Népszava, 2018. június (145. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-01 / 125. szám

41 NÉPSZAVA P 2018. június 1., péntek LAPSZÉL Megszűnik egy párt, az Együtt Nem valószínű, hogy érdemes fenntartani az Együttet, mint jogi formát - mondta Juhász Péter. A párt elnöke közölte, az elnökség javaslata az lesz, hogy a pártot számolják fel, a közös­ség pedig eldönti, működik-e tovább más formában. Ez a kül­döttgyűlés még a nyáron lezaj­lik. NÉPSZAVA Megússza a fideszes zöldséges Feketefoglalkoztatáson kapták, majd nyugtaadás elmaradá­sával bukott le, mégsem bün­tették meg Szatmáry Kristóf cégét - írta a 24.hu. A volt ke­reskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos már nem tu­lajdonosa a zöldség-gyümölcs kereskedelmével foglalkozó Szatmáry Kft.-nek, de a sza­bálytalanságok idején az volt. A politikus azt állította a 24.hu­­nak, hogy megfizették a bírsá­got, a mérlegkimutatásukban azonban a portál nem talált ilyen összeget. NÉPSZAVA Első fokon buktak Schmidt Máriáék Megsértette néhai Pruck Pál kegyelethez való jogait a Terror Háza - így döntött egyelőre nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék. Az Index szerint Schmidt Máriáékat a bíróság bo­csánatkérésre, a Dózsa Lászlóra utaló feliratok eltüntetésére, he­lyére az '56-os fénykép alá Pruck Pál nevének feltüntetésére köte­lezte. NÉPSZAVA Teljes összefogás Miskolcon Az LMP Borsod-Abaúj-Zemp­­lén megyei területi szervezete a július 15-i miskolci időközi önkormányzati választáson Er­dei Sándort támogatja. „Rokker Zsoltti” mögé a Jobbik, az MSZP és a DK is beállt már. NÉPSZAVA Béres János a katonai titkosszolgálat élén Támogatták a parlament illeté­kes szakbizottságai a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat új főigazgatójának kinevezését. Béres János pályája során több külszolgálaton volt, az Egyesült Államok nemzetvédelmi egye­temének terrorizmus elleni harc szakát is elvégezte. A ka­tonai titkosszolgálat élén azért történik váltás, mert az eddigi főigazgatóból, Kovács Józsefből államtitkár lett az Orbán Viktor által irányított miniszterelnöki kormányirodán. NÉPSZAVA BELFÖLD Orvosok az oktatás élén VÁRAKOZÁS Szakértők félnek, hogy ezen a területen a diagnózist sem tudja majd rendesen felállítani Kásler Miklós és Bódis József. r r JUHÁSZ DÁNIEL Szeretnének időt hagyni az új hu­mánminiszternek és az oktatási államtitkárnak azok a szakértők, pedagógusok és intézményveze­tők, akiket arról kérdeztünk, mire számítanak Kásler Miklós onko­lógusprofesszor miniszteri és a Magyar Rektori Konferencia el­nöke, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) leköszönő rektora, a kutató szülész-nőgyógyász Bódis József államtitkári kinevezése után. Bár vannak kifejezetten bizakodóak, nagy irányváltást senki nem remél az oktatáspolitikában. Kásler Mik­lós korszerű oktatást akar, amely alkalmas arra, hogy „mindenre fel­készítse a jövendő generációkat”. Manherz Károly egyetemi tanár szerint Kásler jól tette, hogy Bódist kérte fel az oktatási államtitkárság vezetésére. Az egykori felsőoktatá­si szakállamtitkár kijelentette: egy teljesen új felsőoktatási stratégiára lenne szükség, mert az új kormány­ban miniszterré előlépett Palkovics László által készített terv nem lehet kiindulási alap, még akkor sem, ha nem valósult meg belőle semmi.