Népszava, 2019. február (146. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-01 / 27. szám
41 NÉPSZAVA I 2019. február 1., péntek LAPSZÉL 7 : Elbúcsúztatták Andy Vajnát Eltemették tegnap délelőtt Andy Vajna filmproducert, a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost. A búcsúztatás zárt körű volt, Vajnát a Fiumei úti sírkert 19-es parcellájában helyezték végső nyugalomra. A szertartáson mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök, Arnold Schwarzenegger, valamint több kormánytag, közéleti személyiség is részt vett. NÉPSZAVA Nagy Ilim* szobra a Jászain Varga Tamás szobrász - ahogyan arról korábban beszámolt lapunknak - tiltakozott az ellen, hogy alkotását, Nagy Imre emlékművét eltávolítsák a Vértanúk teréről. Ugyanakkor hajlott rá, hogy ha a szükséges átalakítások megtörténnek, elfogadja a kormány által kiszemelt új helyszínt, a Jászai Mari teret. Az MTI híre szerint Varga Tamás most megállapodott a tervezéssel és kivitelezéssel megbízott céggel. NÉPSZAVA Nem érti a kormány a tanárokat A kabinet szerint a tanárokat nem érinti A munka törvénykönyvének „rabszolgatörvényként” elhíresült módosítása, ezért furcsállják, hogy sztrájkolni akarnak - derült ki Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) küldött leveléből. A szakszervezet rámutatott: a törvény rendkívüli munkaidőre, ezen belül az „önként vállalt” túlmunkára vonatkozó rendelkezései igenis vonatkoznak a közoktatásban dolgozókra. NÉPSZAVA Még lehet jelentkezni a Tarnói-emlékdíjra Az Élet és Irodalom munkatársai díjat alapítottak kollégájuk, Tarnói Gizella emlékére, a gazdasági újságírás területén kiemelkedőt alkotó újságírók elismerésére. A tizedik alkalommal meghirdetett díjra 2019. február 4-ig lehet pályázni. A pályázatnak kötelező formai kellékei (űrlap, formanyomtatvány, igazolás, pályázati díj stb.) nincsenek, a pályázati anyagot a szerkesztőség címére kell eljuttatni (1450 Budapest, Pf. 84). A díj alapítói fenntartják a jogot, hogy a kuratórium, melynek tagja Bokros Lajos, Losoncz Miklós és Várhegyi Éva, pályázatot be nem nyújtó újságírót is díjazhasson. A díjazott százezer forintot és Szurcsik József egy alkotását kapja. NÉPSZAVA Fenyegető levelet kapott Bangóné Fehér port küldött egy ismeretlen feladó Bangóné Borbély Ildikó szocialista országgyűlési képviselőnek. Az MSZP értesítette a rendőrséget, amely szerint az eset fenyegetésnek minősül. NÉPSZAVA BELFÖLD Gruevszki a szerencsés tizenhármak egyike volt TRANZIT Tavaly 367 menekültet fogadtak be Orbánék, de az utolsó negyedévben már csak tucatnyi ember, köztük a volt macedón kormányfő kapott védelmet. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Érdekes kivételek persze akadnak. Az említett negyedik negyedévi 13-as számban benne van Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő is, akit hazájában korrupció miatt jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, de ennek megkezdése előtt megszökött. Előbb Albániába, majd onnan magyar diplomáciai segítséggel Magyarországra. Itt pedig a hatóságoktól rekordgyorsasággal kapta meg a menekültstátuszt úgy, hogy a döntést nem is a tranzitzónában kellett megvárnia, ahogy általában a menedékkérőknek. A menekültek befogadásában tapasztalható fordulat azért is látványos, mert 2017-ben még 1300 menekültet engedett be az ország, ahogy azt Altusz Kristóf akkori külügyi helyettes államtitkár a Times of Malta című lapnak elárulta. Az akkori „vallomás” azért is okozott meglepetést, mert Magyarország nem fogadta el az uniós áthelyezési kvótát, ami 1294 ember befogadását, pontosabban a menekültügyi eljárások itteni lefolytatását jelentette volna. Emiatt az Európai Bíróságig ment a kormány, ahol végül veszített, de a döntést nem hajtotta végre, inkább folytatta a küzdelmet Brüsszellel. Mivel mostanra a befogadottak száma drasztikusan visszaesett, miközben az igénylők száma csak kismértékben csökkent, logikusan következik, hogy egyre többen várnak ügyük elbírálására. Ezt alá is támasztja a bevándorlási hivatal lapunknak küldött számsora arról, hogy a múlt év végén a röszkei tranzitzónában már 90-en, míg a tompásban 102-en várakoztak. (Tavaly szeptemberben mindkét helyen mintegy 30-cal