Népszava, 2017. április (144. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-13 / 87. szám

Pénzére vár a Petőfi Csarnok bontásánál károsanyag-tisztítást végző cég Liget: marad az azbeszt Az egészségre ártalmas szórt azbesztet tartalmaz a Petőfi Csarnok bontott anyaga - derül ki a Népszava birtokába került felmérésből. Az azbesztmente­sítő alvállalkozó felfüggesztette tevékenységét, mert a bontás fővállalkozója egy ideje nem fizeti ki a számláit. ZSIDAI PÉTER A felmérés során több azbeszt tartalmú anyag került azonosí­tásra, melyek a bontás során, kiporzásukkal potenciális ve­szélyforrást jelentenek a mun­kát végzőkre és a közelben tar­tózkodókra.” Ez az egyik alap­tétele a Petőfi Csarnok (Pecsa) azbeszttartalmát feltáró vizsgá­latnak. A Népszava birtokába került jelentés felhívta a meg­rendelő Városliget Zrt. figyel­mét, hogy - még ha alacsony kockázatú is a munkavégzés - csak erre szakosodott céggel ja­vasolják elvégeztetni. A független laboratórium a megvizsgált 7 mintából kettő­ben azonosított krizofil típusú azbesztet. Mindkét anyagmin­ta azbesztzsinór volt, amely a párolódó, egészségre fokozottan veszélyes azbesztek közé sorol­ható. Az azbesztszálak a tüdő­be jutva fejtik ki roncsoló hatá­sukat, ahonnan sosem jutnak ki. Ezenkívül a Drycon Hunga­ry Kft. talált falba épített az­besztcement esővíz-elvezető csöveket. Ezekből nem tudtak mintát venni, de a bontás so­rán ezt figyelembe kell venni -ajánlották a Városliget Zrt.-nek. Ebben a típusú anyagban az azbeszt kötött állapotban talál­ható, mechanikai hatásra azon­ban a rostok felszabadulhat­nak. Ezért a bontás és a föld­munkák során fel kell készülni arra, hogy a földfelszín alatt to­vábbi azbesztcement csövek le­hetnek. A Drycon Kft. elővigyázatos­ságra intett: a környező terüle­tet ne szennyezzék be, az eltá­volítás helyén gondoskodjanak az anyag biztonságos csomago­lásáról. Amennyiben az eltávo­lításhoz elkerülhetetlen a ron­csolás, ezt a kockázatértékelés­ben fel kell tüntetni, és ez alap­ján kell meghatározni az egyé­ni és kollektív védőeszközöket. Az azbeszt vitathatatlan je­lenlétét kimutató és szigorú előírásokat tartalmazó felmérés alapján a Városliget Zrt. az­besztmentesítési pótmunkákat rendelt a Pecsa bontását végző DTRT Zrt.-től. A projektcég azonban a felmérés lényegét, az azbeszt egyértelmű jelenlétének kimutatását és az azzal járó ve­szélyekre való figyelmeztetést nem közölte a megbízási szer­ződésben. Úgy fogalmaznak a DTRT-vel kötött szerződés 2017. március 31-i módosításában: „a Drycon Hungary Kft. által elké­szített felmérés alapján azbeszt­tartalmú termékek jelenléte va­lószínűsíthető a szerződés tár­gyát képező épületben.” A Dry­con felmérése azonban nem va­lószínűsítette, hanem laborató-A bontás során fel kell készülni a föld alatt további azbesztcsövekre r­ami vizsgálattal mutatta ki a szórt azbesztet a Pecsa légveze­tékeinek tömítéseiben. Le is ír­ta, miképpen távolítsák el eze­ket az illesztéseket. Mint azt a Népszava elsőként megírta, a Városliget Zrt. nettó 7,6 millió forintot fizetett az az­besztmentesítési pótmunká­kért, miután a 120 millió forin­tos alapszerződés tartalékkere­tét már kimerítették (12 millió forintért többek között fokozott őrzés-védelmet rendeltek 2016. decemberben.) Hogy a 8 millió forint mennyire volt elég, nem tudjuk, az azbesztmentesítést végző VS Construction Kft. ügyvezetőjétől viszont megtud­tuk, leálltak a munkálatokkal. A DTRT ugyanis egy ideje nem fizeti ki az azbesztmentesítés ellenértékét. A Pecsa azbesztmentesítésé­nek további érdekessége, hogy a Drycon 2016 szeptemberében már készen volt a felméréssel, a Városliget Zrt. azonban csak fél évvel később, 2017. március 31- én bízta meg azbesztmentesí­téssel a DTRT Kft.