Népszava, 2019. február (146. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-01 / 27. szám

41 NÉPSZAVA I 2019. február 1., péntek LAPSZÉL 7 : Elbúcsúztatták Andy Vajnát Eltemették tegnap délelőtt Andy Vajna filmproducert, a nemze­ti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost. A búcsúztatás zárt körű volt, Vajnát a Fiumei úti sírkert 19-es parcellájában helyezték végső nyugalomra. A szertartáson mások mellett Or­bán Viktor miniszterelnök, Ar­nold Schwarzenegger, valamint több kormánytag, közéleti sze­mélyiség is részt vett. N­ÉPSZAVA Nagy Ilim* szobra a Jászain Varga Tamás szobrász - aho­gyan arról korábban beszámolt lapunknak - tiltakozott az ellen, hogy alkotását, Nagy Imre em­lékművét eltávolítsák a Vérta­núk teréről. Ugyanakkor hajlott rá, hogy ha a szükséges átalakí­tások megtörténnek, elfogadja a kormány által kiszemelt új hely­színt, a Jászai Mari teret. Az MTI híre szerint Varga Tamás most megállapodott a tervezéssel és kivitelezéssel megbízott cég­gel. NÉPSZAVA Nem érti a kormány a tanárokat A kabinet szerint a tanárokat nem érinti A munka törvény­­könyvének „rabszolgatörvény­ként” elhíresült módosítása, ezért furcsállják, hogy sztrájkol­ni akarnak - derült ki Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezetének (PDSZ) küldött leveléből. A szak­­szervezet rámutatott: a törvény rendkívüli munkaidőre, ezen belül az „önként vállalt” túlmun­kára vonatkozó rendelkezései igenis vonatkoznak a közokta­tásban dolgozókra. NÉPSZAVA Még lehet j­elentkezni a Tarnói-emlékdíjra Az Élet és Irodalom munkatársai díjat alapítottak kollégájuk, Tar­­nói Gizella emlékére, a gazdasági újságírás területén kiemelkedőt alkotó újságírók elismerésére. A tizedik alkalommal meghirde­tett díjra 2019. február 4-ig lehet pályázni. A pályázatnak kötelező formai kellékei (űrlap, forma­­nyomtatvány, igazolás, pályázati díj stb.) nincsenek, a pályázati anyagot a szerkesztőség címére kell eljuttatni (1450 Budapest, Pf. 84). A díj alapítói fenntartják a jogot, hogy a kuratórium, mely­nek tagja Bokros Lajos, Losoncz Miklós és Várhegyi Éva, pályá­zatot be nem nyújtó újságírót is díjazhasson. A díjazott százezer forintot és Szurcsik József egy alkotását kapja. NÉPSZAVA Fenyegető levelet kapott Bangóné Fehér port küldött egy isme­retlen feladó Bangóné Borbély Ildikó szocialista országgyűlési képviselőnek. Az MSZP értesí­tette a rendőrséget, amely sze­rint az eset fenyegetésnek mi­nősül. NÉPSZAVA BELFÖLD Gruevszki a szerencsés tizenhármak egyike volt TRANZIT Tavaly 367 menekültet fogadtak be Orbánék, de az utolsó negyedévben már csak tucatnyi ember, köztük a volt macedón kormányfő kapott védelmet. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Érdekes kivételek persze akad­nak. Az említett negyedik ne­gyedévi 13-as számban benne van Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő is, akit hazájában kor­rupció miatt jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, de en­nek megkezdése előtt megszökött. Előbb Albániába, majd onnan magyar diplomáciai segítséggel Magyarországra. Itt pedig a ható­ságoktól rekordgyorsasággal kapta meg a menekültstátuszt úgy, hogy a döntést nem is a tranzitzónában kellett megvárnia, ahogy általában a menedékkérőknek. A menekültek befogadásában tapasztalható fordulat azért is lát­ványos, mert 2017-ben még 1300 menekültet engedett be az ország, ahogy azt Altusz Kristóf akkori külügyi helyettes államtitkár a Times of Malta című lapnak el­árulta. Az akkori „vallomás” azért is okozott meglepetést, mert Ma­gyarország nem fogadta el az uni­ós áthelyezési kvótát, ami 1294 ember befogadását, pontosabban a menekültügyi eljárások itteni lefolytatását jelentette volna. Emi­att az Európai Bíróságig ment a kormány, ahol végül veszített, de a döntést nem hajtotta végre, inkább folytatta a küzdelmet Brüsszellel. Mivel mostanra a befogadottak száma drasztikusan visszaesett, miközben az igénylők száma csak kismértékben csökkent, logiku­san következik, hogy egyre többen várnak ügyük elbírálására. Ezt alá is támasztja a bevándorlási hivatal lapunknak küldött számsora ar­ról, hogy a múlt év végén a röszkei tranzitzónában már 90-en, míg a tompásban 102-en várakoztak. (Tavaly szeptemberben mindkét helyen mintegy 