Népszava, 2018. június (145. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-27 / 147. szám
8 NÉPSZAVA 2018. június 27, szerda Szijjártó Péter kritikus kérdések kereszttüzében LONDON Magyarország ellenzi az Európai Unió laza bevándorlási politikáját és nem ért egyet azokkal az országokkal, melyek a migrációt tekintik „a legjobb válasznak a demográfiai és munkaerőpiaci problémák megoldására” - mondta hétfőn Londonban, a Királyi Külügyi Intézetben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Beszédében a tárcavezető hangsúlyozta, a kormány meggyőződése, hogy egymillió bevándorló akadálytalan befogadása Európába „kudarcnak bizonyult”, és közvetlenül kapcsolatba hozható az elmúlt években megszaporodott terroristaakciókkal. Szijjártó a multikulturális Londonban is kiállt a „keresztény értékek” védelme mellett, megjegyezve, hogy „egyre több bátorságot igényel kimondani: Európa keresztény kontinens”. A hallgatóság ha nem is ellenséges, de kritikus kérdései között felmerült, vajon a magyar kormány kész-e pénzügyi támogatást nyújtani saját állampolgárainak is, hogy ne kerekedjenek fel külföldre. A magyar diplomácia vezetője kikérte magának a „kétféle migráns” összekeverését, a szigetországban dolgozó magyarok iránti „tiszteletlenséget”, hiszen - mint mondta - ezek a „törvényeket betartó, békés emberek” hozzájárulnak az Egyesült Királyság jólétéhez. R. HAHN VERONIKA, LONDON Szijjártó Péter új helyzetként értékelte, hogy az olasz kormány nem fogad be menekülthajókat LAPSZÉL Körvonalazódik a közös európai hadsereg terve Az európai védelmi politikának közös stratégiára van szüksége - így kommentálta a Le Figarónak Florence Parly francia védelmi miniszter (képünkön), hogy kilenc európai ország a hét elején aláírta az ún. Európai Beavatkozási Kezdeményezést (EEI), amely egy lépéssel közelebb hozta a közös európai hadsereg megalakulását. A Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium, Dánia, Hollandia, Észtország, Spanyolország, Portugália és Németország alkotta koalíció feladata az lesz, hogy az európai határok közelében fellépő krízishelyzetekre reagáljon. NÉPSZAVA Helyben hagyták Trump beutazási tilalmát A legfelsőbb bíróság kedden helyben hagyta a Donald Trump amerikai elnök nevével fémjelzett beutazási tilalmat - jelentette a CNN. Ennek értelmében megtilthatják a belépést az USA-ba azon iráni, líbiai, szíriai, jemeni, szomáliai, venezuelai és észak-koreai állampolgároknak, akiknek nincs közeli rokonuk az országban. NÉPSZAVA FOTÓ: AFP/NICHOLAS YEO VILÁG Nincs közös álláspont MIGRÁCIÓ Nem remélhető, hogy az uniós országok megegyeznek a hét második felében Brüsszelben az európai menekültügy újraszabályozásáról. KÁRPÁTI JÁNOS Angela Merkel német kancellár tegnap Pedro Sánchez spanyol kormányfővel, majd Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével folytatott megbeszélést Berlinben. Tusk azt javasolta a csütörtök-pénteki EU-csúcsra szóló meghívójában, hogy a tengeren kimentett illegális migránsokat valahol az Unió területén kívül helyezzék el átmenetileg, amíg egyenként ki nem vizsgálják az ügyüket. Ilyen helyszínt azonban még nem sikerült találni. Merkellel való találkozója után a spanyol miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Spanyolország szorosan együttműködik Németországgal, de a terhek megosztásán alapuló, közös európai megoldást tart szükségesnek. Tegnap késő este a berlini kancellári hivatalban a német kormánypártok vezetői, valamint parlamenti frakcióvezetőik kezdtek tanácskozást arról, működőképes-e még a koalíció, amelyen belül ezúttal a két uniópárt - a CDU és a bajor CSU - között húzódik a fő törésvonal, elsősorban a migrációs politika miatt. A tanácskozásról lapzártánkig nem lehetett megtudni semmi érdemlegeset. A vita lényege, hogy Horst Seehofer, aki a CSU képviseletében a német belügyi tárcát irányítja, elrendelné azoknak a migránsoknak a visszaküldését a német határról, akiket menedékkérőként vagy valamilyen más minőségben egy másik uniós országban már regisztráltak. Merkel azzal érvel, hogy ha ezt a gyakorlatot Németország egyoldalúan bevezetné, akkor az problémákat okozna a szomszédokkal és aláásná az EU-n belüli szolidaritást - ami egyébként sem mondható kimagaslónak, hiszen több tagország megtagadja a menedékkérők egy részének kvóta szerinti átvételét. A kancellár úgymond „európai megoldásra”, az egész migrációs és menekültügyi szabályozás