Népszava, 2017. április (144. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-11 / 85. szám

Az LMP szerint kérdéses, hogy a magyar kormány vezetőjét Viktornak vagy Vlagyimirnek hívják-e Konzultáció orosz kóddal Gyakorlatilag bojkottál­­ták a parlament nem­zetbiztonsági bizottsá­gának ülését a kor­mánypárti képviselők hétfőn. Menekülésük annyiban érthető: meg­annyi kínos kérdést vet fel a hétvégén kirob­bant, egészen súlyos következményeket sej­tető Yandex-ügy. Ennek lényege ugyanis az: Oroszországba kerül­hettek egyes adatai azoknak, akik kitöltöt­ték a kormányzati web­­oldalon a nemzeti kon­zultációs kérdőívet. BATKA ZOLTÁN B­otrányba fulladt a parla­ment nemzetbiztonsági bizottságának az ülése hétfőn: a testület alelnöke, Né­meth Szilárd és a többi kor­mánypárti képviselő ugyanis elhagyta az üléstermet, amikor az ellenzéki tagok meg akarták kérdezni az Alkotmányvédelmi Hivatal képviselőjét a hétvégén kirobbant Yandex-ügyről. Mint azt a 444.hu szombaton megírta, a kormány nemzeti konzultációs honlapjának a for­ráskódja a Yandex nevű orosz internetes céghez vezet. Az „orosz Google-ról” a BBC koráb­ban feltárta, hogy az együttmű­ködik az orosz titkosszolgálat­tal, így a Yandex 2011-ben ada­tokat adott a KGB utódszerve­zetének, az FSZB-nek arról, hogy kik támogatták a cég on­line fizetési megoldásán keresz­tül Alexander Navalnij orosz el­lenzéki vezetőt. Kérdés tehát, hogy a Yandexen keresztül ke­­rültek-e adatok Oroszországba, és ha igen, akkor pontosan mi­lyen információk jutottak ki azokról, akik a magyar kor­mány kérésére kitöltötték az in­terneten a nemzeti konzultáci­ós kérdőívet. Bár az árulkodó orosz forráskódot hétfőre, a 444 cikkének megjelenése után el­tüntették a nemzeti konzultá­ció honlapjáról, a hírportál írásából az derült ki: Oroszor­szágba került azok neve, élet­kora, e-mail címe, akik a hét végéig kitöltötték az ívet. A lapunk által megkérdezett számítástechnikai szakértők is megerősítették, hogy a hivatko­zott kód segítségével orosz kéz­re kerültek a személyes adatok. Szerintük a történetben szá­mos más furcsa elem is akad: a kód egy úgynevezett „mérőkód”, amely elvileg a weboldal üze­meltetőjének segít, hogy statisz­tikákat készítsen a látogatóiról, illetve keresőbaráttá tegye a honlapját. A kérdés csak az, hogy a magyar nemzeti kon­zultációs weboldalt üzemeltetők a Google helyett miért egy orosz keresőhöz akarták volna igazí­tani a honlapjukat? „Az orosz szerverre történő adattovábbításnak szigorú kö­vetelményei vannak”- mondta a Népszavának Jóri András volt adatvédelmi biztos, szakértő. Oroszország ugyanis abba a körbe tartozik, ahol ugyan van adatvédelmi szabályozás, ám egyáltalán nem megbízható az adatvédelem. Jóri András sze­rint ilyen esetben elvárható lett volna a weblap magyar üzemel­tetőjétől, hogy a nemzeti kon­zultációs lapot látogató számá­ra külön, kiemelten jelzi, hogy a látogató adatait külföldre, Oroszországba továbbítja, és ehhez a hozzájárulását kéri. Itt érdemes megemlíteni: a kor­mányzati honlapon kifejezetten azt jelezték, hogy nem továbbít­ják külső, külföldi félnek az adatokat. Nagy kérdés, hogy az Orosz­országba elküldött adatcsomag tartalmazott-e az egyén inter­netes szokásairól adatokat. Azaz arról, hogy a felhasználó milyen honlapokat látogat meg rendszeresen? A lapunk által