Népszava, 2017. június (144. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-01 / 126. szám

4 NÉPSZAVA 2017. június 1., csütörtök Elfogadták a Taigetosz-törvényt KÖZNEVELÉS A szakmai szerve­zetek tiltakozása ellenére, érveiket figyelmen kívül hagyva elfogadta a parlament a tanulási nehézségek­kel küzdőket érintő törvénymódo­sítást, amely több tízezer gyermek esélyein ronthat tovább. Csendben, 112 igen, 56 nem sza­vazattal kedd este mondott igent a parlament a módosításra, amely nyomán 2018-tól megszüntetik annak lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel (diszkalkulia, diszle­xia) küzdő gyerekek bizonyos tan­tárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályzás alól. Ezután­­ megfe­lelő számú szakember híján - már nemcsak gyógypedagógusok, ha­nem szakképesítés nélküli tanárok is foglalkozhatnak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel. Korábban a Civil Közoktatási Platform (CKP) és annak tagszer­vezete, a sajátos nevelési igényű gyermekek szüleit képviselő Csak Együtt Van Esély Csoport igyeke­zett meggyőzni a döntéshozókat és a szakmai szereplőket az intézkedé­sek károsságáról. Az Emberi Erőfor­rások Minisztériuma (Emmi) kez­deményezésére volt is egyeztetés, de a módosítót változtatás nélkül fogadták el. A Pedagógusok Sztrájk­­bizottsága ráadásul hiába egyezte­tett volna, még azelőtt megszavaz­ta a módosítást a fideszes többség, hogy erre lett volna lehetősége. A Pedagógusok Szakszervezete egyelőre nem kommentálta a lé­pést. Mendrey László, a Pedagógu­sok Demokratikus Szakszervezeté­nek (PDSZ) elnöke azt mondta: a tanulási nehézségekkel küzdő gye­rekeknek nem azért vannak nehéz­ségeik, mert nem akarnak tanulni. A törvénymódosítás indoklásában ellenben az olvasható, a kormány ettől a lépéstől reméli, hogy a diá­kok, a szülők és a pedagógusok mo­tiváltabbak lesznek a nehézségek leküzdése érdekében. Mendrey úgy látja, az intézkedéssel politikai cé­lok is megvalósulnak, így még több, gyengébben teljesítő diákot terel­hetnek a szakképzésbe. Elfogadha­tatlan szerinte az is, hogy az enyhe értelmi fogyatékos gyerekekkel szakképesítés nélküli tanárok fog­lalkozhassanak. A CEP szerint a módosítások derékba törik a gyerekek sikeres ta­nulói karrierjét, azokat is hátrányba hozzák, akik bár a legtöbb tárgyból jól teljesítenek, valamelyik tantárgy esetében nem fejlődnek az elvártak szerint (például diszgráfiájuk mi­att lassabban tanulnak meg folya­matosan írni). Ha nem kaphatnak felmentést, megbuktathatják őket, holott a fejlődési nehézségek meg­felelő fejlesztéssel leküzdhetőek. A CKP szerint a komplex szakmai se­gítség biztosítása helyett a kormány letagadja a gyermekek sokféle, az életükre döntő hatással bíró szük­ségleteit, és a saját felelősség men­tesítését a jogszabályi környezet átrendezésével kívánja megoldani. Totális pedagógiai baklövés - ér­tékelte a módo­sítást Mendrey László, a PDSZ elnöke LAPSZÉL Gyanúsan gondatlan Várgondnokság Megkeresésünkre nem cáfolta menesztésének hírét, de nem válaszolt kérdéseinkre Gyutai Csaba, a Várkert Bazárt üzemel­tető állami cégek fideszes veze­tője, akiről a Magyar Nemzet azt írta, rövidesen leválthatják. Az Index szellőztette meg, hogy a Miniszterelnökség átvilágította a Gyutai vezette Várgondnok­ság Közhasznú Nonprofit Kft.