Népszava, 2017. április (144. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-11 / 85. szám

Az ellenzék szerint méltatlanná vált hivatalára a köztársasági elnök - „Áder egy káder" Tüntetéssel felelnek az államfőnek ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Áder döntése azonnal nagy til­takozást váltottt ki. Lapzár­tánkkor jött a hír, hogy még hétfő estére tüntetést hirdettek a budai Várba, az elnöki hiva­talnak helyet adó Sándor-palo­tánál. Az ellenzéki pártok is azonnal reagáltak. Áder János bebizo­nyította, hogy alkalmatlan köz­­társasági elnöknek, mert nem képes felismerni a nemzet érde­két és nem tudja kifejezni a nemzet egységét - így értékelte az államfői döntést az MSZP. Áder csak egy pártkatona, aki­nek fontosabb Orbán Viktor vé­leménye, mint több millió em­ber egyöntetű akarata - írták közleményükben a szocialis­ták, hozzátéve, hogy Orbán rendszerének három nagy el­lensége van: a sajtószabadság, a véleményszabadság és az ok­tatás szabadsága. Áder egy káder, aki méltat­lanná vált hivatalára - reagált az Együtt, amely mostantól nem tekinti legitim köztársasá­gi elnöknek Ádert. A jogszabályok mögé bújt Áder János, így testesíti meg a nemzet egységét - értékelt a Momentum. Láttunk már ilyen megfutamodást - írták közle­ményükben -, hisz Orbán nem­rég inkább elkaszálta az olim­piai népszavazást, nehogy az emberek elmondhassák véle­ményüket. A Momentum sze­rint Áder „magasról tett” a va­sárnap tüntető 80 ezer ember véleményére. Épül a félelem rendszere - állították, egyúttal jelezve, hogy a küzdelemnek nincs vége, a civil szervezete­kért tartott szerdai tüntetésen folytatják a tiltakozást. Áder egy nappal azután hoz­ta meg döntését, hogy a lex CEU miatt több tízezres tömeg­­tüntetést tartottak. Hétfőn pe­dig már az Egyesült Államok igyekezett nyomást gyakorolni az ügyben. Egynapos látoga­tásra érkezett hétfőn Magyaror­szágra Hoyt Brian Yee, a wa­shingtoni külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára - erősítette meg lapunknak a bu­dapesti amerikai nagykövetség szóvivője, Richard Damstra. Az amerikai helyettes államtitkár kormányzati illetékesekkel tár­gyalt, megbeszélésein a CEU jö­vője miatti aggodalmát tolmá­csolta. A magasrangú amerikai diplomata a CEU vezetésével és civil szervezetek képviselőivel is találkozott. A megbeszélések zárt ajtók mögött folytak, a dip­lomata tényfeltáró megbeszélé­seit követően ma elutazik Bu­dapestről. Hoyt Bryan Yee karrierdiplo­mata, 2013-ban még Barack Obama nevezte ki, előzőleg Zág­rábban helyettes misszióvezető­ként szolgált, Kabulban, Thesszalonikiben, Podgoricában is dolgozott, 1999 és 2001 kö­zött, még Clinton idejében a nemzetbiztonsági tanács euró­pai igazgatója volt. Hoyt Yee jól tájékozott a magyarországi helyzetről, 2014-ben tárgyalá­sokat folytatott Budapesten, 2015 májusában a washingtoni kongresszus európai és eur­ázsiai biztonságpolitikai kihívá­sokkal foglalkozó albizottságá­nak meghallgatásán ő tolmá­csolta a washingtoni kormány­zat aggályait magyar ügyekben. „Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett szövetségese, ba­rátja és partnere Magyarország­nak, számos területen erős az együttműködés, de a legjobb barátoknak is vannak nézetel­téréseik” - mondta. Felszólalá­sában emlékeztetett, az Egye­sült Államok már többször szót emelt a magyar kormány lépé­sei, a fékek és ellensúlyok rend­szerének meggyengítése, az in­tézmények függetlenségének aláásása miatt, aggodalmát fe­jezte ki a nem kormányzati szervezetek elleni fellépés, a saj­tószabadság gyengülése miatt. A kormány nemcsak áll elé­be, hogy amerikai megbízottak érkezzenek Magyarországra a CEU miatt, hanem kifejezetten pozitív hozzáállásnak tartja ezt - mondta a külügyminiszter rögtönzött sajtótájékoztatón. A magyar kormány mindenkinek rendelkezésére áll, ha a jogsza­bály-módosításokkal kapcsolat­ban információra van szüksége - mondta Szijjártó Péter, hozzá­téve: azzal nehéz mit kezdeni, ha valaki előbb mondja ki az ítéletet, és utána kérdez. Arra a kérdésre, hogy külügyminisz­terként „csak” tanácsadókkal tárgyalt az Egyesült Államok­ban, míg a CEU rektorát töb­ben is fogadták, Szijjártó Péter megdöbbenésének adott han­got, hogy „konkrét tényeket is letagadnak”. Amikor legutóbb Washingtonban járt, az Iszlám Állam elleni koalíció ülésén, az amerikai külügyminisztérium második emberével tárgyalt - mondta. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Hiába a tiltakozás, Áder aláírta fotó: mti/kovács Tamás Lemondás, fenyegetés, aggodalom­ ­ Növekvő aggodalommal kö­vettem a média szabadsága, a független igazságszolgáltatás, a civil társadalom és most már az akadémiai élet szabadsága elleni kormányzati lépéseket. Döntésemet végül a kormány CEU elleni fellépése miatt hoz­tam meg - így indokolta Mail Hellam, Magyarország tallinni tiszteletbeli konzulja, miért mondott le posztjáról. - Magyarországon próbálko­zást lát a civil társadalom ere­jének és befolyásának csök­kentésére Vera Jourova, az Eu­rópai Unió jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a ne­mek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa, ezért aggodal­mát fejezte ki.­­ Újabb körlevelet írt Lánczi András, a Corvinus rektora és Pavlik Lívia kancellár - adta hírül az Index. A körlevél fon­tosnak nevezi a véleménynyil­vánítás szabadságát, ugyanak­kor kéri, hogy az egyetem kö­zösségének tagjai a személyes véleményüket ne tüntessék fel a közösség és az intézmény hi­vatalos álláspontjaként.­­ Kofi Annan is nyilvánosan kiállt a CEU mellett. Az egy­kori ENSZ-főtitkár a CEU rek­torának és elnökének, Michael Ignatieffnek címzett levelében fejezte ki aggodalmát az új ma­gyar felsőoktatási törvény miatt. Még nincs vége a tiltakozásoknak Kevesen gondolták, hogy a mostani tömeg hajlamos lesz „nem hazamenni", a tavalyi Tanítanék tüntetéseken ilyenről nem volt szó - fogalmazott lapunknak Mikecz Dániel, akit a lex CEU miatt indult tüntetéssorozatról kérdeztünk. A Republikon Intézet kuta­tója szerint nincs még vége a tüntetési hullámnak, a Hősök teré­re, szerdára meghirdetett demonstráción is nagy érdeklődés várható, ráadásul a Fidesz-székház is a tüntetés helyszínének kö­zelében található. Kérdésünkre, hogy a tüntetések kihathatnak-e a Fidesz nép­szerűségére, Mikecz azt mondta: a kormánypárt szempontjából egy „depolitizált" konfliktus jött létre, amely eltakarja a politikai pártokat. A hazai ellenzék ugyanis kimarad a konfliktusból. A vi­szonyok, népszerűségi mutatók a szakértő szerint változatlanok maradhatnak, hiszen még ha csökkenne is a Fidesz támogatott­sága, az ellenzéki pártok nehezen profitálhatnának belőle. Mi­kecz szerint a vasárnap éjszakai események alkalmasak arra, hogy tágítsák a kört, olyan keretet adhatnak a tüntetéseknek, amiről sokan azt gondolják, hogy ők is beleférnek. „Amikor a ka­binet konfliktusba kerül, mindig nem politikai szereplőket keres. Brüsszel, vagy épp Soros György Magyarországon nem vesz részt választási küzdelmekben és nem is akar politikai szerepre törekedni" - hangsúlyozta a szakértő. Frank Engelnek, az Európai Néppárt luxemburgi képviselőjének nagyon elege van már Orbán Viktorékból Nem közénk való a Fidesz Az EU-s támogatások megvonását tartaná a legjobb eszköz­nek az Orbán rendszer szankcionálására Frank Engel luxem­burgi európai parlamenti képviselő, aki ugyanannak a párt­családnak a tagja, mint a magyar kormánypárt. