Népszava, 2018. július (145. évfolyam, 151-176. szám)

2018-07-21 / 168. szám

KULTÚRA A püspökre emlékeznek Dávid Ferenc az Erdélyi Unitári­us Egyház megalapítója és első püspöke meghatározó módon já­rult hozzá a Tordai országgyűlés döntéséhez, amelyben a világon elsőként ismerték el a vallássza­badsághoz való jogot. A vallássza­badság kihirdetésének 450. évfor­dulóján 2018. január 13-tól 2019. január 13-ig szerteágazó ünnep­ségsorozattal emlékeznek meg. NÉPSZAVA I 11 2018. július 21., szombat I Életműdíj Lázár Katinak Lázár Kati színművésznek ad életmű­díjat a Színházi Kritikusok Céhe. A díjat - Varga Viktor alkotását - szeptember 20-án veszi át a színésznő a Budapest Báb­színházban, a Kritikusdíj-át­­adó gálaesten. NÉPSZAVA HOMPOLA KRISZTINA Dávid Ferenc egyházalapító püs­pök egész alakos szobrának el­készítésére hirdetett pályázatot a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség a vallásszabadság törvénye kihirdetésének 450. év­fordulóján. Ennek apropóján egy szoborállítás folyamatát kísérjük végig a gondolat megszületésétől a köztéren felavatott alkotásig. Cikk­sorozatunk második részében a döntésről beszél az egyik elbíráló, Kovács István és a győztes alkotó, Bocskai Vince is megszólal. A szobor összköltsége 45 ezer euró (nagyjából 14,6­14,7 millió forint)­­ Tíz pályamunka érkezett, há­rom az anyaországból - közülük ketten erdélyi származásúak - és hét Erdélyből - meséli Kovács Ist­ván, a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség közügyigazgatója, aki egyike volt a döntéshozóknak. - A pályázatokban különböző értel­mezési szempontok érvényesültek, egész alakos, figuratív megjelenés­re összpontosító, konkrét arcot és alakot kreáló tervek, nagyon rea­lisztikus, a XIX. századra jellem­ző megjelenítésű, és egy teljesen elvont. Dávid Ferenc gondolatisá- Utcazenészek Veszprémben Ma még tart Veszprémben az Utcazene Fesztivál, ahol különböző stílusú utcai for­mációk zenélnek délutántól késő éjszaká­ig a belvárosban. A mostani fesztiválra Skóciától Dél-Afrikán át Franciaorszá­gig a világ minden tájáról érkeztek egzotikus muzsikusok. NÉPSZAVA SO­ROZÁS Hogyan lesz az ötletből köztéri szobor? Mennyire szab határt az alkotói fantáziának a megrendelő? Melyik pályázat a győztes és miért? gát, üzenetét geometriai formák­ban megfogalmazó elképzeléssel is találkoztunk. Volt, aki plasztikai megoldásokban gondolkodott és volt, aki a megvilágítást is a műal­kotás részeként gondolta el - rész­letezi az ötleteket Kovács István. - Az egyházközség ragaszkodott a szakmai szempontokhoz, és végül hosszas parázs vitákat követően egy határokat feszegető mű, Bocs­kai Vince pályaműve mellett dön­töttünk, bár még mindig vannak különvélemények a zsűriben - be­szél a döntésről Kovács István. - A győztes terv nagyon érdekes értel­mezésben ötvözi a plasztikai meg­jelenítést Dávid Ferenc gondolati­ságával, a püspök egy kerek kövön áll, reverendájának redői orgona­­szerűek, kezében pedig egy könyv látható, ami lehet a Biblia, de lehet a maga által írt teológiai vitairat is. Bocskai Vince nem talált ki konk­rét arcvonásokat, nem az arckifeje­zés a fontos, hanem amit - többek között - a testtartás sugall. Igaz, ez kissé kockázatos döntés, mert a gyülekezeti közösség szeretne te­kintetet is látni vallásalapítójáról. De a legfontosabb, hogy az igazság­kereső, megalkuvásra képtelen re­former, a vallásszabadság a világon elsőként való törvénybe iktatását elősegítő Dávid Ferenc szellemi­sége megjelenjen Sepsiszentgyör­­gyön, az unitárius templom közeli parkban - teszi ki a hangsúlyokat Kovács István. TISZTELET A BÁTORSÁGNAK - Római katolikus vagyok, de in­kább ökomenikusnak tartom ma­gam, mindig érdekelt Dávid Ferenc személyisége. Kihívás ábrázolni mindazt, amit létrehozott, amin ke­resztülment katolikus pap korától az unitárius egyház megalapításáig. Rendhagyónak tartom és csodá­lom, hogy volt bátorsága kiállni a