Népszava, 2017. április (144. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-13 / 87. szám

Összeért a civilek és a CEU ügye • FOLYTATÁS AZ ELSŐ OLDALRÓL Nemcsak a főváros és több vi­déki nagyváros utcáin folytató­dott az ellenállás, de a nemzet­közi figyelem középpontjából sem került ki az Orbán-kor­­mány újabb intézkedéssoroza­ta. Sőt, minden korábbinál erő­sebb jelzés érkezett arról, hogy a kormányfő és a Fidesz elszá­mította magát a lex CEU-val. „Az Amerikai Egyesült Államok kormánya azt várja a magyar kabinettől, hogy ne alkalmazza a CEU bezáratására hozott tör­vényt.” Erről Mark C. Toner, az USA külügyminisztériumának szóvivője beszélt keddi sajtótá­jékoztatóján, magyar idő sze­rint kedd este 8-kor. Toner a sajtótájékoztatón azt mondta: Washington sürgeti Magyaror­szág kormányát, hogy „függes­sze fel” a törvény végrehajtását. „A törvény felülvizsgálatát és megvitatását várjuk, amihez párbeszédre lesz szükség ma­gával az egyetemmel és a többi érintett intézménnyel is.” Wa­shington ismét egyértelművé tette, hogy hiába akarja a ma­gyar kormány, ők nem fognak tárgyalni velük a törvényről. „Fontos tudományos és kultu­rális kapocs Magyarország és az Egyesült Államok között. Őszintén szólva a szabad kuta­tás és gondolkodás ügye van itt a középpontban. A törvény sze­rintünk több más amerikai egyetem oktatási programját is veszélyezteti Magyarországon, úgyhogy ez az ügy a CEU-n is túlmutat” - mondta. Az USA nem tárgyal Mindennek fényében érdekes, hogy Orbán Viktor a külügymi­nisztérium helyettes államtit­kárát kérte fel a nemzetközi egyetemekkel kapcsolatos tár­gyalásokra, miközben nyilván­való, hogy az Egyesült Államok kormánya teljesen a CEU mel­lé állt, nem fog tárgyalni. Ezt tette egyértelművé már egy nappal korábban a Budapestre látogató Hoyt Yee, az Egyesült Államok helyettes külügyi ál­lamtitkára is. Yee szerint a ma­gyar kormánynak minél előbb „komoly és jó szándék által ve­zérelt” tárgyalásokat kell kez­denie az egyetemmel, hogy megoldást találjanak bármilyen olyan legitim kifogásra, amivel a magyar kormány esetleg ren­delkezik. A cél az, hogy a CEU és a többi érintett intézmény megtartsa oktatási szabadsá­gát és akadémiai kiválóságait, hogy Magyarországon tudjanak maradni, ahová az Egyesült Ál­lamok álláspontja szerint tar­toznak és ahol szükség van rá­juk. Közben az Orbán-kormány a süketet játssza. Először a Fi­desz „Amerika-szakos” politi­kusa, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt állí­totta, Hoyt Yee csupán a ma­gánvéleményét fogalmazta meg. „Hát, ez egy vélemény. És egyébként egy helyettes állam­titkárról beszélünk, tudtommal ő az elmúlt években is ugyan­ezt a pozíciót töltötte be. Várjuk a jelenlegi amerikai adminiszt­rációnak a válaszát arra, hogy meg tudjuk-e kötni azt a meg­állapodást, ami lehetővé teszi, hogy a CEU folytassa a munká­ját” - közölte Németh Zsolt, s alig egy órán belül meg is érke­zett az amerikai külügyminisz­térium válasza. A szerdai sajtó­­tájékoztatóján Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke pedig azt mondta, hogy az ameri­kaiak azért nem akarnak tár­gyalni a magyar kormánnyal, mert tévedésben vannak a tör­vénnyel kapcsolatban. Talán kimenekülnek Az a kérdés, hogy a CEU ahhoz ragaszkodik, hogy legyen Ma­gyarországon működési enge­délye, vagy ahhoz, hogy legyen Magyarországon képzése, ami­re CEU-s diplomát adhat ki - leegyszerűsítve így foglalta ös­sze az egyetem szerinte