Népszava, 2018. június (145. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-27 / 147. szám

2 NÉPSZAVA 2018. június 27, szerda REFLEKTOR Halottnak már nem kell nyugdíj Kik érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt? LESZAKADÁS A bérek négyszer jobban nőttek az utóbbi években a nyugellátásoknál. Az idősek rohamtempóban szegényednek, a kormányt láthatóan hidegen hagyja a probléma. GULYÁS ERIKA, VAS ANDRÁS Az ellenzéki pártokat az elvesztett választás után, a jövő évi költségve­tés vitájában sokkal kevésbé érdek­li, hogy mi lesz a nyugdíjasok és a nyugdíjba készülők sorsa 2019-ben, mint amikor tavaly karácsony előtt aláírták a 11 párti megállapodást az idős nemzedék érdekében szüksé­ges intézkedésekről. A decemberi egyezség kezdeményezője, a Nyug­díjas Parlament Országos Egye­sület most is megkísérelte tárgya­lóasztalhoz ültetni a pártokat, de csak ötnél járt sikerrel. Karácsony Mihály, az egyesület elnöke lapunk­nak elmondta, hogy az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd és az Ország­­gyűlés egyetlen liberális tagja arra készül, hogy a költségvetés nyugdí­jasokat érintő részeihez módosító javaslatokat ad be. Elképzeléseiket majd a jövő héten szerdán akarják egymás között is egyeztetni és a nyilvánosság elé tárni. A Jobbik vezetői azt felelték az invitálásra, hogy az nem érdek­li most őket, és a Momentum sem akart foglalkozni a nyugdíjasok ügyeivel. Bokros Lajos, a MoMa el­nöke pedig úgy reagált: amíg nem áll vissza a három pilléren alapuló nyugdíjrendszer, addig nem is ér­demes hosszú távú tervekről be­szélgetni. Az Együtt megszűnt, a kis nyugdíjas rétegpártok is ebbe az irányba haladnak. A nyugdíjas szervezetek legfon­tosabb követelése természetesen a nyugdíjak értékállóságának meg­őrzése, ami a szavak szintjén ki­emelten fontos a kormánynak is. A valóság azonban az, hogy a tervezett infláció alapján megadott évenkénti nyugdíjemelés mindössze arra volt elegendő, hogy az átlagbérek emel­kedésének negyedét elérje. Nem vé­letlen, hogy a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület megyénként megszervezett tavalyi találkozóin a legtöbben a várható infláció mellett az előző év nettó átlagbér-növeke­désével is számoló svájci indexálás visszaállítását kérték. Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés benyújtá­sakor elismerte, hogy 2011 és 2017 között a nyugdíjak reálértéke 10 százalékkal nőtt. A kormányközeli Századvég tavaly novemberi szá­mítása szerint ugyanakkor 2010 és 2017 között a reálbérek emelkedése 37,7 százalékos volt, amihez hozzá kell adni az idei első negyedév 10,3 százalékos növekedését, és máris ki­ált a kérdés: meddig nyílhat még az olló a bérek és a nyugdíjak között? 2018 januárja és márciusa között egy magyar dolgozó átlagosan havi nettó 210300 forintot vitt haza csa­ládi adókedvezmény nélkül, miköz­ben az átlagnyugdíj az idei emelés után 128 ezer forint. Inflációkövető tehát a magyar nyugellátás, de re­álértéke erősen csökken, egyre na­gyobb részét kénytelenek az idősek villany- és gázszámlára költeni, és egyre kevesebb terméket tehetnek be a kosarukba élelmiszerekből és gyógyszerekből is. A nyugdíjminimum 2009 óta változatlanul 28 500 forint, a 11 el­lenzéki párt és az összes nyugdíjas­szervezet határozott kérése ellenére egy fillérrel sem emelte meg az Or­­bán-kormány, hiszen akkor egy sor ehhez kötött szociális juttatás kiadá­sai is emelkednének. Már csak az a kérdés, hogy a parlament előtt fekvő költségvetés