Népszava, 2018. december (145. évfolyam, 279-302. szám)

2018-12-01 / 279. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 2018. december 1., szombat3 Fejlesztés helyett fejlesztés a városházán RIGÓ Vezéráldozatot hozott Tarlós István az új jegyrendszer kiépítésének csődje miatt. BATKA ZOLTÁN Bedőlt a főváros egyik legnagyobb fejlesztési projektje, a - rugalmas, integrált, gazdaságos és okos szavak kezdőbetűi alapján - RIGÓ névre keresztelt elektronikus jegyrend­szer kiépítése. A csaknem 37 milli­árd forintos büdzséből gazdálkodó program - amelynek indulását ere­detileg 2018-ra, majd 2019-re ígér­ték - lényege, hogy új jegyellenőrző készülékeket szerelnek fel mintegy 2500 tömegközlekedési járműre. A metró- és HÉV-állomásokra 530 jegybeléptető kaput is telepítettek volna. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azonban néhány napja kénytelen volt szerződést bontani a rendszer kiépítésével 2014-ben megbízott német fővál­lalkozó Scheidt & Bachmann-nal, ezzel pedig beláthatatlanul messzi időpontra tolódott a már 2006 óta tervezgetett rendszer bevezetése. Az adófizetőket akár több mint 10 milliárd forintos kár is érheti. A program összeomlása miatt pénteken Tarlós István főpolgár­mester menesztette Dabóczi Kál­mánt, a BKK vezetőjét, valamint elvonta a fejlesztési területet Sze­­neczey Balázs főpolgármester-he­lyettestől. Mindezt azzal indokolta, hogy elhallgatták előle és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes - a fővárosi KDNP elnöke - elől a rend­szer problémáit. Szakmai forrásaink ezt az érve­lést viszont lehetetlennek tartják: nyílt titok volt ugyanis - lapunk is megírta már több alkalommal -, hogy a bukás felé haladt a fejlesz­tés. A BKK igazgatótanácsát vezető Szegvári Péter ráadásul Tarlós egyik legközelebbi bizalmasának számít. A közlekedési központ és a fővá­ros mindenesetre azt állítja, a vá­rost nem érte kár azzal, hogy a BKK már kifizetett 6,3 milliárd forintot a RIGO-rendszer kiépítésére. A fővá­ros szerint nincs veszve semmi, mert a leszállított hardvereket - belépte­tőkapukat és jegyellenőrző készülé­keket - felhasználva, új fővállalko­zóval rakják majd össze a rendszert. Szakmai vélekedések szerint viszont ez szintén valószínűtlen. - A BKK raktáraiban lefóliázva álló eszközök a szerződésbontás után legfeljebb virágállványnak esetleg formabontó könyvespolc­nak lesznek alkalmasak - mondták tréfálkozva forrásaink, míg mások ezzel kapcsolatban Deutsch Tamás sportminisztersége alatt hírhedté vált, akkor 4,8 milliárdba került, ám soha használatba nem vett sza-A BKK raktárai­ban lefó­liázva álló eszközök a szerző­désbon­tás után legfeljebb virágáll­ványnak lesznek alkalma­sak dronbeléptető rendszerek példáját emlegették. Az ugyanis szakmailag nehezen képzelhető el, hogy egy új cég elvállalná, hogy egy másik hard­vercég termékére építsen ki egy olyan rendkívül bonyolult informa­tikai rendszert, mint amilyennek a RIGO-t álmodták meg. Közben a 444.hu arról írt, hogy a hardverekre kifizetett 6,3 milliárd forinton túl további 3,5 milliárdot költöttek különféle előkészítő mun­kákra, ráadásul közben 2017 szep­tembere óta fizetni kell a törlesztő­részleteket is a fejlesztésre felvett 17 milliárdos EBRD-hitel után. Az ellenzék szerint súlyos hűtlen ke­zelés történt