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) - Milyen a hangulat az Euró­pai Néppárt parlamenti frakció­jában? - Feszült. A tagok jelentős ré­szének elege van a Fideszből. A Fidesz kormányzása minden­nek ellentmond, amiben a Nép­párt hitt és hisz. - Ez az Ön véleménye, vagy az egész pártcsoporté? - Ez mindenki számára vilá­gos. Az egyetlen probléma, hogy milyen ítéletet hozzunk. Nehéz elküldeni valakit, akit egyszer már beengedtünk a so­rainkba. Én lennék a legboldo­gabb, ha sikerülne megszaba­dulni tőlük, mert maguktól nem mennek el. Ha a Fidesz el­menne, azt jelentené, hogy rá­jött: rossz pártcsaládot válasz­tott. Kétlem, hogy bárhol szíve­sen fogadnák őket, de ez legyen az ő problémájuk. - Milyen eszközei vannak a Néppártnak a magyar tagpárt megregulázására? - Először is világossá kell tennünk a Fidesz számára, hogy nem közénk valók. Én leg­alábbis ezt a véleményt fogom képviselni. De a folyamat elején tartunk. Ki kell találnunk, ho­gyan kezeljük a helyzetet. Vi­szonylag gyorsan kell cseleked­nünk, mert a dolgok hamar el­felejtődnek, és akkor minden marad a régiben. Meggyőződé­sem, hogy kezdeményezni kell az ún. 7. cikkely szerinti szank­ciós eljárást Magyarország el­len. Az eljárás végén nem a sza­vazati jogok felfüggesztését, ha­nem a közösségi támogatások megvonását tartanám a helyes döntésnek. Ha az évi több mint 4 milliárd eurónyi forrástól megfosztanánk a Fideszt, ös­szeomlana a rendszerük.­­ Az önök pártcsaládja úgy döntött, hogy megvárja az Eu­rópai Bizottság értékelését a CEU-törvényről, és csak utána határoz a következő lépésekről.­­ Mi lesz, ha szerdán Junckerék azt mondják: nem találtak fo­gást a jogszabályon? - Ez benne van a pakliban. A törvénymódosítás szövege ön­magában nem botrányos. Sok­kal felháborítóbbnak tartom a civil szervezetekről készülő tör­vényt. Csakhogy látni kell az összefüggéseket: az egészre azért volt szükség, hogy bezár­hassák a CEU-t. Emlékszünk, az Európai Bizottság néhány­szor már meghátrálásra kény­szerítette Orbánékat. De ezek apróbb ügyek voltak és a testü­let tisztán jogi szempontok alapján ítélt. Itt az ideje, hogy a Bizottság előbújjon a paragra­fusok mögül, és politikai érté­kelést adjon a Fidesz kormány­zati tevékenységéről, amely sze­rintem sérti az Unió alapérté­keit. Néppárti kollégáimmal el­határoztuk: függetlenül attól, hogy mit dönt a Bizottság, vé­gigvisszük ezt az ügyet. Évek óta közelről látom, mit művel a Fidesz, és a helyzet nem javult, hanem romlott. Elég volt. - Az Európai Parlament is kezdeményezheti a 7. cikkely szerinti eljárást, nem kell feltét­lenül a Bizottságra várniuk. - Ez is a lehetőségek között van. Magam is javasolni fogom a frakciónak. Nem szeretnék többé szolidaritást vállalni a Fi­desszel. Minden eszközt be kell vetnünk ebben a harcban, ami nem lesz könnyű. Lehet, hogy az eljárás megindításához és a szankciók kiszabásához szük­séges többséget sohasem fogjuk elérni. De meg kell próbálni. Frank Engel fotó: európai parlament Minden nap Orbánról olvas a Néppárt vezére „Tisztelt Manfred Weber elnök úr! A Ma­gyarországon tapasztalt helyzet, valamint a CEU politikailag motivált ellehetetlenítése kapcsán a Twitter-oldalán azt írta: 'a gondo­lat, a kutatás és a szólás szabadsága alapve­tő részei az európai identitásnak', amelyet a 'Néppárti frakció minden áron meg fog vé­delmezni'. Azóta eltelt már 5 nap és nem tudjuk, hogy az Európai Néppárt képviselő­­csoportja még mindig védelmezi-e az egy­re autoriterebb Orbán Viktort és a Fidesz­kormányt, amely nyíltan semmibe veszi mind az európai, mind pedig a keresztény­­demokrata értékeket. Itt az ideje az egye­nes beszédnek és annak, hogy kizárják so­raik közül azokat, akik elárulják az európai közösségünket". Ezt a levelet küldi el az Eu­rópai Néppárt EP-frakciója német elnöké­nek, Manfred Webernek már ötödik napja újra és újra Újhelyi István. Az MSZP EP-kép­­viselője Weber mellett az összes uniós hon­atyának, s azok asszisztenseinek is elküldi levelét, így az üzenet több ezer embert ért el, s részévé is lett az uniós közbeszédnek. Újhelyi célja éppen ez volt, így az MSZP alelnöke örömmel konstatálta, hogy kezde­ményezéséhez szinte azonnal csatlakozók­ra is lelt. Ilyen például Isabella De Monte olasz szociáldemokrata képviselő, aki máris elküldte a levelet a saját nevében Weber­nek és a többieknek. De az Újhelyi-stábhoz érkezett levél Silvia Costától, a kulturális bi­zottság olasz tagjától is, aki szintén támo­­gatólag nyilatkozott. ► bíró Marianna

Next