megkeresett webprogramozó szakértők szerint nem kizárha­tó ez sem, bár úgy látták, en­nek az esélye meglehetősen cse­kély. Ugyanakkor már a névhez tartozó e-mail cím megszerzése is súlyos biztonsági problémá­kat hordoz. „Elég egy ártatlan­nak tűnő, kéretlen üzenetbe csomagolt kémprogramot kül­deni a megadott címre. Ha a fo­gadó rákattint az üzenetre, azonnal kémprogram települ a gépére, és onnantól az illető éle­te egy nyitott könyv. A küldő onnantól mindent lát, ami azó­ta történt, hogy az illető először bekapcsolta a számítógépét.” A kormány még vasárnap közleményt adott ki az ügyben, azt írták, „a nemzeti konzultá­ció internetes honlapja minden tekintetben megfelel a szigorú törvényi előírásoknak”. A kor­mány arról viszont nem nyilat­kozott, hogy miért csapták be a nemzeti konzultálókat. A konzultációs honlap adatvédel­mi szabályzatában ugyanis ki­fejezetten szerepelt, hogy nem adják ki a konzultálók adatait külső, külföldi félnek. „A sze­mélyes és véleményadatok egy­mástól szigorúan elzárt és ös­­szeköthetetlen módon vannak tárolva” - tette hozzá a kor­mány közleménye, dacára, hogy ezt senki sem firtatta. Ar­ról azonban semmit sem mon­dott, hogy a nemzeti konzultá­lók személyes adatai kikerül­hettek, csupán annyit közölt, hogy a kérdéses forráskód „ros­szindulatú magyarázatokra” adott okot, és ezért állították azt le. Nem osztotta a kormány op­timizmusát Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke, aki időközben tudatta, hogy vizsgálatot indított az ügyben. Jóri András érdeklődésünkre elmondta: ilyen esetben 2 hó­nap áll az adatvédelmi hatóság rendelkezésére a vizsgálathoz. Németh Szilárd, a nemzetbiz­tonsági bizottság fideszes alel­nöke úgy értékelte az ügyet: „Vi­har a biliben.” „Ennek a prog­ramnak az alkalmazása sem­milyen adatvédelmi és nemzet­­biztonsági problémát nem je­lent, ez a program képtelen ar­ra, hogy adatokat halásszon” - szögezte le Németh. Nem osztotta a kormány op­timizmusát az ellenzék. Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnö­ke szerint a kormány a jelen helyzetben egyet tehet: leállítja a nemzeti konzultációt, és rész­letes vizsgálatot rendel el az ügyben. Molnár Zsolt közölte, hogy „nem tekintik lezártnak a kérdést”, később a parlament­ben kérdéseket, interpelláció­kat fognak benyújtani. Szél Bernadett LMP-s bizott­sági tag bejelentette: feljelentést tett személyes adattal való vis­szaélés miatt. „Ezen az ülésen a Fidesz is­mét átlépett egy vörös vonalat” - írta Szél Bernadett a Faceboo­­kon arról, hogy a kormánypárt határozatképtelenné tette a tes­tületet. „A nemzetbiztonsági bi­zottságnál ilyen még sosem volt. Szél Bernadett elmondta: rendkívül aggályos, hogy ma­gyar állampolgárok személyes adatai kikerültek Oroszország­ba, mivel azzal később megzsa­rolhatják és akár be is szervez­hetik a magyar állampolgárt.” Álláspontom szerint ott tar­tunk, hogy gyakorlatilag meg­kérdőjeleződik, Magyarország kormányfőjét Viktornak vagy Vlagyimirnak hívják - mondta Szél Bernadett. A kormány szerint nincs ok aggodalomra, de az ellenzék és a szakértők szerint magyar szavazók adatai juthattak orosz kézre A weboldal forráskódjában bukkantak rá az orosz mérőkódra fotó:tóth gergő RÖVIDEN Óriásplakátügy: Schmidt tévedett Elkészült az 1956-os Intézet je­lentése, amiből kiderül: egyértel­műen Pruck