Népszava, 2018. január (145. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-02 / 1. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2018. január 2., kedd Választás: Áder felkészül, időzít DÁTUM Hamarosan bejelentheti a köztársasági elnök, hogy pontosan mikor lesz a választás. Elemzők szerint nem kétséges: a Fidesznek kedvez majd az időpont ZOLTAI ÁKOS „Az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választása időpontjának kitűzésével kapcsolatos államfői döntésről a kellő időben részletesen tájékoztatjuk” - így hárította el lapunk kérdését Áder János hivatala, miután arról érdeklődtünk, döntött-e már a köztársasági elnök az idei választások időpontjáról. Áder tehát még gondolkodik, bár sok variációs lehetősége nincs, hiszen a szabályok alapján a választás időpontja április 8., 15., 22. és 29., illetve május 6., 13. és 27. lehet. A választást ugyanis az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év áprilisában vagy májusában rendezik, s azt vasárnap kell megtartani, de úgy, hogy nem eshet a Munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét-, illetve pünkösdvasárnapra. A szavazás időpontját a köztársasági elnök jelöli ki a referendum előtt 90-70 nappal, így legkorábban január 8-án teheti ezt meg. Az utóbbi négy országgyűlési választás alkalmával Magyarország polgárai mindig április első felében nyilváníthattak véleményt. Legutóbb 2014. április 6-án szavazhattunk Áder döntése nyomán. A Népszavának nyilatkozó szakértők szerint a köztársasági elnök most is hasonlóan fog időzíteni. Április 8-át tartja a szavazás legvalószínűbb időpontjának az elemző A Fidesz számára mozgósítási szempontból az a legjobb ütemezés, ha húsvét után, de majális előtt választunk. Orbán Viktor miniszterelnök még kiaknázhatja a legnagyobb keresztény ünnepben rejlő kampányerőt, elhangozhatnak az útbaigazítások a szószékről, ugyanakkor még hátravan a baloldal relatíve nagy ünnepe és közösségi élménye, a ligeti majális - vélekedett Ceglédi Zoltán. A politikai elemző szerint Áder János továbbra is csak egy fideszes politikus, valószínű, hogy ilyen, a pártjának kedvező időpontot választ. Juhász Attila a szavazás legvalószínűbb időpontjának április 8-át tartja. A Political Capital vezető elemzője szerint a kormányoldalnak nem érdeke több időt adni a választási együttműködés kialakításával megkésett ellenzéki pártoknak, de ennek nincs különösebb jelentősége. A választáshoz kapcsolódó határidőket a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg a kitűzést követően. A választási eljárásról szóló törvény szerint a Nemzeti Választási Iroda a szavazás előtt 48 nappal mindenkit értesít arról, hogy kinek, hol, melyik szavazóhelyiségben kell leadnia a voksát. A hivatalos kampányidőszak a választás megelőző 50. napon kezdődik, április 8-ai választást feltételezve ez február 17. Juhász Attila szerint a legintenzívebb kampányszakasz a választást közvetlenül megelőző egy-két hét, sok választó ugyanis csak ekkor kezd el figyelni a politikára, és gondolkodni azon, kire szavazzon. Ceglédi viszont úgy vélekedett, nincs olyan, hogy „a” Fidesz kampánya. 2010 óta a kormány faltól falig, januártól decemberig zajló kampányában élünk, ez az egyik fideszes kampányerő. Hazugság, hogy ez valami neutrális, közérdekű tájékoztatás lenne - hangsúlyozta a politikai elemző. Ceglédi szerint a másik ilyen a CÖF-fel és más álcivil szereplőkkel létrejövő, szintúgy fideszes kampány. A harmadik lenne maga a párt, erre van talán a legkevésbé szükségük a szakértő szerint, nem véletlen, hogy a kormányzati „tájékoztató” kampány már hivatalosan is össze-összefolyik a párt kampányelemeivel. Arra a kérdésünkre, hogy idén mi lehet a fajsúlyos elem, a politikai elemző azt mondta: az, hogy a Fidesz milyen negatív kampányba kezd, ki mellé kerül a bohóc, kit és hogyan, kivel akarnak kicsináltatni. - Ha szerencsénk van, Terry Blacknek és Zuschlag Jánosnak egyszerre jut eszébe valami - utalt Ceglédi a Fidesz korábbi lejárató akcióira. FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM ÚJ SZABÁLYOK A Fidesz esetében nincs értelme kampánystartról beszélni: 2010 óta a kormány faltól falig, januártól decemberig zajló kampányában élünk „Hagyjuk magunk mögött a blöfföket" Kiváncsiak voltunk arra, hogy a szakértők mit várnak az idei évtől, borulhat-e a papírforma, vagy sima győzelmet ünnepelhet tavasszal Orbán Viktor. Nem nőtt természetes kihívója a Fidesznek, ezért ma minden ellenzéki szereplő a saját önző túlélésén dolgozik, és továbbra is ellenzéki szerepre készül - kezdte értékelését Ceglédi Zoltán. A politikai elemző szerint február már az őszinte szembenézésről fog szólni: ki az, aki a szavazólapra se kerül föl, ki az, aki a kampánytámogatásáért még utoljára prostituálja magát, és ki próbál valódi alternatívát állítani? Ceglédi azt tanácsolja a