Népszava, 2017. május (144. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-05 / 103. szám

Megtorpant a hódítás MATOLCSYZMUS Kelet-európai mintákat követ a jegybankelnök a magyar nemzetgazdaságban és az alapítványi közpénzügyekben is. BIHARI TAMÁS, BODA ANDRÁS Az uniós pénzek nélkül Magyaror­szág államcsődben lenne, ami sokat elárul a Matolcsy-féle közgazdasági iskola teljesítményéről - állítja la­punknak adott interjújában Gerőcs Tamás, az MTA Világgazdasági Intézetének munkatársa. A kuta­tó szerint a nálunk unortodoxnak nevezett irány nem magyar talál­mány, sokfelé próbálják hasonló módszerekkel, az állami beavatko­zás erősítésével kezelni a válságot. Minket az különböztet meg a töb­biektől, hogy egyrészt nálunk a si­ker látszatához folyamatosan külső forrásokra van szükség, másrészt az Orbán Viktor által szorgalmazott megoldás radikálisabb: a magyar kormány keményebben terheli rá a költségeket a lakosságra, és erő­teljesebben igyekszik kimenteni a bajból a számára fontos gazdasági szereplőket. Valójában azonban a miniszterelnököt és „jobbkezét” is ugyanazok a kényszerek mozgat­ják, mint a térség többi gazdaságát. A külső finanszírozástól való füg­gés azonban veszélyes, rendkívül erős kiszolgáltatottságot teremt, nem alkalmas a felzárkóztatásra és melegágya a korrupciónak. A kö­vetkezmény már látszik: az uniós források olyan gazdasági modellt hoztak létre, ahol egy oligarchacso­port irányítja a politikát. Matolcsy térhódítása nem csak közgazdaságtani értelemben tor­pant meg: a jegybankár és felesége korábban nagy lendülettel vágott neki Balatonakarattya elfoglalásá­nak, ám a projekt elakadt, látszó­lag az elnöki pár válásától függet­lenül. Akarattya pár éve még a polgármester Matolcsy Gyöngyi ambícióira, illetve az MNB-alapít­­ványok fejlesztési elképzeléseire támaszkodva vált el Kenesétől, ám a folyamatot (benne egy kiterjedt telekügylettel) megakasztotta a két település jogvitája, amelynek a vé­gére még nem tett pontot a bíróság. A polgármesteri hivatal a levelezési rendszer elromlására hivatkozva sem írásban, sem telefonon nem volt hajlandó válaszolni lapunk kérdéseire - pedig az sem egyértel­mű, melyik településhez tartozik most a szóban forgó telek. ÍRÁSAINK A 4. ÉS AZ 5. OLDALON A projekt elakadt, látszólag az elnöki pár válásától függetlenül Gerőcs Tamás: Felejtsük el az unortodox kifejezést Vége az ingyenes e-tankolásnak DÍJASÍTÁS Megszűnik az in­gyenáram, hamarosan fizetős lehet az elektromos autók tankolása is. Az erről intézkedő kormányhatáro­zat tervezetéről még három napig lehet véleményt mondani. Egyelőre csak keveseket érint majd az elekt­romos töltőpontok fizetőssé tétele, és nemcsak azért, mert alig néhány száz elektromos autó fut a hazai uta­kon. Legalább ilyen erős korlát az is, hogy kevés, alig 200-ra tehető az elektromos töltőpontok száma Ma­gyarországon. Egyelőre főleg nagy­­vállalatok és néhány önkormányzat létesített e-töltőt. A különböző telje­sítményű berendezések ára és a te­lepítés, fenntartás költsége is eltérő, de töltőpontonként több millió fo­rintos beruházással kell számolniuk az önkormányzatoknak. BŐVEBBEN A 6. OLDALON ÁRAMKÚT Reklám helyett valódi üzem­anyag lesz FOTÓ: TÓTH GERGŐ Az oktatás húzza a rövedebbet KÖLTSÉGVETÉS Jövőre sem növekszik számottevően az okta­tási költségvetés, bár az ágazatra 2018-ban csaknem 1988 milliárd forint jut, ami az ideinél 81 milli­árd forinttal több, GDP-arányosan viszont kevesebb. Nahalka István oktatáskutató szerint ez mintegy négyszázalékos emelkedést jelent, amit azonban részben elvisz a 3 szá­zalékosra becsült infláció, részben pedig a már korábban betervezett pedagógusbér-emelés. Az ideinél 2 milliárddal több jut a felsőoktatás­ra - 589 után 591 milliárd bővül a keret. A bővülés abszolút értékben „Az ideinél 81 milliárd forinttal több, GDP-arányosan viszont kevesebb” sem tűnik soknak, azzal összevetve pedig, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatása egymilliárd fo­rinttal - 20 százalékkal - növekszik, kifejezetten karcsú a kormány által büszkén beharangozott emelés. Hogy mit gondol az Orbán-kabi­­net az egyetemi szféráról, az más­honnan is kiderült: először ültek le nyilvánosan a CEU és a kormány képviselői tegnap, hogy megvitas­sák, mi szükség volt a lex CEU-ra és mi lehet a módosítás következmé­nye. A Terror Házában tartott zárt körű vita internetes közvetítésé­nek jóvoltából láthattuk, ahogy Ko­vács Zoltán kormányszóvivő azon kesergett: egyetlen szereplőnek csorbult a meghallgatáshoz való joga az ügyben­­ a kormánynak, fő­leg külföldön. ÍRÁSUNK A 3. OLDALON A franciák szerint nincs élet az Unión kívül VÁLASZTÁS A francia elnökje­löltek példátlanul durva hangvé­telű televíziós vitája megdöbben­tette Franciaországot, ugyanakkor azt is újra alátámasztotta, hogy a radikális szélsőjobboldal Európa Unió- és bevándorlásellenes elle­nes szólamait következetesen el­utasítja az ország túlnyomó több­sége. A vita utáni gyors felmérések szerint a nézők 63 százaléka tar­totta meggyőzőbbnek a centrista jelöltet. A centrista jelölt mellé már az első fordulóban felsorakoztak az Európai Unió vezető politikusai, tegnap pedig újabb „nagyágyú” je­lentkezett be. Barack Obama volt amerikai elnök videoüzenetben jelentette be, hogy Macront támo­gatja. CIKKÜNK A 7. OLDALON EMMANUEL MACRON Az EU-párti politikus 60-40 arányban legyőzi a vasárnapi választáson a Nemzeti Front jelöltjét

Next