Népszava, 2017. november (144. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-02 / 255. szám
BELFÖLD Orbán, mint isteni ajándék REFORMÁCIÓ miniszterelnökét, CZENE GÁBOR Eljött a nagy nap, a reformáció ötszázadik évfordulójának központi ünnepsége, a Papp László Budapest Sportarénában tartott „nemzeti megemlékezés” kedden. A metrófeljárónál rögtön a Magyarok Világszövetsége standjába botlott a látogató, és ha úgy tartotta kedve, aláírhatta a trianoni szerződés felülvizsgálatát kezdeményező ívet. Az arénához vezető úton két szórólapot is kaptunk, mindkettőt Áldás, békesség! köszöntés kíséretében. Az egyik a református szeretetszolgálat jótékonysági akcióiról tájékoztatott, a másik a Magyar Keresztény Misszió abortuszellenes aláírásgyűjtéséről. A bejáratánál a wittenbergi vártemplom kapuját imitáló építmény fogadott (ötszáz évvel ezelőtt Luther oda szegezte ki 95 tételét, innen számítjuk a reformáció kezdetét). A rendezvényt a Fidesz kedvenc őrző-védő cége, az elhíresült Valton Security biztosította. A részvétel nem volt ingyenes. A jegy stílszerűen ötszáz forintba került, az árban programfüzet, szendvics (normál vagy vegetáriánus) és egy alma is benne foglaltatott. Több ezren gyűltek egybe a csarnokban. Sokan voltak, de nem elegen. A telt ház nem jött össze, foghíjas széksorokat és üres szektorokat is látni lehetett. Az esemény istentisztelettel és igehirdetésekkel indult. A templomot formázó színpadon Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke kitért például arra, hogy neki is szüksége van szemüvegre. Szemüveg nélkül minden homályos, szemüveggel viszont, azaz Jézus Krisztus révén, tisztán láthatóvá válik. Hitből, Krisztusból élünk, és nem szégyelljük az Evangéliumot - jelentette ki a püspök, és kétszer is elmondta: Jézus Krisztus ügye győztes ügy! Az istentiszteleti kört a nemzet közösségére szélesítjük - hangsúlyozta Balog Zoltán, az embert 500 Gyülekezeti tagként szólították színpadra kedden Magyarország aki a Fidesz kormányzását a gondviselés megnyilvánulásának tulajdonítja, erőforrások minisztere. Az igaz hit - folytatta - sosem marad meg az egyes emberek lelkében, vagy a templom négy fala között, hanem kiárad. A hit és a vallás az egyik legszemélyesebb közügy, amely a nyilvános térbe tör. Miközben Nyugat-Európa a posztkrisztiánus (Krisztus utáni) korba kíván lépni, Közép-Európa éppen felfedezi a keresztény hit gazdagságát - állította a miniszter. A „nyakas magyar keresztények” Balog szerint nem kérdeznek olyat, hogy van-e értelme az árral szemben úszni. Meggyőződése, hogy a XXI. században is szükség lesz arra az erőre, amit a reformáció adott. - Az embert szolgálni legalább olyan nehéz a kormányban, mint az egyházban - sóhajtott a kormányfő, miután megemlékezett arról, hogy napra pontosan 99 éve gyilkolták meg a református miniszterelnököt, Tisza Istvánt. Orbán Viktort „ünneplő gyülekezetünk tagjaként” hívták színpadra. A kormányfő ezt a vonalat vitte tovább. Úgy vélte, egyházi vezetők azért kérték fel, mert jónak látták, ha a „kálvinista miniszterelnök” szólal meg a kormány nevében. (Balog miniszter, aki civilben református lelkipásztor, ezek szerint nem a kormány képviselőjeként beszélt.) A fideszes kormányfő szerint nem a véletlen műve, hanem „Isten kegyelmének megnyilvánulása”, hogy „keresztény, hitvalló kormánya” van Magyarországnak. Megállapítását tapssal honorálta a közönség. Orbán