Népszava, 2017. április (144. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-01 / 77. szám
Sztrájkot hirdettek a BKV dolgozói - Egymásra mutogat a főváros és a kormány az elmaradt béremelések miatt Nyolc nehéz nap hét év után Hét év után újra sztrájk béníthatja le a fővárost: április 18-tól három napra, 24-től pedig további öt napra tenné le a munkát a két nagy BKV-s szakszervezet a dolgozók tarthatatlanul alacsony bérei miatt. A BKV szerint ők fizetnének, ám nem kapnak rá pénzt az államtól. BATKA ZOLTÁN Tizenhét éve dolgozom itt. Most már elég, ennyi volt” - mondta lapunknak egy nevének elhallgatását kérő buszvezető. Szerinte sem maradt más lehetőség, mint a sztrájk. Ha pedig azután sem változik semmi, akkor ő is külföldre megy a kollégái után, mivel már évek óta csak a folyamatos leépülést látja maga körül a BKV-nál. „Pont ugyanannyit keresek, mint tíz éve” - fakadt ki. Amikor külső cégekbe szerveztek egyes fővárosi és agglomerációs buszjáratokat, akkor neki is le kellett szállnia az addigi csuklós buszáról, ezzel egy csapásra 30- 50 ezerrel vitt kevesebbet haza, mivel elvesztette a jármű utáni „vontatási pótlékot”. Most 150 ezer forint körül van az alapfizetése, amit „ilyen-olyan pótlékokkal” és pihenőnapi munkával fel tud kerekíteni 200 ezerre. A lakáshitelét úgy tudta törleszteni, hogy munka után turistabuszokat vezetett. Csakhogy már ennek is vége: sokan hagyják el a céget, és a kiesőket csak olyan feszített munkarenddel lehet pótolni, amibe már nem fér bele a „fusi”. „Másfél hónapja tárgyaltunk a BKV-val a bérrendezésről, ám végig csak hitegettek és az időt húzták” - mondta Schumacher Ferenc, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének az elnöke (BKKSZ). Holott a helyzet kezdettől világos volt: a MÁV- és a Volán-dolgozók, mint állami alkalmazottak, megkapják a kormány által bejelentett, három év alatt 30 százalékos bérfejlesztést. Ehhez képest másfél hónap után hirtelen kiderült, hogy a jövő héten a Fővárosi Közgyűlés elé kerülő BKV-költségvetésben egy árva fillér sem szerepel bérfejlesztésre. Ekkor döntött úgy a BKKSZ és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) hogy sztrájkot hirdet. A tervek szerint április 18. és 20. között három napon át, majd 24-től 28-ig öt napon át fognak sztrájkolni. Ezt a felhívást a BKV a bíróságon ugyan még megtámadhatja, ám ezzel Schumacher szerint legfeljebb pár nap haladékot nyerhet a vállalat. Ha ugyanis a bíróság úgy látja, a sztrájkolók teljesítik a szükséges elégséges szolgáltatást - Schumacher biztos abban, hogy így lesz -, akkor mindenképpen megtartják a munkabeszüntetést. A HÉV-et már a MÁV üzemelteti, bizonyos buszjáratokat pedig alvállalkozók, de ezeknél nem lesz sztrájk, mert a dolgozók itt megkapták a 30 százalékos emelést. A sztrájk első napján - a vonatkozó törvények alapján - csak valamelyest lesz csökkentett a forgalom. A második naptól várható komolyabb tumultus: akkor ugyanis csak a reggeli és az esti csúcsidőben kell fenntartani az óránkénti normál forgalom 66 százalékát. A nap többi részében lehet olyan időszak, amikor bizonyos helyeken egyáltalán nem lesz tömegközlekedés. A törvény egy kiskapuja szerint ugyanis ilyenkor csak napi átlagban kell teljesíteni a 66 százalékos üzemet, így a sztrájkolók a járatok megfelelő csoportosításával el tudják érni, hogy bizonyos helyeken ne kelljen járatot indítaniuk. Schumacher Ferenc érdeklődésünkre nem zárta ki ezt a lehetőséget, de részleteket nem említett, mivel az szerinte „része a tárgyalásoknak”. „Jelenleg egy busz-, trolivagy villamosvezető munkától, beosztástól függően nagyjából 150-200 ezer forintot keres” - mondta a szakszervezeti vezető, aki szerint ezt az alsó határt kellene legalább 180 ezer forintra felhúzni, és három év alatt el kell érni a 30 százalékos béremelést, így talán meg lehet állítani a szakmai elvándorlást. Csak tavaly a dolgozók 10 százaléka mondott búcsút a cégnek, a vezetők, mérnökök, karbantartók. Jelenleg összesen 9300-an dolgoznak főműszakban és további 300-an részmunkaidőben a cégnél, ám ez már a működőképesség határait feszegeti: összesen mintegy félezer dolgozó hiányzik a BKV-nál. Schumacher szerint a hármas metró felújításával