-t és a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-t, és komoly visszaélésre utaló je­leket talált. Gyutai ötmillióból felújíttatott egy várbeli lakást, majd beköltözött oda, úgy, hogy bérleti díjat és rezsit sem fize­tett. NÉPSZAVA Metrótender: Tarlós újra nemet mond Ismét eredménytelennek nyil­vánítja a hármas metró felújí­tására kiírt tendert a főváros, ha a többletköltséget nem fizeti meg a kormány - nyilatkozta Tarlós István főpolgármester a Magyar Nemzetnek, miután ki­derült, a beruházásra bejelent­kezett, kormányközelinek tar­tott építőcégek megint a 137,5 milliárdos keretösszeg fölötti árajánlatot adtak be. NÉPSZAVA Ab-m­unkacsoport a lex CEU miatt Munkacsoportot állít fel az Al­kotmánybíróság (Ab) a lex CEU néven elhíresült törvény kivizs­gálására. Erre csak speciális esetben kerülhet sor, akkor, ha az elnök úgy véli, hogy az ügy szorosabb szakmai együttmű­ködést igényel. Az Ab szerint az eseti munkacsoport szakmai anyagot állít majd össze, és ez­után kerülhet a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos előter­jesztés a testület elé. Az Index szerint nem kizárt, hogy még a nyári ítélkezési szünet előtt megszületik az Ab-döntés. MTI BELFÖLD Rövidebb póráz az oktatási ombudsmannak A köznevelési törvény kiegészült most azzal is, hogy az oktatási jogok biztosa közvetlenül az oktatásért felelős miniszternek, Balog Zoltánnak tartozik felelősséggel, és „nem járhat el olyan ügyben, amelyben tőle pár­tatlan magatartás tanúsítása nem elvárható". Mint ismert, Aáry-Tamás Lajos ombudsman többször kritizálta a kormány oktatási intézkedéseit. Tiltott, tűrt Bergengócia PÉCS Ijedtséget okozott a Gandhi Gimnázium állami fenntartójánál, hogy egy a kormány célkeresztjében lévő civil szervezet hirdetett bemutatóórát. UNGÁR TAMÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Harmadik éve folyik a pécsi Gandhi Gimnáziumban egy olyan program, amely előadásokkal és szituációs já­tékokkal igyekszik érthetővé tenni azt, hogy mi a korrupció és hogyan lehet ellene küzdeni. Szerdán sze­rették volna a sajtó számára bemu­tatni a programot, ám előző este a nyilvános prezentációt indoklás nélkül lefújta a gimnáziumot fenn­tartó állami tulajdonú alapítvány igazgatója, Virág Bertalan. Tudni kell, hogy a Gandhi a roma diákok oktatását vállalta magára, és számos, rendhagyó projekt gazdája. Az antikorrupciós képzés is ilyen, ez a program az Európai Bizottság javaslatára, uniós pénzből folyik Olaszország, Szlovénia és hazánk két-két középiskolájában. A má­sik magyarországi középiskola az ELTE Radnóti Gimnáziuma. A kí­sérleti képzés célja az, hogy az an­tikorrupciós ismeretanyag épüljön be a Nemzeti alaptantervbe (NAT). A hazai képzés metodikáj­át a Trans­parency International egyik mun­katársa, Sebestyén Diána és a civil szervezet által felkért külső szak­értő, Daróczi Gábor dolgozta ki, az ő munkájukat segítette a gimnázi­um két pedagógusa. A négy érintett kedd este értesült Virág Bertalan döntéséről. Az eseményre érkező tudósító­ként szerda délelőtt a Sebestyén- Daróczi kettőstől tudtam meg, hogy nem lesz bemutató. Megjegyeztem, cseppet se érzem meglepőnek az igazgató döntését, inkább azon cso­dálkozom, hogy a kormány által fel­karolt és a Tempus Közalapítvány által koordinált képzés egyáltalán