Népszava, 2018. június (145. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-27 / 147. szám

VILÁG NÉPSZAVA 2018. június 27, szerda7 Kormányválság Romániában BUKAREST Tüntetések várhatók ma országszerte, amikor az ellenzék bizalmatlansági indítványa kerül terítékre. A parlamenti többség megvan, a kabinet mégis megbukhat GÁL MÁRIA Az ellenzék legnagyobb pártjának, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) a bizalmatlansági indítványáról szavaz ma a román parlament. Ha­csak valami rendkívüli nem törté­nik, a Dancila-kormánynak nem kell aggódnia, hiszen az indítvány sikeréhez 234 szavazat szükséges, ám úgy tűnik, csupán 165-re szá­míthat a PNL. Az RMDSZ jelezte, nem támogatja az indítványt, mert a liberálisok sem kormányprog­ramot, sem kormányzati névsort nem mutattak be, így nincs is min elgondolkodnia a magyar képvise­letnek. A jobboldali ellenzék, élén a PNL-lel, az utóbbi időben kü­lönben is többször támadta azzal a kormányt, hogy a magyaroknak kíván kedvezni egyes intézkedésé­vel, s ezáltal veszélyezteti a román nemzetállam egységét, érdekeit. Az RMDSZ 30 voksa amúgy sem lenne elég a kormánybuktatáshoz. A romániai magyar közösség a kérdésben ugyanolyan megosztott, mint a román társadalom. Főképp értelmiségi, nagyvárosi közegben népszerűtlen, hogy az RMDSZ tá­mogatta az igazságügyi törvények módosítását s hogy nem hajlandó a szociáldemokrata PSD-kormány megbuktatására voksolni. A módosításokkal időben egy­beesett az is, hogy Liviu Dragnea PSD-elnököt, akinek már van egy jogerős felfüggesztett börtön­­büntetése, első fokon egy másik perben hivatali visszaélésre való felbujtásért letöltendő börtön­­büntetésre ítélték. Az ellenzék és Klaus Johannis államfő is a le­mondását követeli, mint ahogy az ország nagyvárosaiban már egy hete mindennap tüntetők is. A til­takozókhoz Erdélyben magyarok is csatlakoznak, az RMDSZ egyko­ri egyik legnépszerűbb politikusa, Eckstein-Kovács Péter egy kolozs­vári tüntetésen vasárnap bejelen­tette, kilép a szervezetből. Mára mindkét tábor országos tüntetést jelentett be, nem valószínű, hogy a kormányzat mellett demonstrálók között feltűnnének magyarok, az ellenzékiben annál inkább. Az, hogy melyik oldalon van az igazság, nem egyértelmű. Az igaz­ságügyi törvények módosítása évek óta húzódik, a folyamatot 2017. feb­ruár eleje óta utcai tüntetések kísé­rik. A viszály oka röviden az, hogy az ellenzék és a tiltakozók szerint a PSD-ALDE-többség reformigye­kezete nem szól másról, mint saját korrupt politikusaik védelméről, míg a kormánytöbbség és a koalí­ciót kívülről támogató RMDSZ sze­rint a jogállam visszaállításáról. A valóság a kettő között rejtő­zik. Az Európa-szerte hivatkozási mintaként kezelt román Korrup­cióellenes Ügyészség (DNA) tény­kedése egy tényleges jogállamban aligha lenne elfogadható. A korrup­cióért elítélt politikusok többsége a PSD-ből került ki, amit a szociál­demokraták azzal magyaráznak, hogy Traian Basescu elnöksége idején kezdődött el ellenük a bo­szorkányüldözés, a DNA pedig az elnök és a mögötte szerveződött, a titkosszolgálatokkal összefonódó ügyészség által uralt átláthatatlan struktúra végrehajtó eszköze. A másik oldalon viszont hiszik, hogy a korruptak a baloldalon vannak, az igazságszolgáltatás független, s épp ennek felszámolására törekszik a balközép kormány. Tény, hogy a jobboldalon viszonylag kevés poli­tikus akadt a DNA horgára, és azok is elsősorban azok közül kerültek ki, akik akkoriban Basescu pártjá­nak belső ellenzékét képezték. Hogy valóban szelektíven és po­litikailag