és metrópótló buszok elindulásával is további 350-400 vezetőre lesz szükség. „A társaság tisztában van a dolgozók helyzetével, és számol a munkaerőpiaci helyzettel, illetve tendenciákkal” - írta a BKV pénteki közleményében, hozzátéve: a BKV Zrt. jelenleg még nem rendelkezik elegendő tartalékkal a munkavállalói követelések teljesítéséhez. A BKV felfelé mutogat: szerintük a fővárosnak és a kormánynak kell megállapodnia az ügyben. Mint korábban megírtuk, a szakszervezetek panaszai nyomán Tarlós István főpolgármester a múlt héten „hosszú levelet” írt Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Tarlós szerint az állam súlyosan diszkriminálja a BKV (és az FKF) dolgozóit, az pedig szerinte sima cinizmus, hogy sorozatos forráselvonás - a jövedelmező fővárosi szolgáltatások, például a díjbeszedés kiszervezése - után a kormány a fővárostól várja a BKV bérrendezését. Azt egyelőre nem tudni, legalábbis a Városházán nem árulták el, hogy Tarlós pontosan mennyi forrást kért Orbántól. Schumacher Ferenc úgy becsüli: a BKV esetében a 2017-es béremelés 6,5 milliárd forintot, három év alatt pedig összességében 30-34 milliárd közötti összeget igényelne. A fizetések alsó határát 180 ezer forintra emelnék és három év alatt 30 százalékos béremelést szeretnének a BKV-dolgozók A látszat csal, ez még nem a sztrájk. A várakozás és a tömeg éppúgy része a normális üzemnek, mint a kigyulladó, füstölgő metró fotó: népszava RÖVIDEN Matolcsy elakadt doktori tanulmányai Elakadt Matolcsy György a közszolgálati egyetem doktori iskoláján - írta a 24-hu. A jegybankelnök még 2014-ben iratkozott be a doktori képzésre, hogy megszerezze a PhD-fokozatot, ám továbbra is hiányzik a meglévő nyelvvizsgája mellé egy második. Érdekes momentum, hogy miután a hírportál elküldte kérdéseit az MNB-nek, a jegybankelnököt törölték az Országos Doktori Tanács honlapjáról. A jegybank gyakorlatilag elismerte, hogy nincs folyamatban doktori tanulmánya Matolcsynak. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az elnök „egy későbbi időpontban folytatja doktori tanulmányait". ► NÉPSZAVA Mészáros Lőrinc rendőrért kiáltott „Mondtam, hogy nem jöhetnek be kép- és hangrögzítő berendezéssel"-jelentette ki Mészáros Lőrinc a kamerával érkező stáboknak a felcsúti önkormányzat rendkívüli, nyílt ülésén csütörtökön. „Jogtudó" jegyzője segítségével a polgármester végül arra jutott, hogy az újságírók ott lehetnek az ülésen, de felvételt nem készíthetnek. Mészáros közölte: „vagy kiteszik az eszközeiket, vagy most felhívom a rendőrséget". Szerinte az újságírók „nem zaklathatják a felcsúti polgárokat és a testületi ülést". Miután a 444 és a Hír Tv stábja nem ment ki, Mészáros megjegyezte: „menjenek be a gazdájukhoz, a Lajoshoz, a Simicskához, ott készítsenek felvételt". Az ülést végül megtartották, nem hívták ki a rendőrséget. ► népszava Nagykövete már van a magyar futballnak A magyar futball és a Puskásügyek nagykövete lett Szöllősi György, Szijjártó Péter külügyminiszter javaslatára Áder János köztársasági elnök nevezte ki rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté Orbán Viktor kedvenc sportújságíróját - írta a 444.hu az l l Azurák Csabával című műsor felvételére hivatkozva. A Nemzeti Sport nemrégiben kinevezett főszerkesztője hivatalos diplomataként folytathatja azt a munkát, amelynek lényege a magyar futball hagyományának és Puskás Ferenc örökségének nemzetközi képviselete. Szöllősi korábban az MLSZ sajtóosztályát vezette, majd a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kommunikációs igazgatója lett. Ő volt az, aki Puskás Ferenc hagyatékáról azt mondta: „egyetlen gazdag vagy befolyásos magyar embert nem érdekelt a mi szent ügyünk Orbán Viktoron kívül", ► népszava Tízmilliókért vizsgált hatékonyság A Teqtos Kft. és a VARIUS Consulting Kft. 120 millió forintért végezheti az évi 80 milliárd forint közpénzzel gazdálkodó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) komplex hatékonyságvizsgálatát - írta a 444 a Közbeszerzési Értesítő alapján. A Teqtos Kft.