elkezdődött és eljutott idáig. Hisz az antikorrupciós órákon a diákok gyakran hozhatták például szóba azt, hogy a hazánkban a közpénzből gyanúsan sok jut a kormányhoz kö­zel álló vállalkozóknak. Sebestyén Diána nem cáfolta hi­potézisemet, ám hozzátette: - Mi arra koncentráltunk, hogy a gyerekekkel megértessük: mi az a közpénz, hogyan lehet és miért kell ellenőrizni annak a mozgását. A vesztegetésekről, visszaélésekről szóló példákat pedig elvittük egy képzeletbeli országba, Bergengó­­ciába. A gyerekek meg úgy látták - szúr­tam közbe -, hogy az említett fiktív ország fővárosa Budapest. - Valóban, a gyerekek gyakran arra következtettek, hogy az elját­szott vesztegetési szituációk és köz­pénzherdálások itt és most történ­nek. Ezt nem lehet meggátolni, hisz ők itt és most élnek, és az elmúlt években kezdte érdekelni őket a po­litika - felelte Daróczi Gábor. - Bár ez egy antikorrupciós prog­ram, a képzés célja az, hogy a felnőt­té váló fiatalok értsék meg a világot - vette vissza a szót Sebestyén Diá­na. - Arra kerestük a diákokkal a vá­laszt, hogy egy állampolgár miképp gondolkodik felelősen és hogyan tehet legtöbbet a társadalomért. A munkákról két alkalommal írásos összefoglalót készítettem a Tem­­pusnak, s nem volt kifogásuk. - Akkor mi lehet az oka, hogy épp most léptek fel a program ellen? - vetettem fel. Sebestyén elhárította a kérdést, Daróczi viszont megosztotta velem feltételezését. - Talán az, hogy a kormány har­cot indított a neki nem tetsző civil közösségek ellen, s a képzést kidol­gozó Transparency a három legel­­utasítottabb szervezet egyike. Sebestyén és Daróczi ezek után felkereste Virág Bertalant, hogy meggyőzzék őt a tiltás oktalansá-Egyér­telművé vált, hogy Virág Bertalan felsőbb parancs­ra hozta meg tiltó döntését máról. A közalapítvány vezetője az­zal indokolta döntését, hogy az óra iránt ellenzéki erők érdeklődnek, s ha ők megjelennek a bemutatón, akkor az iskola a politikai erőtérbe kerül. Sebestyén Diána azzal érvelt, hogy a képzést távol tartják a napi politikától. Virág továbbra is rázta a fejét, aztán jött a meglepetés, kide­rült, hogy az igazgató nem tudta, ez a képzés már 2014 szeptembere óta folyik az iskolájában. Ebből egyér­telművé vált, hogy Virág Bertalan felsőbb parancsra hozta meg tiltó döntését. Daróczi arra figyelmez­tette Virágot, hogy mivel a képzés nem folytatódik, az Unió visszakö­vetelheti az iskolától a programra juttatott pénzt. Virág bólintott, de nem engedett. Sebestyén és Daróczi tízpercnyi beszélgetés után elbú­csúzott az igazgatótól. Aztán fél óra múlva Virág Berta­lan visszahívta a két projektgazdát, s közölte velük, hogy mégis megtart­hatják az órát. Meg is tartották, de addigra a program iránt érdeklődő újságírók messze jártak. Ám igazán ők se maradtak le semmiről, hisz június 16-án, Budapesten nyílt órát tartanak a középiskolai antikorrup­ciós programról, a Radnóti Gimná­zium diákjainak segítéségével. Az eseményre meghívják harminc, vi­déki középiskola vezetőjét és a saj­tót. Ha addigra nem lesz új tiltás. DARÓCZI GÁBOR szerint a zavaro­dott döntés hát­terében az állhat, hogy a kormány harcot indított a neki nem tetsző civil közösségek ellen KIJÁTSZOTT SAJTÓ Végül mégis engedélyezték a bemutató­órát, de az új­ságírók addigra rég elmentek

Next