a beruházás körül, így az LMP feljelentést tett az ügyben, Naszályi Márta, a Párbeszéd fővá­rosi képviselője pedig Facebook­­bejegyzésében arra utalt: pert indít a beruházás dokumentumai meg­ismeréséért. Horváth Csaba szo­cialista fővárosi képviselő szerint az eset Tarlós István súlyos szak­mai alkalmatlanságára világít rá, a főpolgármesternek és a fideszes városvezetésnek szerinte távoznia kell a pozíciójából. ELHALASZTVA Belátható ideig egészen biztosan nem működik majd elektronikus jegyrendszer Budapesten Kemény csata a dolgozókért KÖZTISZTVISELŐK A kormány nem engedett a legfontosabb kér­désekben az éppen lapzártánk idején véget ért, tegnap délután öt órára összehívott Országos Köz­­szolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdek­egyeztető Fórum (KÉF) összevont ülésén. A kabinet láthatóan nehe­zen talált válaszokat a közszféra szakszervezeteinek kifogásaira, a beígért egy-két nap helyett ugyanis tíz nap gondolkodási idő után ült le tárgyalni a kormányzati igazgatás­ról szóló törvénytervezetről. A köztisztviselőket nagyon sok tekintetben hátrányosan érintő javaslat egyik sarkalatos fejezete a kormányzati létszámgazdálkodás bevezetéséről szól, ebből nem en­ged a kormány. A betöltetlen állá­sokat például fél év után elvennék a munkahelyektől, pedig van hat éve betöltetlen munkahely is. A feladatokra alkalmazott dolgozók biztonsága ebben a rendszerben veszélyben van, mert ha egy követ­kező munkához az illető nem ren­delkezik megfelelő végzettséggel, és nem tud gyorsan papírt szerezni az elvárt tudásról, könnyen utcára teszik, ami mind a szervezet, mind a dolgozó számára kiszámíthatat­lan helyzetet teremt. A szakszervezetek nem tartották elfogadhatónak azt sem, hogy meg­szűnik a helyettesítés és az érte járó díj is, és azért is harcoltak, hogy a törvény hatálya alá kerülő megyei és fővárosi kormányhivatali tisztvi­selők ne járjanak sokkal rosszabbul, mint amíg saját jogállási törvényük volt. A kormány ebben a kérdésben hajlandó volt kisebb engedményre, és elismerte, hogy rossz volt a jogi szöveg a javaslatban. De a tervezet szerint alacsonyabb lesz a bértáblá­juk, nem kapnak cafeteriát, és csök­ken a jubileumi jutalmuk is. Azt is elfogadhatatlannak tart­ják, hogy ha megszűnik valami mi­att egy vezető kinevezése, nem al­kalmazzák tovább ügyintézőként, mennie kell a szervezettől. Nem engedett a kormány a sza­badságok kérdésében. A tervezet a mostaninál öt nappal rövidebb, mindössze 20 napos alapszabad­ságot rögzít, amit a gyermeket ne­velők pótszabadságainak megdup­lázásával akar kompenzálni, de az idősebb, több évtizede a közigazga­tásban dolgozók is egy héttel keve­sebb pihenésre lesznek jogosultak. Az életkor ezentúl nem számít a bértáblába történő besoroláskor sem. A szakszervezetek hangsúlyoz­ták, hogy érvényben van a csütörtö­kön meghirdetett „Szabadság nap­ja” nevű tiltakozó akció felhívása, amiben azt kérte Boros Péterné, az MKKSZ elnöke, hogy aki teheti, ne menjen be dolgozni azon a napon, amikor a parlament megszavazza a köztisztviselők rabszolgatörvé­nyét. GULYÁS ERIKA MUNKAHELYI BOJKOTT BOROS PÉTERNÉ arra kéri az alkalmazottakat, ne menjenek dol­gozni a szavazás napján HARC A szakszerve­zetek szerint rendkívül hát­rányosan érinti a dolgozókat az új törvény HIRDETÉS

Next