indoklásában Az idős­kori biztonság megteremtése című fejezet kijelentései mikor verik ki a biztosítékot a nyugdíjasok körében. A szöveg szerint a kormány célja, hogy az „elért gazdasági növekedés­ből a nyugdíjasok is minél magasabb arányban részesülhessenek”. A fen­ti adatok alapján ugyanakkor ettől egyre távolabb kerülnek. Azt sikerült kiharcolniuk (vagy a munkaadói lobbinak), hogy a kor­mány a szociális hozzájárulási adó­ról (szochó) szóló törvényjavaslat­ban az adómentességet élvező körbe belevette azokat a nyugdíjasokat is, akik a munka törvénykönyve ha­tálya alá tartozó munkahelyeken egészítik ki a nyugdíjukat. Nekik a járulékot, munkaadójuknak az adót nem kell megfizetni jövő januártól. Ugyanakkor szó sincs olyan további kérések teljesítéséről, mint a rugal­mas nyugdíjba vonulás lehetőségé­nek megteremtése, a járulékplafon visszaállítása, az alacsony nyugdíjak felzárkóztatásának megkezdése. Nem látszik az sem, hogy az állam többet szánna az üres háziorvosi praxisok betöltésére, a kistelepülé­sek közlekedésének javítására vagy épp az idős családtagot gondozók pénzének megemelésére. Karácsony Mihály nem tartotta mérvadónak, hogy a szochónak jö­vőre az ideinél majdnem 9 százalék­kal kisebb része, mindössze a 70,22 százaléka kerül a nyugdíjbiztosí­tási alapba, miközben jelentősen nő az egészségbiztosítási, valamint a foglalkoztatási alapba a szociá­lis befizetésekből érkező összeg. A nyugdíjasszervezet vezetője sze­rint nemegyszer megtörtént már, hogy a kormány év közben is bele­nyúlt ezekbe a kasszákba, amit azért tehet meg, mert már régen nincs önálló nyugdíjbiztosítási alap. Amit papíron még annak neveznek, az valójában már csak a költségvetés 26. fejezete, ami semmiben nem különbözik a honvédelem vagy az igazságszolgáltatás kiadásainak és bevételeinek terveitől, ez is csak egy tervezési „segédlet”. Az országos egyesület elnöke egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány fű alatt idén május 18-án megszüntette a nyugdíjbiz­tosítási alap ellenőrző testületét is, tehát végképp szabad kezet adott magának. A benyújtott költségvetés indoklásából is kiolvasható, hogy ha év végén marad valami a nyugdíj­­kasszában, az véletlenül sem az idő­sekhez kerül majd, hanem beteszik a nagy közös pénztárcába. A szociális adóként beszedett összeg nyugdíjra szánt részének csökkenése mögött egyébként a kormány magyarázata szerint az áll, hogy a 10 százalékot meghala­dó béremelések hatására nagyobb bértömeg után érkezik be járulék és adó az államkasszába, tehát a ki­sebb százalék is több pénzt jelent, másrészt 2018 második fél évé­ben gyakorlatilag senki nem megy nyugdíjba, és ez 15,9 milliárdos megtakarítást jelent az államnak. Bekalkulálva sok ezer idős ember halálát is, a jelenlegi létszámnál leg­alább 17 ezer fővel kisebb öregségi nyugdíjas tömeggel számol a kor­mány az év végére. A jogszabályokat követve 2019- ben is nyugdíjprémium kifizetésére készül a kormány, hiszen 3,5 szá­zaléknál magasabb GDP-növeke­­dés esetén ezt meg kell tennie (ha a hiánycél is teljesül). A terv 4,1 száza­lékos bővülés, már csak az a kérdés, hogy miért szerepel erre a céltarta­lékra a tavalyinál ötmilliárd forint­tal kisebb összeg a költségvetésben. Az országos nyugdíjasszervezet azt kéri, a kormány építse be a prémium összegét a nyugdíjakba, mert sokak­nak az a kis pénz is számít, amivel így megemelnék a havi juttatásokat. 