-t. A Városli­get Zrt.-től és a VS Construction Kft.-től sem sikerült megtudni, eddig hány kilogramm, milyen összetételű azbesztet találtak és szállítottak el a Pecsából és hová. A Városliget Zrt. közlemé­nye szerint az azbesztmentesí­tést a VS Construction Kft., nagy tapasztalatokkal rendel­kező, kifejezetten erre is speci­alizálódott szakcég végezte el biztonságosan, a vonatkozó jog­szabályoknak és a szigorú biz­tonsági előírásoknak megfelelő­en kibontotta és előkészítette a hulladéklerakó-helyre történő elszállításra. Azt a közlemény nem tartalmazta, miért nem szállították el a veszélyes anya­got az építési területről, mikor fog ez megtörténni. Azt viszont közölték, a mentesítés sem a park használóira, sem a kör­nyéken élők számára nem je­lent semmilyen egészségügyi kockázatot. RÖVIDEN Haverok, szexoldal és az uniós milliók Noha a kormányzat korábban ál­lította, semmiféle visszaélés nincs a mikro-, kis- és középvál­lalkozásokat támogató Jeremie programnál, az Unió számos sú­lyos kifogást fogalmazott meg - derül ki a Direkt36 cikkéből. Az oknyomozó portál szerint az uni­ós ellenőrök kifogásolták példá­ul, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér alapkezelője szexpartnerkereső oldalakkal foglalkozó vállalko­zást támogatott uniós források­kal. Problémákat találtak egy olyan alapnál is, amelynek egyik résztulajdonosa Orbán Viktor ko­rábbi tanácsadója, Tombor And­rás. A brüsszeli hatóságok kifo­gásolták azt is, hogy a pénzek szétosztására olyan cégeket vá­lasztottak a magyar hatóságok, amelyek „egy bizonyos befekte­tői körhöz" tartoztak. Nem ne­vezték meg, hogy kiket, de a nyertes cégek között több olyan van, amely jó kormányzati kap­csolatairól ismert üzletemberek - Hernádi és Tombor mellett pél­dául a miniszterelnökkel baráti viszonyban álló Garancsi István - érdekeltségébe tartozik. ► NÉPSZAVA Rokoni szálak egy MNB-ügyletben Az Európai Unió hivatalos értesí­tője szerint az MNB egyik alapít­ványa nettó 145 millió forint ér­tékű szerződést kötött a TSPC Mérnökiroda Kft.-Raw Develop­ment Kft. párossal a főváros első kerületében álló néhai Ybl-villa felújítása befejező munkálatai­nak felügyeletére - írta a hvg.hu. Az MNB alapítványai alig néhány hónappal a megalapítása után kezdték el megbízásokkal elhal­mozni a Raw Development nevű kft.-t, amely egy év alatt nagyjá­ból 100 millió forintnyi megren­delést kapott a legfontosabb MNB-s ingatlanprojektek mene­dzselésénél. A céget Matolcsy unokatestvérének és az egyik MNB-alapítványt igazgató fele­ségének ingatlancége alapította. ► NÉPSZAVA Újra pert vesztett a TV2 Az elsőfokú ítélet szerint 1,7 mil­lió forint sérelemdíjat fizethet a TV2, amiért a Tények névazonos­ság miatt egy teljesen kívülálló embert kevert bele egyik karak­­tergyilkossági kísérletébe - tud­ta meg a hvg.hu. Mint emlékeze­tes, a személyiségi