Népszava, 2017. december (144. évfolyam, 280-303. sz.)

2017-12-15 / 292. szám

GAZDASÁG 2017. december 15., pénteki NÉPSZAVA A. A kamara híd a politika felé BELÉPŐ Krisán László, a BKIK fél éve új elnöke azt ígéri, hogy hamarosan a tagok is tapasztalni fogják: új szelek fújnak a Krisztina körúti székházukban. BONTA MIKLÓS Eléggé viharos körülmények fo­gadták Krisán Lászlót, a KAVOSZ vezérigazgatóját, amikor fél eszten­deje a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnökévé vá­lasztották. Az e hét kedden tartott küldöttgyűlésen még mindig parázs volt a hangulat. Az ön szavaival élve morális válság fogadta, amikor elfoglalta a BKIK el­nöki posztját. Közismert, hogy egyik elődje, Szatmáry Kristóf – aki egykor egyszerre volt fi­deszes gazdasági államtitkár, országgyűlési és önkor­mányzati képviselő – úgy volt a fővá­rosi kamara elnöke, hogy családtagjai is fontos szerepet játszottak a testü­letben. Az őt követő Kiss Zoltán alatt sem sikerült megnyugtatóan rendezni a BKIK meglehetősen átláthatatlan pénzügyeit, nem alakult ki egy korsze­rűen strukturált működési rend. Mi változott azóta? Én nem beszélnék a Szatmá­ry-klánról. Volt itt azóta épp elég új, feltárandó elem, és a pénzügyi átvilágítást követően hatóságokhoz is kellett fordulnunk. És a vizsgála­toknak még messze nincs vége. Ha újabb törvénysértésekre bukka­nunk, akkor megtesszük a szüksé­ges lépéseket. Korábban Parragh László, az MKIK elnöke is kifejtette, hogy a BKIK-ban meg kell szüntetni a kettős vezetést, nincs értelme stratégiai vezetést és elnökséget működtetni egymás mel­lett. Ön mit lépett? Semmilyen demokratikus szer­vezetben, így a BKIK-ban sem az egyszemélyes irányításra van szük­ség, hanem testületi döntésekre. Egyszerűsítettük a szervezetet, átszerveztünk tagozatokat. A tiszt­ségviselőket viszont négy eszten­dőre választották meg, és mint idő­közben jött új elnöknek a velük való jó együttműködés a legfontosabb. Az új apparátustól pedig azt várom, hogy vegyék fel a megfelelő ritmust. A kamara végeredményben állami szerv, a kormány „meghosszabbított karja”, bizonyos feladatokat átvállal a kormányzattól. Biztos, hogy én sosem fogat­ NÉVJEGY Krisán László Az 53 éves üzletembert idén márciusban választották meg a BKIK elnökévé. Élete fő művének a 15 éve megszü­letett Széchenyi­­kártyát tekinti, létrejötte óta a programot üze­meltető KAVOSZ Zrt. vezérigazga­tója. Emellett a VOSZ ügyvezető társelnöke, a Budapesti Gaz­dasági Egyetem címzetes do­cense, a Magyar Gazdaságért Díj, valamint a Ma­gyar Köztársa­sági Érdemrend kitüntetettje. Haznék így, de valóban igaz, hogy köztestület lévén az oktatásban, képzésekben, vizsgáztatásokban feladataink vannak. Egy olyan csa­tornát képezünk, amely a fővárosi vállalkozások és a politika között hídként működik, ugyanakkor a ka­marának nem feladata a politizálás, a fővárossal és a mindenkori kor­mánnyal partneri viszonyok kiala­kítása azonban szükséges. Milyen a kapcsolat a BKIK és a kor­mányzat között? Rendszeresen kikérjük és tol­mácsoljuk a budapesti vállalkozók elképzeléseit, igényeit a gazda­ságpolitikai döntéshozók felé, és feladatunk ezek messzemenő kép­viselete. El kell érnünk, hogy vál­lalkozóinknak pénzt, piacot, tudást és észszerű szabályozói környeze­tet biztosítsunk a kormányzattal együttműködve. A vállalkozók – és nem csak a főváros­ban – gyakran kérdezik, hogy mit ka­punk mi a tagsági, illetve a regisztrá­ciós díjunk fejében. Majd sokan hozzá is teszik: semmit! Valójában mit is ad tagjainak a kamara? Egyre többet. Legutóbbi, új programunkat a Fiatal Vállalko­zók Hetén jelentettem be. Idén először