Népszava, 2018. február (145. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-19 / 42. szám
41 NÉPSZAVA I 2018. február 19., hétfő Orbán azeri meghívása DIPLOMÁCIA A News.Az azerbajdzsáni hírportál értesülése szerint a Budapestre látogatott Ali Ahmadov azerbajdzsáni miniszterelnök-helyettes átadta Orbán Viktornak Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök üdvözletét, és nevében bakui látogatásra hívta meg a magyar kormányfőt, írta a hirtv.hu. A tudósítás szerint megerősítették az Új Azerbajdzsán Párt és a Fidesz közötti együttműködést, Orbán pedig közeli barátjának nevezte a diktátort, és kinyilvánította: biztos benne, hogy az áprilisi magyar parlamenti, valamint az azeri elnökválasztás egyaránt sikeres lesz, a bilaterális kapcsolatok a választások után is szépen fejlődnek majd. NÉPSZAVA LAPSZÉL Kisebbségi jogokat kérnek az EU-tól Aláírta a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést a határon túli magyarok jogaiért Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Kárpát-medencei középiskolások vezetőképzője keretében. Az elnök közlése szerint április 3-ig egymillió aláírásnak kell összegyűlnie ahhoz, hogy elindulhasson a folyamat az Európai Unió szerveinek bevonásával a kisebbségvédelmi rendszer megvalósítására. MTI Új egyházi vezetők Mihályi Norbert Jeromost választották a Tihanyi Bencés Apátság élére, az új perjel Korzenszky Richárd lemondását követően vette át a tisztséget. Korzenszky február 4-én mondott le szolgálatáról, hogy a szerzetesközösség vezetését átadja a következő nemzedékek képviselőjének. Pannonhalmán pénteken nevezték ki főapáttá Várszegi Asztrik utódját, Hortobágyi Cirill atyát. MTI Zugló helyreállította a történelmet Eltűnt Dózsa László neve arról a Nagy Lajos király úti falfestményről, amely a kormányzat 1956-os megemlékezéseinek ikonjává vált, írta a 444.hu. A „pesti srácot” ábrázoló, a Life magazinban megjelent felvételről elég hamar kiderült, hogy azon nem Dózsa László, hanem Pruck Pál látható, akit szakértők is azonosítottak. A történeti valótlanság megszüntetéséről a falfelület gazdája, a zuglói önkormányzat intézkedett. NÉPSZAVA Nem érdekelte a bulinegyed a lakókat Lapzártánkig hivatalos adatok nem kerültek napvilágra, de a hvg.hu értesülése szerint az erzsébetvárosi bulinegyed nyitvatartásának korlátozásáról szóló népszavazás, eredménytelen lett. Már nap közben látható volt a kudarc, este fél hatig a jogosultak mindössze 14,55 százaléka adta le voksát. NÉPSZAVA BELFÖLD Megnémult a belügy SZÉLSŐJOBB A Fidesz-kormány energiáit teljesen leköti a civil jogvédők elleni küzdelem, a neonáci csoportokra már nem marad ereje. CZENE GÁBOR Az úgynevezett „becsület napján” rendezett szélsőjobboldali demonstráción bőrfejű és neonáci szerveződések is megjelentek a budai Várban. A Betyársereg, a 64 vármegyések, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vagy a Skins4 Skins (S4S) mellett felbukkant például egy társaság, amelynek tagjai „Blood C18 Honour, Hungary” feliratú zászlóval érkeztek. A C18 a Combat 18 rövidítése. A „combat” csatát jelent, a „18” az ábécé első és nyolcadik betűjét jelöli: „a” és „h”, azaz Adolf Hitler. A Combat 18-at a neonáci - nevét a Hitlerjugend jelmondatából származtató - Vér és Becsület (Blood & Honour) katonai szárnyaként emlegetik. A nemzetközi hálózat helyi csoportjait Angliától Oroszországig többfelé összefüggésbe hozták már gyilkosságokkal és merényletekkel. A Combat 18-at régebben még a magyar szélsőjobboldal is vállalhatatlannak tartotta, tagjait többször felkérték, hogy maradjanak távol rendezvényeiktől. A mostani becsületnapos szervezők ellenben csak arra figyelmeztették a jelenlévőket, hogy nem szabad nyilatkozniuk az újságíróknak. A helyszínen így nem volt lehetőségünk megkérdezni a C18 Hungary képviselőit, mennyiben pártolják a rasszizmus erőszakos formáit. Az elnevezés, a külsőségek és a szervezet blogja alapján csak abban lehetünk biztosak, hogy neonáci csapatról van szó. Ahogyan korábban a Betyársereg