választóknak, hogy akit, illetve amelyik pártot eztán nem is látják a szavazólapon, azt felejtsék el örökre. Hagyjuk végre magunk mögött a blöfföket, a névtelenül ordító pártbloggerek által ajnározott senkiket, a penészes sarokból visszamozgó, vigaszágas örök ígéreteket - hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve: a ma ismert számok alapján 2018 után romokból kell elkezdeni újjáépíteni a baloldali és liberális politikai közösségeket, de nem az említettekkel. Aki a kampányban annyit tud csak mondani magáról, hogy Orbánhoz képest ő a kisebbik rossz, arról jegyezzük meg, hogy igen, ő még saját maga szerint is rossz. Nem kell. A Fidesz mindeközben a mag szavazóival megnyerheti a választást, esélye van a kétharmadra és vele Magyarország totális átalakítására - legalábbis Ceglédi szerint. A szakértő úgy látja, Orbán Viktort csak egy olyan erő képes leváltani, amelyiknek erős, következetes, elvszerű és közérthetően bemutatott világképe van. Olyan politikus tehát semmiképp, akinek a mondatai hamarabb megromlanak, mint a tiramisu a kánikulában - mondta. Juhász Attila is azon a véleményen van, hogy hacsak valami teljesen váratlan és nagy hatású botrány nem borítja fel az erőviszonyokat, akkor sima Fidesz-győzelem várható. A választás azonban már most láthatóan nem lesz tiszta versenynek nevezhető, a médiaviszonyok, a párt- és kampányfinanszírozás rendszere vagy az állami hatóság, például az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pártpolitikai célokra való felhasználása mindmind erre utal - szögezte le a politológus. Az ellenzéki pártok ráadásul szerinte ezektől függetlenül is rosszul, befelé fordulva politizálnak, és szervezetileg is gyengék, többségük stratégiája régóta nem a kormányváltást, hanem a politikai túlélést célozza. Ceglédi Zoltán politikai elemző szerint nem nőtt természetes kihívója a Fidesznek, ezért ma minden ellenzéki szereplő a saját önző túlélésén dolgozik, és továbbra is ellenzéki szerepre készül Juhász Attila felhívta a figyelmet: a médiaviszonyok, a párt- és kampányfinanszírozás rendszere vagy például az Állami Számvevőszék politikai fegyverként való használata miatt a verseny nem lehet tiszta Beszélt az államfő, de nem mondott semmit SZÓVIRÁGOK Míg az adófizetői milliárdokból vezényelt kormányzati gyűlöletkampányt nem vette észre, de legalábbis nem tette szóvá Áder János államfő, addig szokásos újévi köszöntőjében Assisi Szent Ferenc szavait idézve arról beszélt: „Szeretet legyen ott, ahol ma gyűlölet van, megbocsátás, ahol bűn, egyetértés széthúzás helyett.” Áder arról is szólt - miközben „pártja” a civilek és a másként gondolkozók ellen is hadjáratot indított -, hogy „a jókívánságok sokasága bizonyítja, természetes vágyunk legjobb énünkkel fordulni a másik felé”. „Bármiben hiszünk, bármilyen célok vezérlik életünket, ilyenkor nem fukarkodunk egymásnak újra és újra sikert, boldogságot kívánni” - tette hozzá. A köztársasági elnök köszöntőjében Isten segítségét kérte: adjon erőt mindannyiunknak, hogy „mindig, minden helyzetben tiszteljük a másikban az embert, egymásban a magyart”. Az aktuális társadalmi problémák közül egyet sem említett köszöntőjében, inkább maradt biztonságos terepen, a közhelyszerű fordulatoknál: „Adjon az Isten bizakodásra okot adó új esztendőt az elesetteknek, a segítő kezet nyújtóknak, a szárnyaikat próbálgatóknak. Reményeiket valóra váltó új esztendőt az új álmok megálmodóinak, az okos terveket kovácsolóknak, a hitet másokban is táplálóknak.” Áder semmitmondását és Orbán Viktorral szembeni rendszeres megalkuvását, konfliktuskerülését figurázta ki az ismert komikus, Bödőcs Tibor, aki még szilveszter délutánján tette közzé saját „államfői” köszöntőjét. „Többen kapacitáltak ebben az esztendőben, hogy szólaljak meg a CEU miatt, miközben senkinek nem tűnt fel, hogy az apácahantmadárkák afrikai telelése riasztó mértékben elhúzódott” - utalt az Ádernek maszkírozott Bödőcs a videoüzenetében arra, hogy a civilben lelkes horgász és természetbarát köztársasági elnök leggyakrabban és leghangsúlyosabban a környezetvédelem ügyéről beszél. Korábban lapunk is írt azokról a hírekről, amelyek szerint Áder az ENSZ főtitkári címére „hajt” a környezeti kérdés folyamatos szerepeltetésével. A magyar társadalom egészét érintő kérdésekben Áder már hallgatagabb, nem szólal fel a kabinet túlkapásai miatt. „Mikor morgolódó honfitársaink a korrupció mértékével jönnek, én szilárdan kitartok rövid hátú paránykérészek, a duplazsákos-háromvödrös eldorádó bogarak és a házsártos szúnyogkancavirágok ügye mellett” - gúnyolta az államfő túlzott visszafogottságát Bödőcs a videójában. „Boldog új évet, növény- és állatvilág! Boldog új évet, magyarok!” - zárta a videót a humorista. BATKA ZOLTÁN BIZTONSÁGI JÁTÉK Áder János államfő nem kockáztatott, maradt a közhelyszerű fordulatoknál