­­ Azt, hogy az oktatás mennyire fontos a kormányzat számára, jól mutatja, hogy továbbra sincs önálló oktatási minisztérium - erről Máté András egyetemi docens, az Okta­tói Hálózat egyik alapítója beszélt a Népszavának. Szerinte Kásler eddigi, „vallási fundamentalizmust tükröző ostobaságokat tartalmazó nyilatkozatai” keltettek némi nyug­talanságot. Emlékezetes: az Emmi új vezetője szerint a halálos beteg­ségek a tízparancsolat betartásával megelőzhetők lennének, az okta­tásnak pedig a „magyar hagyomá­nyokra” kell épülnie, az egyik leg­fontosabb feladat a keresztényi és nemzeti értékek elmélyítése. Máté András ezzel szemben Bódis államtitkár eddigi ténykedé­sében talált rokonszenves eleme­ket is, például hogy következetesen szót emelt az egyetemi autonómia mellett, ellenezte az azt csorbító kancellári rendszert. Hogy az új pozíciójában elfelejti-e a régi állás­pontját, azt a jövő dönti el - fogal­mazott az egyetemi oktató. Semmi jót nem lehet remélni, ma már egy ál­lamtitkár sincs dön­tési pozí­cióban Három hónapon belül kiderül, mit várhatunk az új oktatási ve­zetéstől - jelentette ki lapunknak Daróczi Gábor oktatási szakértő, a Romaversitas Alapítvány korábbi igazgatója, a 2010 előtt még létező Oktatási Minisztérium miniszteri biztosa. Addig kiderül, végleg ki­szorítják-e a magánkiadókat a tan­­könyvpiacról, mi lesz az új Nemzeti alaptantervvel, illetve mit lépnek az állami iskolafenntartó ellen nyert szegregációs perek nyomán. - Úgy látom, továbbra sincs átfogó oktatási stratégia - tette hozzá. A majdnem 60 civil szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Plat­form (MKP) az új Fidesz-KDNP- kormány oktatásirányításától gyökeres fordulatot vár - közölte Erese Kriszta szóvivő. Érdemi cse­lekvésre utaló jeleknek azonban nyomuk sincs - tette hozzá. Radó Péter oktatáspolitikai elemző sem lát fordulatot hozó lé­péseket. Szerinte a miniszteri szék­be újból a hatalomhoz végtelenül lojális személyt ültettek, az oktatási államtitkárnak pedig minimális a mozgástere. Ennél bizakodóbb és időt ad az új vezetőknek Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimná­zium igazgatója, azt viszont sajnál­ja, hogy az oktatási államtitkár ezút­tal sem a közoktatás területéről jön. Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke úgy látja, a vezetőcserék azt jelzik, a következő négy évben nem az oktatás, hanem az egészségügy élvez elsőbbséget a humántárcánál. Hozzátette, Bódis Józsefnek a közoktatásban kevés tapasztalata van, sok múlik majd a segítőin. - Semmi jót nem lehet remélni, ma már egy államtitkár sincs dön­tési pozícióban - állította Szüdi János oktatási szakjogász, volt köz­oktatási államtitkár. Szerinte azzal, hogy a szakképzés az új innovációs minisztérium alá került, megerő­södött a közoktatás szétdarabolá­­sa. Kormányprogram nem készült, koncepciótlanság van - tette hozzá. 3 hónapon belül kiderül, mit várhatunk az új oktatási vezetéstől FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT GYÓGYÍTÓK Az onkoló­gusprofesszor Kásler és a nőgyógyász rektor néz szembe az is­kolák világával Oktatási államtitkárság: egy hónapig vezető nélkül? Bódis József oktatásért felelős államtitkár csak a Pécsi Tudományegyetem rektori megbízatásának lejárta után, július elsejével veszi át kinevezését. A minisz­térium szerint azonban az államtitkárság addig is a jogszabályoknak megfelelően működik. A helyettes államtitkárokra vonatkozó kérdésünkre nem reagál­tak, de a kormany.hu-n továbbra is Maruzsa Zoltán és Horváth Zita portréja szerepel ezeken a