Népszava, 2018. június (145. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-27 / 147. szám

4 NÉPSZAVA 2018. június 27, szerda Elhunyt Gazsó Ferenc GYÁSZ Életének 86. évében el­hunyt Gazsó Ferenc szociológus. A Budapesti Corvinus Egyetem pro­fessor emeritusát keddre virradó­an érte a halál - közölte a család az MTI-vel. Fiatal értelmiségiként vett részt az ’56-os eseményekben, amiért egy évvel később Kistarcsára inter­nálták, majd két évig rendőri fel­ügyelet alatt állt. A hatvanas évek közepén engedték vissza a pályára, ekkor a Fővárosi Pedagógiai Inté­zetben helyezkedett el. Itt szüle­tett meg nagy visszhangot kiváltó, a Valóságban megjelent tanulmá­nya, amely azt bizonyította, hogy a szocializmusban újratermelődnek és rögzülnek a meglévő társadalmi különbségek. A heves reakciók ellenére 1983 és 1989 között művelődésiminisz­­ter-helyettesként bábáskodhatott az oktatási reform mellett: neki volt köszönhető például, hogy sen­kit sem lehetett iskolaigazgatóvá kinevezni a tantestület egyetérté­se nélkül. Miniszterével, Pozsgay Imrével a rendszerváltáskor sem szakadt meg a kapcsolata, ő lett a Demokratikus Magyarországért Mozgalom egyik vezetője. Gazsó Ferenc viszont megma­radt a baloldalon, olyannyira, hogy az MSZP-ben is mindvégig a neo­liberális nézetek ellen küzdött. Nyolcvanéves korában Orbán Vik­tor kormányfőtől vehette át a Ma­gyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. NÉPSZAVA FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT 1932-2018 LAPSZÉL Toborzásba kezd a CEU A megszokott felvételi határidők szerint megkezdi a toborzást a CEU a 2019-20-as tanévre Buda­pestre­­ hagyta jóvá az egyetem kuratóriuma. A kuratórium azt is jóváhagyta, hogy a CEU oktatá­si helyszínt béreljen Bécsben, és megkezdje a toborzást a városba a 2019-es tanévre. NÉPSZAVA Visszafogott reakció „A 7. cikkelyes eljárás elindítása Magyarország ellen szükségtelen és nem építő jellegű” - mondta a Népszavának Daniel Caspary, a né­met CDU/CSU európai parlamenti delegációjának vezetője. A német néppárti EP-képviselők Brüsszel­ben megvitatták a parlament állam­­polgári jogi bizottságának jelenté­sét, amely bírálja Magyarországot a jogállam veszélyeztetése miatt. A szavazáson egyetlen német nép­párti képviselő vett részt, a CDU- hoz tartozó Axel Voss, aki támogat­ta a jelentést és ezzel a 7. cikkelyes eljárás megkezdését. NÉPSZAVA FOTÓ: SZALMÁS PÉTER BELFÖLD Ez egy őrült ötlet INTERJÚ Nonszensz - mondja a hajléktalanság tiltásáról az otthontalanokat segítő szervezetek európai föderációjának (FEANTSA) vezetője, Freek Spinnewijn. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL A hajléktalanság senkinek sem jó. Sem a hajléktalanoknak, sem a társa­dalomnak. Miért nem lehet betiltani? A magyar alkotmánymódosítás megtiltja a közterületeken való élet­vitelszerű tartózkodást. Ám hiába visznek valakit hajléktalanszálló­ra, attól az még hajléktalan marad. Vagyis a problémát nem oldották meg. Igaza van, csak üdvözölni le­het, ha tető kerül egy otthontalan ember feje fölé, de ehhez miért kell kriminalizálni a hajléktalan­ságot? A magyar kormány nyilván úgy véli: azok, akik az utcán élnek, szándékosan meg akarják zavarni a közrendet, hiszen van elég férőhely a szállásokon, ahol meghúzhatnák magukat! Ez nonszensz. Senki nem akar hajléktalan lenni! Egyszerűen azért laknak közterületeken, mert a rendelkezésükre álló férőhelyek nem felelnek meg a szükségleteik­nek. Sok a veszélyes, kellemetlen szállás. Másutt szigorú szabályok vannak, amiket nem képesek be­tartani. A hajléktalanok között sok a szenvedélybeteg, aki inkább az utcát választja, semhogy bemenjen a közös fedél alá, ahol tilos alkoholt fogyasztani. A legtöbb otthonba nem vihetik magukkal a kutyájukat vagy a macskájukat sem. Aztán van­nak köztük házastársak vagy élet­társak. De alig van olyan hely, ahová együtt beköltözhetnének. Ráadásul a menedékek nagy része éjszakai szállás, ami azt jelenti, hogy nappal megint az utcára szorulnak. Úgy tudom, hogy a magyar alkotmány­­módosítás nem tesz különbséget éjszakai és nappali hajléktalanság között. Nem gondolom, hogy a tör­vényhozókat rossz szándék vezette. Akik ezt az alkotmánymódosítást kitalálták, egyszerűen nem értik, hogy mi a hajléktalanság. A hajléktalanság kriminalizálása ma­gyar találmány, vagy más európai or­szágban is van rá példa? Ez általános jelenség Euró­pában. Rengeteg város van, ahol minden eszközzel igyekeznek meg­nehezíteni a hajléktalan emberek