nem is bizonytalan helyzetét a hvg.hu­­nak az oktatási államtitkár. Palkovics László szerint a CEU és a Közép-európai Egyetem je­lenlegi licencszerződésének ki­bővítésével az intézmény a nagy vihart kavart törvénymódosítás előtti módon működhet. Legfel­jebb a működési engedélyét ve­szítheti el a CEU, de a képzései nem kerülnek veszélybe, ha nem teljesíti a múlt héten elfo­gadott törvény szabta két új fel­tételt - mondta Palkovics Lász­ló brüsszeli tárgyalásai után. Szerinte, ha az intézmény meg akarja oldani a problémát, ak­kor gyakorlatilag csak két önál­ló jogi személyiségnek számító egyetem, az Amerikában angol nyelven jegyzett CEU és a ma­gyar Közép-európai Egyetem (KEE) 2009-ben kötött licencmegállapodását kell kibő­­vítenie. „Ha a KEE-t lefordítjuk, az így is, úgy is CEU, tehát a működési engedélynek nincsen sok jelentősége” - summázta a helyzetet az államtitkár, hozzá­téve: úgyis most jön a tárgyalá­si szakasz. Ez eddig nem ta­pasztalt álláspont a magyar kormány részéről, ráadásul ezt Palkovics egyetlen nappal brüsszeli tárgyalásai után mondta, éppen olyan „csalásra” buzdítva a CEU-t, mint amel­lyel még bárminemű jogalap nélkül megvádolták az intéz­ményt. Európa ezt is elnézi? Az Európai Bizottság (EB) egy­előre vizsgálódik és egyezteté­seket kezdeményez, de nem in­dít hivatalos eljárást Magyaror­szág ellen. Ezzel az eredmén­nyel zárult a Jean-Claude Juncker vezette testület első politikai vitája a legfrissebb magyarországi fejleményekről. Sajtótájékoztatóján Frans Timmermans, a jogállamisá­gért és az alapvető jogokért fe­lelős alelnök a Népszava kérdé­sére kifejtette: megítélésük sze­rint a demokrácia és a jogállam „formailag” nincs rendszerszin­tű veszélyben Magyarországon. (Lengyelország ellen a jogálla­mot ért szisztematikus fenyege­tések miatt indított másfél éve eljárást a brüsszeli testület.) Az uniós kollégium a felsőok­tatási törvényről, a civil szerve­zetek külföldi támogatásáról szóló jogszabálytervezetről, a nemzeti konzultációról, a ko­moly jogi aggályokat keltő mig­rációs törvénykezésről és a ro­mák elleni diszkriminációról tárgyalt szerdai ülésén. Az EU testületét aggasztják azok a döntések, amelyek sérthetik az EU jogszabályait és az uniós alapértékeket. Ezért mélyreha­tó politikai párbeszédet kezde­ményez a magyar kormánnyal az EU mindhárom intézményé­nek - az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a kormányközi Miniszteri Ta­nácsnak - a bevonásával. Mint Timmermans szavaiból kiderült, az egyes menekült­­ügyi rendelkezések és a romák iskolai szegregációja miatt ko­rábban indított kötelezettség­­szegési eljárásokat hamarosan a következő szakaszba léptet­hetik. A márciusban elfogadott menedékjogi törvény módosítá­sa ugyancsak súlyos aggodal­makat vet fel. A felsőoktatási törvény alapos jogi elemzését követően dönt majd a Bizottság arról, hogy tesz-e jogi lépése­ket. Elsősorban azt fogja meg­vizsgálni, hogy a rendelkezések nem sértik-e a szolgáltatás­nyújtás és letelepedés szabad­ságát, valamint a harmadik or­szágból érkező kutatók jogait. Az uniós „kormány” ugyancsak elemezni fogja a civil szerveze­tekről készülő jogszabályt is, mégpedig abból a szempontból, hogy a finanszírozás átlátható­ságának követelménye össz­hangban van-e az arányosság és megkülönböztetésmentessé­­g elveivel. A nemzeti konzultá­cióra még e hónap végén elké­szül a brüsszeli válasz — hang­zott el. Timmermans méltatta a ma­gyar kormány készségét