Népszava, 2017. november (144. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-02 / 255. szám

BELFÖLD Orbán, mint isteni ajándék REFORMÁCIÓ miniszterelnökét, CZENE GÁBOR Eljött a nagy nap, a reformáció öt­századik évfordulójának központi ünnepsége, a Papp László Budapest Sportarénában tartott „nemzeti megemlékezés” kedden. A metró­feljárónál rögtön a Magyarok Vi­lágszövetsége standjába botlott a látogató, és ha úgy tartotta kedve, aláírhatta a trianoni szerződés fe­lülvizsgálatát kezdeményező ívet. Az arénához vezető úton két szórólapot is kaptunk, mindkettőt Áldás, békesség! köszöntés kísére­tében. Az egyik a református szere­tetszolgálat jótékonysági akcióiról tájékoztatott, a másik a Magyar Ke­resztény Misszió abortuszellenes aláírásgyűjtéséről. A bejáratánál a wittenbergi vártemplom kapuját imitáló építmény fogadott (ötszáz évvel ezelőtt Luther oda szegezte ki 95 tételét, innen számítjuk a refor­máció kezdetét). A rendezvényt a Fidesz kedvenc őrző-védő cége, az elhíresült Valton Security biztosí­totta. A részvétel nem volt ingyenes. A jegy stílszerűen ötszáz forintba ke­rült, az árban programfüzet, szend­vics (normál vagy vegetáriánus) és egy alma is benne foglaltatott. Több ezren gyűltek egybe a csarnokban. Sokan voltak, de nem elegen. A telt ház nem jött össze, foghíjas szék­sorokat és üres szektorokat is látni lehetett. Az esemény istentisztelettel és igehirdetésekkel indult. A templo­mot formázó színpadon Steinbach József református püspök, a Ma­gyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke kitért példá­ul arra, hogy neki is szüksége van szemüvegre. Szemüveg nélkül min­den homályos, szemüveggel viszont, azaz Jézus Krisztus révén, tisztán láthatóvá válik. Hitből, Krisztusból élünk, és nem szégyelljük az Evan­géliumot - jelentette ki a püspök, és kétszer is elmondta: Jézus Krisztus ügye győztes ügy! Az istentiszteleti kört a nemzet közösségére szélesítjük - hang­súlyozta Balog Zoltán, az embert 500 Gyülekezeti tagként szólították színpadra kedden Magyarország aki a Fidesz kormányzását a gondviselés megnyilvánulásának tulajdonítja, erőforrások minisztere. Az igaz hit - folytatta - sosem marad meg az egyes emberek lelkében, vagy a templom négy fala között, hanem kiárad. A hit és a vallás az egyik legszemélyesebb közügy, amely a nyilvános térbe tör. Miközben Nyugat-Európa a posztkrisztiánus (Krisztus utáni) korba kíván lépni, Közép-Európa éppen felfedezi a ke­resztény hit gazdagságát - állította a miniszter. A „nyakas magyar ke­resztények” Balog szerint nem kér­deznek olyat, hogy van-e értelme az árral szemben úszni. Meggyőződé­se, hogy a XXI. században is szükség lesz arra az erőre, amit a reformáció adott. - Az embert szolgálni legalább olyan nehéz a kormányban, mint az egyházban - sóhajtott a kormányfő, miután megemlékezett arról, hogy napra pontosan 99 éve gyilkolták meg a református miniszterelnö­köt, Tisza Istvánt. Orbán Viktort „ünneplő gyülekezetünk tagjaként” hívták színpadra. A kormányfő ezt a vonalat vitte tovább. Úgy vélte, egy­házi vezetők azért kérték fel, mert jónak látták, ha a „kálvinista mi­niszterelnök” szólal meg a kormány nevében. (Balog miniszter, aki civil­ben református lelkipásztor, ezek szerint nem a kormány képviselője­ként beszélt.) A fideszes kormányfő szerint nem a véletlen műve, hanem „Isten kegyelmének megnyilvá­nulása”, hogy „keresztény, hitvalló kormánya” van Magyarországnak. Megállapítását tapssal honorálta a közönség. Orbán utalt arra is, hogy a Fidesz „keresztényellenes, interna­cionalista” kormányzás után került hatalomra. szerint a „nyakas magyar keresz­tények" nem kérdeznek olyat, hogy van-e értelme az árral szemben úszni Kifejezte háláj­át, amiért a nemzet visszanyerte tettvágyát, sodródás helyett „égtájat és csillagot” válasz­tott. Kiváltságnak minősítette, hogy a gondviselés a kormányt - ahogyan az egyházakat és a magyar polgárok közösségeit is - eszközként hasz­nálja a megújulásban. Isteni segít­ségnek is tulajdonította, hogy állva maradtak a „világerőkkel” szembe­ni küzdelemben. Orbán arról biz­tosította a hallgatóságot, hogy nem keveri össze a politikusi hivatást és az egyházak küldetését. A kormány­nak az a feladata, hogy megvédje a „kereszténységből kisarjadt létfor­mákat” - ismételte meg, amit már a Keresztény Értelmiségiek Szövet­sége parlamenti kongresszusán is hallhattunk. Bejelentésének, hogy már látszik a határok feletti békés nemzetegyesítés valósága, ugyan­csak taps volt a jutalma. Mire a kormányfő beszéde véget ért, a folyosókon már ezerszámra tornyosult a kormánypárti Magyar Idők, benne a reformáció jubileu­mára kiadott különszámmal. TÖRTÉNELMI LECKE ANGELA MERKEL a tolerancia a békés együtt­élés és a nyitott társadalom alapja, és anélkül nincs vallás­­szabadság sem FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM ÖNHIT Orbán Viktor szerint a nem­zet visszanyer­te tettvágyát, sodródás helyett „égtájat és csillagot" választott ELVEK 1 BALOG ZOLTÁN Köztévé: egy ügy, hat helyreigazítás PROPAGANDA Hat terjedelmes helyreigazítási közleményt, több mint egy tucat alkalommal kell fel­olvasni az M1 Híradóban arról, mi mindent állítottak valótlanul Czeg­­lédy Csabáról - döntött a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében. A bíróság szerint az álla­mi hírcsatorna rendszeresen nem mondott igazat a nyár elején őrizet­be vett Czeglédy Csaba baloldali po­litikusról és a hozzá kapcsolódó cég­ről. A bíróság most arra kötelezte az M1-et üzemeltető Duna Média­szolgáltató Nonprofit Zrt.-t, hogy annyi helyreigazítást tegyen közzé, ahányszor hamisan tájékoztatott az MSZP - összellenzéki támogatás­sal megválasztott - szombathelyi önkormányzati képviselőjéről, és ezeket ugyanabban az idősávban közölték, amelyben a valótlanságok is elhangzottak. Az állami hírcsatorna reggeli és esti hírműsoraiban is folyamatosan azt sulykolta, hogy „több mint ezer” vagy „közel ezer” diák nem kapta meg a bérét a Czeglédy Csabához köthető munkaerő-közvetítő cégen keresztül. Ám az alperes nemhogy nem tudta ezt az állítását igazolni, de az állami televízió e perben eljáró jogi képviselője még csak kísérletet sem tett az állítás érdemi bizonyítá­sára. A bíróság által megszövegezett helyreigazítás szerint ráadásul a fizetés nélkül maradt diákok jogvé­delmét elvállaló Fiák Ügyvédi Iroda augusztus végéig mindössze 16 di­áktól kapott ügyvédi meghatalma­zást. A törvényszék arra is kötelezte az M1 Híradót, hogy kommentár nélkül tegye közzé a helyreigazítá­sokat. Korábban ugyanis Czeglédy Csaba az ügyvédje útján már kért helyreigazítást a csatornától, ám közleményét kommentárral tették közzé, azt a hamis látszatot keltve, mintha Czeglédy nem vitatná az el­lene felhozott gyanút, azaz azt, hogy vele szemben bűnszervezetben el­követett költségvetési csalásért fo­lyik nyomozás. Megírtuk: a Czeglédy-ügyben már az Origó is terjedelmes hely­reigazításra kényszerült, igaz, a kormánypárti