meggyőződéséért annak ellenére, hogy a katolikus egyház kirekesz­tette azokat, akik nem értettek egyet - indokolja Bocskai Vince szobrászművész, hogy mi vette rá a jelentkezésre. Egy nagyjából 10x2,7 méteres bronzszobrot képzelt el pályáza­tában, amelyben hangsúlyos, hogy Dávid Ferenc arcvonásait nem áb­rázolja. - Két ok vezérelt, amikor úgy döntöttem, hogy arcvonások nélküli alkotás készül, egyrészt mert hiteles ábrázolás nem ma­radt az utókorra, másrészt pedig el akartam kerülni, hogy bárki ismert emberre hasonlítson a művem. A középtengelyben egy arcél lesz, a szemüreg helyét diszkréten érzé­keltetem, és menet közben még ké­szítek tanulmányokat, hogy minél inkább közvetítsem a sejtelmessé­­get, amelyet a személyiség sugároz. De a szobrász tudja, minden makett egy kísérlet, ezért decemberig, ami­kor az agyagváltozatot bemutatom a bírálóknak, még alakulhat a mű - fejezi be Bocskai Vince. INFÓ Előző cikk: https://nepszava. hu/1159904_emlekmu-a-vallassza­badsagnak A REFORMER Az arcvonások nélkül elképzelt alkotás terve Bocskai Vince köztéri portré­szobrait gondos mintázás és „gro­teszk realizmus" jellemzi Piknik Beethovennel A kismartoni Esterházy-kastély park­jában ma és holnap piknikkoncertet tartanak a Camerata Salzburg, Roger Norrington karmester és Beatrice Ra­­na zongoraművész közreműködésével A programban Haydn és Beethoven művei kapnak helyet. NÉPSZAVA Zsűri • Vécsi Nagy Zoltán - művészet­­történész, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője • Gazda József - író, művészeti író, szociográfus, tanár, művelő­désszervező • Gergely Zoltán - szobrászmű­vész • Vargha Mihály - a sepsiszent­györgyi Székely Nemzeti Múze­um igazgatója • Ütő Gusztáv - festőművész, grafikus • Élthes Barna - szobrászmű­vész • Czimbalmos Kozma Csaba - műépítész, Sepsiszentgyörgy vá­rosgondnoka • Gazdag Éva - a Sepsiszent­györgyi Unitárius Egyházközség gondnoka • Kovács István - a Sepsiszent­györgyi Unitárius Egyházközség közügyigazgatója Búcsú F­riedmann Endrétől GYÁSZ A Kozma utcai zsidó te­metőben örök nyugalomra helyez­ték Friedmann Endrét. A World Press-díjas fotóriporter életének 84. évében, vasárnap halt meg. Még évtizedekkel ezelőtt így val­lott munkáj­áról: „ a riporter tényeket rögzít, pillanatnyi szituációkat tesz időtlenné, mondhatni örök érvényű­vé”. És ha most megnézzük bárme­lyik képét - mondhatjuk: művét -, azt is láthatjuk, hogy nemcsak reme­kül fotózott, hanem nagyon ponto­san fogalmazott is. Sok híres embert és rengeteg, ma már történelminek számító eseményt örökített meg. Elkísérte 1968-ban a Varsói Szerző­dés többi hadseregével Csehszlová­kiának „testvéri segítséget” nyújtó magyar katonákat. Oda és vissza is. Járt Vietnamban a hetvenes évek­ben, az amerikaiakkal folytatott háborúban. Ott készült sorozatáért 1974-ben elnyerte a World Press Photo aranyérmét. Kapott még más díjakat is, jellemző módon övé lett a kép mestereinek járó Balázs Béla-díj éppúgy, mint az újságírókat elismerő Rózsa Ferenc és Táncsics Mihály-díj. De ezeknél biztos büszkébb volt arra, hogy ott lehetett az első magyar űr­hajós, Farkas Bertalan­­ és szovjet társa, Valerij Kubaszov - Földet éré­sénél 1980. június 6-án, s hogy fotóz­hatta Elizabeth Taylort és Richard Burtont. „A villanásnyi valóságban igyekszem megragadni a teljessé­get” - mondta és ez maradéktalanul sikerül neki. Képei jellemzik a kort, amiben élt. Ha valaki úgy döntene, belőlük lehetne tanítani a XX. szá­zad második felének történetét és magyar sajátosságait. Fáradhatatla­nul dolgozott, amíg tudott. Hatvan éven át volt a Magyar Távirati Iroda munkatársa, nyugdíjasként is gyak­ran felkereste a szerkesztőséget. De kamerájával inkább az életben szere­tett járni. Elérte, ami talán a legtöbb: képei által most már örökké velünk marad. Emlékeztetnek­­ és meg is őrizzük Friedmann Endre emlékét. SEBES GYÖRGY UTOLSÓ ÚTJÁRA KÍSÉRTÉK Barátai, volt munkatársai a temetésen

Next