kevesebben voltak). Vagyis a tranzitzónák egyre zsúfoltabbak, az ott lévő embereknek emiatt - illetve azért, mert minimálisra csökkentett a menekültkénti elismerés - nem nagyon van más választásuk, mint hogy önként távoznak Szerbia felé. Csakhogy ezzel lemondanak a magyar kérelem esélyéről, ami nyilvánvaló szándéka is a kormánynak. A menekültként, oltalmazottként vagy befogadottként elismertek száma mindenesetre eltörpül azokhoz a külföldiekhez képest, akik letelepedési kötvényekkel érkeztek Magyarországra. A program keretében 2013 és 2017 között 20 ezren adtak be igénylést a magyarországi letelepedésre, és közülük mindössze 16-an nem feleltek meg a feltételeknek. A harmadik országbeli igénylőknek előbb 250 ezer, majd 300 ezer euróért kellett speciális államkötvényekbe fektetniük, de mindezt csak kiválasztott, offshore-helyszínként emlegetett államokban bejegyzett cégeken keresztül tehették meg. A „kiválasztott” társaságok becslések szerint több mint 160 milliárd forinthoz jutottak ezzel a módszerrel. MARKOTAY CSABA EGYÍVÁSÚAK ! NIKOLA GRUEVSZKI, a korrupció miatt elítélt volt macedón miniszterelnök befogadása természetes volt a magyar kormány számára FOTÓ: AFP/KISBENEDEK ATTILA ARÁNYOK Letelepedési kötvényekkel ötvenszer annyian jöttek Magyarországra, mint amennyi menekült érkezett 2018-ban 367 menekült kapott csak védelmet Magyarországon tavaly Menekültként Oltalmazottak Befogadottak elismertek Forrás: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal/ NÉPSZAVA-grafika Ellenséges légkör VÁKUUMBAN „Kezd elfogyni a levegő azok körül, akik hisznek az amerikai-magyar kapcsolatokban, eredményt kell felmutatnunk” - egy a Direkt36 oknyomozó portál birtokába jutott távirat szerint ezt mondta tavaly decemberben Washingtonban Wess Mitchell, az amerikai külügyminisztérium közelmúltban lemondott európai ügyekért felelős helyettes államtitkára Magyar Leventének, a külügyminisztérium államtitkárának. A washingtoni magyar nagykövetségről küldött távirat szerint Mitchell arról beszélt, az amerikai kongresszusban egyenesen ellenséges hangulat alakult ki Magyarországgal szemben, főleg azért, mert katonai és energetikai ügyekben nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt a Trump-adminisztráció szeretné. Arról az Átlátszó írt néhány napja, hogy komoly bizalomvesztés tapasztalható amerikai részről, amiért Orbán Viktor nyíltan lavírozni szeretne Moszkva, Peking és Washington között, és egyelőre nem hajlandó aláírni a régóta tárgyalt kétoldalú védelmi megállapodást az amerikai kormánnyal. Azt pedig lapunk írta meg először, mi ennek a legfőbb oka. Az egyezményben az amerikai fél azt szeretné, hogy gyakorlatilag magyar jóváhagyás nélkül mozgathassa csapatait Magyarország területén, ebbe azonban Orbán Viktor nem akar belemenni. Azt, hogy az energetikai ügyek mennyire fontosak Washingtonnak, jól jelzi: tavaly az amerikai kormány különmegbízottja személyesen látogatott Budapestre az amerikai érdekekért lobbizni. A horvátországi Krk szigeten tervezett folyékonygáz-terminálról Magyar Levente azt mondta, onnan 20 százalékkal drágábban kapnánk a gázt, ami nem érné meg Magyarországnak. A sors iróniája, hogy a magyar kormány ugyanakkor szívesen venné az amerikai Exxon által a Fekete-tengerből kitermelt gázt, de ez egyelőre román belpolitikai okok miatt csúszik. Washingtonban elégedetlenek azzal is, ahogy az ukrán nyelvtörvény ügyét kezeljük, mint ismert, Magyarország blokkolja az ukrán NATO-integrációt segítő csúcstalálkozókat. A Népszava információi szerint eközben például Románia - melynek ugyancsak kifogásai vannak a nyelvtörvény román kisebbségeket is érintő részeivel - inkább a csendes lobbizást választotta, így próbálja elérni, hogy az Egyesült Államok gyakoroljon nyomást Ukrajnára a törvény megváltoztatása érdekében. Mint azt a Direkt36 megjegyzi, a távirat- WESS MITCHELL Világos üzenetet küldött ból kitűnik, hogy a CEU vagy a civilek ügye már nem számít kardinális kérdésnek az amerikai kormányzat számára. Egy kormányzati forrásunk - nem tagadva a távirat létét - ugyanakkor azt mondta a Népszavának, a következő két hétben komoly pozitív fordulat jöhet a magyar-amerikai kapcsolatokban. KÓSA ANDRÁS