átfogó reformjára törekedne, de számára is nyilvánvaló, hogy ez egyelőre kivitelezhetetlen. Köztes megoldás lehet a két- vagy többoldalú megállapodás Németország és egyes partnerállamok között. A csütörtökön és pénteken zajló EU-csúcs előtt tartottak vasárnap Brüsszelben egy előzetes „minicsúcsot” a migráció témájában 16 „A CSU nak nem fogják megköszönni, ha szétveri a kormányt” uniós tagállam részvételével. Ott elvben készségüket hangoztatták az ellenőrzés szigorítására, de konkrét döntéseket nem hoztak az illetékesek. Seehofer még a keddi Süddeutsche Zeitungban megjelent nyilatkozatában is úgy vélekedett, hogy lehet találni európai megoldást a problémára. A belügyminiszter azonban nem adta fel azt a véleményét, hogy szükség esetén Németországnak egyoldalú alapon is lépnie kell. Sigmar Gabriel, a szociáldemokraták volt vezetője, aki alkancellár is volt Merkel mellett, a Dpa német hírügynökségnek adott nyilatkozatában „elmebajnak” minősítette, hogy a CDU és a CSU emiatt olyan vitába keveredett egymással, ami kérdésessé teszi a berlini kormánykoalíció fennmaradását is. Gabriel szerint mindkét félnek van valamennyi igaza, szigorítani kell az ellenőrzést, de a partnerállamokkal egyetértésben. A CSU-nak az a jelszava, hogy „Bajorország az első” - emlékeztetett Gabriel, és megjegyezte: ez kockázatos, és a CSU-nak nem fogják megköszönni, ha szétveri a kormányt, és káoszba taszítja Németországot, valamint Európát. KIHÍVÁS Angela Merkel és Pedro Sánchez. A német kancellár elmondta: nem valószínű a megegyezés a csúcs előtt Nem bíznak Berlinben Seehoferben Berlinben egyelőre mindenki bizonytalan annak kapcsán, hogy várható-e megoldás. A német fővárosban jártunkkor az volt az általános vélemény, hogy Horst Seehofer, a CSU elnöke teljesen kiszámíthatatlan, s képes akár felrobbantani a nagykoalíciót. Nem sokan rokonszenveznek a CSU elnökével, veszélyes bohócnak tartják. Akadnak azonban, akik úgy vélik, nem Seehofer jelenti az igazi problémát, hanem Markus Söder bajor kormányfő, aki populista szólamaival Angela Merkel ellen fordította a keresztényszociálisok elnökét. A cél nyilvánvaló a CDU részéről: a radikális menekültpolitikával kifogni a szelet a közelgő, októberben esedékes bajor tartományi választás előtt a szélsőjobboldali Alternatíva (AfD) vitorlájából. Berlinben nincsenek meggyőződve a stratégia sikeréről, s a felmérések sem ezt erősítik. Bajorországban ugyanis 40 százalékra csökkent a CDU népszerűsége, ami két százalékkal kevesebb, mint februárban, és majdnem nyolccal az előző, 2013-as tartományi voksoláshoz képest. RÓNAY TAMÁS, BERLIN Idén elmarad az USA szapulása PHENJAN Régi hagyomány érhet véget Észak-Koreában: idén elmarad a szokásos, amerikai imperializmus elleni felvonulás, amelyen általában a koreai háborúban elszenvedett sérelmekre emlékezett, és az Egyesült Államokat szapulta a phenjani tömeg. Az észak-koreai vezetés nem magyarázta a döntést - írta az Associated Press -, ám vélhetően az Egyesült Államok és Észak-Korea közti nyitás egyik szimbolikus gesztusaként értelmezhető. Kim Dzsong Un és Donald Trump június 12-i szingapúri történelmi találkozójának egyik eredménye az volt, hogy az észak-koreai vezető ismételten hangsúlyozta elkötelezettségét a félsziget atommentesítése mellett, az amerikai elnök pedig bejelentette, hogy felfüggesztik az USA és Dél-Korea között évente megrendezett közös hadgyakorlatot. Elemzők azonban figyelmeztettek, hogy a nagy szavak ellenére a közösen szignózott dokumentum nyelvezete igen homályos, és hiányoznak belőle a konkrét követelések. A két nemzet ennek ellenére átütő sikerként értékelte a csúcstalálkozót, s ezért is tekinthetett el Kim Dzsong Un az antiimperialista felvonulás megrendezésétől. „(Az esemény elmaradása) annak a jele, hogy Észak-Korea eléggé magabiztos az Egyesült Államokkal folytatott kapcsolatfelvétel erejében. Szeretnék, ha odahaza pozitívabb lenne a közhangulat, és egyúttal konstruktív jeleket akarnak küldeni a nemzetközi közösségnek” - mondta egy volt amerikai diplomata, Mintaro Óba a The Guardiannek. „A végső céljuk egyrészt az, hogy előrehaladást érjenek el az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások terén, vagy, ha ismét feszültség alakulna ki, Washingtont tudják okolni érte” - tette hozzá a régiót jól ismerő szakértő. NÉPSZAVA FOTÓ: AFP/KCNA MOST KI AZ ELLENSÉG? A „parádén" hagyomány, hogy Amerika-ellenes szólamokat kiabálnak