Népszava, 2017. december (144. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-15 / 292. szám

VILÁG Berlusconi kever és oszt ROMA Sergio Mattarella olasz elnök karácsony és újév között feloszlatja a parlamentet. Jövő március 4-én lesz a következő parlamenti választás. RÓNAY TAMÁS Már az új választási rendszer sze­rint rendezik meg a következő olasz parlamenti voksolást. Az ok­tóberben elfogadott Rosatellum bis nevű jogszabály alapján a képvi­selők 36 százalékát egyéni körzet­ben, egyszerű többségi szavazással választják meg, a honatyák 64 szá­zaléka viszont pártlistákon kerül a törvényhozásba. Összesen 630-an szerezhetnek mandátumot. Bár több kísérlet volt arra, hogy csök­kentsék a szenátus létszámát, mindegyik elbukott, így a felsőház­ban továbbra is 315-en maradnak. Az utóbbi időben számos cikk jelent meg Silvio Berlusconi vis­­­szatéréséről, arról, hogy ha ezúttal már nem is feltétlenül miniszter­­elnökként, de ismét ő határozhat­ja majd meg hazája belpolitikáját, erről azonban egyelőre korai be­szélni. Igaz, valóban ígéretes ered­ményt ért el a jobboldal: a novem­beri szicíliai regionális választáson a jobbközép ellenzéki szövetség jelöltje, Nello Musumeci simán nyert, a kormányzó balközép csak harmadik lett. És az is tény, ha ös­­­szefog a választáson a Berlusco­ni által fémjelzett Forza Italia az Északi Ligával (LN), akkor együtt komoly esélyük lenne a győzelem­re, mivel a felmérések szerint 28- 32 százalék körüli eredményre szá­míthatnának, míg a populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) 27-29, a balközép Demokrata Párt (PD) pe­dig 24-27 százalékon áll. Csakhogy a két jobboldali párt szövetsége tá­volról sem magától értetődő. Míg ugyanis Berlusconi hitet tett az EU mellett, az Északi Liga erőteljesen euroszkeptikus húrokat penget. A két politikai erő között kiala­kulhat ugyan egyfajta választási érdekszövetség, de állandó a kon­kurenciaharc Berlusconi és a ligát irányító Matteo Salvini között. Mindketten úgy képzelnék el ezt az együttműködést, hogy mindeköz­ben a saját pártjukat tennék meg a jobboldal vezető erejének. Az olasz sajtóban megjelentek olyan találgatások, melyek szerint Berlusconi, aki szeptemberben töl­tötte be 81. életévét, már nem lesz 30 százalék körüli eredményre számíthat egy jobboldali blokk kormányfőjelölt. Igaz, a korrupció miatt néhány éve börtönbüntetés­re ítélt politikus nem arról ismert, hogy egykönnyen átadja a listave­zetést bárki másnak. Ugyanakkor e feltételezések szerint a kormány­főjelölt Antonio Tajani az Európai Parlament elnöke lehet. Berlus­coni ugyanis az ő jelölésével is ki­fejezné azt, mennyire elkötelezett az uniós integráció iránt. Van is logika ebben, mert a konzervatív EP-elnökről közismert, hogy igen jó a viszonya a volt kormányfővel. Ő azonban elhessegette magától az ezzel kapcsolatos találgatáso­kat, kifejtvén: márpedig Berlusco­ni lesz a kormányfőjelölt. „Az EP elnöke vagyok, s az is kívánok ma­radni” - hangoztatta novemberben kérdésre válaszolva. Berlusconi egyébként már nem a Demokrata Pártot tartja a legna­gyobb ellenfélnek, hanem Beppe Grillo „csillagosait”. Azt az M5S-t, amely hónapok óta kitartóan ve­zeti a közvélemény-kutatásokat, igaz, nem meggyőző 1-3 százalékos előnnyel (legalábbis ha nem egy tömbnek számoljuk a Forza Ita­liát és az Északi Ligát). Hiába vé­gezne a párt az élen egy esetleges választáson, 27-29 százalék körüli eredménye még nem lenne elég a kormányalakításhoz, hiszen sem a PD, sem Berlusconiék nem szö­vetkeznének vele. Ezért az sem kizárt, hogy a már­ciusi választás után Matteo Renzi és Berlusconi lép frigyre egymás­sal. Az egykori firenzei polgármes­ter szédítő politikai karriert fu­tott be, politikai szimata azonban nemegyszer hagyta cserben, ezért is kellett egy éve lemondania a mi­niszterelnöki tisztségről s átadni a helyét párttársának, Paolo Genti­­loninak. Renzi nem volt sikertelen kor­mányfő, véghezvitte a munkaügyi reformot, valamelyest stabilizálta a gazdaságot, csökkentette a mun­kanélküliséget. Ugyan lemondásra kényszerült, miután a tavaly de­cemberi referendumon elbukott az alkotmánymódosítás, de úgy vél­te: visszatérhet még a hatalomba, mert Gentiloni úgyis csak a bábja lesz. Az új kormányfő azonban ki­váló érzékkel lépett fel, és hazája egyik legnépszerűbb politikusa lett. A PD alighanem sokkal jobban szerepelne, ha Gentiloni