-t 2016- ban alapították, pénzügyi kimutatások még nem állnak rendelkezésre. A VARIUS referenciái között szerepel, hogy tanácsokat adott az Allianz Biztosítónak, Pilis Város Önkormányzatának és a Sberbanknak is. 2015-ben mintegy 560 millió bevétele volt a társaságnak. ►népszava A leghosszabb sztrájk A BKV történetének eddigi leghosszabb sztrájkját 2010. január 12-e és 17-e között tartották-a mostani bejelentések szerint ez a rekord nincs veszélyben, hiszen ezúttal két etapban szüntetnék be a munkát nyolc napra. A szakszervezetek szerint már akkor is milliárdok hiányoztak a BKV finanszírozásából, továbbá új kollektív szerződés megalkotását követelték. Mutyit sejt az Együtt Szabolcsban Nyíregyházán sem mennek másképp a dolgok, mint az országban: itt a volt MSZMP-pártház privatizációja során a „régi állampárt" néptől lopott vagyonát sem derogál a Fidesznek, az „új állampártnak" áron alul elmutyizni - erről beszélt tegnap Nyíregyházán Szigetvári Viktor, az Együtt választmányának elnöke. Mint mondta, a városközpontban álló volt MSZMP-székházat, jelenleg Szarvas Irodaházat az állami ÉRF Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Zrt. tavaly mélyen áron alul adta el két cégnek. Mintegy 140 millióért adtak túl az épületen, amelynek piaci értékét 500 millióra becsülik. A tízemeletes, 4000 négyzetméteres ház bérbeadásából évi 100 millió forintos bevétel származhat. ► NÉPSZAVA Legoland: újra túlzott a nyíregyházi polgármester DOROS JUDIT, KŐMŰVES ANITA Most értünk oda, hogy a tematikus parkról folytassuk a tárgyalásokat - közölte a Nyíregyházára megálmodott Legoland Discovery Centerrel Kovács Ferenc, a város fideszes polgármestere a település legutóbbi, csütörtöki közgyűlésen. Kijelentése meglepő: lapunk ugyanis épp a napokban kereste meg a Legoland jogainak tulajdonosát, a Merlin Entertainments Groupot, hogy érdeklődjünk, történt-e előrelépés a magyar Legoland ügyében, a kapott válasz pedig egyáltalán nem erősíti meg a polgármester szavait. A cég már másodszor cáfolta meg a polgármestert. A világmárkákért - köztük a Legoland Discovery Centertért - felelős marketingigazgatóhoz, Angela Jobsonhoz fordultunk, s azt kérdeztük: Szerepel-e terveik között, hogy Magyarországon, Nyíregyházán Legolandet építsenek? Tárgyalnak-e erről a kormány vagy a nyíregyházi önkormányzat képviselőivel? Megkereste-e őket bármelyik érintett? Rövid, de egyértelmű választ kaptunk: a Merlin jelenleg nem tervezi, hogy Legoland Discovery Központot nyisson Nyíregyházán. Mindez különösen az elmúlt hetek és napok eseményeinek tükrében hozza kínos helyzetbe a polgármestert. Kovács Ferenc ugyanis még február végén tényként közölte a Facebook-oldalán: „LEGOLAND Discovery Center Nyíregyházán! Tisztelt Nyíregyháziak! A Magyar Kormány ma megjelent döntésének értelmében, megépítjük Magyarország legkülönlegesebb turisztikai attrakcióját Nyíregyházán 2020-ig. Az ország egyik legjelentősebb beruházása jön létre városunkban 9,5 milliárd forintból! (...) Nyíregyházán épül meg ez a különleges élménypark.” Csakhogy nem sokkal később a privatbankar.hu kiderítette, a Merlin nem tud erről a beruházásról. Ezek után Kovács újabb posztban magyarázkodott: „Szerencsésebb lett volna, ha a hír úgy kerül fel a Facebook oldalamra, ahogyan az a város közgyűlésén elhangzott, és a helyi sajtóban is megjelent: a támogató döntés birtokában megkezdhetjük az egyeztetéseket a LEGO Discovery Center jogtulajdonosával a projektről.” További adalék, hogy a polgármester ma már ez egész Lego-ügyre másként emlékszik. A nyíregyházi önkormányzat csütörtöki ülésén a szabolcsihir.hu tudósítása szerint - egy ellenzéki képviselő kritikájára Kovács Ferenc azt állította: „Nem mondtam, hogy meg fogjuk építeni, azt mondtam, hogy megszületett a kormányhatározat a támogatásról. Négyéves munka van emögött. Most értünk oda, hogy a tematikus parkról folytassuk a tárgyalásokat. Én azt javasoltam, a Magyar Közlönyben ne jelenjen meg a Lego, hanem az, hogy tematikus park.” Később - talán felidézve, hogy az Facebookposztjai egyértelműen cáfolják állítását - korrigált: „Hiba történt, de az arányokra vigyázni kell, s a bolhát az elefánttal ne állítsuk egy méretbe.” Mindezek után már csak az kérdés: ha továbbra is biztosnak látszik, hogy nem épül Legoland Nyíregyházán, akkor vajon mire különített el az ügyben a kormány majdnem tízmilliárd forintot?