a pár­beszédre, és azt mondta: sze­retnék megtudni Orbán úrtól, milyen elképzelései vannak Ma­gyarország jövőjéről, osztja-e az uniós szerződésekben és a friss Római Nyilatkozatban foglalt európai értékrendet. Az illibe­­ralizmus térhódítását firtató új­ságírói kérdésre azt válaszolta: az illiberalizmus itt lesz velünk egy darabig, és bár fontos poli­tikai tényező néhány tagállam­ban és EU-n kívüli országban, sohasem fog győzedelmesked­ni. Lapunkkal a Bizottság azt is közölte: a testület abban ál­lapodott meg, hogy a kötelezett­­ségszegési eljárásokra vonatko­zó soron következő, a hónap vé­gén esedékes döntései ke­retében előrébb viszik az egyes releváns és jogilag érett kötele­­zettségszegési eseteket. „A biz­tosi testület által szerdán meg­vitatott kérdések kapcsolódnak mind az uniós jog, mind az Európai Unióról szóló szerző­dés 2. cikkében lefektetett kö­zös uniós értékek tiszteletben tartásához. Együttvéve a Bi­zottság úgy értékeli, hogy a magyarországi helyzet aggoda­lomra ad okot. A biztosi testü­let ezért megállapodott arról, hogy politikai párbeszédet indít a magyar hatóságokkal, a töb­bi tagállammal és az Európai Parlamenttel.” Márpedig a hó­nap végére az uniós parlament egyhangú határozattal kérheti fel a Bizottságot, indítsa meg a demokratikus rendszert érintő, átfogó monitoringvizsgálatot Magyarországgal szemben. Er­re épp azon az április 26-i ple­náris ülésen kerülhet sor, ame­lyen várhatóan Orbán Viktor is részt vesz majd, s ahol - mint Timmermans kiemelte - a ma­gyar kormányfő egyértelművé teheti, Európa része kíván-e maradni. Mindezek nyomán annyira nem is meglepő, hogy a magyar kormány nevében Ko­vács Zoltán szóvivő úgy reagált: „az Európai Bizottság megpró­bálja nyomás alá helyezni az országot, kikényszeríteni a kö­telező kvóta elfogadását és a határzár felszámolását. Szijjár­­tó Péter külügyminiszter sze­rint pedig „szánalmas vádasko­dás Timmermans fellépése”. „Az Európai Néppárt elnök­sége április 29-iki ülésén fogja megvitatni és értékelni a ma­gyarországi helyzetet a Fidesz részvételével. A Néppárt várja az Európai Bizottság vizsgála­tának az eredményét a legfris­sebb törvényi rendelkezésekről. Elvárjuk, hogy Magyarország tartsa tiszteletben az EU jog­szabályait és értékeit” - nyilat­kozta a Népszavának Siegfried Muresan, a kontinens keresz­ténydemokrata pártjait tömörí­tő pártcsalád szóvivője. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Közösen kezdeményezik az Ab vizsgálatát A Demokratikus Koalíció nem, de a Jobbik­frakció minden tagja aláírja a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági beadványt - közölte Szávay István. Az el­lenzéki párt országgyűlési képviselője azzal indokolta a Jobbik országos elnökségének döntését, hogy a jogállamiság pártján áll­nak és azt szeretnék, hogy az Alkotmánybí­róságnak legyen lehetősége állást foglalni a kérdésben. Azzal ugyanis, hogy Áder Já­nos nem kért előzetes normakontrollt az Al­kotmánybíróságtól (Ab), kevés lehetőség maradt a felsőoktatási törvénymódosítás jogi úton történő megtámadására. Az LMP ugyan már bejelentette, hogy az Ab-hoz fordul, ehhez a parlamenti képviselők ne­gyedének támogatása kell, vagyis a 199 ta­gú testület esetében 49,7, tehát 50 fő aláírá­sa. Ha nem csupán az LMP 5, az MSZP -amely már kedden bejelentette, hogy tá­mogatja a beadványt - 28 képviselője, ha­nem a 24 jobbikos is támogatja a kezdemé­nyezést, amelyhez nyilván csatlakoznak