Pál és nem Dózsa László látható a nagy vitákat ki­váltott plakátokon - írta a 444. hu. Mint emlékezetes, a múlt ős­szel tört ki botrány, hogy az 1956-os emlékévre készített pla­kátok egyikén Dózsa László szí­nész-rendező neve szerepel az egyik fegyveres fiatal képénél, holott valójában az azóta el­hunyt Pruck Pál látható a fotón. Schmidt Mária, az 1956-os em­lékévért felelős kormánybiztos kitartott amellett, hogy Dózsa László van a fotón, noha Dózsa története rengeteg sebből vér­zett. Schmidt azt ígérte, hogy ha kiderül, hogy mégis Pruck van a fotón, kicserélik az aláírást. A té­vedés kiderült, de mára minden '56-os plakát lekerült, így nincs mód javításra. ► népszava Félti olimpiai titkait a Fidesz Elkaszálta a kormánypárti több­ség azt az ellenzéki kezdemé­nyezést, hogy egy külön vizsgá­lóbizottság tárja fel az elbukott budapesti olimpiai pályázatra eddig elköltött milliárdok sorsát. A Fidesz arra hivatkozik, hogy ez az Állami Számvevőszék feladata - írta a Magyar Nemzet. Az ellen­zék reményei szerint a bizottság arra keresett volna választ, hogy a központi költségvetés mekkora összeggel és milyen feltételekkel támogatta a pályázat előkészíté­sét és benyújtását, illetve a Bu­dapest 2024 Zrt. kikkel és milyen szerződéseket kötött eddig. ► NÉPSZAVA Közszolgálati túlköltések Miközben a CEU-t szabálytalan­ságokra hivatkozva lehetetlení­tené el a kormány, két hetet adott az Európai Bizottság a Mi­niszterelnökségnek, hogy meg­magyarázza, miért árazták túl a Nemzeti Közszolgálati Egyete­men (NKE) a teljes közszolgálati továbbképzési rendszert megújí­tó projekt költségeit - írta a 24. hu. Az NKE 17,5 milliárd forintot kapott két operatív programra, a KÖFOP-ra és a VEKOP-ra, a költ­ségeket pedig nagyrészt EU biz­tosította forrásokból fedezik. A pályázatot kifejezetten az NKE-re szabták, meghirdetésekor, 2015- ben csak ez az egyetem nyújtha­tott be pályázatot, amelyet a Mi­niszterelnökség jóvá is hagyott. Az uniós vizsgálat során az elszá­molási tervből az derült ki: az ös­szesen 17,5 milliárd forintból 875 milliót előkészületekre, 3,1 milli­­árdot személyi költségekre, 400 milliót pedig reprezentációra fordítottak. A Nemzeti Közszol­gálati Egyetem hazugságnak tartja a „becsmérlő" állításokat, azokat visszautasítja, a rágalma­kért bírósági úton vesz elégté­telt. Az egyetem szerint jelenleg a projektek végrehajtásával kap­csolatos szokásos ellenőrzési és egyeztetési eljárás zajlik. ► NÉPSZAVA Menesztették a momentumost Elküldték a budatétényi önkor­mányzattól egy Momentum-ak­tivistát, mert kiderült, hogy a polgármester álláspontjától elté­rően a mozgalom tagjaként ő is a népszavazás mellett állt ki az olimpia ügyében. Pencz András szerződéssel dolgozott a hivatal­nak, és előre bejelentette, hogy tagja a szervezetnek, de csak a sikeres olimpia elleni aláírásgyűj­tés után bontottak vele szerző­dést, mondván, hogy az akció a kerület érdekeivel ellentétes volt. Az RTL Klub híradójában Pencz bejelentette, hogy az Egyenlő Bánásmód Fiatasághoz fordul, a népszava Nem tárgyal az MSZP mandátumokról A Fidesz hazugsággyárával és a Jobbik vágyaival ellentétben az MSZP nem tárgyal mandátumok­ról, és szövetségi politikáját ké­sőbb határozza meg - közölte a szocialista párt. Arra reagáltak ezzel, hogy a Magyar Nemzet azt írta: egyéni képviselői hellyel