2,7 százalék Ennyivel nőnek mindössze a nyugdíjak jövőre LÉTHATÁRON Somogy me­gyében a nyug­díjasok hetven százaléka havi 90 ezer forint­nál kevesebbet kap kézhez PILLÉREK NÉLKÜL ! BOKROS LAJOS szerint értelmet­len a jelenlegi formájában fenntarthatatlan nyugdíjrendszer jövőjéről beszélni A kétharmad rosszul jár jövőre is NYÍLIK AZ OLLÓ Az idei évre 2,7 százalékos inflációt prognosztizál a kormány, ami a nyugdíjasoknak annyit jelent, jövőre ennyivel nő a járandóságuk. Az országos átlag­nyugdíj az idén 128 ezer forint, vagy­is a szépkorúak elvileg átlagosan 3145 forintos növekedéssel számol­hatnak. - Ugyanaz a helyzet, mint az elmúlt nyolc évben mindig: ezek a számok csak az átlag-, illetve annál magasabb nyugdíjak ese­tében érvényesülnek - mondta Stikel János, a Nyugdíjasok Szerve­zeteinek Somogy Megyei Szövetsé­ge (NYSZSMSZ) elnöke. - Az átlag alatti járandóságból élők életszínvo­nala tovább romlik majd. Országo­san ez a nyugdíjasok kétharmadára igaz, Somogyban pedig, ahol a me­gyei átlagnyugdíj amúgy is nyolcezer forinttal alacsonyabb a hazainál és az érintettek fele 90 ezer forintnál kevesebbet kap, nagyjából az ellátás­ban részesülők hetven százalékára. És persze megint úgy kommunikál­ják a majdani emelést, mint valami csodát, noha a 2,7 százalék az ideinél is kisebb mértékű emelést jelent. A somogyi nyugdíjasvezető hoz­zátette, évek óta jelzik a kormány­zatnak, hogy ez a fajta, mindenki számára egységes, inflációkövető emelés csak a nyugdíjasok egyhar­­madának jó, a többiek folyamatosan szegényednek. - Konkrét számokat teszünk le évek óta az asztalra, írtam több le­velet magának Orbán Viktornak is, de sohasem kaptam érdemi választ - folytatta Stikel János. - Minden egyes jelzésünkre válaszként meg­kaptuk a törvény szövegét. Pedig nem bonyolult, amit kérünk: min­den nyugdíjasnak azonos összeggel emelkedjen a járandósága, vagyis az országos átlagnyugdíjra jutó emelést kapja meg mindenki forintosítva. Erre viszont annyi a reakció, hogy a nyugdíjaknak tükrözniük kell az ak­tív évek alatt befizetett járulék nagy­ságát, illetve a társadalmi státuszt. Ami azért fals, mert nyugdíjba vo­nuláskor az induló összeg éppen ezt teszi. Az infláció viszont mindenki­nek ugyanannyi, a havi ötvenezerből élőnek éppúgy, mint annak, aki 250 ezret kap. Utóbbinak az emelés ös­­­szegszerűen mégis sokkal magasabb. Az NYSZSMSZ elnöke megje­gyezte, a legrosszabb a kistelepülé­sen élő hajdani termelőszövetke­zeti dolgozók helyzete, akik nagyon alacsony nyugdíjjal kezdték inaktív éveiket, s az inflációkövető emelés sokszor csak alig ezer forintot jelent számukra. - A minisztériumból nem látszik, de egy komoly társadalmi réteg ro­hamosan szegényedik, s minden­napos megélhetési gondokkal küzd - állította Stikel János. - Nekik, ahogyan az átlag alatti nyugdíjból élőknek, a nyugdíjprémium is csak amolyan nesze semmi, fogd meg jól juttatás, hiszen egyszeri ös­­­szegről beszélünk, mely nem épül be a nyugdíjalapba. Az a baj, hogy a döntéshozók nem fogják fel, milyen nagy a probléma, ráadásul a fizeté­sek rohamos emelkedésével egyre jobban nyílik az olló a bérek és a nyugdíjak között. A bérkiáramlás növeli az inflációt, s ennek megint csak a szépkorúak a vesztesei. Meg kellene változtatni a törvényt, s a nyugdíjemelést az infláció feletti 2-2,5 százalékban meghatározni. Ez már érezhető lenne az életszín­vonalnál is - ha már annyira dü­börög a gazdaság, ahogyan állítják, bele kell, hogy férjen. Stikel János: Éppen a kisnyug­díjasok járnak a legrosszabbul a mostani rend­szerben

Next