Népszava, 2018. június (145. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-27 / 147. szám

8 NÉPSZAVA 2018. június 27, szerda Szijjártó Péter kritikus kérdések kereszttüzében LONDON Magyarország ellenzi az Európai Unió laza bevándorlási politikáját és nem ért egyet azokkal az országokkal, melyek a migrációt tekintik „a legjobb válasznak a de­mográfiai és munkaerőpiaci prob­lémák megoldására” - mondta hét­főn Londonban, a Királyi Külügyi Intézetben Szijjártó Péter külgaz­dasági és külügyminiszter. Beszédében a tárcavezető hang­súlyozta, a kormány meggyőző­dése, hogy egymillió bevándorló akadálytalan befogadása Európá­ba „kudarcnak bizonyult”, és köz­vetlenül kapcsolatba hozható az elmúlt években megszaporodott terroristaakciókkal. Szijjártó a multikulturális Lon­donban is kiállt a „keresztény érté­kek” védelme mellett, megjegyez­ve, hogy „egyre több bátorságot igényel kimondani: Európa ke­resztény kontinens”. A hallgatóság ha nem is ellenséges, de kritikus kérdései között felmerült, vajon a magyar kormány kész-e pénzügyi támogatást nyújtani saját állam­polgárainak is, hogy ne kerekedje­nek fel külföldre. A magyar diplo­mácia vezetője kikérte magának a „kétféle migráns” összekeverését, a szigetországban dolgozó magyarok iránti „tiszteletlenséget”, hiszen - mint mondta - ezek a „törvényeket betartó, békés emberek” hozzájá­rulnak az Egyesült Királyság jólé­téhez. R. HAHN VERONIKA, LONDON Szijjártó Péter új helyzetként értékelte, hogy az olasz kormány nem fogad be me­nekülthajókat LAPSZÉL Körvonalazódik a közös európai hadsereg terve Az európai védelmi politikának közös stratégiára van szüksége - így kommentálta a Le Figarónak Florence Parly francia védelmi miniszter (képünkön), hogy kilenc európai ország a hét elején alá­írta az ún. Európai Beavatkozási Kezdeményezést (EEI), amely egy lépéssel közelebb hozta a közös európai hadsereg megalakulását. A Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium, Dánia, Hollandia, Észtor­szág, Spanyolország, Portugália és Németország alkotta koalíció fel­adata az lesz, hogy az európai hatá­rok közelében fellépő krízishelyze­tekre reagáljon. NÉPSZAVA Helyben hagyták Trump beutazási tilalmát A legfelsőbb bíróság kedden hely­ben hagyta a Donald Trump ame­rikai elnök nevével fémjelzett be­utazási tilalmat - jelentette a CNN. Ennek értelmében megtilthatják a belépést az USA-ba azon iráni, líbiai, szíriai, jemeni, szomáliai, venezuelai és észak-koreai állam­polgároknak, akiknek nincs közeli rokonuk az országban. NÉPSZAVA FOTÓ: AFP/NICHOLAS YEO VILÁG Nincs közös álláspont MIGRÁCIÓ Nem remélhető, hogy az uniós országok megegyeznek a hét második felében Brüsszelben az európai menekültügy újraszabályozásáról. KÁRPÁTI JÁNOS Angela Merkel német kancellár tegnap Pedro Sánchez spanyol kormányfővel, majd Donald Tusk­­kal, az Európai Tanács elnökével folytatott megbeszélést Berlinben. Tusk azt j­avasolta a csütörtök-pén­teki EU-csúcsra szóló meghívó­jában, hogy a tengeren kimentett illegális migránsokat valahol az Unió területén kívül helyezzék el átmenetileg, amíg egyenként ki nem vizsgálják az ügyüket. Ilyen helyszínt azonban még nem sike­rült találni. Merkellel való találkozója után a spanyol miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy Spanyolország szo­rosan együttműködik Németor­szággal, de a terhek megosztásán alapuló, közös európai megoldást tart szükségesnek. Tegnap késő este a berlini kan­cellári hivatalban a német kor­mánypártok vezetői, valamint parlamenti frakcióvezetőik kezd­tek tanácskozást arról, működőké­pes-e még a koalíció, amelyen be­lül ezúttal a két uniópárt - a CDU és a bajor CSU - között húzódik a fő törésvonal, elsősorban a mig­rációs politika miatt. A tanácsko­zásról lapzártánkig nem lehetett megtudni semmi érdemlegeset. A vita lényege, hogy Horst Seehofer, aki a CSU képviseletében a német belügyi tárcát irányítja, elrendelné azoknak a migránsoknak a vissza­küldését a német határról, akiket menedékkérőként vagy valamilyen más minőségben egy másik uniós országban már regisztráltak. Merkel azzal érvel, hogy ha ezt a gyakorlatot Németország egyol­dalúan bevezetné, akkor az problé­mákat okozna a szomszédokkal és aláásná az EU-n belüli szolidaritást - ami egyébként sem mondható ki­magaslónak, hiszen több tagország megtagadja a menedékkérők egy részének kvóta szerinti átvételét. A kancellár úgymond „európai megoldásra”, az egész migrációs és menekültügyi szabályozás átfogó reformjára