en­gesztelnék ki a szocialisták Gyur­­csány Ferencet, ha elfogadná, hogy nem lesz rajta az MSZP-DK közös országos listáján. ► népszava Minisztert kap Paks 2 MARNITZ ISTVÁN Tárca nélküli minisztert nevez ki Orbán Viktor a paksi bőví­tésre -jelentette be a kormány­fő a parlamentben egy, az LMP társelnökével, Szél Bernadettel folytatott szócsata során. Az új tárcavezető az Origó informáci­ói szerint Süli János paksi pol­gármester lesz, amit az érintett környezetéből megerősítettek lapunk számára. Süli János teljes szakmai pá­lyafutása az atomerőműhöz kapcsolódik, ahol 2009 és 2010 között vezérigazgatói tisztséget töltött be. Posztjáról voltaképp az új Orbán-kabinet váltotta le. 2014-ben a helyi Néppárt jelölt­jeként lett Paks polgármestere, a Fidesz-KDNP-vel szemben. Azóta viszont szakemberként és városvezetőként egyaránt teljes támogatást biztosít a be­ruházáshoz. Az atomerőmű környezetében lévő 41 település polgármesterei és a térség or­szággyűlési képviselői alkotta Paksi Társadalmi Tanács társ­elnöke. Megfigyelők másik lehetséges jelöltként Aszódi Attilát, a Pak­si Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormány­­biztost tartották számon. An­nál is inkább, mert a kabinet még nem hosszabbította meg március végén lejáró mandátu­mát. Igaz, a kormány eddig is rendre utólag, visszamenőleg újította meg tisztségét. Orbán Viktor tegnap az LMP sokadik atomerőmű-ellenes fel­szólalása nyomán engedett be­tekintést kormányátalakítási szándékaiba. Szél Bernadett az MTI tudósítása szerint ismét népszavazást sürgetett. Szerin­te a Fidesznek nem volt felha­talmazása a bővítésről szóló Orbán-Putyin-paktum megkö­tésére. Orbán Viktor - miután jelezte miniszteri kinevezési szándékát - úgy vélte: pártcsa­ládjuk nyílt lapokkal játszott, hisz már a 2014-es választások előtt megkötötték a beruházás alapszerződését. Ugyan a meg­­újulókat is támogatják, de arra az emberek „nem fizethetnek rá”, és szerinte még jó ideig a legolcsóbb energia a nukleáris lesz. Megkeresésünkre Szél Ber­nadett szakmailag teljesen in­dokolatlannak tartotta a beru­házásra külön miniszteri poszt létrehozását, ami így még to­vább növeli az amúgy is több ezer milliárdos számlát. Szerin­te Orbán Viktor ezzel is csak a Vlagyimir Putyin orosz elnök iránti elkötelezettségét igyek­szik bizonygatni. Nem minisz­ter kell, hanem népszavazás, legfeljebb egy, az egész beruhá­zást lezáró felszámolóbiztos - summázott a társelnök. Mások szerint Orbán Viktor döntésben szerepet játszhatnak a bővítés ügyében nemrég ho­zott uniós határozatok is. Ezek szerint a beruházást egyfajta verseny érdekében el kell külö­níteni a jelenlegi paksi erőmű­vet üzemeltető, a szakmailag il­letékes Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztériumhoz (NFM) tartozó MVM-től. A Miniszterelnöksé­get vezető Lázár János már há­rom éve tárcájához vonta a fej­lesztőcéget. Ám mióta az ener­gialobbi előszobázásai nyomán Paks 2 cégén kívül minden ná­la lévő energiaeszköz az NFM- hez került, a fejlesztőcéghez se ragaszkodik. Orbán Viktornak egy, az NFM-től független, egy­szersmind szakmailag elkötele­zett kormányzati központot kell létrehoznia a bővítésre. A Fidesz választási kampá­nyaiban bürokráciacsökkentést ígérve a szociálliberális időszak tárca nélküli miniszteri poszt­jait is élesen bírálta.

Next