Népszava, 2018. július (145. évfolyam, 151-176. szám)

2018-07-04 / 153. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA I C 2018. július 4., szerda I J Alig működő párbeszéd INTERJÚ Iskolába küldené a politikusokat a Pedagógusok Szakszervezete szombaton megválasztott elnöke. Szabó Zsuzsa szeretné, ha a kormány belátná: szakszervezetek nélkül nincs hatékony szakpolitika. JUHÁSZ DÁNIEL Válság, szakadás, belső feszültségek - legutóbb ezekkel a címszavakkal ke­rült be a hírekbe a Pedagógusok Szak­­szervezete (PSZ). Sikerült túljutni a válságon? A hétvégi tisztújító kongresszus kiváló fóruma volt a problémák átbeszélésének. A 107 küldöttből 105-en voltak jelen, tehát majd­nem száz százalékos volt a részvé­tel. Fontos tudni, hogy a küldöttek elsősorban nem a saját vélemé­nyüket képviselik, hanem annak a megyei tagságnak a véleményét, amelyik küldötté választotta őket. Tehát egy mandátum mögött több száz kolléga áll. Egy ekkora, több tízezer tagból álló szervezetben, mint a PSZ, sosem lesz teljesen egységes vélemény, de csak a vé­leménykülönbségek ütköztetése mentén lehet felszínre hozni azo­kat a problémákat, amelyekkel fog­lalkoznunk kell. Úgy vélem, j­ól tud­juk kezelni ezeket a helyzeteket, a döntéseknél felelősen járunk el. Az év eleji feszültségek elsősorban akörül alakultak ki, hogy a PSZ még­is csatlakozik a kormány Közneve­lés-stratégiai Kerekasztalához. Ez már eldöntött tény? Először is azt kell tudni, hogy pártpolitikai szempontból sok­színű a tagságunk, mi nem csak az egyik vagy másik párttal szimpati­záló pedagógusokat tömörítjük. A kerekasztallal kapcsolatos érvek és ellenérvek is erősen megjelentek, ezeket kellene közös nevezőre hoz­nunk. Jelen pillanatban azt tudom mondani, nyugvópontra érkeztünk ebben a kérdésben, mert ez a ke­rekasztal nem működik. Most lég­üres térben vagyunk, fogalmunk sincs, hogy az oktatáspolitika mit akar. Az új kormányban lényegé­ben még nincs is oktatásirányítás, az oktatási államtitkár hivatalosan­ ­ csak néhány napja foglalta el a szé­két, a Klebelsberg Központ elnöké­nek megbízatása lejárt, nem tudni, ki lesz az új elnök és mikor kezdi meg a munkát. A taglétszám szempontjából hogyan áll a PSZ? Az ágazatban továbbra is a leg­nagyobb taglétszámú szakszerve­zet vagyunk, több tízezer tagunk van. A kormányközeli Magyar Hírlapban arról lehetett olvasni, hogy „csak" 18 ezer. Annál több. Egészen pontos tag­létszám-nyilvántartással rendel­kezünk, de azt én egy személyben, a PSZ elnökeként sem hozhatom nyilvánosságra. Számos területen vagyunk reprezentatívak. Az első­„Nincs bizton­ság, nincs stabilitás, állandóak a változ­tatások” vetkező öt évben pedig azon fogok dolgozni, hogy minél jobban meg­értessem a közoktatásban dolgozó kollégákkal, mennyire fontos, hogy szakszervezeti tagok legyenek. A kormányzatban pedig azt szeret­ném tudatosítani, hogy a szakszer­vezet nem ellenség. Hogyan tervezik az együttműködést a kabinettel? A szakszervezet olyan partner, amelyik nagyon jó visszajelzéseket tud adni a rendszer működéséről. Szakértők bevonásával, a problé­mamegoldásra fókuszálva tudunk egyeztetni az oktatás szereplőivel, kiterjedt hálózattal rendelkezünk. Én azt kérem a kormánytól, az ok­tatáspolitikától, az iskolafenntar­tótól, használják ki ezt a lehetősé­get. Ha a partnerség jól működne, például időben megkapnák véle­ményezésre a törvénytervezete­ket, számos feszültség elkerülhető lenne. Sajnos azt kell mondjam, az érdekegyeztetés rendszere az oktatásban az utóbbi időben alig működött. A szociális párbeszéd is csak egy kipipálandó feladat. Most azt szeretnénk kitapogatni, hogyan tudnánk olyan pozícióba kevered­ni, ahol valóban hatással lehetünk az oktatáspolitikára. A sztrájkbi­zottsági megállapodásunk termé­szetesen továbbra is él, de ennél többet szeretnénk. Nem erőfitog­tatásra vagy látszategyeztetésekre van szükség, hanem valódi, érdemi párbeszédre. Szeretnénk, ha ké­szülne egy komoly, az oktatás egész területére kiterjedő helyzetelem­zés, amiben a PSZ is részt vehetne, ezt javasoltuk is a programunkban. A kormány szerint a tanárok mind szakmailag, mind anyagilag megbe­csültnek érezhetik magukat. Ön ho­gyan látja? Azt javaslom az oktatáspolitiku­soknak, hogy menjenek el iskolák­ba és tájékozódjanak, kövessék vé­gig egy-egy pedagógus napját. Ezt komolyan gondolom, szeretnék is egy ilyen programot megvaló­sítani. Alig vannak oktatást segítő munkatársak, a pedagógusok túl­terheltek. Nincs biztonság, nincs stabilitás, állandóak a változtatá­sok. A bérrendszerről sem lehet azt mondani, hogy igazságos. A je­lenlegi köznevelési rendszer csak a kollégák óriási felelősségérzete mi­att működik. Az iskolákba boldog, kiegyensúlyozott felnőttek kelle­nek. Az a mi felelősségünk, hogy az ehhez szükséges körülményeket kialakítsuk. Ezen fogunk dolgozni. 