életét. Helyi rendeletekkel tiltják például a koldulást vagy a pénz­automata melletti koldulást. Van olyan település, ahol tiltják az al­koholfogyasztást közterületen. De a magyar szabályozás egyedülálló: sem Európában, sem a fejlett világ­ban nem ismerek olyan országot, ahol alkotmány tiltja a hajléktalan­ságot. Még nem tudjuk, hogy az alkotmány­­módosítást miként hajtják végre. Egy biztos: a tiltás nem visz kö­zelebb a megoldáshoz. Az utcán élő emberek a legsérülékenyebbek. Segítségre van szükségük, nem büntetésre. Mi fog történni velük? Pénzbírságot szabnak ki rájuk? Nem fogják tudni kifizetni, aminek a vége börtönbüntetés lehet. Ez pedig a legdrágább „megoldás”. Ez egy őrült ötlet, és őszintén szólva, nem tudom, hogy mit akarnak vele elérni. Mit tehetnek ilyenkor a nemzetközi szervezetek? Az EU azt állítja, nincs hatásköre szociális ügyekben. Az EU fél a konfliktusoktól. 2013-ban az Európai Bizottság egy van Európa 30 országából a FEANTSA nemzetközi szervezetnek hivatalos dokumentumban még azt javasolta a tagállamoknak, hogy kerüljék el a hajléktalanság krimi­nalizálását. Nem kell jogi alapot keresni ahhoz, hogy elítéljenek egy törvényt, ami ennyire szembemegy az uniós normákkal! Ha az EU nem lép, mit tehetnek má­sok? Például az önök szervezete? Nyilvánosan elítéljük az alkot­mánymódosítást. De amennyire tudom, a „brüsszeli buborékból” érkező bírálatok nem célravezetők Orbán Viktor miniszterelnök kor­mánya számára. Tervezzük, hogy emberi jogi kereseteket indítunk, és várjuk a Velencei Bizottság vélemé­nyét. Érdemes emlékeztetni, hogy ez a tekintélyes alkotmánybírói tes­tület a negyedik alkotmánymódo­sítás véleményezése során egyszer már kifejtette, hogy a hajléktalan­ság szabályozása nem alkotmányba való. Ez akkor nem volt egy erős érv. Remélem, ezúttal világosabban fog­nak fogalmazni. 130 tagja IGAZGATÓ A belga Freek Spinnewijn 2001 óta dolgo­zik a FEANT­­SA brüsszeli irodájában. Ezt megelőzően a szegénység­gel és az idős emberekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekben viselt tisztsé­geket Mi az a FEANTSA? A hajléktalanokat segítő szervezetek euró­­i az 1989 óta működő FEANTSA-hoz. A brasz­­pai föderációjának több mint 130 tagszer­­é­szeli székhelyű európai föderáció végső célra vezető van Európa 30 országából. Ezek nagy­­ a hajléktalanság megszüntetése, ennek ér­része nemzeti vagy regionális szervezet.­dekében párbeszédet folytat az európai in- Magyarországról a Hajléktalanokért Köz­­­­tézményekkel és a kormányokkal, összehan­­alapítvány, a Hajszolt Egyesület, a Menhely s­zólja a tagszervezetek tevékenységét, kutat Alapítvány és a Tízek Társasága csatlakozott­­ és adatokat gyűjt. Elvitték a rendőrök az aktivistát INTÉZKEDÉS Bilincsben vittek el egy hajdúhadházi roma politi­kust, aki arról beszélt, hogy tovább­ra is fizetni kell az uniós pénzből épült játszótér használatáért - ál­lítják jogvédők. Az esetről Glonczi László, a nyíregyházi székhelyű Hátrányos Helyzetű Családok Or­szágos Egyesületének elnöke tájé­koztatta lapunkat. Munkatársával a Hajdú-Bihar megyei Hajdúhadház játszóterénél találkoztak kedden egy helyi roma politikussal, Lend­­vai Zsolttal. A Népszava tavaly ős­­szel írt arról: több mint százmillió forintból épült egy új közösségi tér Hajdúhadházon, hogy a szegregált gyerekeket élményekhez, sportolá­si lehetőséghez juttassák, ám a ját­szóteret fizetőssé tették. Cikkünk megjelenése után a hajdúhadházi önkormányzat azt állította, hogy nem kell fizetni, elég regisztrálni a játszótér használatáért. Lendvai Zsolt szerint azonban regisztrálás után továbbra is ötszáz forintot kérnek az uniós támoga­­tásból létrehozott közösségi tér használatáért. Amikor Lendvai a helyszínen erről nyilatkozott, meg­jelent egy alkalmazott, és „felszólí­tott, hogy töröljem a videofelvéte­leket” - számolt be Glonczi László. Az alkalmazott arra hivatkozott, hogy ez magánterület, Glonczi sze­rint ellenben egyértelműen köz­területről van szó. Az alkalmazott kihívta a közterületeseket. Glonczi az újabb felszólításra sem törölte a felvételt, a rendőrséget riasztották. Glonczi közlése szerint a kiérke­ző rendőrök bilincsben vitték be Lendvai Zsoltot a hajdúhadházi ka­pitányságra. Glonczi László jogsér­tőnek tartja a rendőri intézkedést. Kérdéseinket elküldtük a me­gyei főkapitányságnak, de lapzár­­­­tánkig nem kaptunk választ. CZENE GÁBOR HELYSZÍN Itt, az uniós pénzből épült, fizetős közösségi térnél bilincselték meg a roma politikust

Next