szerveztük meg a kamarai kuponnapokat, amelyen több mint 200 cég 280 terméke, szolgáltatása volt elérhető 3 napig. Így az 5000 forint regisztrációs díjért akár 5 millió forint értékű engedményt is kaphattak a budapesti vállalkozá­sok. Szerintem ez elég jó üzlet, és tervben van, hogy a kuponnapokat rövidesen megismételjük. Számos olyan szolgáltatásunk van, ame­lyek fontosak, de kevésbé ismertek a budapesti vállalkozók körében, hogy csak néhány példát említsek, ilyenek a Széchenyi-kártya hite­lei, a jogsegélyszolgálat, a hitelta­nácsadás, a mediáció. Ahhoz, hogy ezekről tudomást szerezzenek az érintettek, javítanunk kell a kom­munikációnkon. A vállalkozni szándékozók fő problé­máinak egyike a tőkehiány. A kamara mit tud tenni ennek orvoslására? A kkv-k tőkehelyzetének javítá­sára azonnali lépéseket kell tenni, mert ezzel lehet kialakítani azt a stabil kis- és középvállalkozói ré­teget, amely majd húzza magával a mikro- és kisvállalkozásokat. ...azért lobbi­zunk, hogy a fővárosi vállalko­zók által elérhető pályázati források többszö­rösükre nőjenek A tőkeprogramhoz szükség van arra, hogy uniós vagy egyéb forrá­sok is elérhetők legyenek Budapest számára, amelyik most fejlettsége okán el van zárva a brüsszeli forrá­soktól. Ebben nagy segítség lehet­ne egy olyan közvetítői rendszer felállítása – mint például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vál­lalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vagy a Széche­nyi-kártyát működtető KAVOSZ –, amely ezeket a pénzeket gyorsan eljuttatná az érintettekhez. Uniós pénzek híján hogyan juthatnak mégis támogatási forrásokhoz a bu­dapesti vállalkozások? Korábban Lázár János kan­celláriaminiszter bejelentett egy 80 milliárd forintos, úgynevezett Budapest-alapot, amelyre már pá­lyázatokat is kiírtak. Mi azért lob­bizunk, hogy ennek többszörösére nőhessen ez az összeg. Azt is szeret­nénk elérni, hogy a közép-magyar­országi régió határai megváltozza­nak, hiszen egy újrarajzolt területi lista segíthetne az agglomerációban lévő gyengébb, az uniós átlagnál rosszabb helyzetben lévő Pest me­gyei településeknek, hogy pályáz­hassanak a brüsszeli pénzekre. Erre azonban csak a következő, 2020 utáni uniós ciklusban van remény. Az uniós pénzekre visszatérve: egy nemrég megjelent cikk szerint ön cégein keresztül Etyek szőlőhegyén két épületet birtokol, amelyek 2013 és 2015 között több mint 70 millió forintos uniós és hazai támogatás­ból épültek fel. A cikk állítása szerint nem töltik be vendégfogadói és nyi­tott pincészeti funkciójukat, márpe­dig a pénzt közösségi célokra adták. Az uniós támogatásra utaló tábla is hiányzik. Mi az igazság? Igen, igaz, hogy nincs hirdeté­si kampánya a szálláshelynek és a pincészetnek. Nincs is rá szükség, hisz a szezonban mindig megtelik. Az uniós pénzek felhasználása min­den tekintetben törvényes volt, a támogatási szerződésben foglaltak­nak megfelelő, amit az ellenőrzések is igazoltak. És a tábla kihelyezésére már rég nincs kötelezettség, hiszen a pályázatba foglalt fenntartási idő­szak régen lejárt. FOTÓ: TÓTH GERGŐ Kritikával felérő javaslatok a kormánynak MULTIK A hagyományos oktatás megújítása és a digitális oktatás bevezetése, a hozzáértő munkaerő megteremtése, az innováció fej­lesztése, valamint az e-kormányzás bevezetése, a Magyar Európai Üzle­ti Tanács (HEBC) szerint ezek azok a sarokpontok, amelyek az ország gazdasági gyarapodásának feltéte­lei. A tíz multinacionális vállalat – az ABB, az AkzoNobel, az Ericsson, a Heineken, a Henkel, a L’Oréal, a Magyar Telekom, a Nestlé, a Nokia és a Shell – magyarországi legfel­ső vezetőit tömörítő