jogi pert azért indította Gergely Zsófia, mert a róla készült fotókkal, vi­deókkal illusztrálták a hvg.hu azonos nevű újságírója ellen in­dult lejárató riportot. A TV2 az anyagba egyszerűen beszer­kesztette a csaknem 10 évvel ez­előtt egy állatvédelmi szervezet­nél dolgozó névrokon fotóit, és őt mutogatták, miközben telje­sen valótlan „tényeket" mutatott be a Tények. ► népszava Cser Ágnes örül Az egészségügyi dolgozók mun­kakörülményeinek javításáról szóló tárgyalásokról kérdezte volna a köztévé műsorvezetője Cser Ágnest, ám a Magyarorszá­gi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgo­zók Demokratikus Szakszerveze­tének elnöke másról kezdett be­szélni: kifejezte háláját Áder Já­nos köztársasági elnöknek, ami­ért „a társadalmi igazságosság jegyében" aláírta a felsőoktatási törvény módosítását, a népszava Újabb egy év haladék az ügynöklistának BATKA ZOLTÁN A jövő évi választásokig már biztosan nem fognak hozzá a történészek a mágnesszalago­kon tárolt kommunista titkos­­szolgálati múlt feltárásához. A kormány ugyanis 2018. júniu­sig adott határidőt a Nemzeti Emlékezés Bizottságának (NEB) koordinálni a katonai és polgári titkosszolgálatokat ab­ban, hogy felülvizsgálják: pon­tosan mely adatállományok tit­kosítását lehet feloldani és át­adni az Állambiztonsági Szol­gálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) kutatásra. Dacára, hogy egyes szakmai vélekedések sze­rint a szalagokon rögzített tit­kosszolgálati adatokból vi­szonylag könnyen, mindössze néhány nap alatt leszűrhetőek lennének azok az információk, amelyek a ma is szolgálatban lévő nemzetbiztonsági tisztek­re, hálózati személyekre vonat­koznak - vagyis államérdek, hogy a nevük és a rájuk vonat­kozó adatok továbbra is titok­ban maradjanak. Érdeklődé­sünkre ezt a felvetést a NEB nem kommentálta, csupán le­szögezte, hogy a határidőt a kormány szabta számukra. A NEB arra a kérdésünkre sem adott választ, hogy ez a ko­ordináció pontosan mit jelent, így azt sem tudtuk meg, hogy a 2013-ban a kormány kezdemé­nyezésére létrejött testületnek milyen eszköze lesz arra, hogy egyes, konkrét ügyekben akár a titkosítást fenntartani akaró szolgálatokkal szembeszállja­­nak. A NEB lapunknak küldött válaszában csak annyit írt, hogy a rájuk vonatkozó törvény szerint ők kezdeményezhetik a titkosítás feloldását. Ugyanak­kor kérdés, hogy keresztül is tudják-e vinni az akaratukat a szolgálatokkal szemben. Az ugyanis az állambiztonsági ira­tok feltárásáról szóló, 2008-as Kenedi-jelentésből (is) kiderült, hogy a titkosszolgálatok igen gyakran túl tágan értelmezik nemzetbiztonsági érdekből a titkosság fogalmát. A Kenedi­­bizottság szúrópróbaszerűen áttanulmányozott több, titkos­nak minősített iratot, és jó ré­szüknél nem látott semmilyen indokot a minősítés fenntartá­sára. Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy a NEB kielégítő­nek tartja-e a jelenleg titkosítás alóli feloldásra javasolt adatál­lományok körét? A most közzé­tett kormányhatározat szerint az egykori belügy három - a „G” jelzetű, a rendszer ellensé­geire vonatkozó operatív adato­kat tartalmazó, a „H” jelzetű, beszervezett hálózati szemé­lyek, illetve ügyeik adatbázisát felölelő és a „K” jelzetű, kémel­hárításra vonatkozó­­ adattárat vizsgálnák át a szolgálatok. Ugyanakkor ebből a körből ka­pásból kimaradt az „I” jelzetű, szintén mágnesszalagon tárolt, a hírszerzésre vonatkozó adat­tár vagy a történész szakmai berkekben ismert, ám senki ál­tal nem látott, a hálózati ügy­nökök teljes személyiségprofil­ját tartalmazó, papíron vezetett „Saturnus” fedőnevű nyilván­tartás. A titkosszolgálatoknál tárolt „G” jelzetű adatállomány mint­egy 58 ezer megfigyelt, illetve rendszerellenzékinek tartott célszemélyről tartalmaz kódolt formában adatokat, a „H” jelze­tű operatív adatbázisban 83 ezer 700 hálózati személy - tár­sadalmi kapcsolat, ügynök - nevei és egyes adatai szerepel­nek, míg a „K”­ kémelhárítási adatbázis 4896 ügyet tart szá­mon. A NEB korábbi összesíté­se szerint a mágnesszalagokon tárolt információk már így sem tekinthetőek a pártállam tit­kosszolgálati múlt teljes adat­bázisának, mivel számos adat­­állományt a szolgálatok már jó­val korábban töröltek az elekt­ronikus adathordozókról. Nem kér bocsánatot Schmidt Mária Nagy kérdés, milyen bizonyíté­kokra vár még Schmidt Mária. A kormánybiztos továbbra sem ismeri el, hogy az egyik ’56-os plakáton szerepeltetett fiút - Pruck Pál helyett - tévesen Dó­zsa Lászlóként azonosították. Teljesen egyértelmű, hogy a képen Pruck Pál szerepel - az 1956-os Intézet jelentésének megállapítására az RTL Klub hívta fel a figyelmet. A kép elő­ször a Life 1956. november 12-i számában jelent meg. Készítője Michael Rougier (1925-2012), akkor a Life fotósa, ismert fotó­­riporter - áll az intézet honlap­ján közzétett jelentésben. Rou­gier egyik nagy témája, ami vi­lághírnevet hozott számára, a gyermeki kiszolgáltatottság volt, elsősorban a háborúkban. Fotói szereplőit mindig megne­vezte: ez a magyarázata, hogy a szokásoktól és a korabeli tu­dósítói gyakorlattól eltérően a nevet tartalmazó aláírással lát­ta el képét. A szóban forgó kép eredeti megjelenésekor is fel­tüntette a szereplő nevét, a „15 éves Pruck Pálét”. Dózsa Lász­ló színművész hosszú ideig ál­lította, hogy a Life nevezetes fel­vételén ő szerepel. Forradalom alatti szerepéről saját önéletírá­sa, a róla szóló riportkönyv, va­lamint sok nyilatkozata tartal­maz változó mennyiségű és tar­talmú részletet. A jelentés sze­rint Dózsa forradalmi részvéte­lének a megtorlás irataiban nincs nyoma. Megkérdőjelezett állításairól legrészletesebben Eörsi László történész nyilatko­zott a 168 Órában. Dózsa 2016. november elején, amikor Pruckot hozzátartozói és ismerősei a plakáton felis­merték, „kegyeleti okokból” le­mondott arról, hogy ő szerepel a képen. A megfogalmazást ne­héz másként értelmezni, mint hogy maga Dózsa sem volt biz­tos abban, vajon a kép róla ké­­szült-e. „Rougier eredeti aláírá­sa, Pruck tanúságtétele, a két gyermek egykorú fotóinak rész­letes összehasonlítása teljesen egyértelművé teszi, hogy a ké­pen Pruck Pál szerepel” - hang­súlyozza az 1956-os Intézet je­lentése. Schmidt Mária, a Terror Há­za Múzeum főigazgatója, az ’56-os emlékév kormánybizto­sa megígérte, hogy bocsánatot kér, ha bebizonyosodik a téve­dés. Erre azonban most sem lát okot. Az RTL Klubnak azt vála­szolta, hogy az 1956-os Intézet anyaga új szempontot, adatot vagy tényt nem tárt fel. Pruck Pál hozzátartozója, Szakács Já­nos viszont továbbra is elvárja Schmidt Máriától, hogy nyilvá­nosan kérjen bocsánatot. CZ. G.

Next