utalt arra is, hogy a Fidesz „keresztényellenes, internacionalista” kormányzás után került hatalomra. szerint a „nyakas magyar keresztények" nem kérdeznek olyat, hogy van-e értelme az árral szemben úszni Kifejezte háláját, amiért a nemzet visszanyerte tettvágyát, sodródás helyett „égtájat és csillagot” választott. Kiváltságnak minősítette, hogy a gondviselés a kormányt - ahogyan az egyházakat és a magyar polgárok közösségeit is - eszközként használja a megújulásban. Isteni segítségnek is tulajdonította, hogy állva maradtak a „világerőkkel” szembeni küzdelemben. Orbán arról biztosította a hallgatóságot, hogy nem keveri össze a politikusi hivatást és az egyházak küldetését. A kormánynak az a feladata, hogy megvédje a „kereszténységből kisarjadt létformákat” - ismételte meg, amit már a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége parlamenti kongresszusán is hallhattunk. Bejelentésének, hogy már látszik a határok feletti békés nemzetegyesítés valósága, ugyancsak taps volt a jutalma. Mire a kormányfő beszéde véget ért, a folyosókon már ezerszámra tornyosult a kormánypárti Magyar Idők, benne a reformáció jubileumára kiadott különszámmal. TÖRTÉNELMI LECKE ANGELA MERKEL a tolerancia a békés együttélés és a nyitott társadalom alapja, és anélkül nincs vallásszabadság sem FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM ÖNHIT Orbán Viktor szerint a nemzet visszanyerte tettvágyát, sodródás helyett „égtájat és csillagot" választott ELVEK 1 BALOG ZOLTÁN Köztévé: egy ügy, hat helyreigazítás PROPAGANDA Hat terjedelmes helyreigazítási közleményt, több mint egy tucat alkalommal kell felolvasni az M1 Híradóban arról, mi mindent állítottak valótlanul Czeglédy Csabáról - döntött a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében. A bíróság szerint az állami hírcsatorna rendszeresen nem mondott igazat a nyár elején őrizetbe vett Czeglédy Csaba baloldali politikusról és a hozzá kapcsolódó cégről. A bíróság most arra kötelezte az M1-et üzemeltető Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t, hogy annyi helyreigazítást tegyen közzé, ahányszor hamisan tájékoztatott az MSZP - összellenzéki támogatással megválasztott - szombathelyi önkormányzati képviselőjéről, és ezeket ugyanabban az idősávban közölték, amelyben a valótlanságok is elhangzottak. Az állami hírcsatorna reggeli és esti hírműsoraiban is folyamatosan azt sulykolta, hogy „több mint ezer” vagy „közel ezer” diák nem kapta meg a bérét a Czeglédy Csabához köthető munkaerő-közvetítő cégen keresztül. Ám az alperes nemhogy nem tudta ezt az állítását igazolni, de az állami televízió e perben eljáró jogi képviselője még csak kísérletet sem tett az állítás érdemi bizonyítására. A bíróság által megszövegezett helyreigazítás szerint ráadásul a fizetés nélkül maradt diákok jogvédelmét elvállaló Fiák Ügyvédi Iroda augusztus végéig mindössze 16 diáktól kapott ügyvédi meghatalmazást. A törvényszék arra is kötelezte az M1 Híradót, hogy kommentár nélkül tegye közzé a helyreigazításokat. Korábban ugyanis Czeglédy Csaba az ügyvédje útján már kért helyreigazítást a csatornától, ám közleményét kommentárral tették közzé, azt a hamis látszatot keltve, mintha Czeglédy nem vitatná az ellene felhozott gyanút, azaz azt, hogy vele szemben bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalásért folyik nyomozás. Megírtuk: a Czeglédy-ügyben már az Origó is terjedelmes