30-cal kevesebben voltak). Vagyis a tranzitzónák egyre zsú­foltabbak, az ott lévő embereknek emiatt - illetve azért, mert mini­málisra csökkentett a menekült­­kénti elismerés - nem nagyon van más választásuk, mint hogy ön­ként távoznak Szerbia felé. Csak­hogy ezzel lemondanak a magyar kérelem esélyéről, ami nyilvánvaló szándéka is a kormánynak. A menekültként, oltalmazott­­ként vagy befogadottként elismer­tek száma mindenesetre eltörpül azokhoz a külföldiekhez képest, akik letelepedési kötvényekkel ér­keztek Magyarországra. A program keretében 2013 és 2017 között 20 ezren adtak be igénylést a magyar­­országi letelepedésre, és közülük mindössze 16-an nem feleltek meg a feltételeknek. A harmadik országbeli igénylőknek előbb 250 ezer, majd 300 ezer euróért kellett speciális államkötvényekbe fektet­niük, de mindezt csak kiválasztott, offshore-helyszínként emlegetett államokban bejegyzett cégeken ke­resztül tehették meg. A „kiválasz­tott” társaságok becslések szerint több mint 160 milliárd forinthoz jutottak ezzel a módszerrel. MARKOTAY CSABA EGYÍVÁSÚAK ! NIKOLA GRUEVSZKI, a korrupció miatt elítélt volt macedón miniszterelnök befogadása ter­mészetes volt a magyar kormány számára FOTÓ: AFP/KISBENEDEK ATTILA ARÁNYOK Letelepedési kötvényekkel ötvenszer annyian jöttek Magyaror­szágra, mint amennyi me­nekült érkezett 2018-ban 367 menekült kapott csak védelmet Magyarországon tavaly Menekültként Oltalmazottak Befogadottak elismertek Forrás: Bevándorlási és Menekültügyi­­ Hivatal/ NÉPSZAVA-grafika Ellenséges légkör VÁKUUMBAN „Kezd elfogyni a levegő azok körül, akik hisznek az amerikai-magyar kapcsolatokban, eredményt kell felmutatnunk” - egy a Direkt36 oknyomozó portál birtokába jutott távirat szerint ezt mondta tavaly decemberben Washingtonban Wess Mitchell, az amerikai külügyminisztérium közelmúltban lemondott európai ügyekért felelős helyettes államtit­kára Magyar Leventének, a külügy­minisztérium államtitkárának. A washingtoni magyar nagykövetség­ről küldött távirat szerint Mitchell arról beszélt, az amerikai kongres­­­szusban egyenesen ellenséges han­gulat alakult ki Magyarországgal szemben, főleg azért, mert katonai és energetikai ügyekben nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt a Trump-adminisztráció szeretné. Arról az Átlátszó írt néhány nap­ja, hogy komoly bizalomvesztés ta­pasztalható amerikai részről, ami­ért Orbán Viktor nyíltan lavírozni szeretne Moszkva, Peking és Wa­shington között, és egyelőre nem hajlandó aláírni a régóta tárgyalt kétoldalú védelmi megállapodást az amerikai kormánnyal. Azt pedig lapunk írta meg először, mi ennek a legfőbb oka. Az egyezményben az amerikai fél azt szeretné, hogy gyakorlatilag magyar jóváhagyás nélkül mozgathassa csapatait Ma­gyarország területén, ebbe azonban Orbán Viktor nem akar belemen­ni. Azt, hogy az energetikai ügyek mennyire fontosak Washington­nak, jól jelzi: tavaly az amerikai kormány különmegbízottja sze­mélyesen látogatott Budapestre az amerikai érdekekért lobbizni. A horvátországi Krk szigeten terve­zett folyékonygáz-terminálról Ma­gyar Levente azt mondta, onnan 20 százalékkal drágábban kapnánk a gázt, ami nem érné meg Magyaror­szágnak. A sors iróniája, hogy a ma­gyar kormány ugyanakkor szívesen venné az amerikai Exxon által a Fe­kete-tengerből kitermelt gázt, de ez egyelőre román belpolitikai okok miatt csúszik. Washingtonban elé­gedetlenek azzal is, ahogy az ukrán nyelvtörvény ügyét kezeljük, mint ismert, Magyarország blokkolja az ukrán NATO-integrációt segítő csúcstalálkozókat. A Népszava in­formációi szerint eközben példá­ul Románia - melynek ugyancsak kifogásai vannak a nyelvtörvény román kisebbségeket is érintő ré­szeivel - inkább a csendes lobbi­zást választotta, így próbálja elérni, hogy az Egyesült Államok gyakorol­jon nyomást Ukrajnára a törvény megváltoztatása érdekében. Mint azt a Direkt36 megjegyzi, a távirat- WESS MITCHELL Világos üzenetet küldött­ ból kitűnik, hogy a CEU vagy a civi­lek ügye már nem számít kardinális kérdésnek az amerikai kormányzat számára. Egy kormányzati forrá­sunk - nem tagadva a távirat létét - ugyanakkor azt mondta a Nép­szavának, a következő két hétben komoly pozitív fordulat jöhet a magyar-amerikai kapcsolatokban. KÓSA ANDRÁS

Next