hírportál igyekezett elrejteni a szöveget. A helyzet pi­kantériája, hogy a Fidesz néhány képviselője országgyűlési határo­zati javaslatot nyújtott be az Or­szággyűlésnek, a novemberben elfogadni tervezett dokumentum szövegében pedig a kormányoldal épp azokkal az állításokkal „ítélné el” Czeglédyt, amelyeket valótlan­nak ítélt a bíróság. BATKA ZOLTÁN BÍRÓSÁGI ÜGYEK SORA Czeglédy jogász, gyanúsított, célpont NÉPSZAVA 2017. november 2., csütörtök Merkel nem önmagáról, hanem a toleranciáról beszélt­ ­ A tolerancia Európa lelke és a békés együttélés alapja a kontinensen - mondta beszédében Angela Merkel a reformáció kezdetének 500. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepségen Wittenbergben, az MTI tudósítása szerint. A német kancellár arról be­szélt, hogy minden hívőt és vallási közösséget meg­illet a vallás szabadsága és zavartalan gyakorlásának joga, és a vallásszabadságot ugyan meg kell védeni a vallási fanatizmustól, de az ellen is fel kell lépni, ha bármelyik vallást becsmérlik. Merkel szerint Európa szenvedésben gazdag törté­nete azt mutatja, hogy a tolerancia a békés együtt­élés és a nyitott társadalom alapja, és anélkül nincs vallásszabadság sem. Márpedig ha vallásszabadság sincs, a társadalmi fejlődés megreked. Az esemény­nek egyetlen nem német felszólalója Áder János magyar köztársasági elnök volt. Arról beszélt, hogy a világon elsőként az Erdélyi Fejedelemségben ismer­ték el a vallások szabadságát és egyenjogúságát, a keresztény értékrendre épülő Európa békéjének sze­­retete pedig a különállásokon felülemelkedni képes közösséggé teszi a magyarokat és a németeket. Állampolgárságot igen, szavazati jogot nem adna a DK VOKS­­ Ne Sydney-ből, Caracasból vagy Székelyudvarhelyről döntsék el, hogy milyen legyen a magyar egészségügyi vagy nyugdíjrend­szer - többek között emiatt kezd aláírásgyűjtésbe a Demokratikus Koalíció annak érdekében, hogy ne vehessenek részt a választáson azok, akik soha nem éltek Magyar­­országon, így nem viselik szavaza­tuk következményeit. Gyurcsány Ferenc, az ellenzéki párt elnöke a távirati iroda szerint hangsúlyozta: az állampolgárságtól nem akarnak megfosztani senkit, de nem látják be, miért a magyarság próbája az, hogy az ország mindennapjaiban nem osztozók perdöntő hatást gya­koroljanak arra, a Magyarországon élők miként éljenek. Azt a volt mi­niszterelnök elismerte: a választás előtt öt hónappal nem látnak esélyt a választási törvény módosításá­ra, ám az a céljuk, hogy a hatalom „meghallja az emberek szavát”. Gyurcsány szerint ugyanis Orbán Viktorék 2004 óta folyamatosan szembeállítanak magyart magyar­ral.­­ Az a kérdés, hogy miként kell együttműködnie a trianoni trauma után a határon belül maradt és a határon kívül rekedt magyarságnak - fogalmazott a DK elnöke, hozzáté­ve: ő miniszterelnökként azt képvi­selte, hogy uniós tagságunk révén a trauma felszámolható. Ám a kettős állampolgársággal járó szavazati jog nem ezt, hanem a mai kormány ha­talmi érdekeit szolgálja. A 2014-es országgyűlési választáson a Fidesz a határon túli magyarok szavazatá­val szerzett kétharmados többséget. „Az ehhez szükséges egy mandátum a határon túlról jött” - jelentette ki Gyurcsány. 2014-ben az érvényes levélszavazatok 95,49 százalékát a Fidesz-KDNP pártszövetség kapta, a Jobbikra 2,28 százalék, a baloldali összefogásra 1,16 százalék, az LMP- re pedig 0,45 százalék voksolt (ös­­­szesen 128 ezer határon túli voksról volt szó - a szerk.). NÉPSZAVA

Next