törekedne, de számára is nyilvánvaló, hogy ez egyelőre ki­vitelezhetetlen. Köztes megoldás lehet a két- vagy többoldalú meg­állapodás Németország és egyes partnerállamok között. A csütörtökön és pénteken zajló EU-csúcs előtt tartottak vasárnap Brüsszelben egy előzetes „mini­csúcsot” a migráció témájában 16 „A CSU nak nem fogják megkö­szönni, ha szétveri a kor­mányt” uniós tagállam részvételével. Ott elvben készségüket hangoztat­ták az ellenőrzés szigorítására, de konkrét döntéseket nem hoztak az illetékesek. Seehofer még a keddi Süd­deutsche Zeitungban megjelent nyilatkozatában is úgy vélekedett, hogy lehet találni európai megol­dást a problémára. A belügymi­niszter azonban nem adta fel azt a véleményét, hogy szükség esetén Németországnak egyoldalú alapon is lépnie kell. Sigmar Gabriel, a szociáldemok­raták volt vezetője, aki alkancellár is volt Merkel mellett, a Dpa német hírügynökségnek adott nyilatkoza­tában „elmebajnak” minősítette, hogy a CDU és a CSU emiatt olyan vitába keveredett egymással, ami kérdésessé teszi a berlini kormány­­koalíció fennmaradását is. Gabriel szerint mindkét félnek van vala­mennyi igaza, szigorítani kell az el­lenőrzést, de a partnerállamokkal egyetértésben. A CSU-nak az a jelszava, hogy „Bajorország az első” - emlékez­tetett Gabriel, és megjegyezte: ez kockázatos, és a CSU-nak nem fog­ják megköszönni, ha szétveri a kor­mányt, és káoszba taszítja Német­országot, valamint Európát. KIHÍVÁS Angela Merkel és Pedro Sánchez. A né­met kancellár elmondta: nem valószínű a megegyezés a csúcs előtt Nem bíznak Berlinben Seehoferben Berlinben egyelőre mindenki bizonytalan annak kap­csán, hogy várható-e megoldás. A német fővárosban jártunkkor az volt az általános vélemény, hogy Horst Seehofer, a CSU elnöke teljesen kiszámíthatatlan, s ké­pes akár felrobbantani a nagykoalíciót. Nem sokan ro­konszenveznek a CSU elnökével, veszélyes bohócnak tartják. Akadnak azonban, akik úgy vélik, nem Seeho­fer jelenti az igazi problémát, hanem Markus Söder ba­jor kormányfő, aki populista szólamaival Angela Mer­kel ellen fordította a keresztényszociálisok elnökét. A cél nyilvánvaló a CDU részéről: a radikális mene­kültpolitikával kifogni a szelet a közelgő, októberben esedékes bajor tartományi választás előtt a szélső­­jobboldali Alternatíva (AfD) vitorlájából. Berlinben nincsenek meggyőződve a stratégia sikeréről, s a fel­mérések sem ezt erősítik. Bajorországban ugyanis 40 százalékra csökkent a CDU népszerűsége, ami két százalékkal kevesebb, mint februárban, és majdnem nyolccal az előző, 2013-as tartományi voksoláshoz ké­pest. RÓNAY TAMÁS, BERLIN Idén elmarad az USA szapulása PH­ENJAN Régi hagyomány érhet véget Észak-Koreában: idén elma­rad a szokásos, amerikai imperia­lizmus elleni felvonulás, amelyen általában a koreai háborúban el­szenvedett sérelmekre emlékezett, és az Egyesült Államokat szapulta a phenjani tömeg. Az észak-koreai vezetés nem magyarázta a döntést - írta az As­sociated Press -, ám vélhetően az Egyesült Államok és Észak-Ko­­rea közti nyitás egyik szimbolikus gesztusaként értelmezhető. Kim Dzsong Un és Donald Trump jú­nius 12-i szingapúri történelmi ta­lálkozójának egyik eredménye az volt, hogy az észak-koreai vezető ismételten hangsúlyozta elkötele­zettségét a félsziget atommentesí­tése mellett, az amerikai elnök pe­dig bejelentette, hogy felfüggesztik az USA és Dél-Korea között évente megrendezett közös hadgyakorla­tot. Elemzők azonban figyelmez­tettek, hogy a nagy szavak ellenére a közösen szignózott dokumentum nyelvezete igen homályos, és hiá­nyoznak belőle a konkrét követe­lések. A két nemzet ennek ellenére átütő sikerként értékelte a csúcs­­találkozót, s ezért is tekinthetett el Kim Dzsong Un az antiimperialista felvonulás megrendezésétől. „(Az esemény elmaradása) an­nak a jele, hogy Észak-Korea eléggé magabiztos az Egyesült Államok­kal folytatott kapcsolatfelvétel erejében. Szeretnék, ha odahaza pozitívabb lenne a közhangulat, és egyúttal konstruktív jeleket akar­nak küldeni a nemzetközi közös­ségnek” - mondta egy volt ameri­kai diplomata, Mintaro Óba a The Guardiannek. „A végső céljuk egy­részt az, hogy előrehaladást érjenek el az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások terén, vagy, ha ismét fe­szültség alakulna ki, Washingtont tudják okolni érte” - tette hozzá a régiót jól ismerő szakértő. NÉPSZAVA FOTÓ: AFP/KCNA MOST KI AZ ELLENSÉG? A „parádén" hagyomány, hogy Ame­­rika-ellenes szólamokat kiabálnak

Next