról érdeklődött, az állami média mit tesz az orosz befolyás visszaszorításáért. Ismert, az Indexnek a volt titkosszolgálati tiszt, Katerin Ferenc azt mondta, „a közmé­dia Kreml-propagandát sugároz". Az MTVA azt is írta, hogy az In­dex sem volt nyitott az igazság minden részletének kifejtésére a közmédiával kapcsolatban, ezért a „légből kapott, bizonyítatlan értesülésekkel" nem kívánnak mit kezdeni. EP-képviselők 2011 -es akciója a magyar sajtószabadságért. Azóta már bezárták a Népszabadságot, amellyel tiltakoztak fotó europress Paks: máris beindult a mutyi-láncreakció BATKA ZOLTÁN „Kapun belülre” került a Paksi Atomerőműben az Orbán Vik­tor miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal jó kapcsola­tot ápoló építőipari cég, a West Bau Hungária Kft. (WHB). Még­hozzá szó szerint, nemrégiben ugyanis az atomerőmű épüle­tén belül létesített telephelyet a cég - közölte Hadházy Ákos az LMP korrupcióellenes ügyvivő­je a csütörtöki Korrupcióinfón. Hadházy Ákos leszögezte: a te­lephely létesítése önmagában még nem korrupció, ám azt jel­zi, hogy a jó kormányzati kap­csolatokkal rendelkező cégek már most elkezdték bebiztosí­tani a helyüket a Paks 2 meg­építésének óriási üzletében. Paár Attila győri vállalkozó cége az évek során számos köz­­beszerzést nyert el, így koráb­ban WHB volt a budapesti, Du­­na-parti CET generálkivitelező­je, majd ők újították fel a Tüs­ke-csarnokot és részt vettek a miniszterelnöki évértékelőknek helyet adó Várkert Bazár felújí­tásában is. A vállalkozó akkor került reflektorfénybe, amikor átvette a miniszterelnök vejétől, Tiborcz Istvántól az Elios Zrt.-t. Tiborcz akkor az „őt és családját ért támadások miatt” döntött úgy, hogy eladja közbe­szerzésekben érintett cégét. Ugyanakkor nem sokkal az Elios eladása után, 2016-ban többségi tulajdonosként, pár hónapra betársult Paár Attila mellé az egyik WHB-cégbe, a WHB Ingatlan Kft.-be. Igaz, pa­píron nem tartott sokáig az üz­let: a múlt év végén Tiborcz to­vábbadta az üzletrészét a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Synergy Global nevű cégnek, amelynek, mivel offshore cégről van szó, ismeretlen a tulajdo­nosa. Azonnal rárepült a paksi erőmű bővítésére egy kormányközeli cég Hadházy Ákos elmondta: van olyan fideszes politikus, aki már most is jól járhatott a pak­si beruházással. Paks 2 infor­matikai központja, az MVM in­formatika ugyanis egy olyan bérelt barakkban működik, amely évekkel ezelőtt még Hor­váth István volt szekszárdi pol­gármester egyik cégéhez, a Permitto Kft.-hez tartozott. Hadházy szerint Horváth egy meglehetősen sajátos ügylet ré­vén jutott a telekhez: 2009-ben megvásárolta cége a területet, majd az eladó Gemenc Volán rögtön visszabérelte azt évi 30 millió forinttért, így 2015-re vissza is nyerte a vételárat. Hadházy szerint a feltűnősen sikeres társaságot Horváth Ist­ván mégis eladta, s az a volt Horváth-cégekben máshol is feltűnt, „erősen strómannak tűnő” mohácsi magánszemély­hez került. Az MVM informati­ka tőle bérli a könnyűszerkeze­tes barakkokat, jelenleg az MVM Informatika Zrt. címe is megegyezik a volt Horváth-cég, a Permitto Kft. címével. Nincs szükséges még egy Polt Péterre Egy olyan vizsgálóbírói posztot kellene felállítani, amelyik az ügyészségen belüli korrupciót vizsgálja - mondta el Hadházy Ákos lapunknak, s hozzátette: - Külön, korrupcióellenes ügyész­ségnek szerint csak kormányváltás esetén lenne értelme. Ugyanerre jutottak szerdán a konzervatív Eötvös Csoport beszélgetésén résztvevők. Ligeti Miklós a Transparency International (TI) jogi igazgatója szerint az ügyészség reformjá­val, azaz az ügyészek elszámoltathatóvá tételével áttörő ered­ményt lehetne elérni Magyarországon. A vádhatóság ugyanis mára állammá vált az államban, a legfőbb ügyésznek pedig szin­te korlátlan hatalma van. Polt Péter képes arra, hogy ha akar, ak­kor egyedi ügyekbe beavatkozzon, és nincs olyan fórum, ahol be lehetne panaszolni a legfőbb ügyészi döntést. Röviden: ha Polt nem akarja, hogy egy ügy a bíróságra kerüljön, akkor az nem kerül bíróságra. A politikai elitet érintő ügyekben ugyanis ma bevett szokás, hogy az ügyész ilyen-olyan kifogásokkal nem indít eljárást. A beszélgetésen felszólalt Schiffer András volt képviselő is, aki korábban maga is korrupcióellenes ügyészség híve volt, ám ma már úgy látja: új, önálló szervezetnek semmi értelme. „El kellene játszani a gondolattal, hogy fog létrejönni egy ilyen szervezet. Az eddigi tapasztalatok alapján csak lenne még egy Polt Péter, ráadásul egy ilyen korrupcióellenes ügyészség állományát is az eddigi ügyészségi állományból kellene toborozni" - vetette fel. RÖVIDEN Csúcsbérek a Budapest 2024 Zrt.