Népszava, 2017. április (144. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-11 / 85. szám
Az LMP szerint kérdéses, hogy a magyar kormány vezetőjét Viktornak vagy Vlagyimirnek hívják-e Konzultáció orosz kóddal Gyakorlatilag bojkottálták a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülését a kormánypárti képviselők hétfőn. Menekülésük annyiban érthető: megannyi kínos kérdést vet fel a hétvégén kirobbant, egészen súlyos következményeket sejtető Yandex-ügy. Ennek lényege ugyanis az: Oroszországba kerülhettek egyes adatai azoknak, akik kitöltötték a kormányzati weboldalon a nemzeti konzultációs kérdőívet. BATKA ZOLTÁN Botrányba fulladt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának az ülése hétfőn: a testület alelnöke, Németh Szilárd és a többi kormánypárti képviselő ugyanis elhagyta az üléstermet, amikor az ellenzéki tagok meg akarták kérdezni az Alkotmányvédelmi Hivatal képviselőjét a hétvégén kirobbant Yandex-ügyről. Mint azt a 444.hu szombaton megírta, a kormány nemzeti konzultációs honlapjának a forráskódja a Yandex nevű orosz internetes céghez vezet. Az „orosz Google-ról” a BBC korábban feltárta, hogy az együttműködik az orosz titkosszolgálattal, így a Yandex 2011-ben adatokat adott a KGB utódszervezetének, az FSZB-nek arról, hogy kik támogatták a cég online fizetési megoldásán keresztül Alexander Navalnij orosz ellenzéki vezetőt. Kérdés tehát, hogy a Yandexen keresztül kerültek-e adatok Oroszországba, és ha igen, akkor pontosan milyen információk jutottak ki azokról, akik a magyar kormány kérésére kitöltötték az interneten a nemzeti konzultációs kérdőívet. Bár az árulkodó orosz forráskódot hétfőre, a 444 cikkének megjelenése után eltüntették a nemzeti konzultáció honlapjáról, a hírportál írásából az derült ki: Oroszországba került azok neve, életkora, e-mail címe, akik a hét végéig kitöltötték az ívet. A lapunk által megkérdezett számítástechnikai szakértők is megerősítették, hogy a hivatkozott kód segítségével orosz kézre kerültek a személyes adatok. Szerintük a történetben számos más furcsa elem is akad: a kód egy úgynevezett „mérőkód”, amely elvileg a weboldal üzemeltetőjének segít, hogy statisztikákat készítsen a látogatóiról, illetve keresőbaráttá tegye a honlapját. A kérdés csak az, hogy a magyar nemzeti konzultációs weboldalt üzemeltetők a Google helyett miért egy orosz keresőhöz akarták volna igazítani a honlapjukat? „Az orosz szerverre történő adattovábbításnak szigorú követelményei vannak”- mondta a Népszavának Jóri András volt adatvédelmi biztos, szakértő. Oroszország ugyanis abba a körbe tartozik, ahol ugyan van adatvédelmi szabályozás, ám egyáltalán nem megbízható az adatvédelem. Jóri András szerint ilyen esetben elvárható lett volna a weblap magyar üzemeltetőjétől, hogy a nemzeti konzultációs lapot látogató számára külön, kiemelten jelzi, hogy a látogató adatait külföldre, Oroszországba továbbítja, és ehhez a hozzájárulását kéri. Itt érdemes megemlíteni: a kormányzati honlapon kifejezetten azt jelezték, hogy nem továbbítják külső, külföldi félnek az adatokat. Nagy kérdés, hogy az Oroszországba elküldött adatcsomag tartalmazott-e az egyén internetes szokásairól adatokat. Azaz arról, hogy a felhasználó milyen honlapokat látogat meg rendszeresen? A lapunk által megkeresett webprogramozó szakértők szerint nem kizárható ez sem, bár úgy látták, ennek az esélye meglehetősen csekély. Ugyanakkor már a névhez tartozó e-mail cím megszerzése is súlyos biztonsági problémákat hordoz. „Elég egy ártatlannak tűnő, kéretlen üzenetbe csomagolt kémprogramot küldeni a megadott címre. Ha a fogadó rákattint az üzenetre, azonnal kémprogram települ a gépére, és onnantól az illető élete egy nyitott könyv. A küldő onnantól mindent lát, ami azóta történt, hogy az illető először bekapcsolta a számítógépét.” A kormány még vasárnap közleményt adott ki az ügyben, azt írták, „a nemzeti konzultáció internetes honlapja minden tekintetben megfelel a szigorú törvényi előírásoknak”. A kormány arról viszont nem nyilatkozott, hogy miért csapták be a nemzeti konzultálókat. A konzultációs honlap adatvédelmi szabályzatában ugyanis kifejezetten szerepelt, hogy nem adják ki a konzultálók adatait külső, külföldi félnek. „A személyes és véleményadatok egymástól szigorúan elzárt és összeköthetetlen módon vannak tárolva” - tette hozzá a kormány közleménye, dacára, hogy ezt senki sem firtatta. Arról azonban semmit sem mondott, hogy a nemzeti konzultálók személyes adatai kikerülhettek, csupán annyit közölt, hogy a kérdéses forráskód „rosszindulatú magyarázatokra” adott okot, és ezért állították azt le. Nem osztotta a kormány optimizmusát Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke, aki időközben tudatta, hogy vizsgálatot indított az ügyben. Jóri András érdeklődésünkre elmondta: ilyen esetben 2 hónap áll az adatvédelmi hatóság rendelkezésére a vizsgálathoz. Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke úgy értékelte az ügyet: „Vihar a biliben.” „Ennek a programnak az alkalmazása semmilyen adatvédelmi és nemzetbiztonsági problémát nem jelent, ez a program képtelen arra, hogy adatokat halásszon” - szögezte le Németh. Nem osztotta a kormány optimizmusát az ellenzék. Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke szerint a kormány a jelen helyzetben egyet tehet: leállítja a nemzeti konzultációt, és részletes vizsgálatot rendel el az ügyben. Molnár Zsolt közölte, hogy „nem tekintik lezártnak a kérdést”, később a parlamentben kérdéseket, interpellációkat fognak benyújtani. Szél Bernadett LMP-s bizottsági tag bejelentette: feljelentést tett személyes adattal való visszaélés miatt. „Ezen az ülésen a Fidesz ismét átlépett egy vörös vonalat” - írta Szél Bernadett a Facebookon arról, hogy a kormánypárt határozatképtelenné tette a testületet. „A nemzetbiztonsági bizottságnál ilyen még sosem volt. Szél Bernadett elmondta: rendkívül aggályos, hogy magyar állampolgárok személyes adatai kikerültek Oroszországba, mivel azzal később megzsarolhatják és akár be is szervezhetik a magyar állampolgárt.” Álláspontom szerint ott tartunk, hogy gyakorlatilag megkérdőjeleződik, Magyarország kormányfőjét Viktornak vagy Vlagyimirnak hívják - mondta Szél Bernadett. A kormány szerint nincs ok aggodalomra, de az ellenzék és a szakértők szerint magyar szavazók adatai juthattak orosz kézre A weboldal forráskódjában bukkantak rá az orosz mérőkódra fotó:tóth gergő RÖVIDEN Óriásplakátügy: Schmidt tévedett Elkészült az 1956-os Intézet jelentése, amiből kiderül: egyértelműen Pruck Pál és nem Dózsa László látható a nagy vitákat kiváltott plakátokon - írta a 444. hu. Mint emlékezetes, a múlt ősszel tört ki botrány, hogy az 1956-os emlékévre készített plakátok egyikén Dózsa László színész-rendező neve szerepel az egyik fegyveres fiatal képénél, holott valójában az azóta elhunyt Pruck Pál látható a fotón. Schmidt Mária, az 1956-os emlékévért felelős kormánybiztos kitartott amellett, hogy Dózsa László van a fotón, noha Dózsa története rengeteg sebből vérzett. Schmidt azt ígérte, hogy ha kiderül, hogy mégis Pruck van a fotón, kicserélik az aláírást. A tévedés kiderült, de mára minden '56-os plakát lekerült, így nincs mód javításra. ► népszava Félti olimpiai titkait a Fidesz Elkaszálta a kormánypárti többség azt az ellenzéki kezdeményezést, hogy egy külön vizsgálóbizottság tárja fel az elbukott budapesti olimpiai pályázatra eddig elköltött milliárdok sorsát. A Fidesz arra hivatkozik, hogy ez az Állami Számvevőszék feladata - írta a Magyar Nemzet. Az ellenzék reményei szerint a bizottság arra keresett volna választ, hogy a központi költségvetés mekkora összeggel és milyen feltételekkel támogatta a pályázat előkészítését és benyújtását, illetve a Budapest 2024 Zrt. kikkel és milyen szerződéseket kötött eddig. ► NÉPSZAVA Közszolgálati túlköltések Miközben a CEU-t szabálytalanságokra hivatkozva lehetetlenítené el a kormány, két hetet adott az Európai Bizottság a Miniszterelnökségnek, hogy megmagyarázza, miért árazták túl a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a teljes közszolgálati továbbképzési rendszert megújító projekt költségeit - írta a 24. hu. Az NKE 17,5 milliárd forintot kapott két operatív programra, a KÖFOP-ra és a VEKOP-ra, a költségeket pedig nagyrészt EU biztosította forrásokból fedezik. A pályázatot kifejezetten az NKE-re szabták, meghirdetésekor, 2015- ben csak ez az egyetem nyújthatott be pályázatot, amelyet a Miniszterelnökség jóvá is hagyott. Az uniós vizsgálat során az elszámolási tervből az derült ki: az összesen 17,5 milliárd forintból 875 milliót előkészületekre, 3,1 milliárdot személyi költségekre, 400 milliót pedig reprezentációra fordítottak. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hazugságnak tartja a „becsmérlő" állításokat, azokat visszautasítja, a rágalmakért bírósági úton vesz elégtételt. Az egyetem szerint jelenleg a projektek végrehajtásával kapcsolatos szokásos ellenőrzési és egyeztetési eljárás zajlik. ► NÉPSZAVA Menesztették a momentumost Elküldték a budatétényi önkormányzattól egy Momentum-aktivistát, mert kiderült, hogy a polgármester álláspontjától eltérően a mozgalom tagjaként ő is a népszavazás mellett állt ki az olimpia ügyében. Pencz András szerződéssel dolgozott a hivatalnak, és előre bejelentette, hogy tagja a szervezetnek, de csak a sikeres olimpia elleni aláírásgyűjtés után bontottak vele szerződést, mondván, hogy az akció a kerület érdekeivel ellentétes volt. Az RTL Klub híradójában Pencz bejelentette, hogy az Egyenlő Bánásmód Fiatasághoz fordul, a népszava Nem tárgyal az MSZP mandátumokról A Fidesz hazugsággyárával és a Jobbik vágyaival ellentétben az MSZP nem tárgyal mandátumokról, és szövetségi politikáját később határozza meg - közölte a szocialista párt. Arra reagáltak ezzel, hogy a Magyar Nemzet azt írta: egyéni képviselői hellyel engesztelnék ki a szocialisták Gyurcsány Ferencet, ha elfogadná, hogy nem lesz rajta az MSZP-DK közös országos listáján. ► népszava Minisztert kap Paks 2 MARNITZ ISTVÁN Tárca nélküli minisztert nevez ki Orbán Viktor a paksi bővítésre -jelentette be a kormányfő a parlamentben egy, az LMP társelnökével, Szél Bernadettel folytatott szócsata során. Az új tárcavezető az Origó információi szerint Süli János paksi polgármester lesz, amit az érintett környezetéből megerősítettek lapunk számára. Süli János teljes szakmai pályafutása az atomerőműhöz kapcsolódik, ahol 2009 és 2010 között vezérigazgatói tisztséget töltött be. Posztjáról voltaképp az új Orbán-kabinet váltotta le. 2014-ben a helyi Néppárt jelöltjeként lett Paks polgármestere, a Fidesz-KDNP-vel szemben. Azóta viszont szakemberként és városvezetőként egyaránt teljes támogatást biztosít a beruházáshoz. Az atomerőmű környezetében lévő 41 település polgármesterei és a térség országgyűlési képviselői alkotta Paksi Társadalmi Tanács társelnöke. Megfigyelők másik lehetséges jelöltként Aszódi Attilát, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztost tartották számon. Annál is inkább, mert a kabinet még nem hosszabbította meg március végén lejáró mandátumát. Igaz, a kormány eddig is rendre utólag, visszamenőleg újította meg tisztségét. Orbán Viktor tegnap az LMP sokadik atomerőmű-ellenes felszólalása nyomán engedett betekintést kormányátalakítási szándékaiba. Szél Bernadett az MTI tudósítása szerint ismét népszavazást sürgetett. Szerinte a Fidesznek nem volt felhatalmazása a bővítésről szóló Orbán-Putyin-paktum megkötésére. Orbán Viktor - miután jelezte miniszteri kinevezési szándékát - úgy vélte: pártcsaládjuk nyílt lapokkal játszott, hisz már a 2014-es választások előtt megkötötték a beruházás alapszerződését. Ugyan a megújulókat is támogatják, de arra az emberek „nem fizethetnek rá”, és szerinte még jó ideig a legolcsóbb energia a nukleáris lesz. Megkeresésünkre Szél Bernadett szakmailag teljesen indokolatlannak tartotta a beruházásra külön miniszteri poszt létrehozását, ami így még tovább növeli az amúgy is több ezer milliárdos számlát. Szerinte Orbán Viktor ezzel is csak a Vlagyimir Putyin orosz elnök iránti elkötelezettségét igyekszik bizonygatni. Nem miniszter kell, hanem népszavazás, legfeljebb egy, az egész beruházást lezáró felszámolóbiztos - summázott a társelnök. Mások szerint Orbán Viktor döntésben szerepet játszhatnak a bővítés ügyében nemrég hozott uniós határozatok is. Ezek szerint a beruházást egyfajta verseny érdekében el kell különíteni a jelenlegi paksi erőművet üzemeltető, a szakmailag illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) tartozó MVM-től. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János már három éve tárcájához vonta a fejlesztőcéget. Ám mióta az energialobbi előszobázásai nyomán Paks 2 cégén kívül minden nála lévő energiaeszköz az NFM- hez került, a fejlesztőcéghez se ragaszkodik. Orbán Viktornak egy, az NFM-től független, egyszersmind szakmailag elkötelezett kormányzati központot kell létrehoznia a bővítésre. A Fidesz választási kampányaiban bürokráciacsökkentést ígérve a szociálliberális időszak tárca nélküli miniszteri posztjait is élesen bírálta.