Népszava, 2017. április (144. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-13 / 87. szám
Összeért a civilek és a CEU ügye • FOLYTATÁS AZ ELSŐ OLDALRÓL Nemcsak a főváros és több vidéki nagyváros utcáin folytatódott az ellenállás, de a nemzetközi figyelem középpontjából sem került ki az Orbán-kormány újabb intézkedéssorozata. Sőt, minden korábbinál erősebb jelzés érkezett arról, hogy a kormányfő és a Fidesz elszámította magát a lex CEU-val. „Az Amerikai Egyesült Államok kormánya azt várja a magyar kabinettől, hogy ne alkalmazza a CEU bezáratására hozott törvényt.” Erről Mark C. Toner, az USA külügyminisztériumának szóvivője beszélt keddi sajtótájékoztatóján, magyar idő szerint kedd este 8-kor. Toner a sajtótájékoztatón azt mondta: Washington sürgeti Magyarország kormányát, hogy „függessze fel” a törvény végrehajtását. „A törvény felülvizsgálatát és megvitatását várjuk, amihez párbeszédre lesz szükség magával az egyetemmel és a többi érintett intézménnyel is.” Washington ismét egyértelművé tette, hogy hiába akarja a magyar kormány, ők nem fognak tárgyalni velük a törvényről. „Fontos tudományos és kulturális kapocs Magyarország és az Egyesült Államok között. Őszintén szólva a szabad kutatás és gondolkodás ügye van itt a középpontban. A törvény szerintünk több más amerikai egyetem oktatási programját is veszélyezteti Magyarországon, úgyhogy ez az ügy a CEU-n is túlmutat” - mondta. Az USA nem tárgyal Mindennek fényében érdekes, hogy Orbán Viktor a külügyminisztérium helyettes államtitkárát kérte fel a nemzetközi egyetemekkel kapcsolatos tárgyalásokra, miközben nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok kormánya teljesen a CEU mellé állt, nem fog tárgyalni. Ezt tette egyértelművé már egy nappal korábban a Budapestre látogató Hoyt Yee, az Egyesült Államok helyettes külügyi államtitkára is. Yee szerint a magyar kormánynak minél előbb „komoly és jó szándék által vezérelt” tárgyalásokat kell kezdenie az egyetemmel, hogy megoldást találjanak bármilyen olyan legitim kifogásra, amivel a magyar kormány esetleg rendelkezik. A cél az, hogy a CEU és a többi érintett intézmény megtartsa oktatási szabadságát és akadémiai kiválóságait, hogy Magyarországon tudjanak maradni, ahová az Egyesült Államok álláspontja szerint tartoznak és ahol szükség van rájuk. Közben az Orbán-kormány a süketet játssza. Először a Fidesz „Amerika-szakos” politikusa, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt állította, Hoyt Yee csupán a magánvéleményét fogalmazta meg. „Hát, ez egy vélemény. És egyébként egy helyettes államtitkárról beszélünk, tudtommal ő az elmúlt években is ugyanezt a pozíciót töltötte be. Várjuk a jelenlegi amerikai adminisztrációnak a válaszát arra, hogy meg tudjuk-e kötni azt a megállapodást, ami lehetővé teszi, hogy a CEU folytassa a munkáját” - közölte Németh Zsolt, s alig egy órán belül meg is érkezett az amerikai külügyminisztérium válasza. A szerdai sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke pedig azt mondta, hogy az amerikaiak azért nem akarnak tárgyalni a magyar kormánnyal, mert tévedésben vannak a törvénnyel kapcsolatban. Talán kimenekülnek Az a kérdés, hogy a CEU ahhoz ragaszkodik, hogy legyen Magyarországon működési engedélye, vagy ahhoz, hogy legyen Magyarországon képzése, amire CEU-s diplomát adhat ki - leegyszerűsítve így foglalta össze az egyetem szerinte nem is bizonytalan helyzetét a hvg.hunak az oktatási államtitkár. Palkovics László szerint a CEU és a Közép-európai Egyetem jelenlegi licencszerződésének kibővítésével az intézmény a nagy vihart kavart törvénymódosítás előtti módon működhet. Legfeljebb a működési engedélyét veszítheti el a CEU, de a képzései nem kerülnek veszélybe, ha nem teljesíti a múlt héten elfogadott törvény szabta két új feltételt - mondta Palkovics László brüsszeli tárgyalásai után. Szerinte, ha az intézmény meg akarja oldani a problémát, akkor gyakorlatilag csak két önálló jogi személyiségnek számító egyetem, az Amerikában angol nyelven jegyzett CEU és a magyar Közép-európai Egyetem (KEE) 2009-ben kötött licencmegállapodását kell kibővítenie. „Ha a KEE-t lefordítjuk, az így is, úgy is CEU, tehát a működési engedélynek nincsen sok jelentősége” - summázta a helyzetet az államtitkár, hozzátéve: úgyis most jön a tárgyalási szakasz. Ez eddig nem tapasztalt álláspont a magyar kormány részéről, ráadásul ezt Palkovics egyetlen nappal brüsszeli tárgyalásai után mondta, éppen olyan „csalásra” buzdítva a CEU-t, mint amellyel még bárminemű jogalap nélkül megvádolták