Népszava, 2018. november (145. évfolyam, 254-278. szám)
2018-11-26 / 274. szám
Nyíltan az oligarcháknak kedvez a törvényhozás TERMŐFÖLD Hatósági árat vezetne be a kormány, az agrárkamara teljhatalmat kapna az eladások jóváhagyásánál. Állami kiárusítás jöhet. NÉPSZAVA - Durván belenyúl a kormány a földpiacba a kamarai és a földforgalmi törvény tervezett átírásával - hívta fel a figyelmet Harangozó Gábor, az MSZP agrárpolitikusa. Mint mondta, a jövőben az agrárkamara helyi szervezetei dönthetnének arról, ki szerezhet földet és ki nem. Ráadásul a területek eladásánál a jövőben nem számítana a piaci ár, az értéknél a termelékenység lesz mérvadó. Vagyis egy azonos „teljesítményű” földdarab ugyanannyiba kerülne Budapest határában. Természetvédelmi területeket is áruba bocsátanának mint egy borsodi faluban. Ezzel - Harangozó Gábor szerint - másfél millió földtulajdonos birtokának értéke csökkenhet drasztikusan. Figyel a törvény a „versenyképes birtokméret” kialakítására is, ami eddig nem volt szempont. Nem kizárt, hogy újabb állami földek eladását készítik most elő. Az államnak továbbra is óriási területei vannak, így pedig lehetősége nyílna arra, hogy a kiszemelt // •• embereknek adjanak el olcsón földet - mondta érdeklődésünkre a zempléni Komlóska polgármestere, Köteles László, aki maga is több tíz hektáron gazdálkodik. Hozzátette: a törvénymódosításokkal összefügghet, hogy nemrégiben fejezték le a környezetvédelmi apparátust. Ez szerinte azt vetítheti előre, hogy természetvédelmi területeket is áruba bocsátanának. RÉSZLETEK A 2. OLDALON HELYBEN ÉLŐ CSALÁDI GAZDÁLKODÓ Agrárbárók előnyben Elvonás a szakképzési centrumoknál GYÁMSÁG ALATT A kancellárok érkezéséig ne költekezzenek! - erre utasította a szakképzési centrumok főigazgatóit Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős államtitkár egy lapunk birtokába került levélben. Vagyis kiadásstopot rendelt el addig, amíg január 1-jén beülnek a székükbe a gazdasági irányítást átvevő kancellárok. Az új rendszer - amiről nem volt szakmai egyeztetés - hosszú távon, a kiadások korlátozása pedig már rövid távon is veszélyes. „A különböző alapanyagok, védőfelszerelések beszerzésére szinte napi szinten szükség van. Nem tudnak megbízási szerződést kötni szakmai oktatókkal vagy bármilyen más dolgozóval, akire szükség lenne” - nyilatkozta lapunknak az egyik centrum vezetője. ÍRÁSUNK A 3. OLDALON ELZÁRTA A PÉNZCSAPOT ! PÖLÖSKEI GÁBORNÉ államtitkár január elsejéig kiadásstopot rendelt el A kárpátaljai magyarok most biztos vesztesek INTERJÚ - Az ukrán állam eddigi működésünk alatt számtalanszor átvizsgált minket, s ezek az eljárások mind az intézmény bezárására irányultak - nyilatkozta lapunknak Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola rektora. Milyennek látja most a magyarok és az ukránok együttélését Kárpátalján? A különböző internetes oldalak kommentjei alapján úgy vélem, hogy az őshonos kárpátaljaiak, magyarok és ukránok egyaránt tisztán látják a helyzetet, ezen a szinten zavartalan az együttélés. Orosz Ildikó nyílt és burkolt feszültségkeltést tapasztal az ukrajnai magyarok ellen A sorozatos magyarellenes provokációknak van bármilyen érezhető hatásuk az együttélésre? A helyi lakosok között nincs. De például a határon a hatóságok egy lista alapján kiemelik a sorokból a járási és megyei magyar érdekvédelmi szervezetek képviselőit, akiket aztán esetenként többórás átvizsgálásnak vetnek alá, és autójukat is szétszedik. Kihívják az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) képviselőt is, majd jelenlétükben is megismétlik a vizsgálatot. A vizsgálat céljáról nem tájékoztatnak, követelésre sem állítanak ki jegyzőkönyvet. A vizsgálatok lassítják mások átkelését is, természetesen feszültséget váltanak ki a várakozó magyarok és nem magyarok között, így ez felér egy bújtatott feszültségkeltéssel. FOLYTATÁS A 4. OLDALON Nagy lépés vissza a ködbe BREXIT Aláírta az Európai Unióban maradó 27 ország állam-, illetve kormányfője a Nagy-Britannia és Észak-Írország kilépésének feltételeiről szóló, jogilag kötelező szerződést, valamint a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról megfogalmazott politikai nyilatkozatot. Ha a londoni törvényhozás két hét múlva várható szavazásán, továbbá a huszonhét tagállam parlamentjében és az Európai Parlamentben is megszavazzák a Brexitet, akkor a briteket már semmi nem mentheti meg attól, hogy jövő március 29-én megszűnjön országuk EU-tagsága. A nap azonban 30-án is felkel, és nem a teljesen visszanyert szuverenitás korszaka, hanem olyan átmeneti időszak veszi kezdetét, amelyben a szigetország még az egységes piac és a vámunió részese, de már nem szólhat bele az Unió döntéseibe. A dolgok mostani állása szerint ez az időszak 2020. december 31-én ér véget, és akkortól fogva - újabb megállapodás hiányában - megszűnik az az állapot, hogy az EU-állampolgárok szabadon vállalhatnak munkát az Egyesült Királyságban. CIKKÜNK A 8. OLDALON