irányítottan működött-e mindeddig a román igazságszolgál­tatás, nehéz objektíven megítélni. Sok valós korrupciós eset leplező­­dött le. Viszont az is tény, hogy so­kan megkérdőjelezhető eljárások és bizonyítékok - egyebek között kétes jogosságú titkosszolgálati l­­KLAUS JOHANNIS Az újabb mandátumért harcba szálló román államfő az alkotmánybí­róság döntését is mellőzi, mert támogatói nem vennék jó néven Kövesi leváltását hallgatások­­ alapján kaptak letöl­tendő vagy felfüggesztett börtön­­büntetést. Mint ahogy az is igaz, hogy az ártatlanság vélelme teljes mértékben megszűnt Romániá­ban: a tiltakozók és a média is már a bűnüldöző hatóság által megfo­galmazott, sok esetben a bíróságon meg nem álló vád alapján bűnös­nek tekinti a gyanúsítottat. Az igaz­ságügyi törvények mostani módo­sításával több uniós irányelvet is beemelt a parlamenti többség: az ártatlanság vélelméről, a saját per­ben való részvétel jogáról, illetve a kiterjesztett vagyonelkobzási el­járásról szólót. Ezt is azonban ki­zárólag Liviu Dragnea mentségére szolgáló passzusként értelmezik a tiltakozók, mivel a PSD-pártelnök az ártatlanság vélelmére hivatkoz­va nem hajlandó lemondani politi­kai tisztségeiről az újabb, még nem jogerős ítélete miatt. A módosítások a normalitás ga­ranciáját jelentenék, ha Romániá­ban egyértelmű lenne a helyzet. Nem használhatók például bizo­nyítékként a lehallgatásokból ki­ragadott, érthetetlen mondatok, kézzelfogható bizonyíték nélkül a gyanúsítottat nem lehet előzetes­be helyezni, s kellő indok nélkül a nyomozó hatóság nem tilthatja meg, hogy a gyanúsított bemenjen munkahelyére. Csakhogy létezik például egy olyan módosítás is, ami előírja, hogy perújrafelvételt eredményez, ha nem az ítéletet meghozó bíró írta alá az indoklást. Ez elvben megakadályozza, hogy bármilyen felső-külső nyomásra félreállítsanak nem tetsző ítélete­ket hozó bírákat, a gyakorlatban viszont azt is jelenti, hogy perújra­felvétel következhet Dragnea első, jogerősen három év felfüggesztett börtönbüntetéssel zárult perében. A PSD -vezér ezen ítélet miatt nem lehet kormányfő, noha szeretne. Ez többek között abból is kiderült, hogy a 2016. decemberi választá­sok óta két saját miniszterelnököt buktatott meg pártja, akikről ha­mar kiderült, hogy nem hajlandók Dragnea bábjaként kormányozni. A romániai kusza helyzet meg­értéséhez még egy adalék: Dragnea és az általa vezetett szociáldemok­raták a tüntetések és európai bí­rálatok mögött Soros Györgyöt és az általa támogatott szervezeteket „azonosították”. A baloldali vezér már egészen olajozottan sorosozik. 234 voks kellene a kormány­buktatáshoz ÚJ KORMÁNYT AKARNAK Tüntetők a miniszterelnök bukaresti hivatala előtt ELNÖKI SZABADSÁG Államfő maradna Johannis A kormányellenes tüntetések hangulatát kihasználva szombaton, egy nagyszebeni rendezvényen jelentette be Klaus Johannis, hogy újra jelölteti magát a 2019-es államfő­választáson. A hivatalban lévő elnök esélyei jók, pillanatnyilag nincs olyan politikus sem a korrupcióellenes harc által megtépázott tekintélyű baloldalon, sem az önmagát nem találó jobboldalon, aki megközelítené nép­szerűségét. Johannis az igazságügyi törvé­nyek módosításának kérdésében a tiltakozó többség mellé állt nyilvánosan, tavaly télen személyesen is részt vett a tüntetéseken. Dragneát ő is a politikai életből való távo­zásra szólította fel, és hetek óta nem hajlan­dó meneszteni tisztségéből Laura Codruta Kövesi DNA-főügyészt, amire pedig alkot­­­­mánybírósági döntés kötelezi. ------------------------------------------HIRDETÉS

Next