az intézményt. Európa ezt is elnézi? Az Európai Bizottság (EB) egyelőre vizsgálódik és egyeztetéseket kezdeményez, de nem indít hivatalos eljárást Magyarország ellen. Ezzel az eredménnyel zárult a Jean-Claude Juncker vezette testület első politikai vitája a legfrissebb magyarországi fejleményekről. Sajtótájékoztatóján Frans Timmermans, a jogállamiságért és az alapvető jogokért felelős alelnök a Népszava kérdésére kifejtette: megítélésük szerint a demokrácia és a jogállam „formailag” nincs rendszerszintű veszélyben Magyarországon. (Lengyelország ellen a jogállamot ért szisztematikus fenyegetések miatt indított másfél éve eljárást a brüsszeli testület.) Az uniós kollégium a felsőoktatási törvényről, a civil szervezetek külföldi támogatásáról szóló jogszabálytervezetről, a nemzeti konzultációról, a komoly jogi aggályokat keltő migrációs törvénykezésről és a romák elleni diszkriminációról tárgyalt szerdai ülésén. Az EU testületét aggasztják azok a döntések, amelyek sérthetik az EU jogszabályait és az uniós alapértékeket. Ezért mélyreható politikai párbeszédet kezdeményez a magyar kormánnyal az EU mindhárom intézményének - az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a kormányközi Miniszteri Tanácsnak - a bevonásával. Mint Timmermans szavaiból kiderült, az egyes menekültügyi rendelkezések és a romák iskolai szegregációja miatt korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat hamarosan a következő szakaszba léptethetik. A márciusban elfogadott menedékjogi törvény módosítása ugyancsak súlyos aggodalmakat vet fel. A felsőoktatási törvény alapos jogi elemzését követően dönt majd a Bizottság arról, hogy tesz-e jogi lépéseket. Elsősorban azt fogja megvizsgálni, hogy a rendelkezések nem sértik-e a szolgáltatásnyújtás és letelepedés szabadságát, valamint a harmadik országból érkező kutatók jogait. Az uniós „kormány” ugyancsak elemezni fogja a civil szervezetekről készülő jogszabályt is, mégpedig abból a szempontból, hogy a finanszírozás átláthatóságának követelménye összhangban van-e az arányosság és megkülönböztetésmentesség elveivel. A nemzeti konzultációra még e hónap végén elkészül a brüsszeli válasz — hangzott el. Timmermans méltatta a magyar kormány készségét a párbeszédre, és azt mondta: szeretnék megtudni Orbán úrtól, milyen elképzelései vannak Magyarország jövőjéről, osztja-e az uniós szerződésekben és a friss Római Nyilatkozatban foglalt európai értékrendet. Az illiberalizmus térhódítását firtató újságírói kérdésre azt válaszolta: az illiberalizmus itt lesz velünk egy darabig, és bár fontos politikai tényező néhány tagállamban és EU-n kívüli országban, sohasem fog győzedelmeskedni. Lapunkkal a Bizottság azt is közölte: a testület abban állapodott meg, hogy a kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozó soron következő, a hónap végén esedékes döntései keretében előrébb viszik az egyes releváns és jogilag érett kötelezettségszegési eseteket. „A biztosi testület által szerdán megvitatott kérdések kapcsolódnak mind az uniós jog, mind az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében lefektetett közös uniós értékek tiszteletben tartásához. Együttvéve a Bizottság úgy értékeli, hogy a magyarországi helyzet aggodalomra ad okot. A biztosi testület ezért megállapodott arról, hogy politikai párbeszédet indít a magyar hatóságokkal, a többi tagállammal és az Európai Parlamenttel.” Márpedig a hónap végére az uniós parlament egyhangú határozattal kérheti fel a Bizottságot, indítsa meg a demokratikus rendszert érintő, átfogó monitoringvizsgálatot Magyarországgal szemben. Erre épp azon az április 26-i plenáris ülésen kerülhet sor, amelyen várhatóan Orbán Viktor is részt vesz majd, s ahol - mint Timmermans kiemelte - a magyar kormányfő egyértelművé teheti, Európa része kíván-e maradni. Mindezek nyomán annyira nem is meglepő, hogy a magyar kormány nevében Kovács Zoltán szóvivő úgy reagált: „az Európai Bizottság megpróbálja nyomás alá helyezni az országot, kikényszeríteni a kötelező kvóta elfogadását és a határzár felszámolását. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint pedig „szánalmas vádaskodás Timmermans fellépése”. „Az Európai Néppárt elnöksége április 29-iki ülésén fogja megvitatni és értékelni a magyarországi helyzetet a Fidesz részvételével. A Néppárt várja az Európai Bizottság vizsgálatának az eredményét a legfrissebb törvényi rendelkezésekről. Elvárjuk, hogy Magyarország tartsa tiszteletben az EU jogszabályait és értékeit” - nyilatkozta a Népszavának Siegfried Muresan, a kontinens kereszténydemokrata pártjait tömörítő pártcsalád szóvivője. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Közösen kezdeményezik az Ab vizsgálatát A Demokratikus Koalíció nem, de a Jobbikfrakció minden tagja aláírja a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági beadványt - közölte Szávay István. Az ellenzéki párt országgyűlési képviselője azzal indokolta a Jobbik országos elnökségének döntését, hogy a jogállamiság pártján állnak és azt szeretnék, hogy az Alkotmánybíróságnak legyen lehetősége állást foglalni a kérdésben. Azzal ugyanis, hogy Áder János nem kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól (Ab), kevés lehetőség maradt a felsőoktatási törvénymódosítás jogi úton történő megtámadására. Az LMP ugyan már bejelentette, hogy az Ab-hoz fordul, ehhez a parlamenti képviselők negyedének támogatása kell, vagyis a 199 tagú testület esetében 49,7, tehát 50 fő aláírása. Ha nem csupán az LMP 5, az MSZP -amely már kedden bejelentette, hogy támogatja a beadványt - 28 képviselője, hanem a 24 jobbikos is támogatja a kezdeményezést, amelyhez nyilván csatlakoznak néhányan a demokratikus ellenzéki pártok független képviselői közül, úgy bőségesen meglesz a szükséges létszám. Az ellenzék mellett az alapvető jogok biztosa is az Abhoz fordulhat, de közvetlen érintettségre hivatkozva a CEU, mint intézmény is kérhet normakontrollt, sőt, az Ab-törvény értelmében a legfőbb ügyész, a kormány vagy a Kúria elnöke is. Ez utóbbi szereplőktől mindez nem várható, ugyanakkor lapunk érdeklődésére, hogy Székely László fontolgatja-e az Ab-hoz fordulást, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala annyit válaszolt: az ombudsman még nem döntött erről - vagyis foglalkozik a lehetőséggel. A CEU, mint intézmény lehetőségei egyébként korlátozottak, hiszen - ahogy azt Kolláth György kifejtette -, akkor léphetne, ha 180 napon belül olyan közigazgatási határozat születne a törvény alapján, ami nullára írná a működési lehetőségeit, továbbá ezzel kapcsolatban már minden egyéb jogi lehetőséget kimerített. Ez az út meglehetősen kétséges, mert az alkotmányjogász nem tartja valószínűnek, hogy a mostani tiltakozások mellett ilyen közigazgatási lépést vállalna a kormány. Az egyetem oktatói és hallgatói személyes sérelmükkel fordulhatnak a strasbourgi bírósághoz-tette hozzá, de ez a hosszú eljárás még nem adná vissza az intézmény működési szabadságát. Hiába ugyanakkor minden Ab-hoz fordulás, a testület színtisztán Fidesz-KDNP által jelölt és megválasztott tagjai - eddigi gyakorlatuk alapján - aligha döntenek majd a kormány akaratával ellentétesen. A tömeg az Andrássy útig ért fotó:tóth Gergő Tojásdobálás a Gyorskocsi utcában Juhász Péter, az Együtt elnöke Facebook-oldalán számolt be arról, hogy több politikustársával közösen tojásokkal dobálta meg a Gyorskocsi utcai rendőrség fémkapuját. Itt tartják fogva Gulyás Márton civil aktivistát, akit hétfő este - miután Áder János köztársasági elnök aláírta a CEU-ellenes törvényt - a Sándor-palotánál tartott spontán tüntetésen előállítottak és őrizetbe vettek a rendőrök. (Gulyás narancssárga festékes flakont dobott az épületre.) A szolidaritási akcióval Juhászék az eljárás ellen is tiltakoztak. Az Együtt elnöke közölte, hogy a tojásdobálás belefér a vélemény kinyilvánításának szabadságába. Legalábbis a bíróság szerint akkor belefért, amikor annak idején a Budapest Pride résztvevőit dobálták meg. Már vége volt a tojásdobálásnak, amikor felbukkantak a rendőrök, garázdaság vétsége miatt eljárást indítanak a demonstrálók ellen. És még... • Egy angol nyelvű e-mailt kaptak a CEU külföldi hallgatói az Emmitől, amiben a minisztérium hosszasan taglalja, hogy nincs semmi, ami fenyegetné az egyetem működését és az oktatás szabadságát. • A Magyar Helsinki Bizottság szerint a civil szervezetek készülő törvényi megrendszabályozása felesleges, megbélyegző, önkényes, megtévesztő, kártékony és hazug. A civil világ elleni támadást a kormánynak az a féktelen igyekezete magyarázza, hogy a tőle független társadalmi szervezeteket megbélyegezze és eltiporhassa. • „Ha Magyarország antiliberális, nacionalista miniszterelnöke, Orbán Viktor folytatja arra irányuló kísérleteit, hogy bezárja az ország legjobb és legfüggetlenebb egyetemét, és továbbra is számos más eszközzel roncsolja a liberális demokráciát, az EU erős jobbközép pártcsoportosulásának ki kell zárnia soraiból Orbán pártját" - írja a Guardianben szerdán megjelent cikkében Timothy Garton Ash brit történész, az Oxfordi Egyetem professzora.