maradna a kormányfőjelölt. Erre azonban kicsi az esély. Renzi ugyanis meg­lehetősen ambiciózus személyiség, aki nem mond le könnyen a hata­lomról. Erre utal az is, hogy má­jusban újraválasztatta magát a PD élére, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy a párt győzelme esetén ismét miniszterelnök legyen. Alighanem arra is számított, hogy előrehozott választást kell tartani, ám politikai szimata ismét cserben hagyta. Berlusconi a napokban azt kö­zölte: ha a választásnak nem len­ne egyértelmű győztese, Gentiloni kormányfő maradhat a következő előrehozott voksolás kiírásáig. SILVIO BERLUSCONI Nem adja át egykönnyen a listavezetést KORMÁNYFŐ MARAD? PAOLO GENTILONI Berlusconi szerint ha a választásnak nincs egyértelmű győztese, meg kell hosszabbí­tani a jelenlegi kormányfő mandátumát Tehertétel Renzi személye Renzi megosztó személyiség. Folyamatosan össze­rúgta a port a párt régi nagy öregjeivel, Pierluigi Ber­­sanival, illetve Massimo D'Alemával. Nem is lehetett más vége, mint a pártszakadás. December 3-án hiva­talosan is megalakult a PD-ből kiváltak tömörülése, a „Szabadok és egyenlőek", amelyre máris mintegy 7 százaléknyian szavaznának. A politikai erőt az egy­kori maffiaellenes főügyész, Pietro Grasso, a szená­tus elnöke irányítja. Még februárban alakult meg egy másik párt, a Demokrata és Progresszív Mozgalom, amelyet szintén a PD-t elhagyók hívtak életre. Na­gyon hiányzik majd a PD-nek a márciusi parlamenti választáson ez a néhány százalék. Nagy ígéretek A négyszeres olasz miniszterelnök ígéretek sorával állt elő. Bevezetné a legfeljebb 25 százalékos egykul­csos adót, eltörölné az ingatlanadót az elsőként vá­sárolt lakásra, az engedélyezett készpénzzel való fi­zetést 8000 euróra emelné a jelenlegi 3000 helyett, megszüntetné az adótartozásokat behajtó hivatalt, a minimálnyugdíjat havi ezer euróra emelné, illetve bevezetné a 13. havi nyugdíjat. Más kérdés, minderre lenne-e elég fedezet. Ami menekültpolitikáját illeti, azt közölte, az afrikai államokkal való megállapodás­sal kívánja elérni, hogy a menekültek ne indulhassa­nak útnak Európa felé. (Ezt tette egyébként már kor­mányfőként is.) NÉPSZAVA 2017. december 15., péntek7 Alábecsülték a rohingya áldozatok számát HUMANITÁRIUS KATASZT­RÓFA Több mint tízszer annyi üldözött rohingya vesztette életét, mint azt korábban Mianmar állí­totta. Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) elnevezésű nemzetközi hu­manitárius szervezet jelentése sze­rint augusztus 25. és szeptember 24. között legalább 9 ezer ember halt meg az ázsiai országban. A legóvatosabb becslések sze­rint is közülük 6700-an erőszak következtében vesztették életüket. Az áldozatok között 730 öt év alatti gyermek lehet. A mianmari hadsereg csak négyszáz muzul­mán halottat ismer el A konfliktus augusztusban te­tőzött, azóta több mint 647 ezren menekültek a szomszédos Bang­­ladesbe. Az MSF itt végezte a ku­tatását, amely a szervezet szerint a legegyértelműbb bizonyítékokkal szolgált a mianmari hatóságok erő­szakos fellépésével kapcsolatban. A hadsereg elutasította a vádakat, az erőszakért a rohingyákat tette felelőssé. A fegyveres erők sokkal kevesebb halálos áldozatról szá­moltak be: eszerint 400 muzulmán „terrorista” halt meg. NÉPSZAVA Nemzeti tragédia Ausztráliában BÁNTALMAZÁS Hivatalosan ma teszi közzé az az ausztrál bizott­­ság a jelentését, amely a gyerme­kek szexuális zaklatását vizsgálja. A dokumentum több megálla­pítása már ismert. A bizottság munkáját irányító Peter McLel­­lan szerint évtizedeken keresztül valóságos nemzeti tragédia tör­tént. Több mint 4000 objektum­ban - köztük a katolikus egyházi fenntartásúakban - bántalmaztak szexuálisan kiskorúakat. Több tízezren váltak szexuális vissza­élés áldozatává. A bizottságot 2012-ben hozták létre. McLellan azt mondta, a je­lentés nem maradhat következ­mények nélkül. „Változásoknak kell történniük számos általunk vizsgált objektum vezetési gyakor­latában” - vélekedett. Az átfogó vizsgálatra 500 millió ausztrál dol­lárt költöttek s több mint 1,2 mil­lió dokumentumot vizsgáltak át. Az áldozatok pontos száma azon­ban nem ismert. Feltételezések szerint akár a 60 ezret is elérheti a szexuálisan bántalmazott gyerme­kek száma. NÉPSZAVA Peter McLellan szerint több tíz­ezer gyermek vált szexuális vissza­élés áldozatává ------------------------------------------HIRDETÉS

Next