Népszava, 2017. május (144. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-05 / 103. szám
Megtorpant a hódítás MATOLCSYZMUS Kelet-európai mintákat követ a jegybankelnök a magyar nemzetgazdaságban és az alapítványi közpénzügyekben is. BIHARI TAMÁS, BODA ANDRÁS Az uniós pénzek nélkül Magyarország államcsődben lenne, ami sokat elárul a Matolcsy-féle közgazdasági iskola teljesítményéről - állítja lapunknak adott interjújában Gerőcs Tamás, az MTA Világgazdasági Intézetének munkatársa. A kutató szerint a nálunk unortodoxnak nevezett irány nem magyar találmány, sokfelé próbálják hasonló módszerekkel, az állami beavatkozás erősítésével kezelni a válságot. Minket az különböztet meg a többiektől, hogy egyrészt nálunk a siker látszatához folyamatosan külső forrásokra van szükség, másrészt az Orbán Viktor által szorgalmazott megoldás radikálisabb: a magyar kormány keményebben terheli rá a költségeket a lakosságra, és erőteljesebben igyekszik kimenteni a bajból a számára fontos gazdasági szereplőket. Valójában azonban a miniszterelnököt és „jobbkezét” is ugyanazok a kényszerek mozgatják, mint a térség többi gazdaságát. A külső finanszírozástól való függés azonban veszélyes, rendkívül erős kiszolgáltatottságot teremt, nem alkalmas a felzárkóztatásra és melegágya a korrupciónak. A következmény már látszik: az uniós források olyan gazdasági modellt hoztak létre, ahol egy oligarchacsoport irányítja a politikát. Matolcsy térhódítása nem csak közgazdaságtani értelemben torpant meg: a jegybankár és felesége korábban nagy lendülettel vágott neki Balatonakarattya elfoglalásának, ám a projekt elakadt, látszólag az elnöki pár válásától függetlenül. Akarattya pár éve még a polgármester Matolcsy Gyöngyi ambícióira, illetve az MNB-alapítványok fejlesztési elképzeléseire támaszkodva vált el Kenesétől, ám a folyamatot (benne egy kiterjedt telekügylettel) megakasztotta a két település jogvitája, amelynek a végére még nem tett pontot a bíróság. A polgármesteri hivatal a levelezési rendszer elromlására hivatkozva sem írásban, sem telefonon nem volt hajlandó válaszolni lapunk kérdéseire - pedig az sem egyértelmű, melyik településhez tartozik most a szóban forgó telek. ÍRÁSAINK A 4. ÉS AZ 5. OLDALON A projekt elakadt, látszólag az elnöki pár válásától függetlenül Gerőcs Tamás: Felejtsük el az unortodox kifejezést Vége az ingyenes e-tankolásnak DÍJASÍTÁS Megszűnik az ingyenáram, hamarosan fizetős lehet az elektromos autók tankolása is. Az erről intézkedő kormányhatározat tervezetéről még három napig lehet véleményt mondani. Egyelőre csak keveseket érint majd az elektromos töltőpontok fizetőssé tétele, és nemcsak azért, mert alig néhány száz elektromos autó fut a hazai utakon. Legalább ilyen erős korlát az is, hogy kevés, alig 200-ra tehető az elektromos töltőpontok száma Magyarországon. Egyelőre főleg nagyvállalatok és néhány önkormányzat létesített e-töltőt. A különböző teljesítményű berendezések ára és a telepítés, fenntartás költsége is eltérő, de töltőpontonként több millió forintos beruházással kell számolniuk az önkormányzatoknak. BŐVEBBEN A 6. OLDALON ÁRAMKÚT Reklám helyett valódi üzemanyag lesz FOTÓ: TÓTH GERGŐ Az oktatás húzza a rövedebbet KÖLTSÉGVETÉS Jövőre sem növekszik számottevően az oktatási költségvetés, bár az ágazatra 2018-ban csaknem 1988 milliárd forint jut, ami az ideinél 81 milliárd forinttal több, GDP-arányosan viszont kevesebb. Nahalka István oktatáskutató szerint ez mintegy négyszázalékos emelkedést jelent, amit azonban részben elvisz a 3 százalékosra becsült infláció, részben pedig a már korábban betervezett pedagógusbér-emelés. Az ideinél 2 milliárddal több jut a felsőoktatásra - 589 után 591 milliárd bővül a keret. A bővülés abszolút értékben „Az ideinél 81 milliárd forinttal több, GDP-arányosan viszont kevesebb” sem tűnik soknak, azzal összevetve pedig, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatása egymilliárd forinttal - 20 százalékkal - növekszik, kifejezetten karcsú a kormány által büszkén beharangozott emelés. Hogy mit gondol az Orbán-kabinet az egyetemi szféráról, az máshonnan is kiderült: először ültek le nyilvánosan a CEU és a kormány képviselői tegnap, hogy megvitassák, mi szükség volt a lex CEU-ra és mi lehet a módosítás következménye. A Terror Házában tartott zárt körű vita internetes közvetítésének jóvoltából láthattuk, ahogy Kovács Zoltán kormányszóvivő azon kesergett: egyetlen szereplőnek csorbult a meghallgatáshoz való joga az ügyben a kormánynak, főleg külföldön. ÍRÁSUNK A 3. OLDALON A franciák szerint nincs élet az Unión kívül VÁLASZTÁS A francia elnökjelöltek példátlanul durva hangvételű televíziós vitája megdöbbentette Franciaországot, ugyanakkor azt is újra alátámasztotta, hogy a radikális szélsőjobboldal Európa Unió- és bevándorlásellenes ellenes szólamait következetesen elutasítja az ország túlnyomó többsége. A vita utáni gyors felmérések szerint a nézők 63 százaléka tartotta meggyőzőbbnek a centrista jelöltet. A centrista jelölt mellé már az első fordulóban felsorakoztak az Európai Unió vezető politikusai, tegnap pedig újabb „nagyágyú” jelentkezett be. Barack Obama volt amerikai elnök videoüzenetben jelentette be, hogy Macront támogatja. CIKKÜNK A 7. OLDALON EMMANUEL MACRON Az EU-párti politikus 60-40 arányban legyőzi a vasárnapi választáson a Nemzeti Front jelöltjét