posztokon. Felújítás helyett bontás vár a bérházra GETTÓ Korábbi számítások sze­rint nagyjából 1-1,2 milliárd forin­tért lehetne felújítani azt a Bihari utcai 73 lakásos bérházat, amelyet a X. kerületi önkormányzat életve­szélyre hivatkozva bontana el - de­rült ki Kovács Róbert polgármester a városrész önkormányzati lakásai­ról, illetve a szegregátumok felszá­molási tervéről tartott csütörtöki beszámolójából. Elmondása szerint 600 millió forintba kerülne az épü­let rendbetétele, és további 400- 600 milliót kellene szánni a lakások felújítására. A lakók átköltöztetése 200 millió forintos kiadást jelente­ne. Az önkormányzat egyébként egy másik szakértői jelentést is meg­rendelt, ezt május végére ígérték, de az eredménytől függetlenül biztos, hogy több mint egymilliárdot nem költenek az épület felújítására. A polgármester szerint tehát a házban élőknek biztosan költözni­ük kell, de az önkormányzat nem mindenkinek biztosít megfelelő ál­lapotban lévő cserelakást. Kovács Róbert a bérleti szerződések meg­szüntetését azzal magyarázta, hogy a szociális bérlakás „nem jár élet­hosszig”, azaz a lejárt szerződéseket nem kötelesek meghosszabbítani. Azt is megjegyezte, hogy a Bihari ut­cai épület olyan szegregátum, ame­lyet mindenképpen le kell bontani a gettósodás veszélye miatt. „Kő­bánya a szociálisan legérzékenyebb kerületek közé tartozik” - jelentette ki, hozzátéve, hogy néhány renitens lakó teljesen lepusztult állapotban hagyja ott az önkormányzati lakást a kiköltözéskor. A hajléktalanság ellen küzdő A Város Mindenkié cso­port aktivistája, Udvarhelyi Tessza szerint ugyanakkor arról is kellett volna beszélnie, hogy ez nem vonat­kozik a Bihari utcaiakra, akik a saját pénzüket ölték a felújításba. A polgármester állítása szerint a kerület több mint 2500 bérlaká­sában élők 90 százalékával nincs probléma, de néhányan különleges bánásmódot követelnek maguknak. Ők többször azért nem fogadták el a felkínált lakást, mert az gettóso­dó területen vagy kifejezetten rossz állapotban volt. Az önkormányzat szerint azonban az ingatlanokat fel­újították volna, a cserelakás vissza­utasítása után pedig bekeményített a kerület vezetése, a bérlőkre hárít­va a felelősséget nem kínál másik lakást, sőt - miután az érintettek a Bihari utcában maradtak -, jogsze­rűtlen lakáshasználat miatt jogi el­járásra is számíthatnak. A kerületben összesen 336 lakást bontanak majd le a következő évek­ben, a Bihari és a Hős utcán kívül a Vaspálya utcában, a Hölgy utcában, a Román utcában, az Alkér utcában, valamint a Maglódi és a Gyömrői úton. A polgármester szerint 2017- ben 133 lakásbérlet járt le, ezek kö­zül csak nyolcat nem újítottak meg különböző okok miatt. Kovács Róbert megerősítet­te, hogy a Hős utcai gettó helyén sportkomplexumot alakítanak ki. A majdnem 150 magántulajdonos­sal egyenként akarnak megállapod- ni, ha valaki nem fogadja el a felkí­nált megoldást, akkor kisajátítják az ingatlanát. Ekkor csak a lakás piaci értékét, nagyjából 3-5 millió forin­tot kap a tulajdonos. Kovács Róbert arra is rámutatott, sok ingatlanra 10 milliós jelzálogot jegyeztek be a vá­sárláskor, így ha valaki csak a piaci árat kapja meg, nem tud másik la­kás venni. A polgármester további, de nem pontosított segítséget ígért azoknak, akik együttműködnek az önkormányzattal. LŐRINCZ TAMÁS FOTÓ: VAJDA JÓZSEF ^ MAGYARÁZKODÁS Kovács Róbert polgármester képeken mutatta be a szegregátumok felszámolásának terveit

Next