105 küldött vett részt a 107- ből a szombati gyűlésen FOTÓK: VAJDA JÓZSEF KÍVÁNSÁG Szabó Zsuzsa szerint szükséges egy mindenre kiterjedő helyzetelemzés Fekete és piros zászlós bántalmazás a STOP, ZAKLATÁS! „Az edző in­tim - az általánosan elfogadott, bizalomra épülő pedagógus-tanít­vány viszonyt túllépő - kapcsolatot nem létesít a sportolóval. (Kivételt képeznek a meglevő vagy létrejövő rokoni viszonyok.)” A figyelmezte­tés az „Edzők etikai kódexe 2018” című kiadványban olvasható a Ma­gyar Edzők Társasága internetes oldalán, az edző és a sportoló kap­csolatának normáit taglaló fejezet­ben. Hogy ne lehessen félreérteni a figyelmeztetést, a tanácsok sora így folytatódik: „Az edző az oktatás során kerülje a sportolóval a testi érintkezést, ezáltal is visszaszo­rítva a szexuális zaklatás vádjának legkisebb csíráját is”. A kérdéssel a Magyar Úszó Szövetség napokban megjelent etikai kódexei is foglal­koznak, a felkészítésbe bevonva a gyerekeket és a szülőket is. Náluk a nap 24 órájában elérhető ügyelet is indult, hogy azonnal segítséget kérhessen bármelyik érintett, ha akár a leghalványabb gyanúja is felmerül a zaklatásnak. Szakmai szervezetek, sportágak vezetői te­hát előrébb járnak abban, hogy megfeleljenek a sportoló gyerekek és fiatalok elleni szexuális zaklatás felszámolására megfogalmazott európai tanácsi elvárásoknak, mint a kormány, hiszen központilag szervezett országos program még nincs. A Testnevelési Egyetem (TE) Pszichológia és Sportpszicholó­gia Tanszékének egyik adjunktu­sa ugyanakkor azt hangsúlyozza, elsősorban arra kell felkészíteni a gyerekeket és fiatalokat, hogy egy­más között mire figyeljenek az öl­tözőben és az edzéseken, mert a zaklatás, a szexuális abuzálás (bán­talmazás) túlnyomó részben köz­tük történik meg. Boda-Újlaky Ju­dit gyakorlati tapasztalatok alapján állítja, a gyerekek nem tudják, hogy ha egy seprűnyelet dugnak fel a másik végbelébe, az nem jó vicc, hanem bántalmazás. Ahogy a szak­osztályok, szövetségek vezetői sem felkészültek arra, hogyan kezeljék az ilyen helyzeteket. Az Európai Tanács először 2014- 15-ben indított nemzetközi prog­ramot a gyerekek biztonságos és egészséges sportolásáért, majd a következő körben, 2017-ben már kifejezetten a szexuális erőszak megelőzése és az áldozatok védel­me érdekében kezdődött újabb közös munka (Pro Safe Sport +), amire a magyar pszichológust is meghívták Herczog Máriával, a világszerte elismert gyermekjogi szakértővel és másokkal együtt. Az európai együttműködés ke­retében eddig összeállt egy szakér­tői lista és „A szülőknek kell meg­törni a csendet” mottóval elkészült egy felvilágosító kisfilm is, csak le kellene fordítani és be lehetne mutatni Magyarországon. Sok jó megoldással találkoztak - avat be néhány részletbe Boda-Újlaky Ju­dit. Nem lehet például mindig pon­tosan meghúzni a szexuális bán­talmazás határát, az érintetteket ezért a „flag system”-nek nevezett holland program arra kéri, jelöljék fekete zászlóval, ha úgy érzik, egy cselekménynek már büntetőjogi sportban következménye kell, hogy legyen, piros a zászló, ha tudják, hogy bűn­­cselekmény részesei voltak, de nem gondolják, hogy azért börtön járna, sárga a jel, ha annyit érzé­keltek, hogy durva dolog történt, a zöld zászló pedig az elfogadott cse­lekedetet jelzi. Régen az eredménye­kért bármit meg lehe­tett tenni A TE oktatója szerint egyre egy­ségesebb a határok kijelölése. Évti­zedekkel ezelőtt az alapelv az volt, hogy az eredményekért bármit meg lehet tenni, ma már a gyerme­kek jogai sokkal erősebben érvé­nyesülnek. Minden bántalmazás soha nem lesz megelőzhető, de azt el lehet érni, hogy a jogok ismere­tének hiánya miatt senki ne váljon áldozattá. Az pedig már személyes döntés kérdése, hogy egy szexuális bántalmazás után az áldozat a nyil­vánosság elé lép-e vagy sem. GULYÁS ERIKA ABÚZUS FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS A szövetségnél a nap 24 órájában lehet jelezni a zaklatásos eseteket

Next