helyreigazításra kényszerült, igaz, a kormánypárti hírportál igyekezett elrejteni a szöveget. A helyzet pikantériája, hogy a Fidesz néhány képviselője országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, a novemberben elfogadni tervezett dokumentum szövegében pedig a kormányoldal épp azokkal az állításokkal „ítélné el” Czeglédyt, amelyeket valótlannak ítélt a bíróság. BATKA ZOLTÁN BÍRÓSÁGI ÜGYEK SORA Czeglédy jogász, gyanúsított, célpont NÉPSZAVA 2017. november 2., csütörtök Merkel nem önmagáról, hanem a toleranciáról beszélt A tolerancia Európa lelke és a békés együttélés alapja a kontinensen - mondta beszédében Angela Merkel a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Wittenbergben, az MTI tudósítása szerint. A német kancellár arról beszélt, hogy minden hívőt és vallási közösséget megillet a vallás szabadsága és zavartalan gyakorlásának joga, és a vallásszabadságot ugyan meg kell védeni a vallási fanatizmustól, de az ellen is fel kell lépni, ha bármelyik vallást becsmérlik. Merkel szerint Európa szenvedésben gazdag története azt mutatja, hogy a tolerancia a békés együttélés és a nyitott társadalom alapja, és anélkül nincs vallásszabadság sem. Márpedig ha vallásszabadság sincs, a társadalmi fejlődés megreked. Az eseménynek egyetlen nem német felszólalója Áder János magyar köztársasági elnök volt. Arról beszélt, hogy a világon elsőként az Erdélyi Fejedelemségben ismerték el a vallások szabadságát és egyenjogúságát, a keresztény értékrendre épülő Európa békéjének szeretete pedig a különállásokon felülemelkedni képes közösséggé teszi a magyarokat és a németeket. Állampolgárságot igen, szavazati jogot nem adna a DK VOKS Ne Sydney-ből, Caracasból vagy Székelyudvarhelyről döntsék el, hogy milyen legyen a magyar egészségügyi vagy nyugdíjrendszer - többek között emiatt kezd aláírásgyűjtésbe a Demokratikus Koalíció annak érdekében, hogy ne vehessenek részt a választáson azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit. Gyurcsány Ferenc, az ellenzéki párt elnöke a távirati iroda szerint hangsúlyozta: az állampolgárságtól nem akarnak megfosztani senkit, de nem látják be, miért a magyarság próbája az, hogy az ország mindennapjaiban nem osztozók perdöntő hatást gyakoroljanak arra, a Magyarországon élők miként éljenek. Azt a volt miniszterelnök elismerte: a választás előtt öt hónappal nem látnak esélyt a választási törvény módosítására, ám az a céljuk, hogy a hatalom „meghallja az emberek szavát”. Gyurcsány szerint ugyanis Orbán Viktorék 2004 óta folyamatosan szembeállítanak magyart magyarral. Az a kérdés, hogy miként kell együttműködnie a trianoni trauma után a határon belül maradt és a határon kívül rekedt magyarságnak - fogalmazott a DK elnöke, hozzátéve: ő miniszterelnökként azt képviselte, hogy uniós tagságunk révén a trauma felszámolható. Ám a kettős állampolgársággal járó szavazati jog nem ezt, hanem a mai kormány hatalmi érdekeit szolgálja. A 2014-es országgyűlési választáson a Fidesz a határon túli magyarok szavazatával szerzett kétharmados többséget. „Az ehhez szükséges egy mandátum a határon túlról jött” - jelentette ki Gyurcsány. 2014-ben az érvényes levélszavazatok 95,49 százalékát a Fidesz-KDNP pártszövetség kapta, a Jobbikra 2,28 százalék, a baloldali összefogásra 1,16 százalék, az LMP- re pedig 0,45 százalék voksolt (összesen 128 ezer határon túli voksról volt szó - a szerk.). NÉPSZAVA