né­­hányan a demokratikus ellenzéki pártok független képviselői közül, úgy bőségesen meglesz a szükséges létszám. Az ellenzék mellett az alapvető jogok biztosa is az Ab­hoz fordulhat, de közvetlen érintettségre hivatkozva a CEU, mint intézmény is kérhet normakontrollt, sőt, az Ab-törvény értelmé­ben a legfőbb ügyész, a kormány vagy a Kúria elnöke is. Ez utóbbi szereplőktől mindez nem várható, ugyanakkor lapunk érdeklődésére, hogy Székely László fontol­­gatja-e az Ab-hoz fordulást, az Alapvető Jo­gok Biztosának Hivatala annyit válaszolt: az ombudsman még nem döntött erről - vagyis foglalkozik a lehetőséggel. A CEU, mint intézmény lehetőségei egyébként korlátozottak, hiszen - ahogy azt Kolláth György kifejtette -, akkor léphetne, ha 180 napon belül olyan közigazgatási határozat születne a törvény alapján, ami nullára írná a működési lehetőségeit, továbbá ezzel kapcsolatban már minden egyéb jogi lehe­tőséget kimerített. Ez az út meglehetősen kétséges, mert az alkotmányjogász nem tartja valószínűnek, hogy a mostani tiltako­zások mellett ilyen közigazgatási lépést vál­lalna a kormány. Az egyetem oktatói és hallgatói személyes sérelmükkel fordulhat­nak a strasbourgi bírósághoz-tette hozzá, de ez a hosszú eljárás még nem adná vissza az intézmény működési szabadságát. Hiába ugyanakkor minden Ab-hoz fordulás, a tes­­­­tület színtisztán Fidesz-KDNP által jelölt és megválasztott tagjai - eddigi gyakorlatuk­­ alapján - aligha döntenek majd a kormány akaratával ellentétesen. A tömeg az Andrássy útig ért fotó:tóth Gergő Tojásdobálás a Gyorskocsi utcában Juhász Péter, az Együtt elnöke Facebook-oldalán számolt be arról, hogy több politikustársával kö­zösen tojásokkal dobálta meg a Gyorskocsi utcai rendőrség fémkapuját. Itt tartják fogva Gulyás Márton civil aktivistát, akit hétfő este - miután Áder János köztársasági elnök aláírta a CEU-elle­­nes törvényt - a Sándor-palotánál tartott spon­tán tüntetésen előállítottak és őrizetbe vettek a rendőrök. (Gulyás narancssárga festékes flakont dobott az épületre.) A szolidaritási akcióval Juhá­szék az eljárás ellen is tiltakoztak. Az Együtt elnö­ke közölte, hogy a tojásdobálás belefér a véle­mény kinyilvánításának szabadságába. Legalább­is a bíróság szerint akkor belefért, amikor annak idején a Budapest Pride résztvevőit dobálták meg. Már vége volt a tojásdobálásnak, amikor felbukkantak a rendőrök, garázdaság vétsége miatt eljárást indítanak a demonstrálók ellen. És még... • Egy angol nyelvű e-mailt kaptak a CEU külföldi hallgatói az Emmitől, amiben a minisztérium hosszasan taglalja, hogy nincs semmi, ami fenyegetné az egyetem működését és az ok­tatás szabadságát. • A Magyar Helsinki Bizottság szerint a civil szervezetek készülő törvényi megrendszabályozása felesleges, megbélyegző, ön­kényes, megtévesztő, kártékony és hazug. A civil világ elleni támadást a kormánynak az a féktelen igyekezete magyarázza, hogy a tőle független társadalmi szervezeteket megbélyegez­ze és eltiporhassa. • „Ha Magyarország antiliberális, nacionalista miniszterelnöke, Orbán Viktor folytatja arra irányuló kísérleteit, hogy bezárja az ország legjobb és legfüggetlenebb egyetemét, és továbbra is számos más eszközzel roncsolja a liberális demokráciát, az EU erős jobbközép pártcsoportosulásának ki kell zárnia soraiból Orbán pártját" - írja a Guardianben szerdán megjelent cikké­ben Timothy Garton Ash brit történész, az Oxfordi Egyetem professzora.

Next