-nél A lefújt budapesti olimpiai pá­lyázatért felelős cég vezetői töb­bet keresnek a miniszterelnök­nél is. Havi nettó 1 millió 795 ezer forintot visz haza a Buda­pest 2024 Zrt. vezérigazgatója, Mihók Attila - derült ki a társa­ságnak a 24.hu adatigénylésére adott válaszából. Mihókot - aki előzőleg tizenöt évig dolgozott a svájci tulajdonú Ringer-csoport­­nál, vezette a médiacég magyar­­országi leányvállalatát, majd a Mediaworks Zrt.-t is, illetve a Népszabadság Zrt. elnök-vezér­igazgatója is volt - 2016 szept­emberében nevezték ki a buda­pesti olimpiai pályázatért felelős cég élére. Mihók így a fél évvel ezelőtti munkába állása óta csaknem 11 millió forintot ka­pott. A Budapest 2024 Zrt. öt igazgatót foglalkoztat, az ő bé­rük fejenként nettó 1 millió 223 ezer és 1 millió 862 ezer forint között mozog. Arról a cég nem számolt be, hogy a társaság irá­nyítói havi jövedelmükön túl to­vábbi díjazásban is részesültek-e. ► NÉPSZAVA Konténerszakértő lett Németh Szilárd „Én kilenc négyzetméteren nőt­tem fel, szívesen laktam volna egy ilyenben, a szüleim is elfo­gadták volna. Akkor nem kellett volna annyit dolgozniuk egy 48 négyzetméteres lakásért" - fo­galmazott Németh Szilárd, a Fi­desz alelnöke a 168 Órának adott interjúban, amikor arról kérdezték, komolyan gondolta-e, hogy a Magyarországra érkező menekülteknek jó lesz konténer­ben lakniuk. A liberálfasizmust is emlegető politikus, csúcsra járat­va a kormányzati propagandát, azt is mondta a menekültekről: „Az EU-s bürokraták csalogatják, a Soros-csapatok bujtogatják, ki­képzik, pénzelik, az embercsem­pészek utaztatják, megdolgoz­zák, busásan lenyúlják, majd rá­teszik őket a lélekvesztőkre." ► NÉPSZAVA Újhelyi az év EP-képviselője Egyedüli magyar uniós honatya­ként vehette át az Év Európai Parlamenti Képviselője díjat Újhelyi István Brüsszelben. Az MSZP EP-képviselőjét, a párt al­­elnökét a közlekedési és idegen­­forgalmi ügyekben végzett munkája elismeréseként tüntet­ték ki. A brüsszeli uniós politiká­val foglalkozó kéthetilap, a Parliament Magazine minden évben több kategóriában is kiírja a díjat, amelynek jelöltjeire ma­gánszemélyek, civil szervezetek és a képviselők is szavazhatnak. Az ajánlások alapján másodszor jutott a döntőbe Újhelyi István. A szocialista EP-képviselő, mint az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának alelnöke aktívan szerepet vállal például a magyar fuvarozók ér­dekének képviseletében a tagál­lamok minimálbér-rendelkezései miatt kialakult bérfeszültségek rendezésében, ► népszava Megfeddték a kritikus történészeket írásbeli figyelmeztetésben része­sítették az '56-os Intézet négy munkatársát, Rainer M. Jánost, Sárközy Rékát, Eörsi Lászlót és Ungváry Krisztián történészeket, amiért tavaly nyilatkoztak az '56- os emlékév plakátügyével kap­csolatban. Mindezt Ungváry és Eörsi is elismerte a 444-nek, előbbi panasszal élt az eljárás el­len, de ennél többet egyikük sem mondott, mert számukra fontosabb, hogy az osztály za­vartalanul folytathassa a munká­ját. A portál kereste Schmidt Má­riát is az ügyben, ám az emlékév kormánybiztosa nem reagált. Az '56-os Intézet 2012 óta az Orszá­gos Széchényi Könyvtár osztá­lyaként működik, és a könyvtár főigazgatója, Tüske László rótta meg a munkatársait, mert meg­sértették a nyilatkozati rendet. Mint ismert, a plakátbotrány ta­valy ősszel robbant ki, amikor Pruck Pál családja azzal állt elő, hogy az emlékév egyik plakátján nem Dózsa László, hanem Pruck látható. Rainer M. János novem­berben azt állította a Faceboo­­kon, hogy Schmidték utána se jártak annak, valóban Dózsa sze­­repel-e a képen. ► NÉPSZAVA Kaczynski-szobrot akar a Fidesz Lech Kaczynski, volt lengyel ál­lamfő emlékére szobor felállítá­sát kezdeményezi a fővárosi Fi­desz. Kocsis Máté, budapesti el­nök azt nem közölte, hol kapna helyet a mű, ha a közgyűlés is hozzájárul. ► népszava Rejtélyes gyulaházi űrközpont Sem a turisztikai ügynökségnél, sem az egyetlen magyar űrhajós szülőfalujában, a szabolcsi Gyu­laházán nincsenek előzetes ta­nulmányok arról, hogy milyen űrközpont épüljön a kétezer lel­kes községben, de a kormány megszavazott rá 3 milliárdot. A dokumentumokat a hvg.hu és a Hír TV próbálta kikérni az illeté­kesektől, ám hiába, anépszava

Next