Népszava, 2018. június (145. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-27 / 147. szám

MŰSOR­MAGAZIN A MAI LAPSZÁMBAN Bártfai-Mager Andrea máris újraosztotta az állami vagyont Az intézkedés legnagyobb vesztese a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 6. oldal NÉPSZAVA Szociáldemokrata napilap • Alapítva: 1873-ban MAI MERROZESER KOR­ GER 16,00 MEX-SWE 16,00 SUI-CRC 20.00 SRB-BRA 20.00 FI­FA WORLD CUP RUSSIA 2018 2018. június 27., szerda 145. évfolyam 147. szám www.nepszava.hu nepszava@nepszava.hu Ára: 290 forint Kosa elveszett hitele CSODA A politikus neje hatmillióért vett 140 milliós kft.-t. A magyarázat szerint a vállalkozást adósság terhelte, a cégadatokban ennek nincs nyoma. BATKA ZOLTÁN Nem igazolják a cégadatok Kósa Lajos állítását, amely szerint azért kerülhetett töredék áron a felesége tulajdonába egy nagy értékű kft., mert a vállalkozás súlyosan eladó­sodott volt. A jól jövedelmező, évi 91 milliós nyereséget hozó cég nem­rég nyilvánosságra került részletes gazdasági adataiban ugyanis nyoma sincs komolyabb hitelnek, kölcsön­felvételnek vagy törlesztésnek. Mint emlékezetes, Hadházy Ákos korábbi LMP-s képviselő szúrta ki tavaly, hogy Kósa barátja, beosztott­ja, a munkaerőpiaci lobbista Fiák István ügyvéd 2014-ben létrehozott és több mint százmillió forinttal feltőkésített egy céget, a Tócó-Pece Kft.-t, majd 2017 márciusában el­adta azt a fideszes politikus felesé­gének. Azt már lapunk derítette ki: az eladás előtt 139 milliós eszközál­lományú vállalkozás hatmillióért cserélt gazdát. Kósa az idő tájt olyan törvényjavaslatokat nyújtott be, amelyek Fiák üzleti körének az ér­dekeit is szolgálták. Az alacsony vételárat a volt mi­niszter lapunknak azzal magyaráz­ta, hogy a cég eladásakor annyi volt a vállalkozás hitele, mint az esz­közállománya. Piaci szakértők élet­­szerűtlennek tartották, hogy egy éveken át nullás árbevételű, gazda­sági tevékenység nélküli, vesztesé­ges cégnek bárki is százmilliós hitelt adott volna. Kósa nem volt hajlandó további részleteket közölni az ál­lítólagos adósságokról, mondván, családtagjai nem közszereplők. Kósa olyan törvény­­javas­latokat nyújtott be, ame­lyek Fiák érdekeit is szolgál­ták A cégbíróságon idén nyárig csak a Tócó-Pece eladás előtti, 2016 végi számai voltak ismertek. A napok­ban kikerültek a részletes, 2017-es gazdasági adatok is, amelyekből ki­derül: a cég eladása előtti, 24 milliós kötelezettségállománya a múlt év végére 15 millióra apadt. Azaz míg Kósa 140 milliós hitelre utalt, a cég­adatokban most legfeljebb 15-24 milliós adósságnak van nyoma. KÉZ KEZET MOS Olcsón adott cég, baráti törvényjavas­latok-nincs itt semmi látnivaló FOLYTATÁS A 3. OLDALON Hátrálni készül a kormány CAFETERIA Még megfontolja a kormány, hogy miképpen módo­suljon az Országgyűlés előtt fekvő, a béren kívüli juttatásokról szóló törvényjavaslat - mondta Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter a Nemzeti Ver­senyképességi Tanács ülését köve­tően. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a 11 lehetőség közül csak a tu­rizmusban, vendéglátásban és az egyes kulturális szolgáltatásoknál igénybe vehető SZÉP-kártya ma­radna meg. A szakszervezetek viszont már a parlamenti frakciókkal is tárgyal­nának. Azt szeretnék elérni, hogy­ha „béresítik” a cafeteriát, akkor ezt felbruttósítva tegyék, hogy a dolgozók jövedelme ne csökkenjen a magasabb adók miatt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állás­pontjáról Parragh László elnök azt mondta, hogy célszerűnek tarto­tt juttatás helyett csak három maradná­nák azt, hogy az államigazgatásban is ugyanannyi legyen a béren kívü­li juttatások jelenlegi évi 200 ezer forintos kerete, mint a verseny­­szférában, ahol 450 ezer forintos a plafon. BŐVEBBEN A 6. OLDALON FOTÓ: MTI/ Közigazgatási létszámstop ÖNKORLÁTOZÁS Azonnali lét­számstopot rendelt el a kormány a közigazgatás több szintjén. A mi­niszterelnök aláírásával megjelent kormányhatározat szerint június 20. után nem lehet új munkaviszonyt létesíteni egyetlen kormányhivatali jogállású szervnél, központi hiva­talnál sem. A minisztereknek listát kell készíteniük a hozzájuk tartozó szervek dolgozóinak létszámáról és az üres álláshelyekről is. A június 19-én érvényes adatokat a Minisz­terelnöki Kormányiroda közigazga­tási államtitkára, Bíró Marcell gyűjti össze. A létszámstopot határozatlan időre hirdették meg. Boros Péternének, az ágazati szak­­szervezet veze­tőjének reményei szerint a lépés átmeneti lesz Kormányzati körökben sem si­került egyértelmű magyarázatot találnunk a lépésre. Többen a kor­mányváltást követő megszokott he­lyezkedések korlátozását látj­ák a lét­számstop elrendelésében. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszer­vezete azért nem találja a lépés ér­telmét, mert a közigazgatásban már most 10 százalékos a létszámhiány. A nyugdíjba vonulások, költözések miatti távozások ráadásul több hi­vatalban is azt eredményezhetik, hogy a munkatársak köre a kritikus határ alá csökken, s már az ügyfelek kiszolgálása is veszélybe kerül. A szakszervezet vezetője, Boros Péterné abban reménykedik: a lépés átmeneti, és a közszféra eddigi bér­emeléseiből kimaradt 161 ezer dol­gozó helyzetének pontos felmérését segíti, fizetésük emelését készítik elő a kormány. GULYÁS ERIKA Freek Spinnewijn: Nem értik, mi a hajléktalanság! KRIMINALIZÁLÁS Emberi jogi kereseteket indítunk. Akik ezt az alkotmánymódosítást kitalálták, egyszerűen nem értik, hogy mi a hajléktalanság - mondta lapunk­nak Freek Spinnewijn, az otthonta­lanokat segítő szervezetek európai föderációjának (FEANTSA) igaz­gatója. A 130 európai tagszervezet­tel rendelkező szervezet vezetője szerint a hajléktalanság kriminali­zálása általános jelenség Európá­ban, de a magyar szabályozás egye­dülálló. „Sem Európában, sem a fejlett világban nem ismerek olyan országot, ahol alkotmány tiltja a hajléktalanságot” - mondta. INTERJÚNK A 4. OLDALON Lefújták a törzskartonozást EGÉSZSÉGÜGY Haladékot kaptak a háziorvosok a betegeik állapotát részletesen felmérő és követő törzskarton kitöltésére. Eredetileg július elsejétől kellett volna vezetniük a családorvosok­nak ezt a dokumentumot, ám öt nappal a határidő előtt egy minisz­teri rendelet fél évvel elhalasztotta a kötelezettségüket. Ez gyakorlati­lag már a második alkalom, hogy a kormány elhalasztja a minden ko­rábbinál részletesebb egészségügyi adatgyűjtés indítását, igaz, először még csak tervezték ennek beveze­tését, nem jogszabály rendelkezett róla, mint most. FOLYTATÁS A 3. OLDALON

Next