vezetője, Tyirityán Zsolt sem titkolta, hogy nemzetiszocialista (náci) eszméket vall. Újabban „realista jobboldalinak” nevezi magát. „Vörös mocsok”, „kommunista söpredék”, „a liberális média patkányai” - néhány kifejezés a méltóságteljesnek minősített megemlékezésen elhangzott szónoklatokból. A szervezők ugyanakkor ügyeltek rá, hogy a rendőrségnek ne adjanak okot a közbelépésre. Tételesen tiltott önkényuralmi jelképeket nem lehetett látni, és ezúttal - szemben előző évi beszédével - Tyirityán sem dicsőítette a Waffen SS-t. A „becsület napjának” több mint húszéves története kacifántosan „Vörös mocsok”, „kommunista söpredék”, „a liberális média patkányai” - néhány kifejezés a méltóságteljesnek minősített megemlékezésen elhangzott szónoklatokból alakult. A Kossuth tér, a Hősök tere vagy a Normafa is szerepelt már a helyszínek között. Volt rá példa, hogy magánterületen, a sajtónyilvánosság mellőzésével tartották meg a rendezvényt. Előfordult, hogy a bíróság jóváhagyásával a rendőrség betiltotta a demonstrációt, máskor a bíróság visszavonta a rendőrségi tiltó határozatot. Idén is ez történt. Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa lapunknak korábban azt mondta, hogy előre vélelmezett cselekményekre hivatkozva jogszerűen nem lehet betiltani az eseményt. A bíróság ugyanígy gondolta. A „becsület napja” visszatért oda, ahonnan elindult: a budai Várba. A szélsőjobboldal legszele évek óta a Kapisztrán téren gyülekezik. A szervezők győzelemként ünnepelték, hogy a „legmagasabb szintekről érkezett parancs” ellenére ebben az évben is közterületen demonstrálhattak. Pedig tavaly ilyenkor, Orbán Viktor kormányfő és Heisler András, a Mazsihisz elnöke találkozója után Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője közölte: a felek megállapodtak abban, hogy „a Belügyminisztérium megtalálja a törvényes megoldást az ilyen események megakadályozására”. Néhány héttel később lapunknak a tárca csak annyit árult el, hogy „megtette vonatkozó javaslatait”. Eltelt egy év, ismét megkerestük a Belügyminisztériumot. Tájékoztatást kértünk arról, hogy a minisztérium milyen javaslatokat dolgozott ki, ezeket milyen körben tárgyalták. És mi lett a javaslatok sorsa? Kérdéseinket másfél hete, február 9-én, pénteken - még a „becsület napja” előtt - küldtük el. Hétfőn telefonon hívtuk a tárca kommunikációs főosztályát, azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a válasz elkészítése „folyamatban van”, türelmünket kérik. Csütörtökön ismét e-mailben érdeklődtünk, hogy számíthatunk-e válaszra, és ha igen, mikor. A Belügyminisztérium azóta is néma. A kormány minden eszközt bevet a neki nem tetsző civilekkel szemben. A fajvédő, nyilas, neonáci szerveződések esetében a hatalom részéről nem érzékelhető hasonló aktivitás. Bár a Magyar Nemzeti Arcvonalat - sokáig a „becsület napját” is ez a hungarista társaság szervezte - felszámolta a rendőrség, a lépés nem válik a hatóságok dicsőségére: az intézkedést egy halálesettel járó elfuserált akció, a bőnyi rendőrgyilkosság előzte meg. Az ügyészségnek éppen akadna dolga. A TASZ munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy a párizsi békeszerződések értelmében Magyarországon nem működhetnének neonáci, új nyilas szervezetek. A„BECSÜLET NAPJA" Február 10., a budai Várban TASZHEGYI SZABOLCS Előre vélelmezett cselekményekre hivatkozva, jogszerűen nem lehet betiltani az eseményt Somogyi és Bacsó emlékezete KOSZORÚK Szombaton volt a 98. évfordulója, hogy horthysta különítményesek meggyilkolták a Népszava főszerkesztőjét, Somogyi Bélát és fiatal kollégáját, Bacsó Bélát. A két újságírónak azért kellett meghalnia, mert a lap cikkeiben szót emelt a fehérterror ellen. A szociáldemokrata Somogyinak erre minden erkölcsi alapja megvolt: ő a vörösterrort is elítélte. A tisztek elrabolták, majd a megyeri Duna-parton agyonlőtték és a vízbe dobták áldozataikat. A tettesek közül a későbbi nyilas Kovarcz Emilt a fő háború után kivégezték, társai büntetlenek maradtak. NÉPSZAVA