szervezet 19. alkalommal kiadott, idén az Okos Magyarország címet viselő éves je­lentése fi­nom kritikákat és számos konkrét javaslatot is megfogalmaz ezeken a területeken. Legalább a duplájára emelnék például az oktatás költségvetését, és hosszú távú stratégia kidolgo­zását sürgetik a tanári hivatás tár­sadalmi és anyagi elismertsége ér­dekében. Bujdosó Andrea, a Shell Hungary igazgatósági elnöke úgy fogalmazott: napjaink világa a mi­nőségről és a sebességről szól. Az oktatásnak nem a lexikális ismere­tekre kell összpontosítania: a gye­rekeket kísérletezésre, hibázásra és az ismételt próbálkozásokból való tanulásra kell bátorítani. Ehhez új oktatási módszerekre van szükség. Üdvözölte a kormány által beveze­tett pedagógus-életpályamodellt, de szerinte az csak átmeneti meg­oldás: hosszú távon a tanárképzés színvonalának emelésére, a peda­gógusok munkájának fontosságát kifejező díjazásra volna szükség. Nem maradhatott ki a jelentés­ből az egyre komolyabb problémát okozó munkaerőhiány kérdése sem. A tanács korábbi elnöke azt mondta: fontos eredmény a 4,2 százalékos munkanélküliségi ráta, a hátrányos helyzetű társadalmi ré­tegek speciális intézkedésekkel tör­ténő bevonása ugyanakkor tovább csökkenthetné az arányt. Megje­gyezte: miközben a foglalkoztatott­ság javul, Magyarország a képzett munkaerő hiányától szenved, az állások 2,2 százaléka betöltetlen, a magyar munkaerő rugalmatlan. Bujdosó Andrea szerint napjaink világa a minőségről és a sebességről szó A jelentés szerint azonban van­nak még kihasználatlan erőforrások a foglalkoztatás rendszerében: több nőt, fogyatékossággal élőt és idős embert kellene integrálni a munka­erőpiacba. A kormánynak ösztönöz­nie kell a rugalmas munkavégzési le­hetőségek kialakítását a fi­atal anyák számára, időszerű felülvizsgálni azt az általános elvárást, hogy a nők há­rom évig maradjanak otthon a gye­rekekkel. Javasolják ezenkívül egy a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő embereket nyilvántartó országos adatbázis lét­rehozását is, amely összekötné a vál­lalatokat és a munkakeresőket. A tanácstagok úgy gondolják: a munkaerőhiány részben a fekete- és a szürkegazdaság rovására írha­tó, ezért gyorsabban kellene halad­nia a gazdaság kifehérítésének és az adóelkerülés megfékezésének. Kívánatosnak tartanák ehhez az Európában legmagasabbnak szá­mító 27 százalékos áfa mérséklését. Üdvözölték az egyes élelmiszer­csoportok, szolgáltatások és az in­ternet áfájának csökkentését, de további intézkedések nélkül szerin­tük a gazdaság mintegy 23 százalé­ka továbbra is láthatatlan marad. A jelentés nem hagyja szó nélkül a korrupciót sem. Úgy fogalmaz­nak: az üzleti élet szereplői számára a korrupció, az átláthatóság hiánya továbbra is akadályozó tényező. Jelezték: az érintettekkel történő előzetes egyeztetés megkönnyítené a vállalatok számára az új szabá­lyokra való felkészülést, illetve azok végrehajtását. Mint írják: örömmel fogadnának például egy a közvé­lemény tájékoztatását szolgáló, a fontosabb gazdasági döntéseket át­tekintő havi tájékoztatást. A jelentést bemutató tegnapi sajtótájékoztató elején ott volt Ma­gyar Levente külügyi államtitkár is, aki azt mondta: a jelentésben felvázolt célkitűzések egybevágnak a kormány törekvéseivel, a legtöbb területen hazánk nem áll rosszul. A legnagyobb kihívást ma szerinte az jelenti, hogyan tudjuk hosszú tá­von biztosítani a magasan képzett munkaerőt. Ez a kérdés még nem dőlt el, ezen dolgozik a kormány – fogalmazott. A jelentés bemutatá­sát ugyanakkor már nem várta meg. VARGA DÓRA

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék